Vasárnapi Ujság – 1899

1899-07-09 / 28. szám - Kovács Zsigmond: Magányos sir 471. oldal / Költemények

472 VASÁRNAPI ÚJSÁG. tük, 1898-ban már 1107 h­irlap és folyóirat jelent meg magyar nyelven. — Idegen nyelvű hírlap 210, folyóirat 63, összesen tehát 273 jelen meg Magyar­országon, melyek közül a legnagyobb szám a néme­tekre esik (179), azután következnek a szerb (31), tót (26), román (19). Perczel Mór emlékiratai. A szabadságharcz vitéz tábornoka, Perczel Mór emlékiratait, nagy­becsű följegyzéseit kevéssel halála előtt, unoka­öcscsének Perczel József honvédtábornok, dandár­parancsnoknak gondjaira bizta s ugyancsak ő neki adta át két nagy ládát betöltő leveleit is. Az emlék­iratok gondosan vannak rendezve. Maga az agg hős csomagolta és számozta meg I-től VIII-ig terjedő jegyekkel. E vaskos csomagokban az emlék­iratok mellett tömérdek egykorú hirlapi közlemény, kiáltvány, füzet, stb. található, az öreg úr kritizáló s gyakran igen csipős megjegyzéseivel. A hátra­hagyott iratok között több bölcselmi munka is van kézírásban. Czimeik : «Az ember és rendeltetése». «A szerelem és házasság». «A lelki erő és az erény». «A vallás». «Lex suprema». «Eszmék és tanok». Perczel József tábornok sajtó alá készül rendeztetni nagybátyja emlékiratait. Új könyvek. Megjelentek a legközelebbi napok­ban : «A rajongón, regény, írta Cs. Szabó Kálmán. Singer és Wolfner bizománya, s ára 2 forint. — «Lázas éjszakák», tizenkét elbeszélés, írta Ábrahám Ernő. A könyv czímét az első elbeszéléstől kapta. Singer és Wolfner bizománya­ ára 1 frt 20 kr. — «A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674 ben», írta és kiadja Rácz Károly, szapáryfalvai ref. lelkipásztor. A második bővített kiadásnak 2-dik füzete, mely a protestáns gályarabok Debre­czenben emelt emlékoszlopának képét is közli. Ára a két füzetnek 1 forint 60 krajczár. — * A kenyér», regény, írta Jobbágy Miklósné. Buda­pest, Deutsch Zsigmond és társa bizománya. Ára 1 korona. — «Köd és napsugár», tizenhat el­beszélés, írta Szabó Lajos (Páfrány) Nyíregyháza. Ára 2 korona. — «A boszú», szomorújáték 5 fel­vonásban, a Tudományos Akadémia 1898—99-iki Teleki - pályázatának VI. számú darabja ; írta Hosszú Antal államvasuti tisztviselő ; ára 1 korona. A magyar kir. mezőgazdasági muzeum szak­katalógusa. A Budapestre felránduló gazdák előtt nagyon érdekes lehet a városligetben levő mező­gazdasági múzeum, melyet most, a vajda­hunyadi épület lebontása miatt a renaissance-épületbe és a jáki templomban helyeztek el. A múzeum gazdag tárgyait sorolja fel az említett füzet, hogy az érdeklődők a nagy tömegben könnyebben meg­találhassák, a­mit tanulmányozni akarnának. E czélból a katalógushoz két épület-tervrajz is van mellékelve. A füzet a Franklin-Társulatnál jelent meg. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK, Betegek üdülőháza. Emberbaráti új intézet nyílt meg július első napján a fővárosban. Machlup Adolf gyáros, a­mikor most harmadéve meghalt, végrendeletében negyedmilliót ha­gyott jótékony czélra. Ebből a vég­rendelet végrehajtói kétszázezer frtot szegény sorsú lábbadozó betegek ellá­tására szántak s az alapítványt a Vörös­kereszt­ egyesületre bízták, a­mely az alapítvány kamataiból üdülő­házat épített az Erzsébet-kórház park­jában, 21 beteg számára. Az egy eme­letes szép épületben, a­melyet Hausz­mann tanár terve szerint Pucher építőmester épített fel, nyolcz lakó­szoba van a betegek részére s egy­egy szoba a főorvos és az ápoló ré­szére. Csinos, ízléses, egyszerű a be­rendezés. Előkelő nagy közönség je­lent meg a megnyitó­ ünnepen. Ott volt Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter is. Schwartzer Ottó fő­gondnok röviden ismertette az üdülő­ház történetét s kegyeletes szavakban emlékezett meg néhai Machlup Adolf­ról. Végül kérte Darányi minisztert az üdülőház megnyitására. A minisz­ter szép beszédben nyitotta meg az intézetet. Hálás szívvel emlékezett meg az alapítóról s köszönetet mondott a vég­rendelet végrehajtóinak is. A magyar orvosok és természetvizsgálók ez idei vándorgyűlésére, a­mely Szabadkán lesz, szá­mosan jelentkeznek. A tagok elszállásolásáról a helyi bizottság gondoskodik. Jelentkezni lehet (Szalkay Gyula dr. pénztárnoknál, Budapest, I. ker. Lánczh­id-utcza 2. sz. alatt.) A beiratkozásnál a ta­gok vasúti igazolványt is kapnak, a­mel­lyel az utazást kedvezményes áron tehetik meg. Palányi Dezső fényképe után EMLÉKTÁBLA TREFORT ÁGOST SZÜLŐHÁZÁN, HOMONNÁN. 28. SZÁM. 1899. KI. KVKOLVAJI. MI ÚJSÁG? A budai királyi palota Szent István-terme. Az épülő új királyi palota egyik legszebb terme a Szent István-terem lesz, a­melyet az Árpád-házbeli királyok emlékének szenteltek. A terem teljes be­rendezését magyar művészek és iparosok készítik. Legértékesebb dísze tizenkét falfestmény lesz. A falakat tölgyfaburkolat fogja fedni, melybe a majolikába égetett festményeket bele­illesztik. A képek színes kartonjait Roskovics Ignácz festő­művészünk készíti. A falfestmények, a­melyek az Árpád-ház leg­kiválóbb sarjadékait ábrázolják, a következők : Szent István koronázása, Szent István a keresz­tény vallást hirdeti, Szent Imre herczeg, I. Béla, Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. Endre, Szent Erzsébet, IV. Béla, Szent Margit és III. Endre. Roskovics alapos tanulmányozás után fogott munkájához. Régiségeink, leleteink, régi kódexek felhasználásával nagy szorgalommal állí­totta össze az Árpád-házbeli királyok viseletét. Az egyes képeket a Zsolnay-féle majolikagyár viszi át majolikába, míg a falak burkolatait a Th­ék Endre gyára állítja elő. A királyi pár mellszobra a Park-klubban. A fővárosi Park-klub még a királyné életében el­határozta, hogy elkészítteti a királyi pár mell­szobrát. A királyi pár ugyanis vendége volt a fényes helyiségnek nem egyszer. A mult év köze­pén történt, hogy az igazgatóság megrendelte a királyi pár mellszobrát a klub díszterme számára. A két szobrot már elkészítette Zala György. Az egyik szoborhoz, mely a királyt ábrázolja, 0 Fel­sége több izben ült a művésznek. A másik szobor Erzsébet királynét díszmagyarban ábrázolja viruló egészségben és ifjúságában, az 1867 iki arczkép után, mely leginkább átment a köztudatba. A két mellszobrot egy párisi érczöntő-műhelyben öntöt­ték bronzba és a napokban haza is küldték. A park­klub dísztermében már készen van a háromféle márványból faragott talapzat, a­melyre a két szob­rot helyezik. A leleplezési ünnepet Ő Felsége óhaj­tására a jövő év május hónapra tűzték ki, a­mi­korra az Erzsébet királyasszony gyászéve eltelik. A leleplezési ünnepélyen jelen lesz az egész udvar. A tiz szobor. A király adományából a főváros nyilvános tereire készülő tiz kisebb szobor minde­nike készül már, s némelyik csak az öntésre vár, így Szárnovszky műve, Pálffy tábornok szobra. Róna József a Zrínyi Miklós nagy mintáján dolgozik már s legközelebb be is fejezi. Jankovics kész Szent Gellért mintázásával. Gellértet szikla­ is talapzatra helyezte s mint hittérítőt ábrázolja, a kit a szikla tövében egy megtért pogány hallgat. Ifj. Vastagh György Bethlen Gábor szobrán dolgozik, a­kit egyszerű sima talapzaton fejedelmi öltözetben örökít meg. Holló Barnabás a Bocskay István szob­rát csinálja, szintén álló alakban, egyszerű talapza­ton, a­melynek aljában egy kurucz vitéz áll lobogó­val a kezében. Bezerédy Gyula a Tinódi Lantos Sebestyén emlékét szoborcsoporttal fejezi ki. Tinódi egy bástya fokán ül s dalt zeng a magyar dicsőség­ről ; néhány vitéz körülötte hallgatja. Donáth Gyula Werbő­czy alakján dolgozik. Tóth István Hunyadi János szobrát góthikus talapzatra helyezi pánczélos hadvezéri öltözetben. Radnai Béla Pázmány Pétert mint szónokló herczegprímást fogja ábrázolni. Ano­nymus emlékét Ligeti Miklósra bízták. A tíz szobor közül először a Pálffy-szobrot, Zrínyi Miklós szobrát, Szent Gellért püspökét, Bocskayét és Bethlenét állítják föl. Erkel szobra Budapesten. A «Hunyadi László», «Bánk bán» és «Dózsa György» operák, a «Hym­nusz» nagynevű szerzőjének, a magyar műdal­költészet tősgyökeres költőjének emlékét csupán egy, az operaház fülkéjébe rejtett szobor hirdeti a fővárosban. Úgy lehet azonban, hogy nemsokára már méltóbb emlékműve is lesz a fővárosnak. Az országos daláregyesület legutóbbi gyűlésén Ilackl A TREFORT-EMLÉKTÁBLA LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE HOMONNÁN. Palányi Dezső fényképe után,

Next