Vasárnapi Ujság – 1900
1900-01-14 / 2. szám - Versényi György: Illatot lehellő 27. oldal / Költemények
1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM. «Köszönöm, pajtás, hogy rám köszöntötted a poharad.» . . . Ekkor aztán megbántam nagyon, hogy ezt mondtam. . . . Négy hét múlva már ott volt Petőfi az általam felköszöntöttek dicső sorában. A Jókai felolvasása után hosszan tartott a taps és éljenzés. Makai Emil olvasta föl most «A hét kövér esztendő» czímű humoros verses párbeszédet, s végül Rákosi Viktor «Nyári délután» czímű vidám elbeszélését, melyet derültséggel hallgatott az egész gyűlést állhatatosan végig várt közönség. " Egy órakor ért véget a gyűlés, s akkor a társaság tagjai és az irodalombarátok az «István főherczeg» fogadóban lakomára gyűltek össze. VASÁRNAPI ÚJSÁGx. 27 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Száll az ének. Költemények. Irta Versényi György. Kolozsvár 1900. — Irodalmunknak buzgó és érdemes munkája harminczhárom ív terjedelmű hatalmas kötetbe összegyűjtve teszi közzé az utóbbi nyolc év alatt írt költeményeit. A gyűjtemény nagyon megérdemli a figyelmet, mert igazi magyar lélek szól belőle hozzánk. Versényi tősgyökeres magyar tehetség, érzése, gondolkodása teljesen magyar. Szive, képzelete a hazai földből szívja táplálékát; költeményeiben nincs semmi idegen, se szín, se hang; még a gondolatok ruhája, a versalak is csaknem mindig nemzeti, mindig magyaros. Nem csekély érdem ez mai napság, midőn nemzeti sajátságainkat kezdjük mindjobban levetkőzni. Versényi költeményeinek tárgyát majd a hazai történelemből, a hazai mondából meríti, majd a körülötte hullámzó élet képeiből, jeleneteiből, nem egyszer genre-képi vonásokkal rajzolva meg alakjait. Hajlama az elbeszélő költemények felé vonja, de néha az érzelmi lyra is melegen, közvetlenül buggyan ki szívéből. Fogyatkozása, hogy verselése nem elég erőteljes, képzelete nem elég gazdag. A szép gyűjteményből álljon itt mutatványul a következő költemény: Illatot lehellő . . . Illatot lehellő, csillagos az este, A rétség zsongása szűrődik szivembe. Néha ki-kicsendül Egy-egy messzeható kolomp méla hangja A harmatos gyeprül. Megállunk a hídon, mélázva csendesen Csillagfényben úszó kalászos tereken , szemközt ím közeleg A rohanó vonat, vörös szemével, mint Valami szörnyeteg. A híd alatt gyorsan alattunk áttörtét. Hosszan elmaradva hamuszín füstfelleg. S aztán dübörgése lassan-lassan elhal. Mi is tova kelünk Széles út mentébe. Világos ablakú kicsi fehér házak Ragyognak elénkbe, mikéntha kínának. S amint végig megyünk, Frissen sült kenyérnek inycsiklandó szaga Ingerkedik velünk. Most... De össze-vissza én mit is beszélek? Az ablakban ülünk, kedvesem mesélget. S az én méla lelkem Aranyos szárnyakon szava után röppen, Röppen önfeledten. Előadások az idegélet világából. írta dr. Laufenauer Károly egyetemi tanár. A legérdekesebb könyvek közé tartozik az, amely a fenti czím alatt a «Természettudományi Könyvkiadó-vállalat» kiadásában most megjelent. Élénk, könnyen érthető előadásban tárgyalja benne a tudós szerző az idegességet, korunk emez egyik legelterjedtebb betegségét; felettébb érdekesen beszél a régi járványos idegbajokról, az ezekkel összefüggésben levő u. n. boszorkányságról ; azután az idegesség okait fejtegeti, majd kiterjeszkedik annak gyógyítására, a hipnotizmusra, asztaltánczoltatásra, gondolatolvasásra, a szuggesztióra, beszél az újabban oly nagy mértékben terjedő spiritizmusról, megmagyarázva annak mibenlétét, aztán az érzéki csalódásokról, alvajárásról s egyéb hasonló tünetekről, végül a boszorkánymesterekről, boszorkányságról értekezik bőven és rendkívül érdekesen, nagyobb részleteket is közölvén a Hódmezővásárhelyen a múlt században lefolyt boszorkány pörökről. A könyv - melyből pár részletet lapunk más helyén ismertetünk — számos képpel van illusztrálva, melyek közt különösen felkelthetik érdeklődésünket a budapesti idegkórtani klinika hipnózisra vonatkozó eredeti felvételei; így pl.: midőn egy nő homloka egy pálczika érintésére, az illető személy teljesen éber állapotában felránczolódik, aztán midőn egy másik nőnél a hangvilla búgása idéz elő hipnózist, míg ismét másiknál a hátizomzat merevedik meg, egy pedig szuggerálás következtében azt képzeli, mintha a nap szemébe sütne és keze felemelésével az ellen védekezik. A meteorológiai műszerek és elemek. írta dr. Alföldy Dénes. A természettudományi könyvkiadóvállalat dr. Laufenauer fentebb említett művével egyidejűleg adta ki e munkát, mint a X. cziklus második kötetét. A kötet a meteorológiai önálló megfigyelésekhez szükséges előismereteket nyújtja, s nálunk valóban hézagpótló munka. A könyvhöz — mely huszonnyolcz ábrával van illusztrálva, — kilencz képes tábla is van csatolva. Megemlítjük még itt, hogy a cziklus többi könyvilletményei, nevezetesen Pertik: «A baktériumokról», Lantpert: «Az édesvizek élete», Lehmann: «Babona és bűvészet», Pätz: «Az élősdi állatokról», Todd: «Népszerű csillagászat» czímű kiadványok szintén munkában vannak. Kazinczy Ferencz «Levelezésé »-nek gyűjteményéből közelebb már a kilenczedik kötet jelent meg, magában foglalván 1811 júliusától 1812 június végéig keletkezett 233 levelet, melyek közül 119 magától Kazinczytól való. E nagy érdekű levelek egy része az 1811-12. országgyűlésről, más része pedig a Kazinczy személyével s működésével kapcsolatos irodalmi törekvésekről szól. Mint az előbbi kötetekben , itt is együtt találjuk az egykorú irodalmi, politikai és társadalmi küzdelemnek minden kiemelkedőbb mozzanatát. A bő bevezetéssel, jegyzetekkel is ellátott vastag kötetet az Akadémia irodalomtörténeti bizottsága megbízásából dr. Váczy János teszi közzé. Ara 5 írt. Magyar írók élete és munkái a tud. Akadémia megbízásából írta Szinnyei József kir. tanácsos, a muzeumi hírlap-könyvtár őre. A nagy műből most az 59-ik füzetet kaptuk, mely a hetedik kötet 4-ik füzete. Ez a Kund és Lajcsák nevek közé eső 194 író életrajzát foglalja magában. Az eddig megjelent 59 füzetben 12,542 írónak életrajza és munkáinak jegyzéke van felsorolva. A munka Hornyánszky Viktor könyvkiadó kiadásában jelenik meg és egyes füzet ára egy korona. Mariette, regény, írta Martos Ferencz : megjelent Singer és Wolfner könyvkereskedésében. Martos, ki nem régiben egy kötet költeményt bocsátott közre, a regényben is lyrai érzések hangján adja elő Mariette történetét, ki már a zárdában kezd ábrándozni, aztán nem annak felesége lesz, a kit szeret, hanem egy gazdag emberé, s végre meghal. Mindez napló és levél alakjában van megírva, sok helyi formásan és melegen. A csinos kiállítású könyv árat írt. Becsület és jellem, bácskai históriák, írta Zsedényi Aladár. Négy novella van a kötetben, a bácskai becsületről, jellemről, virtusról, mely a régibb időben, mikorról e történetek szólnak, külömb volt mint most. A fiatal szerző tehetségét leginkább «A sulyoki szégyen» czímű elbeszélés mutatja. A könyv a Lampel-féle könyvkereskedésben 1 írtért rendelhető meg. E. Kovács Gyula költeményei, melyekre az elhunyt költő-művész leányai hirdettek előfizetést, díszes kiállítású kötetben a jövő hónapban jelennek meg Kolozsvárit. A «Magyar Polgár» czímű újság kiadóhivatala (Kolozsvárit) két koronájával előfizetéseket még elfogad. A kötet az elhunyt művész arczképét és életrajzát is közli. Nemzeti Színház. «Félemberek» a czíme a Nemzeti Színház eredeti új színművének, melyet január 5-ikén mutattak be. Szerzője a szépirodalomban ismert Malonyay Dezső, kinek elbeszéléseit szívesen olvassák. Első színműve ez, tehát olyan mű, mely ritkán sikerül eléggé. Sok becsvágy van benne, és sok jó tulajdonság. A törekvése az volt, hogy jellemeket fessen. Olyan emberek történetét írta meg, akik ebben a tökéletlen és fogyatékos világban maguk is tökéletlenek, se jók, se roszak; kevés az akaratuk és a körülmények dobálják őket. Ha jól megy a dolguk, helyökön állnak, de csak kevés kell nekik, hogy elveszítsék a talajt lábuk alól, mint például a darab hőse, Kun Béla, aki már annyira félember, hogy meg sem értjük. A darab cselekvénye az, hogy Kun Béla el akar válni a feleségétől, de folytonosan habozik, tépelődik és nem bírja elhatározni magát, s utoljára is úgy tetszik neki, hogy a feleségét szereti. A többi szereplők is ilyen félemberek, és félasszonyok, akik cselekedni nem bírnak. A dráma pedig az, hogy Kun Béla, az író, szerepelni szeretne, s mivel adósságokba merült, a politikával akar bajaiból szabadulni. Csakhogy ott van Ilosvayné is, egy fiatal asszony, akinek udvarol, akit feleségül is venne, ha el tudná rá szánni magát, s aki egy végzetes pillanatban aláír egy váltót, hogy Kun pénzhez jusson. Ez a váltó csinálja aztán a bonyodalmat, mert az újságok kiírják, hogy a képviselőjelölt egy asszony aláírására kapott pénzt. Már minden élére van állítva. Kun felesége is hajlandó egy léha ember udvarlását elfogadni, mikor Kun visszautasítja a képviselői mandátumot, kibékül feleségével és a darab véget ér. Leghatásosabb az első felvonás volt. Több jelenet is hatást tett. A párbeszédek választékosak. Az előadásban a színház legjobb erői vettek részt. Márkus Emilia játszotta Ilosvaynét, Cs. Alszegi Irma pedig Kun feleségét s a darab kiemelkedő részeit ők ketten ismertették meg legjobban, habár a hamis helyzetek tisztázása nekik sem állt hatalmukban. Ivánfi pathosza sokat elfedett Kun Bélából s ez ennek a nagyon is félembernek nem ártott. Császár, Nádai, Zilah, Bercsényi, Mihályfi, Ligeti Juliska közreműködése a darab javára szolgált. A szerzőt többször kitapsolták. Népszínház. Jan. 10-ikén eredeti operette első előadása mulattatta a Népszínház közönségét «A kadétkisasszony», szövegét írta Pásztor Árpád, zenéjét szerzette Máder Raoul, az Operaszínház karnagya, a «Piros czipő» és «She» balettek szerzője. Ez új darabhoz az angol operettek szolgáltak mintául, a burleszk, az ugrándozás, a gimnasztikus csoportok. A zene is idegen, így hát annyi az eredetiség, hogy mindez nálunk készült. De a sok tarkaság elég mulattató a maga összevisszaságában és túlzott valószínűtlenségeiben. A zene dallamos, eleven ritmmusú, ügyes hangszerelésben. Túlságos eredetiséggel ezt sem lehet vádolni. Egy angol kereskedő a leányát az öreges kapitánynak szánta, holott a lány a hadnagyot szereti, s hogy czélját érje, idegesnek, hóbortosnak tetteti magát. Átöltözik kadétnak is, hogy szerelmese közelében lehessen. Van egy indus lány is, akibe apa és fia szerelmes, és van sok hóbort és komikus figura. Küry Klára kifogyhatatlan vidámsággal játsza, tánczolja és énekli végig szerepét. Egész sikerrel játszanak : Bárdi Gabi, Raskó, Szirmai, Németh József, Csatai Zsófia. Az előadást maga Máder dirigálta. SORMA ÁGNES MINT NÓRA. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Tag-ajánlások a Kisfaludy-Társaságban. A Kisfaludy-Társaság két üresedésben levő tagsági helyére öt ajánlat érkezett január 1-ig Beöthy Zsolt főtitkárhoz. Ezek Haraszti Gyula, Bánóczi József, Kiss József, Bródy Sándor és Fiók Károly. A Magyar Tudományos Akadémia január 8-iki ülésén Szász Károly elnökölt, és Asbóth Oszkár a magyar nyelvbe került szláv szók átvételének helyéről és koráról értekezett. Szerinte a szláv szók nagy tömege nem kerülhetett, mint némelyek hiszik, már Etelközben, illetőleg Lebediában, a mi nyelvünkbe. E helyeken a magyarok leginkább orosz szlávokkal érintkezhettek, pedig szláv szavaink többsége bolgár nyelvjárásból való. Az állítás, hogy a magyar keresztény terminológia szláv része szintén a régi