Vasárnapi Ujság – 1900

1900-01-14 / 2. szám - Versényi György: Illatot lehellő 27. oldal / Költemények

1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM. «Köszönöm, pajtás, hogy rám köszöntötted a poharad.» . . . Ekkor aztán megbántam nagyon, hogy ezt mondtam. . . . Négy hét múlva már ott volt Petőfi az általam felköszöntöttek dicső sorában. A Jókai felolvasása után hosszan tartott a taps és éljenzés. Makai Emil olvasta föl most «A hét kövér esz­tendő» czímű humoros verses párbeszédet, s végül Rákosi Viktor «Nyári délután» czímű vidám elbe­szélését, melyet derültséggel hallgatott az egész gyűlést állhatatosan végig várt közönség. " Egy órakor ért véget a gyűlés, s akkor a társaság tagjai és az irodalombarátok az «István főherczeg» fogadóban lakomára gyűltek össze. VASÁRNAPI ÚJSÁGx. 27 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Száll az ének. Költemények. Irta Versényi György. Kolozsvár 1900. — Irodalmunknak buzgó és érdemes munkája h­arminczhárom ív terjedelmű hatalmas kötetbe összegyűjtve teszi közzé az utóbbi nyolc­ év alatt írt költeményeit. A gyűjtemény nagyon megérdemli a figyelmet, mert igazi magyar lélek szól belőle hozzánk. Versényi tősgyökeres magyar tehetség, érzése, gondolkodása teljesen magyar. Szive, képzelete a hazai földből szívja táp­lálékát; költeményeiben nincs semmi idegen, se szín, se hang; még a gondolatok ruhája, a versalak is csaknem mindig nemzeti, mindig magyaros. Nem csekély érdem ez mai napság, midőn nemzeti sajátságainkat kezdjük mindjobban levetkőzni. Versényi költeményeinek tárgyát majd a hazai történelemből, a hazai mondából meríti, majd a körülötte hullámzó élet képeiből, jeleneteiből, nem egyszer genre-képi vonásokkal rajzolva meg alak­jait. Hajlama az elbeszélő költemények felé vonja, de néha az érzelmi lyra is melegen, közvetlenül bug­gyan ki szívéből. Fogyatkozása, hogy verselése nem elég erőteljes, képzelete nem elég gazdag. A szép gyűjteményből álljon itt mutatványul a követ­kező költemény: Illatot lehellő . . . Illatot lehellő, csillagos az este, A rétség zsongása szűrődik szivembe. Néha ki-kicsendül Egy-egy messzeható kolomp méla hangja A harmatos gyeprül. Megállunk a hídon, mélázva csendesen Csillagfényben úszó kalászos tereken , szemközt ím közeleg A rohanó vonat, vörös szemével, mint Valami szörnyeteg. A híd alatt gyorsan alattunk áttörtét. Hosszan elmaradva hamuszín füstfelleg. S aztán dübörgése lassan-lassan elhal. Mi is tova kelünk Széles út mentébe­. Világos ablakú kicsi fehér házak Ragyognak elénkbe, mikéntha k­ínának. S a­mint végig megyünk, Frissen sült kenyérnek iny­csiklandó szaga Ingerkedik velünk. Most... De össze-vissza én mit is beszélek? Az ablakban ülünk, kedvesem mesélget. S az én méla lelkem Aranyos szárnyakon szava után röppen, Röppen önfeledten. Előadások az idegélet világából. írta dr. Lau­fenauer Károly egyetemi tanár. A legérdekesebb könyvek közé tartozik az, a­mely a fenti czím alatt a «Természettudományi Könyvkiadó-vállalat» ki­adásában most megjelent. Élénk, könnyen érthető előadásban tárgyalja benne a tudós szerző az ideges­séget, korunk emez egyik legelterjedtebb betegsé­gét; felettébb érdekesen beszél a régi járványos ideg­bajokról, az ezekkel összefüggésben levő u. n. boszor­kányságról ; azután az idegesség okait fejtegeti, majd kiterjeszkedik annak gyógyítására, a hipnotizmusra, asztaltánczoltatásra, gondolatolvasásra, a szuggesz­tióra, beszél az újabban oly nagy mértékben terjedő spiritizmusról, megmagyarázva annak mibenlétét, aztán az érzéki csalódásokról, alvajárásról s egyéb ha­sonló tünetekről, végül a boszorkánymesterekről, boszorkányságról értekezik bőven és rendkívül érde­kesen, nagyobb részleteket is közölvén a Hódmező­vásárhelyen a múlt században lefolyt boszorkány­ pörökről. A könyv - melyből pár részletet lapunk más helyén ismertetünk — számos képpel van illusztrálva, melyek közt különösen felkelthetik érdeklődésünket a budapesti idegkórtani klinika hipnózisra vonatkozó eredeti felvételei; így pl.: midőn egy nő homloka egy pálczika érintésére, az illető személy teljesen éber állapotában felránczoló­dik, aztán midőn egy másik nőnél a hangvilla bú­gása idéz elő hipnózist, míg ismét másiknál a h­át­izomzat merevedik meg, egy pedig szuggerálás következtében azt képzeli, mintha a nap szemébe sütne és keze felemelésével az ellen védekezik. A meteorológiai műszerek és elemek. írta dr. Alföldy Dénes. A természettudományi könyvkiadó­vállalat dr. Laufenauer fentebb említett művével egyidejűleg adta ki e munkát, mint a X. cziklus második kötetét. A kötet a meteorológiai önálló megfigyelésekhez szükséges előismereteket nyújtja, s nálunk valóban hézagpótló munka. A könyvhöz — mely h­uszonnyolcz ábrával van illusztrálva, — kilencz képes tábla is van csatolva. Megemlítjük még itt, hogy a cziklus többi könyvilletményei, ne­vezetesen Pertik: «A baktériumokról», Lantpert: «Az édesvizek élete», Lehmann: «Babona és bűvé­szet», Pätz: «Az élősdi állatokról», Todd: «Nép­szerű csillagászat» czímű kiadványok szintén mun­kában vannak. Kazinczy Ferencz «Levelezésé »-nek gyűjtemé­nyéből közelebb már a kilenczedik kötet jelent meg, magában foglalván 1811 júliusától 1812 június végéig keletkezett 233 levelet, melyek közül 119 magától Kazinczytól való. E nagy érdekű levelek egy része az 1811-12. országgyűlésről, más része pedig a Kazinczy személyével s működésével kap­csolatos irodalmi törekvésekről szól. Mint az előbbi kötetekben , itt is együtt találjuk az egykorú iro­dalmi, politikai és társadalmi küzdelemnek minden kiemelkedőbb mozzanatát. A bő bevezetéssel, jegy­zetekkel is ellátott vastag kötetet az Akadémia iro­dalomtörténeti bizottsága megbízásából dr. Váczy János teszi közzé. Ara 5 írt. Magyar írók élete és munkái a tud. Akadémia megbízásából írta Szinnyei József kir. tanácsos, a muzeumi hírlap-könyvtár őre. A nagy műből most az 59-ik füzetet kaptuk, mely a hetedik kötet 4-ik füzete. Ez a Kund és Lajcsák nevek közé eső 194 író életrajzát foglalja magában. Az eddig megjelent 59 füzetben 12,542 írónak életrajza és munkáinak jegyzéke van felsorolva. A munka Hornyánszky Viktor könyvkiadó kiadásában jelenik meg és egyes füzet ára egy korona. Mariette, regény, írta Martos Ferencz : megjelent Singer és Wolfner könyvkereskedésében. Martos, ki nem régiben egy kötet költeményt bocsátott közre, a regényben is lyrai érzések hangján adja elő Mariette történetét, ki már a zárdában kezd ábrán­dozni, aztán nem annak felesége lesz, a kit szeret, hanem egy gazdag emberé, s végre meghal. Mindez napló és levél alakjában van megírva, sok helyi formásan és melegen. A csinos kiállítású könyv ára­t írt. Becsület és jellem, bácskai históriák, írta Zse­dényi Aladár. Négy novella van a kötetben, a bács­kai becsületről, jellemről, virtusról, mely a régibb időben, mikorról e történetek szólnak, külömb volt mint most. A fiatal szerző tehetségét leginkább «A sulyoki szégyen» czímű elbeszélés mutatja. A könyv a Lampel-féle könyvkereskedésben 1 írtért rendelhető meg. E. Kovács Gyula költeményei, melyekre az elhunyt költő-művész leányai hirdettek előfizetést, díszes kiállítású kötetben a jövő hónapban jelennek meg Kolozsvárit. A «Magyar Polgár» czímű újság kiadóhivatala (Kolozsvárit) két koronájával előfize­téseket még elfogad. A kötet az elhunyt művész arczképét és életrajzát is közli. Nemzeti Színház. «Félemberek» a czíme a Nem­zeti Színház eredeti új színművének, melyet január 5-ikén mutattak be. Szerzője a szépirodalomban ismert Malonyay Dezső, kinek elbeszéléseit szívesen olvassák. Első színműve ez, tehát olyan mű, mely ritkán sikerül eléggé. Sok becsvágy van benne, és sok jó tulajdonság. A törekvése az volt, hogy jelle­meket fessen. Olyan emberek történetét írta meg, a­kik ebben a tökéletlen és fogyatékos világban ma­guk is tökéletlenek, se jók, se roszak; kevés az akaratuk és a körülmények dobálják őket. Ha jól megy a dolguk, h­elyökön állnak, de csak kevés kell nekik, hogy elveszítsék a talajt lábuk alól, mint például a darab hőse, Kun Béla, a­ki már annyira félember, hogy meg sem értjük. A darab cselekvénye az, hogy Kun Béla el akar válni a feleségétől, de folytonosan habozik, tépelő­dik és nem bírja elhatározni magát, s utoljára is úgy tetszik neki, hogy a feleségét szereti. A többi szereplők is ilyen félemberek, és félasszonyok, a­kik cselekedni nem bírnak. A dráma pedig az, hogy Kun Béla, az író, szerepelni szeretne, s mivel adós­ságokba merült, a politikával akar bajaiból szaba­dulni. Csakhogy ott van Ilosvayné is, egy fiatal asszony, a­kinek udvarol, a­kit feleségül is venne, ha el tudná rá­ szánni magát, s a­ki egy végzetes pillanatban aláír egy váltót, hogy Kun pénzhez jusson. Ez a váltó csinálja aztán a bonyodalmat, mert az újságok kiírják, hogy a képviselőjelölt egy asszony aláírására kapott pénzt. Már minden élére van állítva. Kun felesége is hajlandó egy léha em­ber udvarlását elfogadni, mikor Kun visszautasítja a képviselői mandátumot, kibékül feleségével és a darab véget ér. Leghatásosabb az első felvonás volt. Több jelenet is hatást tett. A párbeszédek választé­kosak. Az előadásban a színház legjobb erői vettek részt. Márkus Emilia játszotta Ilosvaynét, Cs. Alszegi Irma pedig Kun feleségét s a darab kiemel­kedő részeit ők ketten ismertették meg legjobban, habár a hamis helyzetek tisztázása nekik sem állt hatalmukban. Ivánfi pathosza sokat elfedett Kun Bélából s ez ennek a nagyon is félembernek nem ártott. Császár, Nádai, Zilah­, Bercsényi, Mihályfi, Ligeti Juliska közreműködése a darab javára szol­gált. A szerzőt többször kitapsolták. Népszínház. Jan. 10-ikén eredeti operette első előadása mulattatta a Népszínház közönségét «A kadétkisasszony», szövegét írta Pásztor Árpád, zenéjét szerzette Máder Raoul, az Operaszínház karnagya, a «Piros czipő» és «She» balettek szer­zője. Ez új darabhoz az angol operettek szolgáltak mintául, a burleszk, az ugrándozás, a gimnasztikus csoportok. A zene is idegen, így hát annyi az erede­tiség, hogy mindez nálunk készült. De a sok tarka­ság elég mulattató a maga összevisszaságában és túlzott valószínűtlenségeiben. A zene dallamos, ele­ven ritmmusú, ügyes hangszerelésben. Túlságos eredetiséggel ezt sem lehet vádolni. Egy angol kereskedő a leányát az öreges kapitánynak szánta, holott a lány a hadnagyot szereti, s hogy czélját érje, idegesnek, hóbortosnak tetteti magát. Átöltö­zik kadétnak is, hogy szerelmese közelében lehes­sen. Van egy indus lány is, a­kibe apa és fia szerel­mes, és van sok hóbort és komikus figura. Küry Klára kifogyhatatlan vidámsággal játsza, tánczolja és énekli végig szerepét. Egész sikerrel játszanak : Bárdi Gabi, Raskó, Szirmai, Németh József, Csatai Zsófia. Az előadást maga Máder dirigálta. SORMA ÁGNES MINT NÓRA. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Tag-ajánlások a Kisfaludy-Társaságban. A Kis­faludy-Társaság két üresedésben levő tagsági he­lyére öt ajánlat érkezett január 1-ig Beöthy Zsolt főtitkárhoz. Ezek Haraszti Gyula, Bánóczi József, Kiss József, Bródy Sándor és Fiók Károly. A Magyar Tudományos Akadémia január 8-iki ülésén Szász Károly elnökölt, és Asbóth Oszkár a magyar nyelvbe került szláv szók átvételének helyé­ről és koráról értekezett. Szerinte a szláv szók nagy tömege nem kerülhetett, mint némelyek hiszik, már Etelközben, illetőleg Lebediában, a mi nyelvünkbe. E helyeken a magyarok leginkább orosz szlávokkal érintkezhettek, pedig szláv szavaink többsége bol­gár nyelvjárásból való. Az állítás, hogy a magyar keresztény terminológia szláv része szintén a régi

Next