Vasárnapi Ujság – 1900

1900-07-22 / 29. szám - Csing herczeg (arczképpel) 483. oldal / Élet- és jellemrajzok - Az olympiai versenyek Párisban (képekkel) 483. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

26. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 485 az angol tengernagy lakomát és bált rendezett, az angol zenekar pedig Kölcsey hymnuszát játszotta. A tengernagy a lakomákon a magyar királyt éltette és rokonszenves nyilatkozatokat tett a magyarok szabadságszeretetérő­l. A fiumei kormányzó pazar vendégszeretettel látta vendégül Fiume látogatóit. Vasárnap délután a hajók legénységét is megven­dégelték a városi népkertben. Az öt napnak mindig megvolt a maga oly eseménye, mely Fiuméban igazi nagy kikötői városi életet hozott hullámzásba. A kikötő kivilágítása, tengeri szerenád, kirándulás a «Pannónia» gőzösön Fiume partjain, regatta, bál az admirális hajón és a kormányzónál, látogatások, fogadások, katona banda, városi banda, czigány muzsika, angol hymnusz, magyar hymnusz, Rá­kóczi induló. A kormányzóhoz intézett táviratban Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter is köszön­tötte az angol hajórajt. Július 18-ikán búcsúzott el a hajóraj; egy része már este elment, más része kora reggel. De július 18-ikán délben Fish­er ten­gernagytól távirat érkezett Velenczéből, hogy az eredeti tervtől eltérőn nem július 21-ikén, hanem július 19-ikén délután tesz látogatást a «Renown» admirális­ hajón és kiséret gyanánt vele jönnek a «Surprise» és «Caesar» csatahajók. Azt a körül­ményt, hogy a földközi-tengeri flotta parancsnoka megváltoztatta tervét, a­mely eleinte az volt, hogy csak egy napra jön Fiuméba a hajói iránt tanúsí­tott vendégszeretetet megköszönni, és hogy most nagy kísérettel két napra vet horgonyt Fiuméban , arra magyarázzák, hogy a lelkes vendégszeretet bírta rá Fisher admirálist erre az elhatározásra. Július 19-én reggel hét órakor 21 ágyúlövéssel vett búcsút Fiumétól a hátramaradt négy hajó. Délután három órakor pedig szintén ágyúdörgés közt vetett horgonyt Fisher tengernagy a «Benown» admirálhajóval s még két pánczélossal. A mólón egy díszszázad volt fölállítva, s Dragoni tábornok bemutatta a tengernagynak a tiszteket. A tenger­nagy ezután gróf Szapáry László kormányzóhoz hajtatott, kinek melegen megköszönte a fogadtatást és vendégszeretet, melyben tisztjei és legénysége részesült. A tengernagy még a katonai főparancsnok­nál és a városházán tett látogatást. Öt óra tájban visszatért hajójára, hol Szapáry László gróf rövid idő múltán Gaal Tibor és Cseke Ferencz miniszteri taná­csosok kíséretében, mindhárman díszmagyarba öltö­zötten, viszonozták a látogatást. Estére a tengernagy és kisérete ebédre volt hivatalos a kormányzóhoz. Gróf Szapáry a tengernagyot felköszöntve, megkö­szönte Sir John Fisher rendkívüli látogatását s azt a magyarok és a Magyarország iránt való rokon­szenvének tulajdonította be. Tolmácsolta egyszers­mind a magyar kormány üdvözletét. Ezután Fisher altengernagy emelt poharat. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Bábel-torony esete következtében nincs abban a helyzetben, hogy a kormányzó üdvözlését annak anyanyelvén viszonozza. Kéri, köszönje meg nevé­ben a kormánynak, első­sorban a magyar miniszter­elnöknek és a magyar kereskedelmi miniszternek a szíves üdvözletet, a­melyet az angol flottához in­téztek és a­mely neki rendkívül jól esett. Gratulál özv. gróf Szapáry Gézánénak a fiához, ennek pedig azon kitűnő beszédekhez, a melyeknek szövegét az angol lapokból olvasta. Ő teljesen igazat ad a kor­mányzónak abban, hogy az angoloknak és magya­roknak a királyi család iránti hódolata és ragasz­kodása, valamint az alkotmánynak és az ősi jogok­nak féltékeny megőrzése az alapköve mindkét állam erősségének és állami intézményeinek. Július 20-kán este a «Benown» hajón volt ebéd. A hajók eltávo­zása július 21-ikére volt kitűzve. A magyarországi kereszténység 900 éves ün­nepe. Augusztus 15-ikén, Nagy-Boldogasszony nap­ján Esztergomban és Székesfejévártt, a két ősi királyi székvárosban egyszerre lesznek az ünnepé­lyek. Az esztergomi érsekséghez tartozó püspökök Esztergomban, a püspöki kar többi tagjai pedig Schlauch nagyváradi bíbornok érsekkel Székesfehér­vári­ vesznek részt az ünnepekben. A kilenczszáz év alkalmával Dessewffy Sándor csanádi püspök kegyeletes emlékezést szentel az első csanádi püs­pöknek, a vértanú szent Gellértnek. Szeptemberben zarándoklatot vezet Velenczébe. A velenczei San­ Giorgio szigetén levő benczések templomában, hol Szent Gellért apáti tisztséget viselt és honnan ma­gyarországi térítői útjára indult, a Gellért oltár jobb- és baloldalán két nagy kőemléktábla készül, az egyiken magyar, másikon latin fölirattal. A ve­lenczei ünneplés két napra terjed : szept. 24-ikére és 25-ikére, a mikor a velenczeiek ülik nagy szent­jük ünnepét. A második napon a csanádi püspök tart istentiszteletet, melyet magyar és olasz szent­beszéd fog követni. A magyar beszédet dr. Várady Árpád, csanádi apátkanonok és kultuszminiszteri osztálytanácsos mondja. Erzsébet királyné síremléke. A magyar hölgyek által fölajánlott és Zala György által készített sír­emléket augusztus 25-én szentelik be a bécsi kapu­czinusok sírboltjában. Ezen a napon a magyar hölgyek küldöttségileg rójják le a kegyelet adóját a királyné koporsójánál. Harmincz tagú hölgyküldött­ség megy a beszentelésre Bécsbe Vaszary Kolos herczegprímás vezetése mellett. A küldöttségben Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgy és Sztáray Irma grófnő, boldogult királynénk két legbizalmasabb meghittje is részt vesz. Az ünnepélyes beszentelést Vaszary Kolos herczegprímás végzi. A Margitsziget hídja. A Margit-h­ídról a Margit­szigetre vezető híd már kész, s augusztus hó köze­pén nyitják meg. A megnyitás napját Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter fogja végleg meg­állapítani. Az ünnepélyen jelen lesz József főher­czeg és Klotild főherczegnő is. A franczia írók Jókainak. A Jókai párisi idő­zése alatt nyilvánult tisztelet egyik legszebb kifeje­zése, hogy a Société des Gens-de-Lettres de France (a franczia írók egyesülete) tiszteletbeli tagjává választotta és aranyérmet készíttetett, melyre ezt vésették : «Hommage á Maurice Jókai.» (Jókai M. tiszteletére.) A társaság elnöke, Hervieu Pál most szép sorok kíséretében átadta az aranyérmet Lukács Bélának, a párisi kiállítás magyar kormánybiztosá­nak azzal, hogy juttassa el a költőhöz. A kormány­biztos levélben értesítette erről Jókait és engedel­met kért, hogy az érmet Jókai több emléktárgyaival együtt a párisi kiállítás Jókai-szobájában helyezze el. Jókai szívesen megadta erre beleegyezését. Hervieu július 11-én külön is értesítette Jókait a kitüntetésről. Hivatalos leveléhez csatolta névjegyét is e sorokkal: «Hálás emlékezése kifejezésével és legélénkebb köszönettel az értékes fényképért.» Hervieu levelére Jókai ezt válaszolta : «Uram és kitűnő pályatársam! A legnagyobb hálával fogadtam önnek értesítését az oly fényes múltú és nagy befolyású franczia írók társasága részéről történt megválasztatásom felől e társulat tiszteletbeli tagjává, melyet legnagyobb megtisz­teltetésnek veszek. A szeretett és tisztelt franczia pályatársak által nekem felajánlott emlékérem legdrágább ereklyéim között foglaland helyet, mint a jegyajándék a két, nemes ideálokért küzdő nem­zet együttérzésének. Kérem, adja ön az általam tisztelve szeretett megbízóinak legmélyebb hálám kifejezését. Ez alkalommal üdvkivánatomat kül­döm önnek ahhoz a kitüntetéshez, mely önt, tisz­telt mester, a franczia tudományos akadémia tag­jává megválasztatásával érte. Az ég adjon önnek e halhatatlanság mellé hosszú és boldog életet.» Egyetemi új tanárok. A király dr. Korányi Sándort a budapesti tudományegyetemen a kísér­leti és gyakorlati idegkór és gyógytan rendkívüli tanári czímmel és jelleggel felruházott magántaná­rát ugyanezen tanszék­i és dr. Grosz Emilt, a nevezett egyetemen az elméleti és gyakorlati szem­tükrözés magántanárát a szemészeti kórtan és mód­­szertan nyilvános rendkívüli tanáraivá kinevezte. Kitüntetés: A király Ujváry Bélát, a «Néptanítók Lapja» szerkesztőjét királyi tanácsosi czímmel tün­tette ki. Ujváryt e kitüntetés abból az alkalomból éri, hogy most telt be közoktatásügyi munkásságá­nak a huszonötödik esztendeje. Ujváry Béla régi munkája a sajtónak is, lapunkba is gyakran írt. Egy vígjátékát az Akadémia a Teleki-jutalommal tüntette ki,«A gárdisták» vígjátéka pedig a Nemzeti Színház szívesen látott darabja. Amerikai kitüntetés magyar tanárnak. Boros Györgyöt, a kolozsvári unitárius theológiai intézet dékánját Amerika legnagyobb egyeteme (Harvard­ University, Cambridge, Boston mellett,) tisztelet­beli theologiai doktorrá (doctor divinitatis honoris causa) nevezte ki, mint a magyarországi unitárius egyház képviselőtanácsának tagját s a gondolatsza­badság egyik képviselőjét. Csak 10 kitüntetést adtak összesen és Boros az egyetlen az összes európai képviselők között, a­kik az amerikai unitárius tár­sulat 75 évi fennállásának ünnepélyén jelen voltak, a­kinek ily nagy kitüntetést adtak. Boros György a szövetség fővárosában, Washingtonban és több más városban prédikált. Lauka Gusztáv most július 20 án érte meg születésének 80-dik évfordulóját Nagy-Becskereken, a­hol már régebb idő óta lakik. A félszázadnál tovább működött élénk tollú víg írót nemcsak a közönség kedvelte és kedveli, hanem a sors is külö­nös kegyében részesítette, midőn megengedte, hogy 80-dik évét ritka frisseségben és erőben érje meg. Petroleumforrás Zemplén megyében. Nagy köz­gazdasági eseményt jelentenek a zemplénmegyei Izbugya-Radványból. Ott akadtak Magyarországon az első petróleumforrásra. Régen kutatnak már a felvidéken petróleum után, mert hisz a határon túl Galicziában bőven szedik a petróleumot. A legtöbb birtokos felhagyott az eredménytelen és költséges kutatásokkal, csak Andrássy Antal budapesti mérnök folytatta. Adda Kálmán magyar geológus tavaly Radványt jelölte meg oly helynek, a­hol remény­séggel lehet kutatni, s november hóban csakugyan petróleumra akadtak, s a fúrást folytatták, szi­vattyúzó gépeket szereztek. A pénzügyminiszter Richter Géza selmeczbányai bányamérnököket küldte ki jelentéstételre, s most Máday József mi­niszteri főmérnök vezetése alatt folytatják a mun­kát. Naponkint 2—3 hordónyi erős petroleumot nyernek, de bizonyosra veszik, hogy ha a fúrás át­töri a homokréteget, naponkint 30—40 hordó pet­roleumot kapnak. Most az egész környéken kuta­táshoz fognak a birtokosok, ezek közt Reuss herczeg is, a­kinek ott nagy birtokai vannak. Andrée nyoma a tengeren. Most július 11-én volt három éve, hogy Andrée harmad­magával lég­hajón elindult az éjszaki sarkhoz. Három év után senki sem reményli már, hogy valaha térnek. A léghajósok nyomából a tenger vissza­ismét magával hozott egy parafa gömböt, úgyneve­zett bóját. Ez már a harmadik ilyen bója. A két első nem tartalmazott semmi üzenetet, meglehet, hogy már az elpusztult léghajóról való. A harmadi­kat július 7-én Lopstsedam mellett Izland szigete közelében az éjszaki szélesség 63 fok 41 percze, a nyugati hosszúság 20 fok 43 percze alatt, ezzel a jelzéssel: «Andrée északsarki expedicziója 1896. 3. sz.» A bóját a «Botnia» nevű dán gőzös a kopen­hágai meteorológiai intézetbe viszi, s átadják a svéd-norvég követnek. A bója megtalálásáról Ore­bak-ból (Izland) távirat érkezett Kopenhágába. A perzsa sah magyar alattvalói. A perzsa sah európai utazásában Budapestet is útba fogja ejteni. Érdekes a megemlítésre, hogy a sahnak két magyar alattvalója is van. Teheránban él mindkettő hosszú idő óta s mint kocsigyártók keresik a kenye­rüket. Kégl Sándor budapesti egyetemi tanár, a ki­váló orientalista meglátogatta őket a hetvenes évek­ben perzsiai utazása alkalmával. Érdekes, a­mit róluk mondott kilencz évvel ezelőtt egy útleírásban. Teheránban, a királyok királyának székvárosá­ban — úgymond — számos európai lakik, legtöbb köztük a kaukázusi orosz és örmény, kiket kereske­delmi összeköttetések vonzanak a perzsa fővárosba. Monarkiánkból a csehek és csehországi németek KIRÁNDULÁS AZ ANGOL HAJÓHAD TISZTJEIVEL A PANNÓNIA HAJÓN. Gróf Szapáry kormányzó a parancsnoki hídon.

Next