Vasárnapi Ujság – 1900
1900-02-25 / 8. szám - A huszár-kiállítás (képekkel). Dr. Szendrei János 113. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A császári hadak által emelt soproni sánczokat 1706. augusztus 18-án Bottyán János vezérlete alatt a lovas kuruczok rohammal beveszik. Krenner Viktor festménye. - A porosz Belling-huszárok 1706-ban elfogják későbbi vezérüket Blüchert. Komlósy Ede festménye. - Simonyi huszárezredes átvonul az arcolei égő hídon. Tull Ödön festménye. - A franczia huszárok Texelnél a befagyott Zuider-tavon elfogják a hollandi tengeri hadat. Barsi Adolf festménye 8. szám / Műtárgyak - A huszár-kiállításból: Honvédhuszárok rohama. Vágó Pál festménye. - Vitézvári báró Simonyi József huszárezredes. - Nádasdy Ferencz (1708). - Menzel Dániel János huszártábornok. - Gróf Károlyi Ferencz huszártábornok. - Báró Splényi huszártábornok (18. század). - Somogyi Ziethen-huszárezredbeli kapitány (1744). - Magyar huszár a 16. századból. - Lovas zenész a 16. századból. - Magyar huszár a 17. századból. Tornadíszben. - Székely huszár Mária Terézia királynő idejéből. - Magyar huszárok 1700-1840-ig. - Lukácsi és Baróti közhuszárok megmentik ezredesüket (1792). - Magyar nemes testőr a 17. század végéről. - Skultéty László huszár-zászlótartó (1810). - Huszártiszt (1833). - Magyar huszárok előörsön (17. század). - Magyar huszárok az ellenség egészségére isznak (17. század). - Az olmützi csata 1758. junius 30-án. Beauvarbet párisi metszete. Querfurt festménye után. - Ráttky-huszár (1707). - Porosz halálfejes huszár a 18. századból. - Svéd huszár a 18. századból. - Lengyel huszár (1830). 8. szám / Műtárgyak
8. SZÁM. 1900. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt r egész évre 24 korona félévre 12 BUDAPEST, FEBRUÁR 25. Csupán a VASÁRNAPI UJS. { egész é félévre évre 10 korona 8 . A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egész évre 10 korona (a Világkrónikával) í egé, 1 fól<! 47. ÉVFOLYAM. félévre Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. A HUSZÁR-KIÁLLÍTÁS. A HÚSVÉTKOR megnyíló párisi világkiállításon a magyar történelmi osztály díszterme a huszárság múltjának van szentelve, ahol, mint azt már e lapokban is megírtuk, nemcsak a magyar huszárság történelmi fejlődése lesz bemutatva, hanem egyúttal az a leszármazás is, amint a külföld különböző huszársága a miénkből kifejlődött és megalakult. Mielőtt a huszárterem berendezése Párisba szállíttatnék, hogy Ő Felsége a király és az érdeklődő nagyközönség is megtekinthesse, a kiállítás kormánybiztossága pár napra az egész anyagot kiállította az iparművészeti múzeumban. E kiállítás kétségtelenül egyike a legszebb és legtanulságosabb történelmi kiállításoknak. Fő díszei azok a festmények, a melyek Vágó Pál ecsete alól kerültek ki s a melyek közül a tizennyolcz méter hosszú fő falképet, mely az egész huszárság történelmi fejlődését, mint valami ragyogó álmot tünteti föl, e lapokban már bemutattuk. A terem középső fő falán lesz elhelyezve Vágó második nagy festménye, egy mai huszárroham, melyen az Ő Felsége nevét viselő 1-ső s a 16-ik számú cs. és kir. huszárezred s az 1-ső számú magyar kir. honvéd huszárezred van megörökítve. A hatalmas vásznon a lovas roham minden vitézi szépsége kifejezésre jut. A rohanó lovasok között egy kartács vág keresztül. Itt-ott fölbukik egy lovas, de a többi feltartóztathatatlanul száguld előre. A vadul vágtató, mesterileg festett lovak, s a huszárok villogó szemeikkel életteljes összhangban idézik elénk a csata igazi képét. E képpel szemben levő falra jön a huszárság családfája, mely egy XVI. századbeli magyar huszár törzséből nő ki s szétágazó gályáin és levelein a tőle leszármazó külföldi huszárok képeit mutatja. A terem felső szélein körülfutó építészeti részletek között ismét nyolcz nagyobb és nyolcz kisebb festménynek jut hely. Ezek közül ezúttal négyet mutatunk be. Az egyik azt a jelenetet ábrázolja, midőn a császári hadak által a Fertő és Sopron között emelt sánczokat, közvetlen Sopron városa előtt, 1706 augusztus 18-án Bottyán János vezérlete alatt Bezerédy Imre és lovas kuruczai rohammal beveszik. A kép festője Kreimer Viktor, úgy tekhnikailag, mint kompozíczió szempontjából is számottevő történelmi festményt alkotott e képben. A második Komlósy Ede festménye s egykorú kép után a porosz Belling-huszárok azon hadi fényét örökíti meg, midőn 1706-ban elfogják későbbi vezérüket, az akkor még svéd szolgálatban állott Blüchert. Következő képünkön Simonyi óbestert látjuk, a mint 1795-ben huszárjaival átnyomul az arcolei égő hídon, s a melyet szintén régibb metszet nyomán Tüll Ödön festett. Utolsó nagyobb képünk pedig Barsi Adolf műve s azt a páratlanul álló hadi tényt tünteti föl, midőn a franczia huszárok 1797-ben Texelnél a befagyott Zuider-tavon elfogják az egész hollandi tengeri flottát. Nyolcz kisebb kép a huszárság legkiválóbb vezéreinek arczképeit tünteti föl, közöttük VITÉZVÁRI BARO SIMONYI JÓZSEF HUSZÁREZREDES, HONVÉDHUSZÁBOK ROHAMA. •— Vágó Pál festménye, KÉPEK A HUSZÁR-KIÁLLÍTÁSBÓL,