Vasárnapi Ujság – 1900
1900-07-22 / 29. szám - Csing herczeg (arczképpel) 483. oldal / Élet- és jellemrajzok - Az olympiai versenyek Párisban (képekkel) 483. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
48 A VASÁRNAPI UJSÁG. 29. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM. 23 gramm súlyú diszkosszal egy nappal elutazása előtt 34 és fél méter körül voltak dobásai, a párisi mintájú diszkosszal pedig már a 36 métert is megközelítette. Párisba érkezvén, gyakorlás közben az amerikai Sheldon-nal próbálkozott, ki 36 és 7a métert ért el, míg Bauer 38 méter 10 centiméteres dobással keltett feltűnést, úgy hogy mint határozott favorit állt ki a versenyre. Az előmérkőzés 18 versenyzőt látott együtt a világ minden részéből. Az öt legjobbnak volt egyedül joga a döntésben való részvételre. Az előmérkőzésben is első helyen állt, a döntőben pedig 36 méter 04 centiméteres dobással a világbajnoki czímet megnyerte. Mögötte a cseh Yanda, amerikai Sheldon, a görög Parasheipulos, a magyar Crettier. A tizenegy világbajnokság közül nyolcz vándorolt Amerikába, kettő Angliába, egy, ép a legklasszikusabb sporté, magyar emberé lett. Bauer Rezső különben a diszkosz-dobáson kívül gerelyvetésben, ugrásban, futásban, birkózásban és úszásban is nyert már a versenyeken. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Hód-Mező-Vásárhely története. Első kötet, írta Szeremlei Samu. A tudós szerzőt Hód-Mező-Vásárhely törvényhatósága bízta meg azon feladattal, hogy az ország ezer éves fennállásának emlékezetére a nagy magyar város történetét írja meg. A munkának első kötete csak most jelenhetett meg s a legrégibb időktől Szent István koráig terjed. Részletesen ismerteti a város középkori és mostani határait, vízrajzát, a terület domborzati viszonyait, tárgyalja a föld minőségét, az éghajlatot, időjárást, egészségi állapotokat, ismerteti a honos állatokat, növényeket, majd áttér a történelem előtti korra és a népvándorlás idejére, bővebben mindazon különféle népekről, amelyek beszélvén valaha ezen a vidéken tanyáztak. A kötetben számos kép is van, leginkább az ott talált régiségekről, melyek bizonyítják, hogy Hód-Mező-Vásárhely tájéka, már a legrégibb idők óta, mindig lakott volt. A tanulságos és igen jól megírt könyvet a város közönsége adta ki. Csiky Gergely élete és művei, irta dr. Janovics Jenő. Kolozsvár, Stein János egyetemi könyvkereskedésének bizománya. A szerző, ki könyvét Rákosi Jenőnek ajánlotta, előszavában megjegyzi, hogy dolgozata nem akar semmi egyéb lenni, mint a szeretet és hála kifejezése a tanítvány és a színész részéről. Úgy látszik, a könyvet még folytatja, mert Csiky irodalmi működését a «Proletárok» megírásáig, a költő nagysikerű színművének előadásáig tárgyalja. A czímlapon is feltünteti, hogy a 243 lapnyi kötet «A proletárok »-ig terjed. Szorgalmas utánjárással szedte egybe Janovics Jenő Csiky életrajzi adatait. A gyűjtő fáradozásainak a minden esetre hasznát veszik később, akik Csikynek a magyar drámairodalomra való hatásáról fognak írni. Az életrajzi adatokhoz irodalomtörténeti vonatkozásokat is találunk a magyar dráma fejlődésének irányairól Csiky föllépéséig, s föllépésének idejéből. A kötet ára három korona. Megvirrad még valaha, eredeti regény, irta Werner Gyula, három kötet, melyet az Athenaeum olvasótára czímű ismert vállalat ad közre. Werner, aki képviselő és politikai író, a szépirodalomnak is munkatársa évek óta. Új regénye korrajz a negyvennyolczas és rákövetkező eseményeket követő időkből, és Erdély hazafias érzelmeit festi a Kendicsalád történetében. Kendi Imre és Ágnes a forradalmi iránynak képviselői. Elszántak, vakmerők, mindent koczkára tesznek eszméjük sikeréért. Kendi Mihály, a szomorú időkben is hatalmas úr, aztán Gerenday az adminisztrátor és környezetük a konzervatív felfogás hirdetői. Az világuk a múlt, ami szép, ami jó, azt csak benne látják. Az eszméknek, az ellentétes felfogásoknak e csendesebb küzdelmébe hangzik bele az erdélyi oláh lázadás üvöltése. Az író a regény kifejlésében érezteti, hogy a heves küzdelmekre a béke, az erőgyűjtés ideje következik. A jó magyarsággal írt három kötetes regény ára három korona. Hock János böjti szent beszédeiből 1899 évszámmal egy 94 lapra terjedő füzet jelent meg, mely hét egyházi beszédet foglal magában. Hock János nagyon népszerű a fővárosi egyházi szónokok között s így beszédeinek gyűjteményes kiadása bizonyára szíves fogadtatásra talál tisztelői körében, sőt mindazoknál, akik a nagyobb gonddal készített egyházi beszédeknek, melyekben szónoki erőt és szépséget találhatnak, nemcsak hallgatásában, hanem olvasásában is gyönyörködnek. A gyűjteményt az «Athenaeum» nyomdai részvénytársaság adja ki. Egy füzet ára 2 korona, az egész gyűjtemény ára pedig 8 korona. Délvidéki képek czímmel Frank Zoltán egy 100 lapra terjedő könyvet írt, mely Oraviczabányát és környékét ismerteti tárczaczikkszerű modorban, prózában és versben. Nagy melegséggel szól különösen magáról Oraviczáról, melynek egészséges földje, vize, levegője teljesen helyre állította megrongált egészségét. Másoknak is buzgón ajánlja e vidéknek és a környékbeli fürdőknek látogatását. A könyvet maga a szerző adta ki. Ára 1 korona 60 fillér. A vidéki színészet országos felügyelője. Széll Kálmán miniszterelnök mint belügyminiszter, Festetich Andor grófot, a Nemzeti Színház volt igazgatóját, a vidéki színészet országos felügyelőjévé nevezte ki. A miniszter egyúttal valamennyi törvényhatóság számára rendeletet bocsátott ki a felügyelő támogatása dolgában. A rendeletben kifejti a miniszter, hogy a vidéki magyar színészet erkölcsi és anyagi jólétének előmozdítására, művészi színvonalának emelésére szükséges volt oly szakember, aki a helyszínen szerzett tapasztalataival e kulturális feladat megoldását elő tudja segíteni. Ezért szervezte az országos felügyelői állást. A színészeti felügyelő feladata a vidéki színészet működésének megfigyelése, ellenőrzése. Kötelessége tehát, hogy a vidéki színtársulatokat időnként meglátogassa s tapasztalatairól jelentést tegyen, a bajok orvoslására javaslatot adjon. Meghagyja a miniszter az összes törvényhatóságoknak, hogy a kulturális czél érdekében lehetőleg támogassák az országos színészeti felügyelőt. A miniszter azzal is emelni akarja a vidéki színészetet, hogy az országos segélyből többet juttat számukra. Torontál megye színügyi bizottsága, a magyar színészet meghonosítása érdekében, a kezdet nehézségére való utalással 2000 korona segedelmet kért. Széll Kálmán válasza, az volt, hogy színi kerületek alakításának, főkép a nemzetiségek lakta vidékeken, nagy fontosságot tulajdonít, meg is ígéri az állami támogatást az esetre, ha a bizottság törekvése eredménnyel jár. A szegedi színészet állandósítása érdekében a város közgyűlése feliratban évi 10,000 korona segélyt kért a belügyminisztertől. A miniszter örömmel üdvözli az állandósítást, óhajtja is azt, de a rendelkezésére álló 56,000 korona alapból csak annyit adhat, amennyi telik. Egyébként a vidéki színészet állandósítása érdekében az ősszel értekezletre hívja föl a nagyobb városok színigazgatóit. Tudatja egyúttal, hogy Krecsányi Ignácz igazgató számára 2000 korona segélyt szavazott meg. Mátyás király szobrai és a művészek ünnepe. Ugyanakkor, mikor Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobra a leleplezéshez közeledik, egy másik emlékmű is elkészül, mely vonatkozással van nagy királyunkra. A Mátyás király kútja ez, melyet Stróbl Alajos mintázott a király megbízásából a budai új királyi lak várudvara számára. Ez az emlék vadászó Mátyás királyt örökíti meg és Vörösmarty a «Szép Ilonkáját». A kolozsvári és budai emlékmű majdnem egy időre eső leleplezése alkalmából a magyar művészek fényes ünnepet akarnak rendezni. Stróbl tanár szoborművének eredeti mintáját ki fogja állítani a műcsarnok szobortermében, melyet ez alkalomra óriási vízmedenczévé alakítanak át. A többi termet ugyanakkor lovagtermekké alakítják s ebben a fényes keretben jelmezes felvonulásokkal és élőképekkel bemutatják Mátyás király udvari életét. LORD BERESFORD FIÚMÉBAN SZEMLÉT TART A DÍSZSZÁZAD FÖLÖTT. ANGOL TISZTEK EGY KIRÁNDULÓ HAJÓ FEDÉLZETÉN. AZ ANGOL HAJÓHAD LÁTOGATÁSA FIÚMÉBAN. MI ÚJSÁG? Fiume ünnepe. Az angol középtengeri hajóraj egy részének Fiuméban tett látogatásáról több képet közlünk mai számunkban. Az angol hajóraj gyakorló útjában többször tesz látogatást idegen kikötőkben. Ezúttal viszonozta az osztrák-magyar hadi flottának a múlt évben Málta szigetén tett látogatását. Az osztrák-magyar legnagyobb kikötőben, Triesztben adták vissza most a látogatást, hová a középtengeri angol flotta főparancsnokának, Fisher tengernagynak vezetése alatt mentek el. Az ottani ünnepélyek után az angol flotta egy része Velenczébe ment az olaszokat látogatni. Ezt a hajócsapatot Fisher tengernagy vezette. A másik csapat Beresford lord tengernagy vezetése alatt az egyetlen magyar kikötőben, Fiuméban tett látogatást. Tizennégy hajó július 14-ikén délután érkezett oda. Fiume kormányzója, gróf Szapáry László és a város hatósága a legnagyobb vendégszeretettel gondoskodtak a fogadtatásról. A látogatás öt napig tartott. Míg Triesztben az ünnepélyeken csak Ausztria foglalta el a helyet beszédekben, felköszöntőkben, jelvényekben, addig Fiuméban Magyarországnak adták meg a törvényes tiszteletet az angolok. Magyar lobogókkal ékesítették hajóikat, magyar czímereket tűztek föl a fedélzeteken, mikor