Vasárnapi Ujság – 1901
1901-03-10 / 10. szám - Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület jelmezes báljának védnökei és védnöknői. Dunky fivérek fényképei (10 arczkép) 10. szám / Arczképek, Hazaiak - Csernátony Lajos. Ellinger fényképei után (legutóbbi és 70-es évekből) 10. szám / Arczképek, Hazaiak - Káldy Gyula 10. szám / Arczképek, Hazaiak - Lechner Ágoston 10. szám / Arczképek, Hazaiak - Pettenkofer Miksa 10. szám / Arczképek, Külföldiek - Lechner Ágoston (arczképpel) 149. oldal / Élet- és jellemrajzok - A Képzőművészeti Társulat téli kiállításából: Eisenhut Ferencz: Népünnepély a Kaukázusban. - Csók István: Bugaczi pásztor 10. szám / Műtárgyak - Fokváros. Fénykép után 10. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Külföldiek - Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület jelmezes báljának szereplői (44 kép) 10. szám / Vegyes tárgyuak
10. SZÁM. 1901. BUDAPEST, MÁRCZIUS 10. 48. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt í egész évre 24 korona félévre 12 « Csupán az egész évre 16 korona VASÁRNAPI ÚJSÁG 1 félévre _ 8 « A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í egész évre 10 korona (a Világkrónikával) félévre 5 . Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldij is csatolandó. LECHNER ÁGOSTON: A 1834—1901. MAGYAR egyetemi oktatásnak kitűnő férfia dőlt ki Lechner Ágostonban, ki a múlt hó 27-én váratlanul jobb létre szenderült. Volt tanítványai, kik számosan vannak az ország minden részében, valamint a jogászkörök és a hozzátartozók mély részvéttel értesültek elhúnytáról. A távolabb állók alig sejtették, mily vesztesége van a budapesti egyetemnek. Csakis a fényes végtisztesség, melyben Lechner Ágostot a közoktatási kormány és az egyetem részesíték, engedte következtetni, hogy ritka férfiú hunyta le örökre szemeit. Valóban Lechner Ágoston, a mily hű, ép oly érdemes fia volt a hazának. Korán, már 22 éves korában a pozsonyi jogakadémia segédtanára lett s 44 éven át — 1869 óta a budapesti egyetemen szakadatlanul, egyforma élénkséggel és buzgósággal teljesítette a jogi oktatás terén feladatait. A természet kiváló tehetségekkel áldotta meg. Testvérei is, akik közül különösen Lajos, a városrendező vált ki, mind jeles emberek voltak. Míg azonban Lajos az Andrássy-út, az új Szeged terveiben, Budapest csatornázásában és vízműveiben tüntette ki szakismereteit és alkotó erejét. Ágoston 32 éven át a magyar alkotmány egyik szellemi építője volt a budapesti egyetem joghallgatóinak lelkében. Széles körű történelmi ismereteit, nagy általános műveltségét, bölcselmi és jogászi képzettségét arra a czélra egyesítette, hogy a magyar alkotmánynak múltját és jelenét, a mai magyar állam közigazgatási szervezetét a maga valóságában megismertesse az ifjúsággal. Egyetemi tanári pályája elején, rövid boldog házasság után, megfosztotta a végzet szeretett hitvesétől. Családi életét vesztve, minden erejét az egyetemnek szentelte s e munkájában nyerte vissza azt a lelki derültséget, azt a kedvességet, mely őt oly szeretetté tette mindenek, de különösen hallgatói előtt. Fő törekvése oda irányult, hogy a nemzeti élet ezeréves jogfolytonosságát közjogában föltüntesse. Az 1848. év mélyreható reformjaiban nem látott válaszfalat a múlt és jelen között, s a múltnak a mai alkotmányos életre való hatását mindenütt gondosan föltüntette. A király és nemzet válhatatlan kapcsolatát a szent korona sok százados jogi fogalmában találta és ebből folyólag a nemzeti élet oszthatatlanságát tette rendszerének alapjává. Közjogi rendszerében a felelős minisztérium és a közigazgatás közti viszonynak meghatározása nagy helyet foglal el. Lechner Ágost az «Önkormányzatról» 1871-ben, Hoffmann Pálnak «Jog- és államtudományi folyóirat»-ában közzé tett tanulmányával teljes világításba helyezte az önkormányzat igazi természetét, és kimutatta, hogy az 1848 előtti megyei önkormányzat alapelvei a miniszteri felelősséggel összeegyeztethetők. Különös buzgósággal fáradozott azon, hogy rendszerével a közigazgatási törvények tömkelegébe rendet, világosságot vigyen s azok elaprózott részleteit bizonyos főelvekre vezesse vissza. E nagy feladatoknak s az egyetemi kormányzat kívánta teendőknek élt, mint a jogi kar dékánja, majd 1885-ben mint az egyetem rektora is. Szóbeli tanítása egymaga is elég volt arra, hogy közjogi kérdésekben való tekintélyét megalapítsa ; de az irányadó tényezők közelebbről is ismerték nézeteinek értékét. Ez alapon hivta meg a király kegye 1893-ban élethossziglani taggá a főrendiházba, ahol egyéniségének megfelelően a bizottságok csendes munkásságában teljesítette kötelességeit. Ritka szivjóság, kedvesség polgártársaihoz, nemes kollegialitás kartársaihoz, atyai gondosság «fiai»-hoz, mint hallgatóit szólítani szokta, erős rokoni szeretet azokhoz, a kiket hozzá vérségi kapocs csatolt, egészítették ki jellemét. Nem csoda, hogy halála oly nagy részvétet keltett az egyetemen kívül is. Működésének emléke fenn fog maradni nemcsak tanítványai- GoBzleth fényképe után metszette Morelli tanár, LECHNER ÁGOSTON.