Vasárnapi Ujság – 1901
1901-12-22 / 51. szám - Petőfi-ereklyék (képekkel). Gyüjtötte és irta Kéry Gyula 830. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak - A betörők mestersége 830. oldal / Vegyes kisebb czikkek és közlemények
834 VASÁRNAPI IJSÁG. 50. SZÁM. 1901. 48. ÉVFOLYAM. őrnagy, Brunner Eduárd, kik már nincsenek életben. Rickl József halála után egyetlen fia, Géza tulajdonába jutott a kard, melyet jelenleg is bír. Kelt Debreczenben, deczember 30-án 1895. — Kiss Sándor s. k. Előttünk : Rickl Antal s. k. Komlóssy Arthur s. k. * A fentiek kapcsán még a következőket jegyeztem föl Bickl Géza elbeszélése nyomán: Atyja, Bickl József sok napot töltött együtt Petőfivel Debreczenben. A szabadságharcz lezajlása után atyja a saját fegyvereivel együtt a Petőfitől cserébe kapott díszkardot a mai nap is fönnálló házának emeletmagasságú üregébe rejtette, mely a kapualjnál az udvar felől a fal mellett van. A hatvanas években beköszöntött úgynevezett «magyar világ»-ban atyja felbontatta az üreg befalazott nyílását. Ekkor kerültek hosszú esztendők multán napvilágra az elásott fegyverek, köztük a többitől egészen elütő Petőfi díszkardja is. nek említést a Befanáról, s már ez időben szokás volt Florenczben az Or San Michele loggiáját fantastikusan öltöztetett viaszarczú és kezű bábokkal tölteni meg. Voltaképen az olaszoknál Befana a neve a mesék öreg asszonyának, aki szamárháton jár, oldalain két megrakott kosárral, melyek játékokkal és nyalánkságokkal vannak telve, a kicsinyek számára. Arcza fekete, mint a korom, mert a kéményeken szokott besétálni, csak éjjelenként jár és sohasem látható máskor, mint egyszer egy évben, Vízkereszt előestéjén. Valószínű, hogy maga a Vízkereszt görög elnevezése : Epiphania, vagyis megjelenés, rokonságban áll a Befana szóval. Mivel pedig az Epiphania értelme szerinti megjelenést kétségkívül Jézus megjelenésére vonatkoztatták, így a Befana sem egyéb, mint a jókat megjutalmazó, a roszakat megbüntető Megváltó megszemélyesülése, a gyermek Jézus küldöttje. Ennek a támogatására elég felhoznunk, hogy eleinte a karácsony és a vízkereszt ünnepét egész Keleten egy napon tartották és pedig január 6-ikán. Csak az V. században I. Gyula pápa választotta el a két ünnepet, december 25-ikére téve át a karácsonyt. De azért az olasz gyermek még ma is Befana napján teszi ki harisnyáját a kályhába, várva az éjféli ajándékot. Jaj azonban annak, aki viselkedésével érdemetlenné tette magát a Befana jóindulatára. Annak harisnyáját átlyukasztja hosszú tűvel, s csak szenet és száraz kenyeret hagy benne. Ezen csak az segíthet, ha a gyerek mézet eszik, vagy mozsarat fektetve testére, a Befana Ave Máriájának nevezett imádságot elmondja. Mindamellett a Vízkereszt előkelőbb ünnep Olaszországban a karácsonynál. A kalács, mely főszerepet játszik ilyenkor, nem minden szegény ember erszényéből telik. A vagyontalanabb néposztály gyermekei megelégszenek, ha a czukrász- és pékboltok kirakatain legeltethetik sóvár szemeiket, míg a tehetősebbek asztalainál jókora falatok mennek kárba a fehér és fekete babszem keresésével. Türelmetlen, ideges ujjak fosztogatják az omlós puha belet, míg nagy örömükre rá nem akadnak a fehér babra, mely aztán alkalmul szolgál a nagy áldomásra s a boros palaczkok fölléptetésére. A PETŐFI-EREKLYÉKHEZ. A Petőfi-Társaság megbízásából gyűjti és közli: Kéry Gyula. A költő és a gyermek. Az ózdi csutora. Ózd Tolnamegyében van Borjád közelében, s főfészke a Pesthy családnak, mely rokonságban áll a Sass családdal. Mikor Petőfi 1845-ben Borjádon időzött, a tiszteletére rendezett halászbál óta, amelyről e helyütt már megemlékeztem, gyakorta átrándult Ózdra Pesthyékhez. Érdekesen jellemzi a költő lelkét az a vonás is, hogy nagyon szerette a gyermekeket. Többen beszélik, akik Petőfit személyesen ismerték, s vele barátságban éltek, hogy ha valamely társaságban gyermekre akadt, rögtön hozzá sietett, s ölébe kapva, el-eljátszadozott vele. Abban az időben, mikor a költő Ózdra látogatott, Pesthy János és Sass Lidia egyik fia, József, 4—5 éves lehetett. Petőfi sokat mulatott azon, hogy a Józsi gyerek selypít, s nem tudja kimondani az r betűt. — Mondd ki szépen, Jóska — szólt a fiúhoz — hogy: Krisztus. De bizony a kis Pesthy Jóska, bárhogy erőlködött is, mindig csak Krisztusnak ejtette ki a szót. Petőfi még próbabirkózást is rendezett a Pesthy fiúval. Megfogta a két kicsi karját, biztatgatva, hogy vágja őt a földhöz. Aztán a földre vetette magát és szive mélyéből kaczagott, mikor látta , miként gyömöszöli őt a kis Jóska, s mint örül annak, hogy legyűrte a Sándor bácsit. * A költő látogatásának emlékére Pesthyék megőriztek egy csutorát, melyet a családtól a következő nyilatkozattal vettem át: Nyilatkozat. Petőfi Sándor 1845-ben atyám, illetőleg apósom Pesthy János földbirtokos meghívására részt vett az ózdi füzes-erdőben rendezett halászbálon. A költő jó kedvében nyakába akasztotta ezt a régi, 14 itezés csutoránkat, s ezzel járt-kelt késő estig a mulató társaság tagjai közt. Atyám illetőleg apósom négy ökrös szekerén ment a társaság Ózdról Borjádra, aminek emlékére írta Petőfi t A négy ökrös szekér czímű költeményét. A csutorát ezennel átadjuk Kéry Gyulának, hogy nevünkben a többi ereklyék közé helyezte. Kelt Uzdon, 1901. október 3-án. —Pesthy Endre s. k. Pesthy Endréné szül. Bárczay Róza s. k. Előttünk mint tanúk előtt: Pesthy József s. k. Pesthy Mór s. k. Kéry Gyula s. k. a Petőfi-Társaság megbízottja. Az elcserélt díszkard. Petőfi 1848-iki debreczeni időzésének értékes emléke az a kard, a mely Rickl Géza debreczeni nagykereskedő és földbirtokos féltve őrzött tulajdona. E kardról Kiss Sándor 1848—49-iki honvédezredes, Bem tábornok volt hadsegédje, az alábbi bizonyítványt írta: Bizonyítvány. Rickl Géza úr felszólítására ezennel bizonyítom, hogy a birtokában levő kard pengéje valósággal Petőfi Sándor kardja volt, melyet az 1848-iki márcziusi napokban hordott. Ilyen kardja volt még ezen időben Jókai Mórnak és Vasvárinak. A kardok Kirner fegyvergyárostól vásároltattak. Ha még valaki a Kirner üzletben ez időből él, emlékezhetik reá. A kard jelenlegi hüvelye nem eredeti, mert a kard hosszabb ideig elásva lévén, végkép tönkrement. Petőfi Sándor az 1848-ik év téli hónapjaiban Debreczenben időzvén, már mint honvédkapitány ezen díszkardot nem használhatta szolgálati kardnak, s egy nálam töltött barátságos vacsoránál meglátta Bickl József nemzetőri lovasfőhadnagy csinos szolgálati kardját és felszólította : nem volna-e hajlandó ezen kardját az ő díszkardjáért elcserélni, mire Bickl József úr készséggel ráállott, s a csere megtörtént. Igy jutott a kard Bickl József úr birtokába. Ezen ténynél többen voltak jelen, ú. m. Jelics József würtembergi huszárszázados, Gulácsy Imre vadász A BETÖRŐK MESTERSÉGE. A betörők mestersége sehol a világon annyira nem virágzik, mint Párisban. A világváros 103 rendőrségi felügyelőjénél naponként átlag kétkét betörésről tesznek jelentést, vagyis más szavakkal, naponta 200 betörés fordul elő. Tehát nem hiába mondják, hogy Páris a világ betörőinek székvárosa. A betörők két főosztályba sorozhatók. Vannak magános betörők, kik egyedül a maguk számlájára dolgoznak, vannak aztán társas betörők, kik egy tapasztalt főnök utasításai szerint egy vagy több bűntárssal működnek s munkájukért a főnöktől dús jutalomban részesülnek. Az apróbb betöréseket a magános betörő viszi véghez. Leginkább oly házakba szokott behatolni, melyeknek lakói nappal nincsenek otthon, falun tartózkodnak vagy tapasztalatlan cselédeket tartanak. A betörő nagyon vigyáz arra, hogy elegánsan, vagy legalább is tisztességesen öltözhessék, mert akkor nem kelt megjelenése feltűnést a kirablásra kiszemelt ház környékén. A házmesterekkel és a kapusokkal jó lábon áll, kiket udvarias előzékenységgel és alkalmi ajándékokkal szokott lekötelezni. Eljárása nagyon egyszerű. Mondjuk például, hogy egy öt emeletes házban négy úr lakik, pl. a második emeleten Márk, a harmadikon Máté, a negyediken Lukács, az ötödiken pedig János urak. A betörő észrevette, hogy Lukács lakásának ablakain a redőnyök már jó idő óta folyton le vannak eresztve. A negyed lakóitól beszéd közben megtudja, hogy Lukácsék lakásán sok ezüstnemű, ékszer és műtárgy van. Másnap egy nagy borítékkal a kapushoz állít be. — Idehaza van-e Lukács úr ? — E pillanatban nincsen itthon ! — De nemsokára, remélem, visszajön? — Bajosan. Legalább hat hétre utazott el. — Van-e valaki a lakásban, akivel beszélhetnék? — Senki, cselédeit is magával vitte. — Ez baj. Értékpapirosokat kellene átadnom , nyugta mellett. Hova utazhatott ? — Luxébia Angoulême mellett. — De azért némelykor mégis visszajön ? Mit gondol, mikor találhatnám ? — Nem szokott váratlanul hazajönni. Előbb mindég levelet vagy sürgönyt küld. — Köszönöm szépen, majd írok neki. Ezek után a betörő mindenről értesülve, csak az alkalmat lesi, midőn a kapus a pinczébe, vagy a szomszéd boltba megy, vagy esetleg egy szomszéddal az utczán beszélget. Ha azonban a kapus véletlenül mégis meglátná a lépcsőn, azt mondja neki, hogy János, vagy Márk urat keresi. Két nap múlva pedig Lukács urat Luxe-ban Angoulême mellett arról értesítik, hogy ismeretlen tettesek feltörték lakását s ki is fosztották. De ne higyjük, hogy a betörő könnyelműen fog a dologhoz. Mielőtt Lukácsék ajtaját kinyitná, vagy feltörné, kétszer, háromszor csenget, hallgatódzik és csak ezután veszi elő szerszámait. A szobákban ösztönszerűleg azon szekrényeket töri fel, melyekben a készpénzt vagy értékpapírokat tartják. Az ékszerek közül csak a könnyen értékesíthetőket választja ki. Az egész műtét legfeljebb 7—8 perczig tart, mire emberünk tömött zsebekkel, feszes tartásban távozik. A betörő úgy lép az utczára, mintha Riekl Gézától (Debreczenből). — Kéry Gyula gyűjtése. PETŐFI DÍSZKARDJA. / m Wl ft, XNt. fr^fr' .itfTH l iím"na M» i # Pesthy Endrétől (Ózdról). — Kéry Gyula gyűjtése. PETŐFI CSUTORÁJA.