Vasárnapi Ujság – 1902
1902-01-12 / 2. szám - Bartók Lajos: Fenyőházán 28. oldal / Költemények
VASÁRNAPI ÚJSÁG. 2. SZÁM. 1902.49. ÉVFOLYAM. Fenyőházán. Ti nyájas völgyek, ti komor hegyek, Be rég is elszakadtam tőletek ! Pedig hogy vágytam enyhért a vadonba, Mint űzött vad, sok sebből vérem ontva ! Fönségben álltok, eszménykép gyanánt; A viruló völgy példáz szende lányt, S a bérez szirtkeblű férfi, rendületlen, Kik eggyé forrnak örök szerelemben, így jöttem egykor, ifjan, gazdagon, Szerelmem kertje volt a zord vadon , A régiek vagytok ma is köröttem, Az árnyba én elaggva, félve jöttem Nem balzsamért már, mit hegy-völgy kinált, Keresem itt csak a kegyes halált, Nol nefelejcs közt hűs forrás csörg lassan, Hogy feledést s felejtetést ihassam. Igen, felejtést s elfelejtetést, Hírem nevemmel minden szenvedést Az elhullt őszi lomb alá temetve, Hogy új életre a tavasz se keltse. Mert én sokat vesztettem s szenvedék, Hogy e tájakról száműzött az ég. Ifjúság tünde, csalfák a remények, De drága kincsek emberek szivének. S hát szerelem, éltünknek élete ! Elröppenés társid követve te. De van, mi még pótolja veszteségünk : A költészet, s ha ez meghalt, nem élünk! És szívem reszket, tépve fájdalom. — Elpattanó húr elhaló dalon, — Zendülhet-e még tiszta dalra ajkam, Szerelmem hogy hozzátok elsóhajtsam ? Dicső természet, a ki alkotás, Még visszaad fenéked a halál, S te régi lelkét, költődnek, hogy halljad Dicsénekéből örök diadalmad! Oh természet, nagy művész, kebleden A dalt, miként kezdem, végezhetem, Hogy csermely- és patakmoraj kisérjen, S a völgyből visszaverve, égig érjen. Árboczok zúgva, mint feszült ideg, Az erdő hárfáján zendűljenek, S mennydörgő hangon harsogjon reája A szirtek óriási orgonája! S ha lenn a völgyben így elhangozom : Föltámadok majd fönn az ormokon, S visszhangod lévén, lelked hangja lészek, Költészet lelke, isteni természet! A «Budapesti Szemle » új évfolyamát a januári kötet igen gazdag és becses közleményekkel nyitja meg. Első czikke Werlheimer Edének akadémiai székfoglalója «Magyarország és II. Frigyes Vilmos porosz király. A berlini titkos állami levéltár eddigelé kiadatlan okirataiból tárgyalja Magyarország összeköttetését a porosz királlyal. Az összeköttetést néhány magyar főúr és befolyásos nemes tartotta fenn, támaszkodva az egész ország elégületlenségére. Az összeköttetés hozzá is járult II. József császár hatalmának megtöréséhez, s tartott II. Lipót alatt is. Wertheimer egész új adatokkal világítja meg az ez ügyben folytatott tárgyalásokat. Péterfy Jenőnek, a korán elhunyt nagy tehetségű széptani írónak és filozófusnak hátrahagyott irataiból ismét egy magvas dolgozattal ismertet meg a «Budapesti Szemle». A görög irodalomtörténetből vett tanulmány ez Xenophonról, Sokrates egyik tanítványáról. — AVmeth József nagyobb dolgozatot kezd meg «Az agrár kérdések és mozgalmak» czím alatt a művelt államok gazdasági és politikai életében oly hatalmas erővel jelentkező és annyi vitát támasztó fontos ügy történetéről, alakulásáról nyújtván kimerítő ismertetést. — Nagy érdeklődésre számíthatnak «Barabás Miklós emlékiratai», melyekből a bevezető részt teszi közzé Kézdi Kovács László, az emlékiratok sajtó alá rendezője. Barabás Miklós, festészetünk érdemes úttörője, ki 1898-ban 88 éves korában húnyt el, Magyarország újjáébredésének korszakát élte végig, mindig közel tanúja volt az eseményeknek, ismerője a szereplőknek, ezek nagy részének arczképeit is az ő festése után vagy rajzában leírjuk. Emlékeit, benyomásait Barabás szórványosan írta meg, úgy a mint azok eszébe jutottak , iratait az Akadémiának hagyta. Kezdi Kovács László ezeket hozza most a nyilvánosságra. Az első közlemény a művész küzdelmes ifjúságát rajzolja s az akkori erdélyi életről, magának Barabásnak első művészi kísérleteiről, iskolázásáról ad sok közvetlenséggel irt részletet. — Báró Eötvös Józsefnek egy eddig kiadatlan nagyobb elbeszélése , a «Magyar élet» következik ezután, mely a kéziraton levő följegyzés szerint 1850-ből való. Eötvös munkáinak gyűjteményes kiadása most indult meg az Eötvösalap javára. A legközelebb megjelenő kötetekben lesznek a kéziratban maradt művek. A «Magyar élet», mely a mult század negyvenes éveiből meríti tárgyát, ezek közül való. Schreiner Olivia angolul írt elbeszéléséből : «Halkér Péter közkatona esete Mashonalandban», szintén a bevezető részt kapjuk. Az elbeszélés színhelye Dél-Afrika, szerzője pedig a volt fokföldi miniszterelnök testvére, kinek e szép művét minden művelt nyelvre lefordították (magyarra most N. H. ,.) s kinek tolla most a boer háború alatt is annyira fölingerelte az angolokat, hogy fogság alá vetették az írónőt s még íróeszközeitől is megfosztották. — A szépirodalmi közleményeket kiegészíti Hatvany Lajos költeménye: «Ha rózsát látok» és Kozma Andor költeménye: «Az őtpár». Meiler Simon a Műcsarnok «Téli tárlatáról» ír részletesen. A könyvismertető «Értesítő» rovat Endrődi Sándor legújabb kötetével («Isten felé»), Duka Tivadarnak «Levelek a boer-angol háborúról» czímű könyvével, és Turgenyevnek Halperine-Kaminsky által Parisban kiadott leveleivel foglalkozik. A «Budapesti Szemle» Gyulai Pál szerkesztésében, az Akadémia támogatásával a Franklin-társulatnál jelenik meg s előfizetési ára egész évre 24, félévre 12 korona. Jókai Mór, «Egetvivó asszonyszív» czímű új regénye most jelent meg a Révai-testvérek kiadásában. (Ara 4 korona). E regényben megtaláljuk a nagy költő legjelesebb tulajdonságait: az érdekes meseszövést, a színgazdag korrajzot, szép leírásokat. A regény a kurucz-idők vége felé játszik, színhelye Debreczen, melynek akkori életét, az akkori társadalom, közigazgatás és igazságszolgáltatás ferdeségeit, erőszakosságait sok erővel és közvetlenséggel rajzolja. Egy asszony a főhősnő, Jókai erős jellemű, szerelemből és anyai szeretetből bármi nagy tettre képes asszonyainak egyike, aki a társadalomból kizárva, férjétől elhagyva, mégsem csügged és visszavívja gyermekének vitássá lett jogait. A komoly és humoros alakok nagy sokasága élénkíti e cselekvényt. Jókainak «Egy az Isten» czímű regénye most jelent meg angol nyelven s előkelő angol lapok, mint pl. a «London News», kritikusai nagy dicsérettel szólnak róla, mint a legkitűnőbb történeti regények egyikéről. Az «Egetvivó asszonyszív» is nemcsak méltó a költő nagy nevéhez, hanem új babérokat is fűz az eddigiek sokaságához. * A «Vasárnapi Újság» Regénytárának ez évi első számában Zigány Árpád «A parasztkirály» czímű történeti regényének közlését kezdtük meg. A regény tárgyát szerző a XVI. századból merítette. Hőse, Gubecz Máté, a szabad hajdú, aki a véres szlavóniai parasztlázadást vezette, s ekkor kapta a «Parasztkirály» nevet. A jobbágyság történetében nevezetes fejezet színes keretként foglalja össze a daczos, de nem közönséges hajdú sorsát, akit részint családjának szenvedései és kis öccse megrázó halála, részint és még inkább a saját szenvedelmei vittek rá, hogy a zendülők élére álljon. Meglátja és megszereti Tahy Ágnest, urának leányát, s ez a szerelem azt hajtja, hogy fölérjen hozzá bármi áron, még a vér és gyilkosság árán is. A kevéssé ismert, sötét kor képe érdekesen bontakozik ki a regény folyamán ; megelevenednek az emberek, s alakjuk elébünk lép a regényből, mert a szerző emberi gyarlóságaikkal, szenvedélyeikkel együtt hiven festi őket. Zigány Árpád, kinek egy költői részletekben bővölködő «Shakspere» czimű darabját is több izben adták a Nemzeti Színházban, — «A parasztkirály»-t drámai erővel irta meg s az olvasó érdeklődését folyvást ébren tudja tartani. A regényhez Goró Lajos készített korhű, eredeti rajzokat. «Regénytár» -unk másik közleménye, a «Rezeda kisasszony», egy hosszabb elbeszélés, az amerikai legfelsőbb társadalmi körök életéből. Modern formában, érdekes cselekvény keretében tárgyal egy gyöngéd szerelmi történetet s a jellemek lélektani rajzával is érdeket kelt. Szerzője, Julien Gordon, Amerikában és Angolországban általánosan ismert és kedvelt író, kinek több művét fordították a többi nagy európai nemzetek nyelvére. Magyar írók élete és munkái. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából irta Szinnyei József, kir. tanácsos, a m. n. múzeumi hirlapkönyvtár igazgató őre. A nagy munkából megjelent a 70. A NÉMET CSÁSZÁR FIAI. in