Vasárnapi Ujság – 1902
1902-06-15 / 24. szám - Tompa Mihály életének utolsó évéből. Lengyel László 382. oldal / Élet- és jellemrajzok
382 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 24. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM. tár,stb. tartoznak; a harmadosztályú vaskoronarend lovagja s a katonai érdemkereszt és érdemérem, stb. tulajdonosa. 1852-ben Mezőhegyesen született. 1875-ben tüzérhadnagy lett, 1885 óta tagja a vezérkarnak. filmayer Lajos ezredes, a közös hadügyminisztérium 0. osztályának, a katonai képzőintézetek szervezésével, stb. foglalkozó osztályának főnöke 1897 óta. 1851-ben született Pracsac-ban, Horvátországban. 1870-ben neveztetett ki az első mérnökkari ezredhez hadnaggyá. Abele Vincze báró alezredes, a hadnagyi rangtól az őrnagyi rangig a 12. sz. ulánus-ezredben szolgált. A közös hadügyminiszter szárnysegéde, Urbán Ferdinánd vezérkari őrnagy 1866 július 6-án született Maros-Vásárhelytt. A gimnáziumot Miskolczon végezte, azután a bécsújhelyi katonai akadémián tanult, honnan 1885-ben került ki mint hadnagy. A hadi iskola elvégzése után 1890-ben a vezérkarhoz osztatott be s ez idő óta különböző alkalmazásokban a vezérkarban, előbb a csapatoknál, majd a vezérkar hadműveleti irodájában s a közös hadügyminisztérium elnöki irodájában szolgált. 1895 óta a közös hadügyminiszter szárnysegéde s mint ilyen működik a delegáczióban. 1899 óta vezérkari őrnagy. Dobrucki Ferencz lovag első osztályú főhadbiztos 1845-ben született Gyula-Fejérvártt. 1880 óta mindig ő bízatott meg a közös hadügyminisztériumban a hadsereg költségvetésének összeállításával. A Ferencz József-rend lovagja. Spaul Ármin báró tengernagy, tengerészeti parancsnok s a hadügyminisztérium tengerészeti osztályának főnöke, 1833-ban született Bécsben. A hadi tengerészetbe 1850 junius havában lépett, mint tengerészeti hadapród, 1853-ban fregát-zászlós, 1856-ban sorhajó-zászlós, 1858-ban fregát-hadnagy, 1860-ban sorhajó-hadnagy, 1869-ben korvettkapitány, 1871-ben fregát-kapitány, 1881-ben sorhajókapitány, 1886-ban ellentengernagy, 1892-ben altengernagy, 1899-ben tengernagy lett. 1863-ban Hahn főkonzullal különös kiküldetésben beutazta Albánia belsejét, 1864-ben, mint a «Don Juan d'Austria» pánczélos fregátnak első tisztje, részt vett a Dánia elleni háborúban, 1866-ban a lisszai csatában Tegethoff vezérhajójának, a «Ferdinand Max»-nak másodparancsnoka volt. E győzelmes csatában tanúsított bátor viselkedéséért . Felségétől a vaskoronarendnek hadiékítményes III. osztályát nyerte. 1873-tól 1879-ig londoni nagykövetségünknél tengerészeti attaché volt. 1879-től 1883-ig Károly István főherczeg udvartartásába volt beosztva, mely minőségben több tengerentúli utat tett, így elkísérte a főherczeget a «Saida» korvetten az Egyesült Államokba és Dél-Amerikába tett utazásán. 1885—86-ban a görög partok nemzetközi elzárásában részt vett osztrák- magyar hajóhad parancsnoka volt. 1889-ben a monarkhia két államát képviselte a washingtoni nemzetközi tengerészeti kongresszuson, melyet a tengeren való nemzetközi útjog szabályozása ügyében hivtak össze. 1888—89, 1892, 1893., 1895., 1896-ik években mint hajóhadparancsnok működött. 1897-ben néhai Viktória angol királyné jubileumán, mint az osztrák-magyar tengerészet képviselője a «Wien» nevű hadihajóval volt jelen. 1897-ben mint báró Sterneck utódja átvette az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeti parancsnokságát. Sok kitüntetésben részesült a fentebb említetteken kívül is, így a Lipót-rend nagykeresztjének és számos külföldi nagy rendjeinek tulajdonosa s valóságos belső titkos tanácsos. Neki köszönhető, hogy hajóhadunk a jelenkori igényeknek megfelelő fejlődést nyert. Göntz Szilárd sorhajókapitány. 1846-ban született. A tengerészetbe 1862-ben lépett be. Részt vett az 1864-iki háborúban, valamint 1866-ban is ott volt Lisszánál. 1898 óta a hadügyminisztérium tengerészeti osztályában a 2-ik (műszaki) ügyosztály főnöke. Mind az ezüst, mind az arany vitézségi éremnek és a HL osztályú vaskorona-rendnek tulajdonosa. Leányát magyar ember, Marton Aladár sorhajó-hadnagy vette nőül. .fedina Lipót lovag sorhajó-kapitány, 1819-ben született. A tengerészetbe 1861-ben lépett be mint 2-od osztályú tengerészeti jelölt. 1864-től 1867-ig Mexikó partján utazott. Hazatérve részt vett azon bizottság munkálataiban, melynek czélja volt, hogy a Duna és mellékfolyói hajózhatását az akkor tervbe vett monitorok szempontjából tanulmányozza. 1883-tól 1889-ig Toskánai Lipót nagyherczeg nevelője volt s a nagyherczeget kelet-ázsiai útján kisérte, mely utazásáról igen érdekes leirást készített és adott ki. 1892-től 1896-ig a londoni nagykövetségnél volt tengerészeti attaché. 1897-től 1898-ig a «Kaiser Franz Josef I.» czirkálóhajó parancsnoka volt s mint ilyen, ő vitte Khinába az akkor oda kinevezett osztrák-magyar követet. 1899-ben a minisztériumba rendelték, hol előbb a hadműveleti és később az elnöki osztály főnöke lett. Nagy tapintattal és tudással tölti be nagy felelősséggel járó hivatalát. A III. osztályú vaskoronarend és a katonai érdemkereszt tulajdonosa. Häuser János báró sorhajó-hadnagy 1864-ben született. A tengerészetbe 1882-ben lépett be mint 2-ed osztályú tengerészeti hadapród. Részt vett a «Fasana» korvett 1891—93-ig tartott földkörüli utazásában mint sorhajó-zászlós. 1889-től 1891-ig Eberan altengernagy segédtisztje volt. 1893-ban sorhajó-hadnagy lett. 1898 óta Spaun báró parancsőrtisztje. Nagy-Sónyomi Sényi C Péter sorhajó-hadnagy. Budapesten 1871-ben született. Elvégezvén itthon a középiskolákat, 1890-ben szerbe mint tengerészjelölt, belépett a tengere 1892-től 1894-ig a «Saida» hajón utazott Kelet-Indiában és a Csendes-óczeánon. 1895-ben sorhajó-zászlós lett. Az 1896-iki ezredévi kiállításon a haditengerészeti kiállítás rendezői közé tartozott. Részt vett a krétai ostromzárban. Majd két évig tanár volt a tengerészjelöltek iskolájában Pólában. 1901-ben sorhajóhadnagy lett, midőn a minisztérium elnöki osztályába rendelték be s az idei delegáczióban a tengerészeti kormány, magyar képviselője volt. Magyarországon nősült, elvevén Baratta-Dragono bárónőt. Ielleparth Jaroszláv cs. és kir. tengerészeti vezérbiztos és a közös hadügyminisztérium tengerészeti osztálya 8-ik ügyosztályának főnöke, 1845-ben született Morvaországban s 1864-ben lépett mint gyakornok a haditengerészet szolgálatába. 1881 februárjától 1882 márcziusáig a «Laudon» hadihajón, a hajóhad vezérhajóján volt, mely az 1882-iki krivosdai felkelés legyőzésében közreműködött, amiért ő is hadi érmet kapott. 1897-ben mint 2-od osztályú tengerészeti főbiztos a tengerészeti szertár kezelési igazgatójának helyettese, 1898-ban pedig igazgatója lett; ugyanez évben a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntettetett ki. 1901 novemberében a tengerészeti osztály 8-ik ügyosztályának főnöke, 1902-ben tengerészeti vezérbiztos lett. íintarl János cs. és kir. tengerészeti főbiztos 1855-ben született Kanitzban, Morvaországban. 1872 óta szolgál. 1901-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte el. Szülővárosának díszpolgára. Ő állítja össze a tengerészeti költségvetést. TOMPA MIHÁLY SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSE RIMASZOMBATBAN.— Liszy A. fényképe után, TOMPA MIHÁLY ÉLETÉNEK UTOLSÓ ÉVÉBŐL. • Az 1867-ik év nyarán Tompa Mihály meghivatott engem segédlelkészül Pumaszombatból Hanvára. Ilyen nagytekintélyű, de a mellett már beteg kedélyű embernek meghívását illetlen dolog lett volna el nem fogadni s így föláldoztam nyugalmas helyemet egy — mondhatom — igen nyughatatlanért. Hogy mily ideges és türelmetlen volt életének ez utolsó évében a nagy költő pap, azt csak az tudhatja, aki ez időben közvetlen közelről szemlélhette. A hanvai paplakkal átellenben van a még mostan is élő özvegy Darvas Pálné úrnő háza. A két házat egymástól a falun átvivő szekérút választja el. Az 1868-ik év tavaszán a nevezett úrnő az út felőli kőkerítést javíttatni kezdte. Természetes, hogy a kőműves-munka zörgéssel, kopogással járt. E kopácsolást az ideges természetű költő nem tűrhette. A megkezdett munka másodnapján reggel felpakkoltatott két szekérre, ágyat, divánt és egyéb dolgokat s e szavakkal fordult hozzánk, káplánjaihoz : «Kedves öcsém uraiméktól két hétre búcsút veszek, ez idő alatt, azt hiszem, elkészül a szomszéd úrnő kőkerítése.»