Vasárnapi Ujság – 1902
1902-08-10 / 32. szám - Szabolcska Mihály: Nagy városban 519. oldal / Költemények - A péterváradi Eugén-emlék (képpel) 519. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Petőfi szobra Almádiban (képekkel) 519. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
ái. SZÁM, 1902. 49. ÉVFOLYAM Az öreg katona azonban időközben jobban lett s e közben ez év julius 5-én megérkezett József főherczeg második levele is, melyben jövetelét előre jelzi a következőkben : Kedves Százados Uram ! Tavaly tett ígéretemhez képest jelentem, hogy julius 5-én Miskolczról jövet délután egy óra 30 perczkor érkezem Várgede fürdőállomásra és ugyanaznap 5 óra 32 perczkor délután indulok tovább Budapestre. Véghetetlen örvendek, hogy 56 esztendő lefolyta után viszontláthatom első katonai parancsnokomat, aki fölavatott huszárnak. Magamat addig is kedves emlékébe ajánlva maradok váltig hű bajtársa : József fh. A főherczeg Miskolczról vasúton a pontos időre csakugyan megérkezett szárnysegédei, báró Vécsey százados és Braun alezredes kíséretében Várgedére, hol ifj. Szabó László és ennek apósa, Kubinyi Aladár, a rimaszombati törvényszék elnöke fogadták. Az öreg nádorhuszár csak aznap kelt fel betegágyából s tolószékben várta házánál a ritka vendéget, kit 56 évvel ezelőtt felesketett. Megható volt az egykor daliás huszárnak a főherczeggel való találkozása. József főherczeg kezet szorítva vele, lehajolt hozzá s homlokon csókolta az aggastyánt, miközben mindkettőjük szemében könnyek csillogtak. Majd a rég elmúlt időkről kezdtek beszélni, mígnem az ebéd ideje elérkezett. Az ízletes ebéd után a fiatal házigazda meghatottan köszöntötte föl József főherczeget, ki erre poharat emelt első parancsnokára, meleg szavakkal kívánva neki friss, jó egészséget s még hosszú életet. A régi édes emlékek szinte felvillanyozták mindkettőjüket. Ebéd után az urilak gyönyörű gyümölcsöskertjét s a vidéket tekintette meg a főherczeg a fiatal házigazda kalauzolása mellett, a ki átnyújtotta neki édes atyja arczképét is, mely 1845-iki akvarell képe után készült. József főherczeget láthatólag igen kellemesen lepte meg a kedves emlék. Végül érzékeny búcsút vett az utolsó nádorhuszártól. A vasútnál a négy éves kis Szabó Elike fehér szegfűcsokrot nyújtott át a főherczegnek, ki homlokon csókolta a leánykát s a nagy számmal összesereglett közönség éljenzése közben robogott ki vonata Várgedéről, hol látogatásának emléke állandóan fenn fog maradni. Markó Miklós: PETŐFI SZOBRA ALMÁDIBAN. A Balaton kies partján, Almádiban, mely mint fördőhely évről-évre emelkedik, szobrot emeltek Petőfinek s azt julius 31-ikén, a költő halálának és a segesvári csata évfordulójának napján avatták föl. A magas talapzaton álló bronz mellszobor a fürdő parkját díszíti. Sokan érkeztek a környékből. Küldöttségek képviselték : Veszprém vármegyét és várost, a székesfejérvári Vörösmarty-kört, a veszprémi Petőfi-kört, a veszprémi piarista-rendházat, a veszprémi Kossuth-kört. A szentkirály-szabadjai dalkör és a vörösberényi önkéntes tűzoltó-egyesület testületileg jelent meg. A közönség zászlók alatt vonult fel a feldíszített parkba. A szentkirály szabadjai Dalosegyesület elénekelte a Himnuszt, majd dr. Vutkovich Sándor pozsonyi jogakadémiai tanár mondott ünnepi beszédet, azután hullott le a lepel a szoborról. László Mihály a Petőfi-társaság, Vértesy József a székesfejérvári Vörösmarty-kör, Szeglethy György polgármester Veszprém városa, Száz Ferencz a veszprémi Petőfi-kör, László József a veszprémi Kossuth-kör nevében babérkoszorút helyeztek el a szobor talapzatára. Végül dr. Óváry Ferencz országgyűlési képviselő, a szoborbizottság elnöke átadta a szobrot megőrzés végett a balatonalmádi fürdőigazgatóságnak, amelynek nevében Joó János vörösberényi plébános, igazgató szép beszéd kíséretében vette át. Az ünnepélyt lakoma és tánczmulatság fejezte be. A PÉTERVÁRADI EUGÉN-EMLÉK. A péterváradi 70-ik számú gyalogezred tiszti kara gyűjtéséből fehér márványkereszt hirdeti a törökverő Savoyai Eugén herczegnek ama győzelmét, melyet 1719. augusztus 5-ikén Pétervárad közelében vívott ki Ali török nagyvezér 200,000 főnyi seregén. Az emlékkeresztet a csata évfordulóján e hó 5-ikén katonai dísszel leplezték le. VASÁRNAPI ÚJSÁG: 519 A kereszt alapzatán a megtört félhold látható. A hetedfél méter magas oszlopot, amelyet Bolle Henrik zágrábi művész készített, a péterváradi csatatéren állították föl, a Verbácz magaslaton. Az emlékoszlop mérföldekre ellátszik s fölirása a következő : AD MEMORIAM INSIGNIS VICTORIAE DUCE EUGENIO PRINCIPE AB EXERCITU CAESARIO EX TURCIS PARTAE DIE V. AUGUSTI ANNO P. X. T. M. N. MDCCXVI. (Magyarul: A Jenő herczeg vezette császári hadseregnek a törökökön aratott híres győzelme emlékezetére 1716. augusztus 5.) Újvidékről, Péterváradról a polgári és katonai hatóságok is mind megjelentek, valamint sok ezernyi tömeg. A török időből való Mária Schnee (Tokia) bucsujáró helyre különben is sokan érkeznek az év e napján messze vidékről. Vorsák Antal diakovári fölszentelt püspök tábori miséje után a közönség a félórányira levő Vezbrácz magaslatára vonult, ahol a nagy katonai pompával tartott ünnep bekezdéséül Stróbl ezredes mondta el az emlék történetét; a püspök azután megáldotta az emléket és a csata jelentősége mellett a kereszt jelentőségét is kiemelte. Ez ünnepi beszédek után a katonaság az újvidéki és péterváradi tűzoltótestületek, végül az újvidéki hadastyánok elléptetése következett. A péterváradi tiszti étkezőben rendezett díszebéd egészítette ki az ünnepet. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Budapesti Szemle augusztusi kötetének tartalmát Acsády Ignácznak «Szondy György emlékezete» czímű történelmi dolgozata nyitja meg. Gondosan összegyűjtötte és érdekesen feldolgozta mindazokat az adatokat, melyek a kicsiny Drégelyvárra s hős védőjére vonatkoznak. Horváth Ödön befejezi Albániáról irt ismertetését, alkalomszerűleg mondván el most épen a Balkánországok eme részének történetét, forrongásainak okát. Hegedűs Lóránt «A székelyek kivándorlása Romániában czím alatt nyújtott nagyérdekű tanulmánya is bevégződik. A székelység bajainak okait tárta föl, mindig tényekre és adatokra támaszkodva s utalva a megdöbbentő valóságra, hogy noha hosszú idő, immár harmincz év óta tart a székelyek kivándorlása, sokat írtak és tanácskoztak is róla, a kivándorlás mégsem szűnt meg. Maga részéről is elmondja, hogy a kibujdosásra indító okokat mikép lehetne gyógyítani gazdaságilag, közigazgatásilag. A székelyföldön magán kellene földhöz juttatni a lakosságot, nem pedig kitelepítésekkel próbálkozni. Baross Jánosnak «A westfaliai parasztbirtok új törzsöröklési joga» czímű czikke is a gazdasági politikába mélyed. Egy részlet ez a szerzőnek «A német parasztbirtok törzsörökösödési joga» czímű, sajtó alatt levő munkájából, melyet az országos magyar gazdasági egyesület megbízásából tett németországi tanulmányai alapján irt. A kötet szépirodalmi közleményei «Serédy Gábor», ifj. Korányi Frigyes regényének folytatása; «Nagyvárosban» Szabolcska Mihály költeménye; «A híradás» Heine költeménye Kozma Andor fordításában. A könyvismertetések közt Riedl Frigyes kiséri megjegyzésekkel Kont Ignácznak Párisban franczia nyelven megjelent magyar irodalomtörténeti könyvét a franczia befolyásról irodalmunkra. H—y L—s Lampérth Géza legújabb verses kötetét bírálja. A «Budapesti Szemle» előfizetési ára egész évre 24 korona, félévre 12 korona. Szabolcska Mihály költeményét itt közöljük a kötetből. Nagy városban. Van énnekem egy jó barátom, De mostanában ritkán látom, Alig találkozom vele . . . Szétdobott bennünket az élet, Engem e kőfalak közé tett, Átrobotolni napot-éjet, Míg egyszer meghalok bele, Vele nőttem pedig föl eddig, Ha mi jót értem : valamennyit Főkép pedig neki köszönhetem ! Gyermekkori derűit világom, Merengő jámbor ifjúságom, S a feledést sok ebmaráson . . . — Szóval az egész életem ! — Szabad szép természet, te voltál, A ki mindig csak pártúl fogtál, S megvigasztaltál engemet; Valahányszor csak kitagadtak, Vagy — vak gyűlölködés ! — miattad Az egyiptomiaknak eladtak, Testvéreim, az emberek. — — Oh én kipróbált hű barátom, Itt, a hol a színed se látom, Ha bánat ér, mi lesz velem ? ! Árván e tömkelegnek adva, A sokaság közé dobatva, Mit csinálok én itt magamba' — Én Istenem, én Istenem !! Magyar könyvszemle. Szerkeszti Kollányi Ferencz, kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára. X. kötet 1—2 füzet. A terjedelmes kettős füzet gazdag tartalmú. Először is a Széchenyi országos könyvtár mult évi állapotáról olvasunk benne részletes kimutatást, melyből kitűnik, hogy az évi gyarapodás, majdnem 127 ezer darab s hogy a könyvtárban tavaly 23 ezer olvasónál és kutatónál több fordult meg. Ezután dr. Mahler Ede értekezik a Múzeum egyiptomi papirusairól, Varjú Elemér az egri érseki könyvtárat ismerteti, Schönherr Gyula pedig a bécsi udvari könyvtár miniatűr kiállítását. Gyalui Farkas a magyar könyvnyomtatás történetéhez szolgáltat adatokat. Fejérpataky László a könyvtárnokok strassburgi gyűléséről tudósít, Kropf Lajos SZABÓ LÁSZLÓ EGYKORI NÁDORHUSZÁR KAPITÁNY MOSTANI ARCZKÉPE. 1845. évi aquarell után. SZABÓ LÁSZLÓ MINT HONVÉDHUSZÁR KAPITÁNY.