Vasárnapi Ujság – 1902
1902-09-07 / 36. szám - Temesvár (képekkel) 576. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
31. SZÍM. 1902. 49. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 511.5 meg. Külföldről is sok szakember és vendég vett részt, köztük a világhírű, kilenczvenegy éves németországi méhész, Czierzon János. Ez alkalomból emlékezünk meg a kongresszus színhelyéről, az ép oly szép, mint történeti múltjánál s jelen helyzeténél fogva egyiránt fontos és érdekes Temesvár városáról. Temesvár régi idők óta előkelő helyet foglalt el városaink közt és neve sokszorosan egybe van kapcsolva a haza történetével. Már Róbert Károly király több ízben tartott itt udvart, Zsigmond király pedig 1397-ben országgyűlést hirdetett Temesvárra. Hunyadi János, mint temesi gróf székeit itt, V. László 1456-ban itt látogatta meg Hunyadi özvegyét s itt tette le híres esküjét a ma is fennálló várkápolnában. A város védelmében lelte halálát a hős Losonczy István, mely után Temesvárra szomorú napok következtek és 164 évig török basák parancsoltak falai közt, 1552-től egész 1716-ig. A várost ugyan közben-közben sokszor ostromolták, de csak Savoyai Jenőnek sikerült végre bevennie. Hanem a vár és város nagyon siralmas állapotban került vissza keresztény kézbe : romhalmazzá válva, elnéptelenedve. A magyarság nem csak innen, hanem az egész nagy vidékről is majdnem teljesen eltűnt. Új lakosságot hívtak be, nagyobbára németeket és szerbeket telepítettek, magyar azonban mnentől kevesebb jött ide. A bánáti kormányzó, gróf Mercy tábornok nagy tevékenységet fejtett ki, a várat roppant költséggel felépíttette, a várost újjáteremtette, vízművet létesített, gyárakat alapított, iparosokat hívott ide. Fejlődésének újabb korszakába lépett Temesvár 1779-ben, midőn Mária Terézia királynő az úgynevezett temesi Bánságot visszacsatolta Magyarországhoz s Temesvárt 1781-ben szabad királyi várossá emelte. Tereit, utczáit szabályozták, gyors egymásutánban sok díszes köz-és magánépületet emeltek benne. A szabadságharcz idején izgalmas napokban volt része Temesvárnak s a hónapokig tartott ostrom nagy pusztítást okozott. Még szomorúbb volt azonban, a mi ezután következett: a várost újból elszakították az anyaországtól és a szerb vajdaság és temesi bánság kormányának székhelye lett, ami természetesen a nemzeti irány teljes elnyomását jelentette. 1860-ban volt csak vége ennek a korszaknak, s ekkortól, vagy tán inkább 1867-től kezdődött Temesvár önállósága és föllendülése. Temesvár fekvése a Béga völgy dombnyúlványain kellemes képet nyújt. Éjszaki és nyugati oldalát a jókora Vadász- és Csóka-erdők övezik, a vár sánczai előtt pedig széles pázsitos síkság terül el, mely a külvárosokat a Belvárostól elválasztva, jól gondozott, árnyas fasorokkal és díszkertekkel van beültetve. A Belváros és Gyárváros közt terül el a maga nemében ritka szépségű városliget. A Józsefváros felőli térségen, a vár és a Béga között, néhány évvel ezelőtt szintén nagyobb szabású sétahely jött létre, közepén báró Scudier táborszernagynak, Temesvár egykori népszerű parancsnokának és díszpolgárának emlékszobrával, miért is e kertet A Kossuth-tér. Teherhajók a Béga-csatornán. A Szent György-tér. A temesvár-józsefvárosi vasúti pályaház. A Jenő herczeg-tér. TEMESVÁRI KÉPEK. A délmagyarországi múzeum.