Vasárnapi Ujság – 1902
1902-09-28 / 39. szám - Méretlen hús Tóthéknál. Elbeszélés. Irta Mikszáth Kálmán 635. oldal / 1 Elbeszélések; genreképek - Jókai Mór: Kossuth Lajos százéves születésnapján 635. oldal / Költemények
636 vasárnapi újság. 38. SZÁM, 1902. 49. évfolyam. Az «édesek» terveket szőttek hozzá. Innenonnan két tehenük lesz, sok tej, sok vaj, sok túró. Az mind pénzzé válik a kezükben. Abból a pénzből aztán pitykés lajbit kap a Pali, czifra szűrt a Miska, nagy selyemkendőt a Katóka. Minden a borjúra volt építve. Nevezetes személyiség lett a családban. A gyerekek mindennap megnézegették, mennyit nőtt már s mindenik a maga vágya teljesülését látta benne közeledni. Pedig hát azonkívül is elég kedves volt, lehetett azt szeretni a saját személye végett is. A boczika természetesen semmit se tudott erről s élte a világát a maga esze szerint. Szopott, aludt és nézdelődött. Bámulta a lovakat a másik rekeszben. Az öreg Riska vígan rágicsálta a lóherét. Mert jó érzés lehet, hogy a kicsinye ott lábatlankodik alatta, hol a lábához ütődik, hol a hasához és kellemesen csiklandozza, rágicsálja a tőgyét, miközben ütögeti farkával a combjait. Egy nap azonban azzal jött ki reggel az anyjuk az istállóból, hogy a kis borjú nem akar szopni, — mind meghagyta a tejet nekik. Az apa is megnézte a különös jelenséget és így szólt aggodalmas arczczal: — A borjú nagyon szomorú. •— Valaki megrontotta a szemével — vélte az asszony. — Hm, az meglehet. Nem járt itt a Galandáné a napokban ? — El kellene hivatni Maron sógort, hadd mondana valami szert. — Szaladj el érte, Katka! Mire Maron sógor megjött, a borjú lefeküdt az alomba és csak néha nyitotta ki a bágyadt szemeit, melyekből könnyek szivárogtak, sötétlő sávot hagyva rozsdaszín szőrén a szemek alatt. Maron sógor megnézte az állatot és megcsóválta a fejét. — Itt már csak egy segítség vagyon : a kés. Lett erre nagy megrökönyödés, kéztördelés. Az asszony elszaladt a mészárosért. De a nemzetes úr épen nem volt otthon (szegény borjú, de roszkor betegedett meg). A nemzetes úr egy kosból való zacskót vágott ki remekbe, úgy hogy a kosnak mind a négy lába rajta legyen fityegőnek s ezt vitte be ajándékba a viceispánnak a városba. No, már most mit csináljunk? Maron sógor a fejét vakarta. Úgy is amolyan barkácsoló ember volt, aki mindenhez értett. KOSSUTH SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE CZEGLÉDEN, SZEPTEMBER 18-ÁN. KOSSUTH SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE SZEGEPEN, SZEPTEMBER 19-ÉN. Keglovich Emil fényképe után,