Vasárnapi Ujság – 1902
1902-12-28 / 52. szám - Martos Ferencz: Sugárzó téli éjszakában 859. oldal / Költemények
869 VASÁRNAPI, ÚJSÁG. győzelmet. Ezután rohamosan gyöngült s három órával megsebesülése után, délután fél ötkor kiszenvedett. Holttestét Londonba szállították s a Szent Pál templomában temették, hol,valamint a Trafalgar hegyfokon szobor hirdeti emlékezetét. — Az ifjúság nem találhat szívére és jellemére nemesebb hatást gyakorló olvasmányt, mint Nelsonnak Southey Róbert által költői szárnyalással, angol lelkesedéssel megírott életrajzát. Derék munkát végezett tehát Reményi Antal, a nagy szakavatottsággal, kitűnő tollal megirott tengerészeti dolgozatairól ismert nevű irónk, amikor jó magyarsággal lefordította Southey érdekes és tanulságos könyvét. A könyvet a Magyar Tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata adta ki. Martos Ferencz: Titánia; költemények. Budapest, 1902. Hat esztendő (1896—1902) óta irt költeményeit gyűjtötte e kötetben össze a szerző, aki 1896-ban megjelent első verskötetével figyelmet keltett tehetsége iránt. E második könyv, bár jelentékenyebb fejlődés nem mutatkozik benne, nem méltatlan az elsőhöz. Martos a formában csínra, a nyelvben fordulatosságra és simaságra törekszik; verseit bizonyos tartózkodás jellemzi, mely mintha félne az érzések őszinte, szabad nyilvánításától, erősebb kitöréseitől; inkább finom árnyalásait keresi az érzelmeknek, mint mélységüket és erejüket. Nagy ritkán fordul elő nála egy-egy merészebb hang, a szív egy-egy erősebb dobbanása. Ez a mérséklet szinte túlságba megy; elvész benne az őszinte közvetlenség s gyakran modorosságra vezet. A kötet elején három verses elbeszélést találunk, romantikus felfogású történeteket a munkások, a modern társaság s a régi Velencze életéből. Sok csinos lírai részlet van bennük, de szerkezetük szétfoly, alakjaik elmosódnak s bizonyos homály van bennük, a melytől nem látjuk világosan, mi az a czél, melyet a szerző a bús történetek elmondásával el akart érni. A többi négy részben (szerelem, vadászképek, alkalmiak, úton-útfélen) lírai verseket találunk. A szerelmi versek többnyire elégikus hangú ábrándozások, könnyen múló fellobbanások, kedves visszaemlékezések szüleményei; van bennük bizonyos gyöngédség, de a benyomás, amelyet tesznek, múlékony. A vadászképek természeti rajzai kissé halványak ; a szerző nem tud igazi benső közösségbe jutni a természettel; az alkalmi versek között van egy pár figyelemre méltó lendületű hazafias strófa. Az utolsó részben vegyesen vannak genre-képek, elmélkedések. Néhány fordítás is van a kötetben, különösen a Poe Edgárból valók sikerültek. A 176 lapnyi könyv az Athenaeum kiadásában jelent meg, igen csinosan kiállítva, Mutatványúl a következő verset közöljük belőle : Sugárzó téli éjszakában . . . Sugárzó téli éjszakában, Sötét utczák kihalt sorában, Gyér lámpafény beteg ködében. Megyek álomba', megyek ébren. Suhannak itt-ott boldog párok . . . Valakit várok. Ó, vártam őt sugárzó nyárban És méla ősszel, mindhiában. Vártam virággal, vártam dallal. Virág elhervad, ének elhal. Bolondság ! — mondják jóbarátok — Sebaj, én várok. Mert jól tudom, hogy egyszer eljő, Megérint, lopva, mint a szellő. Hozzám suhan, vállaimhoz lebben Könnyű tavaszi öltözetben, A ki után oly rég sóvárgok, Vaj' meddig várok? Régi Magyar Könyvtár. E hasznos magyar irodalomtörténeti vállalatból, melyet Heinrich Gusztáv szerkesztésében a Franklin-Társulat ad ki, két új füzet jelent meg. Az egyik füzetben Balassa József adja ki Kazinczy Ferencz «Tövisek és virágok» czímű, a nyelvújítás korabeli irodalmi és művelődési mozgalmak ismeretére nagyon fontos s költői becsre is értékes epigramma-gyűjteményét. A bevezetés tanulságosan mondja el az epigrammák keletkezését, a jegyzetek megismertetnek az egyes darabok megértésére szükséges adatokkal, a függelék pedig Kazinczynak e művei tervezett második kötetéhez irt bevezetését s az egykorú írók bírálatait közli. A 100 lapra terjedő füzet ára egy korona. A másik füzetben «Protestáns iskoladrámák» czím alatt Bernáth Lajos tizennégy eddigelé ismeretlen iskolai drámát gyűjtött össze, melyeket egykor a protestáns iskolák növendékei adtak elő. A drámákban irodalom-és mívelődéstörténeti fontosságuk mellett sokszor költői részletekkel találkozunk s sok tekintetben új világításban mutatják a magyar iskolai dráma történetét. A kiadó 41 lapra terjedő magvas bevezetést irt hozzájuk, melyben kimutatja, hogy a XVI. század közepétől a XIX. század végéig a protestáns iskolákban rendszeresen játszottak iskolai drámákat, mégpedig többnyire magyarul. A becses gyűjtemény ára négy korona. A «Király-idillek», Bródy Sándornak a Nemzeti Színházban nemrég előadott három történeti darabja könyvben is megjelent a Pallas-Részvénytársaság kiadásában, díszes kiállításban. «Gúnyos mesék» czímen csinos kiállítású, színes, szeczessziósan rajzolt czímlappal ékesített könyv jelent meg a Singer és Wolfner czégnél; szerzője a Garas álnévbe burkolózik. Tíz «mese» van benne, élénken, szatirikusan írt történetek, nem az elbeszélések szokott modorában, hanem a formában is újságra törekedve. Valamennyi a szerelmet igyekszik különböző szempontokból megvilágítani s elmés ötleteivel és fordulatos előadásával is érdekes olvasmányt nyújt s a szerző írói tehetségéről tanúskodik. A halálból visszatért és egyéb elbeszélések. Ezen czím alatt három hosszabb elbeszélés jelent meg Kósa Rezső tizennégy ívre terjedő most megjelent kötetében. A könyv ára 3 korona. «Pirkadás» a tolnamegyei kör évkönyve; szerkesztették Kriitsánszky Ottó és Illyés Kálmán. A 146 lapos évkönyvben tizenhat közlemény, visszaemlékezés, vers, elbeszélés, stb. van, különböző szer- SZIBÉRIAI CSIKÓBŐR-BUNDA. RÖVID KABÁT FEKETE SZŐRMÉBŐL. UTCZAI RUHÁK.