Vasárnapi Ujság – 1902
1902-10-12 / 41. szám - Az Erdélyi-Kárpát Egyesület néprajzi muzeuma (képekkel). Semayer Vilibald 675. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
41. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM. Melyt megelőzőleg meglátogatta a várost és az új intézetet báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, Temesvár országgyűlési képviselője is, aki az ünnepélyen is részt szándékozott venni, de fontos ügyek miatt tartózkodását kénytelen lévén egy nappal megrövidíteni, október 4-ikén reggel elutazott. Az ünnepélyt megelőző estén a polgárság fényes kivilágítást rendezett. Az ünnepélyt délelőtt 10 órakor tartották. A felavatást Belopotoczky Kálmán tábori püspöki vikárius végezte nagy papi segédlettel, a város katonai és polgári előkelőségeinek jelenlétében. A közönség ezután Ámon András alezredesnek, az iskola parancsnokának vezetése alatt megtekintette az új épületet, aztán a szobor elé vonult, ahol tábori mise volt, mely után Ámon alezredes lelkes beszédet mondott a hadapród növendékekhez, a király iránti hűségre buzdítva őket. A beszéd végeztével nagy éljenzés közben lehullt a lepel a szoborról, majd Schwitzer táborszernagy hadtestparancsnok mondott rövid beszédet. A király szobra az intézet 30 holdas kertjében, egy mesterséges dombon áll. A harmadfél méter magas főalak, magyar lovassági tábornoki díszben ábrázolja . Felségét s szürke márványból emelt negyedfél méter magas talapzatra van helyezve. A szobrot Hoffmann Edmund bécsi akadémiai szobrász mintázta, rendes segéllyel és szakközegeinek, a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya tisztviselőinek kiküldésével támogatta. A múzeum alakításának eszméjét Hermann Antal tanár vetette föl s ez eszmét az Erdélyi Kárpát-Egyesület vezetősége és közgyűlése a magukévá tették, a kivitel néhai Jankó Jánosnak, a néprajzi múzeumok főfelügyelőjének munkája, ki, amikor látta, hogy az egyesület tervének megvalósításában emberül helyt áll, lelke egész melegével állott szolgálatába. A gyűjtést ő maga intézte, ő tanította az intézet szakemberét, Stripszky Hiadort, ki a későbbi gyűjtéseket már önállóan végezte és az egyik ilyen gyűjtőúton a székelyföldi Borszékben, halálra fáradt főnökének megtört szemét is lefogta. Jankó János nem láthatta fáradozása gyümölcsét. Munkájának befejezésével az egyesület kérésére alulírottat bízta meg a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelő helyettese, Szalay Imre magyar nemzeti múzeumi igazgató, ki a főfelügyelőséget a megnyitáson is képviseli. A múzeum berendezésére azonban helyiségre is volt szükség, melyre a Kolozsvár város tulajdonát képező, stílszerűen renovált Mátyás-ház, a dicső király szülőháza kínálkozott s melyet a városi közgyűlés a Néprajzi Múzeum czéljára készségesen átengedett. A múzeum három részre oszlik : kulturtörténeti, fürdőügyi és táj- és néprajzira. A két előbbi még csak kezdetleges. A kultúrtörténeti A KÉPVISELŐK TÁRSALGÓJA AZ ÚJ ORSZÁGHÁZBAN. AZ ERDÉLYI KÁRPÁT-EGYESÜLET NÉPRAJZI MÚZEUMA. Magyarországon, néhány abbamaradt kezdetet nem számítva, eddigelé csak egy néprajzi intézetünk volt: a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya, mely elhunyt igazgatójának, Jankó Jánosnak buzgó munkája folytán szintén csak nemrég fejlődött annyira, hogy a külföldi e nemű intézményekkel egy sorba helyezhető legyen. A Kolozsvártt a mai napon Mátyás király szobrának leleplezésével egyidejűleg megnyitandó Erdélyi Kárpát-Egyesület nép- és tájrajzi múzeumában hazánkban immár egy másik ilynemű intézet is támadt, mely a kezdet után ítélve, az ország második egyetemi székhelyén bizonyára hatalmas nemzeti kulturális bástyává növi ki magát. Az új néprajzi múzeum létesülését elsősorban az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek köszönheti, mely a szerény touristikai egyesületből, mostani elnöke, báró Feilitsch Arthur orsz. képviselő és főtitkára Radnóti Dezső vezetése alatt immár kulturális missziót teljesítő intézménnyé fejlődött. A múzeum létesítésében az állam annyiban vett részt a Fraknói Vilmos püspök vezetése alatt álló múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége révén, hogy az új intézményt VASÁRNAPI ÚJSÁG, 675 részben Brandenburgi Katalin díszszoknyája, Apaffy templomi székei, a Mátyás-szobor pályamunkái és az Erdélyi Kárpát-Egyletnek a régi Mária-lobogók mintájára készült, szintén a mai ünnepségek során fölavatott Erzsébet-lobogóra vannak elhelyezve. A fürdőügyi részt Hankó Vilmos tanár, a székelyföld jeles ismerője rendezte, sorra bemutatván a székelyföldi borvizeknek saját maga által elemzett alkotó részeit, táblázatokban kimutatva, hogy a külföldi híres ásványvizeknek miben sem állanak mögötte. A néprajzi rész a kapu aljában hat teremben, egy zárt- és egy nyitott folyosóban van elhelyezve. Az egyes csoportok: tájképek, hímzések, kalotaszegi szoba és konyha, szövés-fonás, kerámia, ősfoglalkozás, földmívelés és állattenyésztés. Dr. Semayer Vilibáld: IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Mátyás király emlékkönyve. Mátyás király szobrának leleplezése alkalmára Kolozsvár városa gondoskodni kivánt egy emlékkönyvről is, mely ismertesse a falai között született nagy király életét, hatását. A könyvet dr. Márki Sándor szerkesztette s már korábban elkészült, a mint azt annak idején jelentettük is. Most azonban ismét helyén való a jeles és szép kiállítású díszműről megemlékezni, mely ez idő szerint a közönség kétszeres érdeklődésére tarthat számot, a mennyiben lehető hű képet nyújt a legnépszerűbb régi magyar királyról, akinek szobrát most avatják fel Kolozsvárott. A munkában számos kisebb-nagyobb, Mátyásra s korára vonatkozó tanulmány és közlemény foglaltatik, többek közt a franczia Müntz Eugéntől, a párisi Sorbonne híres tanárától, Jókai Mórtól, Hegedűs Sándortól, Fraknói Vilmostól, Zsilinszky Mihálytól, gróf Kuun Gézától, Vámbéry Ármintól, Berzeviczy Alberttől, Szilády Árontól, Szádeczky Lajostól és számos más írótól, tudóstól. A nagy negyedrét alakú emlékkönyvet 147 kép és rajz díszíti s két térkép van hozzá csatolva. Az Athenaeum kiadásában jelent meg, ára szép díszkötésben 24 korona. Magyar írók élete és munkái. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából irta Szinnyei József, kir. tanácsos, a M. T. Akadémia levelező tagja s a Magyar N. Múzeum hírlap-könyvtárának igazgatóőre ; megjelent a 75. füzet (IX. kötet 2. füzete), mely a Molnár és Morres nevek közé eső 215 írónak életrajzát foglalja magában, többek közt 145 Molnárt. Az eddig megjelent 75 füzetben 15,853 írónak életrajza és munkáinak jegyzéke van felsorolva. A munka Hornyánszky Viktor könyvkiadó kiadásában jelenik meg és egyes füzet ára egy korona. A Vörösmarty-szobor. A Vörösmarty szobrára érkezett pályaművek sorsát október 6-ikán döntötte el a szobor-bizottság, mely Rákosi Jenő elnöklete alatt ült össze. Egyik tervet sem fogadta el, hanem A MINISZTERELNÖK DOLGOZÓSZOBÁJA AZ ÚJ ORSZÁGHÁZBAN. Erdélyi fényképei.