Vasárnapi Ujság – 1903
1903-05-03 / 18. szám - Szászy István: El oda el. - Dalolgattam. - Zorkámnak. - (I. Miklós montenegrói fejedelem költeményei) 291. oldal / Költemények
16. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. a tagok közti felosztását siettetni. A jelentéshez dr. Sághy Gyula buzdította a magyar járadék kötvénytulajdonosokat a védő-egyesületbe való tömeges belépésre. «A honi vakok könyvtáráról» szóló, lapunk legutóbbi számában megjelent czikkből tévedés folytán kimaradt annak felemlítése, hogy a czikk írója, Jbrodek Károly úr, a budapesti vakok intézetének helyettes igazgatója. Újdonság Rohitsch-Sauerbrunnból. Az idén van 102 éve annak, hogy a híres gyógyhely Rohitsch-Sauerbrunn, a «szíriai Karlsbad», Stájerország tulajdona lett. E nevezetes esemény emlékére a tevékeny intézeti gondnokság (Trotter igazgató) Stájerország vegyhelyeinek e gyöngyéről monográfiát adott ki. Ez v őszén nyílik meg az a vasúti vonal, mely Robtiesch-Sauerbrunnt egyenes összeköttetésbe hozza a déli vasút wien—triesti fővonalával. Továbbá mint újdonság létesíttettek só-, fenyőtű, és szénsavas fürdők is. Az igazgatóság ezenfelül a lakások árát május 15-étől június 20-áig tetemesen leszállította. A csecsemők bélhurutja korlátozható bufekeféle gyermeklisztnek a tehéntejhez való pótlása által, mivel a gyermekliszttel kevert tej kevésbbé van erjedésnek kitéve, mint a puszta tehéntej, mely a bélben hurutot okoz. Állatápolás: Ama czégek között, melyek lóversenyczikkek és állategészségügyi termékek készítésével és ezek elárusításával foglalkoznak, kétségkívül a Kwizda János Ferencz czég Korneuburgban foglalja el az első helyet. E jólírü üzlet 1853 óta fáradozik az állatápolás és lóverseny ügyében és hozza legjobb készítményeit forgalomba. A mint annak idejében a Kwizda-féle korneuburgi marhatáppor és restitutiós fluid gyorsan jó hírt szerzett és azt máig fentartotta, úgy találnak a legújabb időben is legjobb fogadtatásra a lótulajdonosok részéről a Kwizda-féle szab. gummiszallagok és lábóvókészülékek lovak számára. A Kwizda János Ferencz czég kívánatra mindenkinek küld illusztrált árjegyzéket ingyen és bérmentve, amelyben a versenybarátok számos praktikus újdonságot találhatnak. HALÁLOZÁSOK: SZÁRNOVSZKY FERENCZ, szobrászművész meghalt •április 29-ikén egy budapesti intézetben, hová néhány hó előtt lélekben megtörve, férfi kora legjavában vitték ápolásra. Szép tehetséggel, biztató reménységekkel kezdődött életpálya ért halálával szomorú véget. Mint kiváló medaillon- és éremmetsző tűnt fel s aztán Párisba ment, hogy tökéletesítse magát. Évekig élt a franczia fővárosban, ott nagyobb plasztikai ábrázolásokat is tanúit s tehetsége erősen fejlődött. A Szegszárdon fölállított Garay-szobor is az ő műve. A király által Budapest díszítésére ajándékozott tíz szobor közül gróf Pálffy János szobrát is neki kellett volna elkészíteni. De már e munka közben idegesség lepte meg, művészi képessége megzavarodott. Az országos képzőművészeti tanács nem fogadta el a mintát. Újra elkészítette, még harmadszor is, mindig gyöngébben. Ekkor összetörte szobrait. Fáradozását 8000 koronával jutalmazták s ez most már gyógyítására kellett a szerencsétlen művésznek. Gyógyulás azonban nem volt számára. A művész tragédiája nagy részvétet keltett mindenütt. Nagyborosnyói BARTHA GYULA, főerdőtanácsos a földmívelési minisztériumban, 46 éves korában elhunyt Budapesten. Huszonöt évig szolgálta az államot. Özvegye, néhai Ivánka Imre leánya és kis leánya gyászolják. — A földmívelési minisztérium másik halottja SZIKSZAY ELEMÉR fogalmazó, állattenyésztési felügyelő, az ismert fővárosi vendéglős fia és ifj. Szikszay Ferencz festőművész öccse, ki 40 éves korában Velenczében halt meg, hova Hock János kőbányai plébános és képviselő társaságában érkezett. Önkezűleg vetett véget életének betegeskedése következtében. Id. FITTLER DEZSŐ, kir. tanácsos, a tata-tóvárosi Esterházy-féle hitbizományi uradalom jogtanácsosa, 48-as honvédhadnagy, meghalt Tatán 77 éves korában. A köztiszteletben élt férfiút a tatai kerület egy időben képviselőjének is megválasztotta. Halálát gyászolja Fittler Kamill, az iparművészeti iskola igazgatója és dr. Fittler Dezső budapesti ügyvéd, kik fiai az elhunytnak. Özv. gróf CSEKONICS JÁNOSNÉ palotahölgyet április 29-ikén temették el Zsombolyán. A gyászszertartáson képviselve voltak a Cziráky, Lipthay, Károlyi, Széchenyi és Orczy főúri családok. A Vörös-keresztegyesület igazgatóságát, melynek gróf Csekonics Endre az elnöke, Csávossy Béla és dr. Farkas László képviselte. Az egyesület elhatározta, hogy a megboldogult emlékére és nevére 5000 koronás alapítványt létesít, melynek évi kamatait a szolgálatban legkiválóbb ápolónőnek fogják kiadni. Elhunytak még a közelebbi napokban : KETES JENŐ, a győri kir. ítélőtábla tanácselnöke, Budapesten, 59 éves korában. Holttestét Boldogra szállították. — MÓZES ANDRÁS, kolozsvári lelkész, papnevelőintézeti tanár, Kolozsvárott, 65 éves korában. — ILOSVAY ÁGOSTON, Beregmegye volt főszolgabirája, Kapocs-Apáthiban, 87 éves korában. — Nagyiványi FEKETE SÁNDOR, Sárosmegye tb. főjegyzője, levéltárnoka, 85 éves korában, Eperjesen; ugyanott id. KYSS RÓBERT, ügyvéd, nyug. törvényszéki biró, 66 éves korában. — Négyesi SZEPESSY MÁTYÁS, miskolczi ref. főgimnáziumi tanár, 44 éves korában. — VANDRÁK GYULA, főgimnáziumi tanár, Iglón. — GREGERSEN ÖDÖN, a budapesti «Gregersen és fia» nagy építő vállalkozó czég tagja, 42 éves korában, Prágában, hol egy épülő híd munkálatait vezette. — Id. DONÁTH LAJOS, nyug. posta- és távirdafőtiszt, az első magyar távirászati tankönyv irója, Kolozsvártt, 76 éves korában. — Egressi NAGY LÁSZLÓ, a pestvidéki törvényszék alügyésze, ki a híres tisza-eszlári pörben Nyíregyházán volt alügyész; Budapesten.— SCHRIKKER IMRE, a lajoskomáromi ág. ev. egyházközség volt felügyelője, Ágostonban s Győrben helyezték örök nyugalomra. — ISSEKUTZ KÁROLY, aradmegyei főorvos, Aradon. — Nyárádgálfalvi NAGY IMRE, Kolozsmegye volt főbírája, a ki a szabadságharczot mint tüzérhadnagy végig küzdötte, Segesváron, 81-ik évében. — FETTLER MAGNUSZ, 48-as honvéd, Nagy-Majtényban, 78 éves korában. — NÉMET JÁNOS, régi honvéd, 72 éves korában, Foktőn. — NAGY PÁL, régi honvéd, 78 éves, Újpesten. — HERMANN JÁNOS, 48-as honvédtizedes, 73 éves korában, Véjteken. — BIGLER LIPÓT, dr., kereskedelmi minisztériumi fogalmazó, Budapesten, 29 éves korában. — REICH VIKTOR, hirlapiró, a «Neues Pester Journal» volt munkatársa, Deménden, Hontmegyében. — SZERDAHELYI IMRE, dr., a földhitelintézet volt tisztviselője, legutóbb pénzügyigazgatósági tisztviselő, Székesfejérváron, 35 éves korában. SZÉKELY BERTALANNÉ, szül. Kuderna Johanna, a jeles festőművész, a mintarajziskola igazgatójának neje, 72 éves korában és nagy részvét közt temették el a kerepesi-úti halottasházból. — KOVÁCS ILONKA, dr. Kovács Gyulának, a keresk. múzeum aligazgatójának leánya, 24-ik évében, Budapesten. — KÜRTHY LÁSZLÓNÉ, kinek férje 1849-ben a piski i csatában esett el, Szatmáron, száztíz éves korában. — Kovásznai SZŐTS KATA, a Népszínház nyugdíjas tagja, aki alapítása óta tagja volt az intézetnek, 58-ik évében, Budapesten. — Özv. RAMBOWSKI JÓZSEFNÉ, szül. Schiller Mária, Budapesten, 62-ik évében. — EMBER ELEKNÉ, szül. Szilágyi Hona 40 éves korában, Nagybányán. — Özv. NYOMÁRKAY ISTVÁNNÉ, szül. Rezegey Mária, Sátoraljaújhelyen, 78 éves korában. 30 lóerejű gőzgépet tartanak állandóan üzemben. Ezen kúttól mintegy 00 méterrel odább bővebb átmérőjű kutat fúrattak szintén az előbbinek mélységére és már ebből annyi gáz özönlik ki, hogy 100 lóerejű gépet is elhajtana. Pécskán is igen sok mocsárgázt szolgáltat egy ártézi kút. Mindezekből a jelenségekből azt következtetik, hogy az Alföld nagyrésze alatt gazdag gáztartalmú réteg terül el. V. M. Ritka kopó meri a farkast nyomozni és üldözni, erre csakis az isztriai kopók valók. Ezek bátran mennek a farkas után, de okvetlen szükséges őket szeges nyakörvvel ellátni, mert a farkasnak az a szokása, hogy eleinte megfut s mindaddig szalad, mig észre veszi, hogy már csak egy kopó van a nyomában. Ekkor hirtelen visszafordul s magános üldözőjét megfojtja, így tesz aztán a többivel is, ha azok egyenként érkeznek nyomába. Ha azonban érv van a kopó nyakán, akkor nem bír vele hamar a farkas, hosszúra nyúlik a viadal, ezalatt pedig a többi kopó is megérkezik s csakhamar elbánnak veszedelmes ellenfelükkel. Rimaszombat, H. J. A kérdezett folyóirat megszűnt. H. L. A fővárosi mintarajziskolába a levelében említett bizonyítványokkal beléphet, egyelőre azonban ösztöndíjra nem számíthat. Erre csak később lehet esetleg kilátása, ha tehetségével és szorgalmával kitűnik. Utolsó dal: Temetőbe jöttek. Szinte megvesztegető ügyességgel versel, a csengő rímek, a simán folyó nyelv azonban mégse tudja eltakarni a költői gondolatok, az igazi érzés hiányát. Fata morgana. A vers maga zavaros, alig van értelme ; a maga csinálta paródia reá ízetlen. A többi verse sem különb. Ahhoz, hogy valaki költő legyen, tisztultabb érzés és eszmevilág, fegyelmezettebb ízlés kell. Oh, eltűn minden Van benne némi lendület, akad élénkebb fordulat is ; a többi elvész a semmitmondó szavak árjában, amelyekkel sehogysem tudja meggyőzni az olvasót érzései igazságáról. Az észt . . . Sok benne a zavarosság, az egymásra halmozott, sokszor nem is egészen világosan kifejezett ötleteket nem foglalja egységbe közös gondolat. Hideg is a vers, inkább gondolkozó főre vall, mint érző szívre. Nem közölhetők: Künn fekszik már. Minden tekintetben gyarló rímpengetés. — Tavasszal. Tavaszi vers a legunalmasabbjából. — Neked írok. A kis vers bizony az önképzőköri szinvonalat sem igen éri el. — Szerettem én is valaha. A nagy érzést, szenvedélyt nem emlegetni, éreztetni kell a költőnek. Scserbina. .4 merénylet előtt pár nappal fölvett fénykép után. SCSERBINA OROSZ KONZUL A MITROVICZAI OROSZ KONZULÁTUS SZEMÉLYZETÉVEL. Szerkesztői üzenetek. Brassó, B. Cz. A tengeralatti kábelt azért veszik körül a szigetelő guttapercha-burkon kívül bronzburkolattal is, hogy megvédjék a «toredo» ellen. Ez egy tengeri féreg, amely a kábel guttapercha-burkolatát át tudja fúrni, de ha ezt keresztültörve eljut a kábel villamos áramot vezető drótjához, ott elpusztul. Ez tehát tulajdonkép az öngyilkosság egy módja, amely azonban a kábeltársaságoknak sok milliójába került, mígnem megtalálták ellene a védekezés módját, a bronzburkolatot. A «toredo» különben csak a sekélyebb vízben fordul elő. A. M. Az ártézi kutakból több helyen előtörő gyúlékony gáz nem egyéb, mint a vegytanban «mocsárgáz» név alatt ismert légnemű test, amilyen Alföldünk majdnem mindenik ártézi kútjából jön fel kisebb-nagyobb mennyiségben. Pár helyen fel is használják ezt a gázt, így a püspökladányi vasúti állomást egészen ezzel világítják már évek óta. Legújabban pedig egyik aradi gyártelepen fúrtak 423 méter mély kutat, amelyből óránként a vizén kivül 11 köbméter gáz ömlik ki, s ezzel egy KAPTALÁNY. A 16-dik számban közölt képtalány tése: Az érdiig. hu luini készül, jó útra tér, megfej-