Vasárnapi Ujság – 1903
1903-11-15 / 46. szám - Fedák Sári az «Aranyvirág» czimű operettben 46. szám / Vegyes tárgyuak
768 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 46. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. MI ÚJSÁG? Tizennégy órás ülés a képviselőházban. A képviselőházban még mindig tart a küzdelem, de élességéből már szemlátomást veszít; a nagy parlamenti csatákat úgynevezett «mozgalmas ülések» váltják föl, melyek kedélyes vonásoknak sincsenek egészen hijával. A gróf Tisza miniszterelnök programmja fölött megindult viták is mozgalmasak voltak, de az elevenség inkább a folyosókon nyilvánult, ahol a különböző pártbeliek egyre tanácskoztak s bent a szónokok nem sok figyelemben részesültek. November 12-ikére a politikai barometrum vihart jelzett. A jelek mutatták, hogy a miniszterelnök a programmja fölötti vita félbeszakítását és az újonczozási törvényjavaslat tárgyalását fogja indítványozni. Az ellenzék harczias része elhatározta, hogy az indítvány elfogadását minden kitelhető eszközzel megakadályozza és az ülést kinyújtja — ha kell — egész hajnalig. A képviselők mindenik pártból nagy számmal érkeztek és pedig valamennyien azzal az elhatározással, hogy az éjjelt is a házban töltik. Az étterem készletét szintén berendezték reggelire, ebédre, vacsorákra. Báró Kaas Ivor folytatta a Házban az obstrukcziós beszédeket és déli 2 óra tájt fejezte be. Ekkor a miniszterelnök megtette indítványát és a «tárgytalan és czéltalan» programminta megszakításával az ujonczozási törvényjavaslat napirendre tűzését kívánta. Volt zúgás és zaj. Az ellenzék el volt határozva, hogy küzdelem nélkül nem enged. Azonnal zárt ülést kértek. Ebben is megindult az obstrukczió s már-már úgy tetszett, hogy a zárt ülésnek vége sem lesz. A villamos lámpák felgyúltak s a hatalmas palota ablakainak fényessége hirdette a sötét éjben, hogy ismét éjjeli ülés van, mint julius 29-ikén volt, midőn gróf Khuen-Héderváry kívánta a napirend megváltoztatását. De akkor nemcsak a villamos lámpák, hanem a szenvedélyek is égtek. Akkor szokatlan volt az éjjeli ülés, most már nem is vették nagyon komolyan. A honatyák szépen berendezkedtek. Egy csoport benn marad a Házban, a többiek tábort ütnek a folyosón, az étteremben. A melléktermekben egy kis csöndes is akadt időkergetőnek. Lengyel Zoltán a zárt ülésben négy óra előtt kezdett beszélni, hat órakor szünetet kért és félnyolczkor köszöni meg a Ház szíves figyelmét. Gabányi Miklós rögtön átvette tőle a szót. Majd Várady Károly, Udvary Ferencz, Pap Zoltán álltak elő. A folyosókon épen nem uralkodott komor hangulat, amit az a statisztikai kimutatás is tanúsít, mely az étterem fogyasztási forgalmát tünteti fel. Bakonyi Samu képviselőtől kérdezte valaki, hogy beszélni akar-e ? A képviselő azt válaszolta, hogy neki haza kell utazni Debreczenbe, de reményli, hogy még az ülés folyása alatt vissza is érkezik onnan. Éjfél után negyedórával ért véget a zárt ülés, melyen néhány ellenzéki szónok csupán az idő eltöltésére tartott hosszú beszédeket s folytatták a nyilt ülést. Az új elnök, Perczel Dezső sűrűn használta ezeken az üléseken a csöngetyűt. A mikor pedig a nyilt ülés kezdetén tiltakoztak, hogy éjfél után folytassák az ülést, felolvasta gróf Apponyi Albert elnöknek a július 29-ik éjjeli ülésben hasonló tiltakozásra adott válaszát s hozzátette Perczel, hogy őt többször figyelmeztette már az ellenzék, vezetné elődje szellemében az üléseket. Gróf Tisza István nagy zaj és ellenmondás közt válaszolt pártja élénk helyeslése közt az ellenzéknek, kivált arra a fenyegetésére, hogy holnap és azután is zárt ülésen tárgyalnak. Végre is a Ház többsége megszavazta a miniszterelnök indítványát és az újonczozási törvényjavaslat tárgyalását november 13-ikára tűzték ki. Ekkor már alig néhány percz hiányzott az éjfél utáni két órából, mikor az országház ablakai elsötétültek. A másnap, november 13-ikán kezdődött ülésen meg is kezdették az újonczokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Tisztelgések a közoktatásügyi miniszternél. Berzeviczy Albert közoktatásügyi minisztert kinevezése alkalmából testületileg üdvözölték mindazok a tudományos és művészi társulatok és egyesületek, melyekkel szorosabb összeköttetésben volt. A nov. 12-iki kihallgatáson húsz küldöttség jelent meg a miniszternél, ezek közt a kolozsvári egyetem tanácsa, az Eötvös-kollégium, az országos közoktatásügyi tanács, a tanfelügyelői kar, az országos középiskolai igazgatók, felső kereskedelmi iskolai tanárok, a tanítók árvaháza, a torna egyesület szövetsége, a váczi siketnéma intézet tanári kara és még több iskolai és kultur intézet küldöttsége. A miniszter a küldöttségeknek adott válaszaiban kifejezte érdeklődését és figyelmét az illető társulatok és testületek iránt. A budapesti egyetem tanácsa Heinrich Gusztáv rektor vezetése alatt tisztelgett. Az első tisztelgők közé tartozott a Kisfaludy-Társaság, melynek a miniszter tudvalevőleg alelnöke. A társaság tagjai Beöthy Zsolt elnök vezetése alatt jelentek meg. Kossuth Lajos Tivadar, az olasz államvasutak elnök-igazgatója, november 11-én Budapestre érkezett, bátyja, Kossuth Ferencz látogatására s egy hetet tölt itt. Este megjelent a függetlenségi pártkörben s a pártkör sok tagja viszonozta aztán a látogatást Kossuth Lajos Tivadarnál, bátyja lakásán. Gróf Apponyi Albert családi öröme. A képviselőház volt elnökének gróf Apponyi Albertnek, november 10-én leánykája született. Ez harmadik gyermeke. Első gyermeke, György ezelőtt öt évvel született. A grófi családot mindenfelől szerencsekívánatokkal halmozták el. Már néhány hét előtt elterjedt s lapunkba is bejutott az a hír, hogy gróf Apponyinak október 27-ikén fia született, ez azonban tévedés volt. Házassági jelentés. A következő családi jelentést vettük: Magyar-zsákodi Hegedűs Sándor v. b. 1.1., országgyűlési képviselő és neje, ásvai Jókay Jolán örömmel tudatják, hogy Rózsika leányuk f. évi november hó 21-ikén a VI. kerületi anyakönyvvezető előtt 11/» órakor történendő házasságkötés után, déli 12 órakor tartja esküvőjét dr. Navralis Dezsővel a Kálvin-téri ev. ref. templomban. Egy török politikus alapítványa Budapesten. Feridun bég, ki hosszú ideig török konzul volt Budapesten, azután párisi török követ lett, végrendeletében fél millió frankos alapítványt tett oly czélból, hogy ennek kamatjaiból négy török ifjú, kiket Stambul város érdemesnek tart, Budapesten folytassa tanulmányait, mint mérnök, gazda, festő vagy zeneszerző. Az alapítvány kezelésére a magyar kormány és a Magyar Tudományos Akadémia kérendő fel. A végrendelet francziaországi végrehajtója, Gautier párisi közjegyző most teszi nyilvánossá a végrendeletet, az elhúnyt Feridun bég óhajtásához képest. Budapesten már régebb idő óta ismeretes. A német császár betegsége. November 7-én az orosz czárral való találkozásból épen akkor visszatért Vilmos császár torkát megoperálta Potsdamban Schmidt Móricz tanár, a legismertebb német orvosok egyike. A hivatalos jelentések, melyek az operáczióról hírt adtak, nagy megdöbbenést okoztak nemcsak Németországban hanem a külföldön is, mert mindenkinek eszébe jutott, hogy a császár atyjának halálát is torokbaj okozta. Az orvosi jelentések azonban megnyugtatón szólnak a császár bajáról, aki különben az operáczió után sem feküdt ágyba, végezte rendes teendőit, kikocsizott, csak néhány napig nem lehet beszélnie. A naponkint kiadott orvosi jelentések a gyors gyógyulást tudatják. Fadrusz János hagyatéka. Az elhunyt jeles szobrász műtermében maradt szobrok, minták kiállítására s azok értékesítésére bizottság alakult. A kiállítás tavaszkor lesz. Fadrusznak még egy kész nagy szobrában fog gyönyörködni a közönség Szegeden. A művész ugyanis Tisza Lajos gróf érezszobrát még augusztusban elküldte Szegedre. A terv az volt, hogy a szobrot októberben leleplezik. Közbejött a művész betegsége, halála, a szegedi koszorú-ügy, ami miatt a szobor fölállítását és leleplezését el kellett halasztani. Gaál Endre dr. tanácsos azt javasolta Szeged város tanácsának, hogy a szobrot a jövő évi májusban leplezzék le. A Fadrusz azonban hozzá sem foghatott a kecskeméti Kossuth-szoborhoz, mert a megbízatást már betegen kapta. A szoborra 30,000 korona gyűlt össze. A kecskeméti tanács most Telcs Ede szobrászt bízta meg a szobor elkészítésével. A fiatal művésznek, aki számos pályázaton nyert első díjat, ez a szobor lesz első nagyobb alkotása. A szanatórium-egyesület kiállítása. A tüdőbetegek védelmére alakult szanatórium-egyesület házi ipar kiállítást rendez a Sándor-utczai régi országház helyiségeiben, mely deczember elején nyílik meg. József Ágost főherczeg tudatta dr. Lukács György békési főispánnal, a szanatórium-egyesület elnökével, hogy áthatva a nemes emberbarát czéltól, a kiállítás védőségét elfogadja. A kiállítás ünnepélyes megnyitásán nejével, Auguszta főherczegnővel részt vesz. Sok sikert kíván a nemes ügynek. A társadalom minden köréből meleg az érdeklődés a jótékony czél iránt. A rendező-bizottság tagjai sorában számíts előkelőség fáradozik a siker érdekében. A régi Ház üléstermét virágos kertté változtatják. A teremnek azon a részén, hol régebben a függetlenségi párt helyezkedett el, orgonaliget lesz, a nemzeti párt helyén valóságos kis ákáczerdő, tovább rózsáskert, ismét máshol ibolya-bokrok. Mindezek közé pedig tömérdek holmi kerül, torontáli gobelin, tulipános láda, katrincza, játék, udvarhelyi, kőhalmi, pozsonyi és mármarosmegyei hímzés, hétfalusi háziipari készítmény, pestmegyei kulacs, tordai edény és még sok minden. A tárgyak elrendezését dr. Kovács Gyula királyi tanácsos vezeti.Néprajzi országos vásár Budapesten. A fővárosban írókból, művészekből ipari és kereskedelmi szakemberekből bizottság alakult, mely jövő pünkösdre nagy országos vásárt akar rendezni Budapesten, a Városligetben. Ez a vásár felölelné mindazt a néprajzi érdekességet, ami hazánkban található. Egyik czélja lenne a vásárnak, hogy felújítaná a régi országos vásárokat jellemző sajátságaikkal s gazdasági jelentőségükkel. A sátrak, bódék, áruk s a vásáros nép elhelyezése sok néprajzi érdekességet fognak szemléltetővé tenni s az országnak minden egyes vidéke vásári életével képviselve lesz. Az országos néprajzi vásár kezdeményezője az Idegenforgalmi Társaság, mely épen e vásár rendezésével véli hathatósabban szolgálni az idegenforgalom emelését. Néprajzi látványok, sokadalmak, czigányhangversenyek, lakodalmak s egyéb néprajzi vonatkozású látnivalók is lesznek. Dankó Pista szobra. A híres dalköltőnek és hegedűs czigánynak, Dankó Pistának Szegeden állítandó szobrára kér adományokat a bizottság, melynek tagjai : gróf Apponyi Albert, Wlassics Gyula, Pálffy Ferencz szegedi polgármester, Rákosi Jenő, Pósa Lajos, Blaha Lujza, stb. A szoborra máris szép összeg gyűlt össze. A Népszínházban e czélra rendezett előadások 3000 koronát jövedelmeztek. Most ugyanezen előadásokat Dankó «Czigányélet» czimű népszínművével Szegeden ismételték, ahol a város és környéke legjobb czigánybandái játszottak felvonás közben a színpadon. Az adományok kezelésére a Belvárosi takarékpénztár részvénytársaság (Budapest, Kígyó-tér 1. sz.) vállalkozott. A bizottság elnöke Pósa Lajos (Budapest, VI., Andrássy út 10.) szintén elfogadja az adományokat. Gobelin-képek a pozsonyi prímási palotában. Pozsonyban Radisics Jenő, az országos, iparművészeti múzeum igazgatója és Helmár Ágost, a pozsonyvárosi múzeum őre, a régi prímási palotában, mely tavaly óta a város tulajdona, a tizenhatodik század végéről és a tizenhetedik század elejéről származó értékes brüsszeli gobelineket fedeztek föl. A hat darab színes gobelin, melynek mindegyike legalább húsz négyszögméter nagyságú, összefüggő képsorozatban Ilero és Leander tragédiájának egyes jeleneteit ábrázolja. A prímási palota a XV. század második felében épült Batthyány József gróf herczegprímás alatt. A gyönyörű gobelineket ő alkalmazta a palota egyik kisebb termének díszítésére. Később ezeket a nagyon is világi dolgokat ábrázoló szövetképeket közönséges tapétával födték be, amelyek alatt most akadtak a becses eredetű faldíszre. A gobelineket kijavítják, aztán Pozsonyban és Budapesten az országos iparművészeti múzeumban közszemlére bocsátják. * Régi ajándékozási szokások. Fejedelmek magánemberektől ajándékot rendszerint csak akkor fogadnak el, ha az illető az ajándékozásra engedélyt kapott. Vannak azonban családok, melyeknek évszázadok óta kiváltságuk van arra, hogy az uralkodónak bizonyos napon valami tárgyat ajándékozhassanak, így például az Aberdeen grófok minden Shelieky /enyke/ie. FEDÁK SÁRI AZ « AB ANYYILJÁH» CIMŰ OPERETTBEN.