Vasárnapi Ujság – 1903
1903-12-20 / 51. szám - Kossuth Ferencz beszámolója Czegléden (képpel) 860. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
40. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 861 úrhoz erőltette. A régi vőlegény most lábbadozó beteg s szórakozásul, hogy embereket lásson, táblát tesz ki ablakába, hogy palotája kiadó. Jönnekmennek nála az emberek s egyszerre feljön volt menyasszonya is, a ki régóta készül hozzá beteglátogatóba, de csak most mer eljönni, a hirdetés védelme alatt. Beszélgetésükből kiviláglik, hogy most is szeretik egymást s mikor a férj egy hirhedt barátnőjével jön szintén lakást nézni, az újra megalázott hitves megmondja neki, hogy jó lesz új otthonról gondoskodni, mert ő mostantól fogva régi vőlegényének a menyasszonya. A másik darab czíme «Káprázat». Egy kis vasúti állomáson egy gentry-lány megismerkedik egy ott átutazó fiatal herczeggel, aki kedves fiú, szíves ember és szerelmes természetű. Félóra multán a lány már herczegnének álmodja magát; anyja még jobban színezi illúzióit. Télre Pestre költöznek, zsúrokat adnak. De az öreg herczeg megházasodik, a kis unokaöccs elesik a hitbizománytól, gazdag parthie után néz s a gentry-lány csalódása után régi udvarlójának lesz a felesége. Szorosan véve ennyi a mese, de a darabot magát a sok jellemző és ügyes epizód, az alakok pontos és eredeti rajza, a zsúr korképe s az egész hatásosan és jól rajzolt köznemesi élet milienje gazdaggá és érdekessé teszik. Az első darab a párbeszéd finomra csiszolt formáival, az alakok előkelő rajzával, a mese kerekdedségével s az egésznek rövidségével hat. A másik ellenkezőleg épen a szilaj falusi mulatság, az érdes gentry-fiú rajzával, amivel az írónőnek regényei is jeleskedtek, az alakok nyers és igazi jellemzésével, a zsúr-alakok elmés megfigyelésével és ügyes kifigurázásával szórakoztat. Az est érdekességét az is emelte, hogy a darabok szerzője ismeretes írónő, aki a kihívásokra meg is jelent a függöny előtt. Különben sem volt már titok, hogy Szikra : gróf Teleki Sándorné, a «Bevándorlók» és «Ugody Lila» czímű sokat emlegetett regények szerzője. A színészek szívesen buzgólkodtak az előadás sikerén. Az első felvonásban Márkus Emma asszony és Mihályfi játszották a két főszerepet; a másodikban Belli Emma adta a leányt. Dezső a kis herczeget; a leány szüleit Gubányi és Vizváryné. Nagyon jó volt Rózsahegyi az öreg herczeget Náday, egy uri zsaroló szerepében. Király-színház. Tetszés közben játszották decz. 16-ikán először a Király-szinházban a « Makranczos hölgyek» czímű operettet. Szövegét Bolten-Backers irta, kellemes zenéjét Lincke Pál szerzette s magyarra Molnár Ferencz és Faragó Jenő dolgozták át. Arisztofánesznek «Lizisztrata» czímű vígjátékából csináltak paródiát. Arisztofánesz pajkos meséjének tárgya tudvalevőleg az, hogy az athéni asszonyok a szép Lizisztrata tanácsára összeesküdnek örökösen háborúskodó férjek ellen s mikor ezek hazatérnek, zárt ajtót találnak. Szerető nő nem fogadja őket, ezzel kényszerítik, hogy békét kössenek és a családi tűzhely körül éljenek. Az operetteken mindez szatíra alakjában van feldolgozva. Az asszonyok összeesküvése nagyon bántja Amyrt és szerelmes nyilat röpít szívükbe. Az öreg Temisztokles vezér (aki vén osztrák generálist mutat), a csatából egy hadifoglyot is hoz magával, Leonidász, spártai huszárfőhadnagyot. Ez pedig csak azért fogatta el magát, hogy megismerje az athéni szép asszonyokat, főkép pedig Temisztokles feleségét, Lizisztrátát. A makranczos hölgyek Amor nagy örömére sorra szegik meg fogadalmukat és Leonidász meghódítja Lizisztrátát. A Lincke zenéjével nagy tetszésre talált az operette. Az előadás is dicsérni való. Fedák Sári eredetiségének, vidámságának, humorának új, meg új vonásával látta el Lizisztrata szerepét. A nagy adományokban bővelkedő fiatal művésznőt a közönség új szerepében valósággal ünnepelte. Szamosi Elza, Margó Zelma, Bánó Irén szép hangjukkal hatottak. Thury Elemér (a spártai huszártiszt), Ferenczi (Temistokles), Papp Mihály (görög tisztiszolga) mulatságos alakokat nyújtottak. Az állam képvásárlásai a Műcsarnokban. Az állam vásárló-bizottsága Berzeviczy Albert közoktatási miniszter jóváhagyásával a téli kiállításon 24 olajfestményt, 5 szoborművet és 26 grafikai művet vásárolt meg, részint a Szépművészeti Múzeum, részint vidéki múzeumok számára, összesen 43.355 korona értékben. A Nemzeti Szalon téli kiállítására kilenczszáz műtárgy érkezett. Ennek felét is nehéz volna elhelyezni, így csak 250-et fogadtak el. A kiállításon Munkácsytól tizenkét festmény lesz a nagy művész 1880—85. évi művei közül. A kiállítás deczember 20-ikán nyílik meg. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK A Magyar Tud. Akadémia deczember 14-iki ülése Thán Károly elnöklésével ment végbe és Kalecsinszky Sándor levelező tag tartotta meg székfoglalóját. Kalecsinszky már régebben érdekes előadást tartott az erdélyi szovátai sajtó különös sajátságairól és természetes melegségéről; mostani székfoglalója «A nap melegének akkumulácziója különféle folyadékokban» czímű tanulmány, melyben kiegészíti előbbi tapasztalatait. A szovátaihoz hasonló természetű sóstó van Romániában, Norvégiában, ahol újabban osztriga-tenyésztésre használják, sőt Szibériában sem tartozik a ritkaságok közé. Az erdélyi sóstavak közül hasonló természetű sósvíz a kolozsi Dörgő, a tordai Római fürdő s a vízaknai Tököli-tó. A székfoglaló után Kövesligethy Radó a júliusban Strasszburgban tartott második nemzetközi földrengési (szizmológiai) kongresszus munkálkodását és jelentéseit ismertette. Bugarszky István az etilalkohol quantitativ meghatározásának új módszerét fejtegette. Hőgyes Endre rendes tag bemutatta Krompecher Ödön vendég: « Vizsgálatok a hám, endothol és kötőszövet kölcsönös viszonyáról» czímű dolgozatát s ebben azt fejtegeti, hogy van jóindulatú rákbetegség, amely a bőrben, a nyálkahártyákon s a nyálmirigyeken mutatkozik. Tanhoffer Lajos rendes tag bemutatta Alexander Béla vendég, késmárki orvos munkáját: «Vizsgálódások a csigolyák csontosodási pontjainak föllépéséről Röntgen-fölvételek alapján.» Ugyancsak Tanhoffer mutatta be Vámossy Zoltán vendég tanulmányát: «A máj méregvisszatartó képességéről.» A Kisfaludy-Társaság a karácsonyi ünnepek miatt már deczember 16-ikán megtartotta havi felolvasó ülését Beöthy Zsolt elnöklete alatt. A közönség oly nagy számban jelent meg, hogy el sem fért az Akadémia termében. Ezt az érdeklődést főleg a XVII. századból való régi magyar énekek bemutatása okozta. Jelen volt Berzeviczy Albert közoktatási miniszter is, mint alelnök. Dalmady Győző négy tetszéssel fogadott költeményének felolvasása után Kozma Andor egy ősrégi japáni költő, Okura költeményét mutatta be, mely már a Krisztus utáni 757. évben megjelent japáni gyűjteményekben is megvan. E gyűjtemény német fordítása után adta vissza magyarul Kozma a japán elégiát, melynek igaz érzésén, fájdalmán a hosszú idők sem változtattak semmit és most is a költészet elévülhetlen erejével hat. Pekár Gyula bemutatta dr. Frankel Bertalan dolgozatát Esterházy Pál nádor énekeskönyvéről. (E felolvasást külön czikkben ismertetjük.) A felolvasások után zárt ülés volt a tagválasztások ügyében s elhatározták, hogy az üresedésben lévő négy hely közül hármat töltenek be. A Petőfi-társaság deczember 13-iki ülésén az elnöklő Herczeg Ferencz felolvasta Berzeviczy közoktatásügyi miniszter levelét, melyben tudatta hivatalba lépését, aztán üdvözölte Kiss József tagot hatvanadik születésnapja alkalmából. Hatala Péter történeti rajzot olvasott föl «Az utolsó Zrinyi» czimen. Zempléni Árpád több költeményt adott elő, egyet Apor Lászlótól «Parnasszus» czimmel. Jakab Ödön «Oázis a sivatagon» elbeszélése kötötte le ezután a nagyszámú hallgatóság figyelmét. A felolvasásokat zárt ülés követte s ezen elhatározták, hogy a Bartók Lajos halálával megüresedett tagsági helyet a deczember 28-ikán tartandó ülésen tölti le. Azt is elhatározták, hogy a Bulyovszky-díjat, az alapítónő kifejezett kívánságára, ezután mindig ki fogják adni az aránylag legjobb versnek. A társaságnál Szentessy Gyula fiatal költő alapítványt tett és 20,000 korona kamatát, évi 600 korona évjáradékot biztosít a Petőfi-Társaságnak. Az összegből évente két 200—200 koronás pályázatot tűzhet ki a társaság hazafias költeményre, prózai elbeszélésre ; 200 koronát fiatal, szegény, tehetséges, vagy elaggott, vagyontalan költők istápolására fordítson. A HIDEGKÓT-GYÖNK ÁLLOMÁSON ÖSSZEÜTKÖZÖTT KÉT VONAT. — Tóth József fényképe után. MI ÚJSÁG? József főherczeg unokája. A mikor az ifjú Klotild főherczegnő halálával oly mérhetetlen gyász érte József főherczeg családját, a nagy bánatban vigasztalást nyújt, hogy József főherczeg leányának Margit főherczegasszonynak, Thurn-Taxis Albert herczeg feleségének deczember 15-ikén leánygyermeke született Regensburgban. József főherczeg legifjabb unokája ötödik gyermeke Margit főherczegnőnek. Négy első gyermeke fiú. A delegácziók alig három napot töltöttek Bécsben. Csak előzetes dolgot kellett elintézni, a jövő év két első hónapjára költségvetési felhatalmazást adni a közös kormánynak. Magyar, osztrák delegáczió csak két nyilvános ülést tartott. Az uralkodó deczember 16-ikán délben fogadta külön a két delegácziót, magyar részről Széll Kálmán, osztrák részről báró Gautsch mondták az elnöki beszédeket. Ő Felsége válaszában hosszasabban szólt a külügyi helyzetről. A magyar delegáczió külügyi bizottságában a királyi nyilatkozatot gróf Goluchowsky külügyminiszter a külügyi állapotokra vonatkozó részletes jelentése egészítette ki. Mindezek fölött majd a januárban kezdődő tanácskozáson fognak vitatkozni. A magyar delegátusok deczember 18-ikán már Budapesten voltak, mert a képviselőház ülést tartott. Karácsonyi szünet nem lesz, csakis az ünnepnapokon nem tart ülést a Ház. Sürgős dolog nagyon sok volna, de az obstrukczió még mindig nem szűnt meg. Lotz Károly hetven éves, Lotz Károly kitűnő festőművészünk decz. 17-én töltötte be hetvenedik évét. Ez alkalomból igen sokan üdvözölték és délután Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszter is felkereste Lotz Károlyt Bajza utczai lakásán s meleg szavakkal üdvözölte. Az építészeti mesteriskola. Nagy küldöttség kereste föl deczember 17-én Berzeviczy Albert közoktatásügyi minisztert, építészek, szobrászok, festők, iparművészek és művészeti írók s átadták a magyar építészeti mesteriskola felállítására vonatkozó emlékiratot. Azt kérik, hogy alapítson magyar építészeti mesteriskolát s annak élére Lechner Ödön építész-művészt állítsa, ki magyar stílben épített épületeivel nagy sikereket aratott. A küldöttség részéről Beöthy Zsolt főrendiházi tag adta elő a miniszternek a mozgalom czélját. Utána Quittner Zsigmond műépítész fejtette ki a mesteriskola jelentőségét és hivatását. Ekkor át-