Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-11 / 41. szám - Az utolsó Obrenovics (képpel) 682. oldal / Élet- és jellemrajzok - Rutkayné Kossuth Lujza siremléke (képpel) 682. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
684 VASÁRNAPI ÚJSÁG, dr. Heinrich Gusztáv elnöklésével, és Thury József olvasta föl székfoglaló értekezését: «Török nyelvemlékek a XIV. század végéig.» Thury, miután megemlékezett az ujgurok, ogurok, szeldsukok s más régi török népek ős irodalmáról s töredékesen fönmaradt krónikáiról, az állapította meg, hogy a VII. századtól a XIV. század végéig, tehát nyolc teljes századból, a törökök által lakott óriás területről, Mongóliától a Boszporusig, napjainkig összesen mily nyelvemlékek maradtak fönn. A felsorolt 17 nyelvemlék közül Thury legrészletesebben az 1390-ben írott Iszkendernámét, a Nagy Sándorról szóló terjedelmes regényes eposzt ismertette, amely első fönmaradt emléke az oszmán-török nyelvnek s mutatja, hogy milyen volt a török nyelv az oszmán birodalom első századában. A székfoglalót megéljenezték. A történelmi társulat okt. 2-iki ülésén az elnöklő gróf Teleki Géza megemlékezett Pauler Gyula haláláról, kinek érdemeit jegyzőkönyvbe igtatták. Emlékbeszéd megtartására Thallóczy Lajost szólítják föl. Ezután dr. Takáts Sándor olvasta föl «Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671-ben» czímű értekezését. Levéltári kutatásai alapján vázolta a magyar hadsereg romlását, melynek eredete III. Ferdinánd korára megy vissza, aki a 30 éves háború lezajlása után nagy számmal hozta az országba a német zsoldosokat, kiknek száma folyton nőtt, míg a magyaroké fogyott. A katonaság a zsoldot most már nagyon rendetlenül kapta, úgy hogy 1671-ben már 6—7 év óta nem kapott egyetlen fillért sem a magyar hadsereg. Tehát teljesen rablásra volt utalva s leírhatatlan nyomorral küzdött. 1671-ben elhatározták a magyar csapatoknak a minimumra való leszállítását. A legénység kenyerét vesztve, a fölkelőkhöz állt. A német katonaság azonban, mely a török harczmódját nem ismerte, képtelen volt neki ellentállani s így csakhamar belátták Bécsben, hogy a magyar hadseregre mégis szükség van s 1683-ban csakugyan föl is emelték a régi létszámra. A törökök kiűzésével azonban ismét felmerült a régi terv, a magyar katonaság feloszlatására. Takáts előadását nagy figyelemmel hallgatták. A FERENCZ JÓZSEF TANÍTÓK HAZA BUDAPESTEN. 43. BZÁ51. 1903. 50. ÉVFOLYAM. MI ÚJSÁG? A válság. A nehéz állapotok könnyebbülése még most sem következett be. Gróf Khuen-Héderváry miniszterelnököt lemondása után csak október 5-én fogadhatta a király, mert addig az orosz cár látogatása foglalta el. A lemondott miniszterelnök kihallgatása egy óra hosszat tartott s másnap ismét rövidebb kihallgatáson fogadta őt a király. Ezután Széll Kálmán volt miniszterelnök kapott meghívást, hogy a Felség elé járuljon, mi a politikai körökben nagy feltűnést okozott és sok találgatásra adott okot. Széll Kálmánt október 7-ikén fogadta a király szokatlanul hosszú, csaknem két órára terjedő kihallgatáson. Kormányalakításra való megbízatás azonban ekkor sem történt. Széll Kálmán a szabadelvű párt katonai programmját készítő kilenczes bizottság október 8-iki ülésén bizalmas közléseket tett a kihallgatásról, de erről a tagok titoktartása miatt semmit sem lehet tudni. Sejtik, hogy Széll ismertette azt a határt, melyet az uralkodó a katonai követelésekre nézve kitűzött. A politikai helyzetet ismét zavartabbá tette, ami Szegeden történt e henikán, egy az ottani Kossuth-szobron talált koszorú miatt, melynek szalagjára ez volt irva: «Drága emlékednek — a visszatartott katonák». Ez katonai politikai tüntetésnek tűnt fel és Csalány tábornok, a szegedi honvédkerület parancsnoka, katonai beavatkozással távolította el onnan a koszorút. E miatt zavargások törtek ki, melyek két este tartottak, s több polgár és katona megsebesült. A zavargások a következő napokon nem újultak meg többé. A város rendkívüli közgyűlésben emelt panaszt a belügyminiszternél a katonai beavatkozás ellen. Frigyes főherczeg ezüstlakodalma. Családi körben ülte meg Frigyes főherczeg október 8-ikán ezüstlakodalmát. A főherczegi pár és leányuk, Henrietta főherczegnő Pozsonyból október 7-ikén elutazott Féltoronyba s az ottani kastélyban folyt le az ünnepély. Október 8-ikán reggel a féltoronyi esperes két udvari káplán segédletével nagymisét mondott a kastély kápolnájában. Azután ő fenségeik az V. hadtest tábornoki karának, Pozsony városnak, a főherczeg főudvarmesteri hivatalának és a főherczegi jószágigazgatóságnak üdvözlő küldöttségét fogadták. Délben villásreggeli volt, melyben az összes családtagok, Salm-Salm és Pármai Illés herczeg nejeikkel, a küldöttségek tagjai vettek részt. A főherczegi párt táviratban üdvözölték: a király, a főherczegek, Vilmos császár, a spanyol királyné és még számosan. A küldöttségek fogadása előtt a kastély színházában teljesen családias szini előadás volt, amelyen a főherczegi pár gyermekei szüleiket versszavalással és élőképekkel üdvözölték. A pozsonyi koronázó főtemplomban ugyanaznap reggel hálaadó istentiszteletet tartottak. A király Kállay Benjamin özvegyénél. Ő Felsége e hó 6-án délután Bécsben a Kirthnerstrassei «Károly főherczeg» szállodában meglátogatta néhai Kállay Benjamin közös pénzügyminiszter özvegyét. Ő Felsége részvétét fejezte ki az özvegynek férje elhunyta fölött. Deák Ferencz 100-ik születésnapja, Budapest főváros törvényhatósága október 17-ikén, Deák Ferencz születésnapjának századik évfordulóján rendez fényes ünnepet, mely a Deák-szobor körül fog végbemenni, s melyre a királyt is meghívták. Az ország számos helyén megülik e napon Deák emlékét. Némelyik törvényhatóság, mint pl. Fehérmegye, már előbb megtartotta a Deák emlékezetének szentelt ünnepélyt. Rákóczi-ünnep Budapesten. A budapesti Rákóczi-szobor javára október 11-ikén nagy ünnepélyt tartanak a Vérmezőn. A környékből is számos község küldöttsége csatlakozik az ünnepélyhez, melynek védnökei: Apponyi Albert gróf, Zichy Jenő gróf, Thaly Kálmán, Vaszary Kolos, Babits Zsigmond püspök, Rákosi Jenő, Halmos János polgármester, Kossuth Ferencz, Beniczky Lajos és Eötvös Károly. A küldöttségek, egyesületek, az ifjúság és a polgárság reggel nyolcz órakor gyülekezik a Borárostéren s lobogók alatt vonul keresztül a körutakon és Margit-hidon a Vérmezőre, ahol tábori mise lesz s különböző felekezetbeli lelkészek imát mondanak, majd hazafias beszédeket, szavalatokat tartanak. Este a Vigadó nagytermében történelmi élőképeket rendeznek a Rákóczi-korszakból. Szmrecsányi Pál, Nagyvárad új r. kath. püspöke október 7-ére érkezett székhelyére. Beigtatása azért késett, mert rezidencziáját a püspök újonnan rendeztette be nagy dísszel. A püspök nagyobb összegeket adott iskolai és egyéb jótékony czélokra. Az új püspök üdvözlésére megjelent Radu Demeter görög katholikus püspök is, s utána 42 küldöttség tisztelgett, ezek közt a város, Bihar megye, a királyi tábla, a katonai helyőrség, a református, az izraelita felekezetek, a különböző hivatalok és egyesületek küldöttjei. A küldöttségek fogadása késő estig tartott. A beigtatás egyházi ünnepe okt. 8-án nagy pompával ment végbe a székesegyházban. A beigtatás ünnepét emelte a püspöki palota és nagy templom közti tágas térségen összegyűlt tömeg, mely a templomban már nem tudott helyet kapni. Itt helyezkedtek el az egyesületek és iskolák is. A püspök bevonulása a templomba, a kétszázötven főnyi papság és előkelőségek kíséretében, szép látvány volt. A templomban, mely egyike a legnagyobbaknak és körös-körűi karzatokkal van ellátva, az egyházi pompa teljes fényében fejlődött ki. A régidőkből fentartott zene- és énekkar harsonái és énekkar fogadta a püspököt. A templom oldalt levő tágas folyosóin is alig lehetett mozogni, ami pedig egy pár ezer ember jelenlétét mutatta. A nagy szentélyben bontakozott ki egészében a szertartás templomi fénye. Mennyezetes trónján ülve mondta el Szmrecsányi püspök a papságához intézett latin beszédet, aztán a szószékről a hívekhez szólt másfél óráig, a vallás szózatát hangoztatván a keresztény kötelességekről. A mezőtúri főgimnázium jubileuma. Október 8-án Mezőtúr közönsége szép ünnepéllyel ülte meg a ref. főgimnázium 350 éves fennállását. Némely adatok szerint az iskola már a reformáczió előtt megvolt, de a kétségtelen adatok 1553-ik évről valók. Az iskola történetét Faragó Bálint gimnáziumi igazgató adta elő az ünnepélyen, mely a templomban ment végbe. Családi levéltárak a Nemzeti Múzeumban. Szőgyény-Marich László berlini nagykövetünk Thallóczy Lajosnak, a közös pénzügyminisztérium osztályfőnökének közvetítésével örök letéteményképen átadta a Múzeumnak a Szögyény-Marich-család levéltárát, melynek iratai között a Románfalvi Fehérváry-családra vonatkozó iratok is vannak. Egy másik levéltárat Rétyi Antos János földbirtokos helyezett el örök letéteményképen. A levéltár a