Vasárnapi Ujság – 1903

1903-02-08 / 6. szám - A szász trónörökös családja (képekkel) 90. oldal / Élet- és jellemrajzok - Ráth Mór (arczképpel) 90. oldal / Élet- és jellemrajzok - A New-York palota égése (képekkel) 90. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

tanúit, a kollégája fele dolgát elvégezte­. Csak­hogy ezt megtudta az intézet igazgatója s a dolog vége az lett, hogy a szorgalmas ifjú kapta meg a nagyobb fizetésű állást. Egy könyvkiadó üzletnek két hivatalnoka volt, az egyiket Smith Vilmosnak, a másikat Bilinek hívták, de nem voltak rokonok. Az üz­let szolgája egy csomag könyvet akart az iro­dából kivinni, de nagyon nehéz volt neki. Smith Vilmos letette a tollat és nagyot nevetett a szolga erőlködésén. Bill ellenben odament és segített a szolgának a csomagot kivinni. Az amerikai író tanúja volt e jelenetnek s egy je­lentős kézmozdulattal az üzlettulajdonoshoz fordult. A tulajdonos mosolyogva bólintott, hogy megértette a dolgot. Bilinek csakhamar megjavították a fizetését, Vilmos pedig most is ott van, a­hol akkor volt. A hivatali főnökök és üzlettulajdonosok nem mindig olyan ostobák és vakok, mint sok alá­rendeltjük hiszi. Ezt is szem előtt kell tartani annak, a ki az életben valamire akar menni. RÁTH MÓR 1829—1903. Annál a szoros kapcsolatnál fogva, mely az író és kiadója között van, sok tekintetben az irodalomnak is halottja Ráth Mór, a­ki február 6-ikén Budapesten elhunyt. Élete java éveiben nem csekély szolgálatokat tett irodalmunknak, mint legjelesebb íróink kiadója, műveik buzgó és szakértő terjesztője, a­ki míveltsége, ízlése és kiváló egyénisége miatt baráti viszonyba is jutott azokkal a jelesekkel, kiknek munkáit ki­adta. Régebben, különösen a hatvanas és het­venes években, ő volt a leghíresebb magyar kiadó. Üzlete, mely akkor a váczi-utcza és kis­híd-utcza sarkán levő, «a vastuskó»-ról elneve­zett házban volt, rendes találkozó helye volt közéletünk és irodalmunk jeles férfiainak; ren­des vendégei közé tartozott Deák Ferencz is, a­ki ott találkozott úgyszólván naponkint bará­taival, párthíveivel, egy kis beszélgetésre. Nem egy fontos közügyet vagy irodalmi kérdést vi­tattak meg olyankor a könyvkereskedés állvá­nyai között. A régi ház lebontása után Báth a Gizella­ térre költöztette át üzletét s kiadói te­vékenysége itt sem szakadt meg; csak az utóbbi évek, melyek a munkás férfiút súlyos családi csapásokkal sújtották, vetettek neki véget. Báth Mór 1829-ben született Szegeden; atyja csongrádmegyei gazdálkodó volt. Kereskedelmi tanulmányait Bécsben végezte, azután Geibel pesti könyvkereskedésébe lépett s ott működött 1848-ig. Windischgrätz seregei elől menekülve, Görgey hadseregéhez jutott, melyet Világosig kisért. A fegyverletétel után atyja közeli pusz­tájára menekült. Később folytatta könyvkeres­kedői pályáját, melyen, saját irodalmi kísérletei útján is, összeköttetésbe jutott az irodalmi kö­rökkel. Majd külföldre ment s különböző elő­kelő könyvkereskedésekben működött. 1855-ben hazatérve önálló üzletet akart nyitni, de csak közel három év múlva sikerült erre megnyernie az engedélyt a helytartó-tanácstól. 1857-ben nyi­totta meg üzletét, mely csakhamar virágzásnak indult. Azok a kitűnő férfiak, a­kik, mint Deák, Eötvös, stb. ott szoktak egymásnak adni találko­zót, bizonyos tekintetben szellemi központtá avat­ták az egyszerű könyvkereskedést. Ráth nagy­szabású könyvkiadói munkásságot kezdett. Ki­adványai jó ideig nemcsak számra, hanem belső értékre is fölülmúlták minden más akkori ki­adóéit. Különösen, mint a magyar klasszikusok műveinek kiadója szerzett sok érdemet. Ő vál­totta magához Vörösmarty összes műveinek ki­adási jogát. Arany János műveinek tulajdonjogát is ő vette meg még a költő életében, nemkülönben halála után hátrahagyott munkáit és levelezé­seit ; egész sereg díszesebb és olcsóbb, együttes és külön kiadást rendezett belőlük. Arany balla­dáit Zichy Mihály illusztráczióival is kiadta s ez máig is a legnagyobb s művészi szempont­ból legfényesebb magyar díszművek egyike. Báró Eötvös József munkái: Tompa Mihály, Gyulai Pál, Tóth Kálmán költeményei. Csen- A SZÁSZ TRÓNÖRÖKÖS ÉS CSALÁDJA. 1901-iki drezdai fénykép után, 6. SZÁM, 1903. 50. ÉVFOLYAM. gery Antal, Toldy Ferencz összegyűjtött művei s még sok más jeles irónk művei is nála jelen­tek meg. Több szép illusztrált díszmű-kiad­ványa között említésre méltók Shakspere mű­veinek nagy képes kiadása, a Niebelung-ének Szász Károly fordításában stb. «Családi könyv­tár» czímen több száz kötetre menő gyűjtemé­nyes vállalatot adott ki jelesebb magyar és kül­földi szépirodalmi művekből. Újabb időben már nem igen foglalkozott könyvkiadással, gyermekeinek, két fiának és egy leányának korai sírba szállta megtörte tett­erejét. Néhány év előtt súlyos lelki betegségbe is esett. Kiadványai java részének tulajdonjo­gát, köztük Aranyt, a magyar Sh­aksperet, stb. a Franklin-Társulat szerezte meg. Könyvke­reskedő üzletét azonban fentartotta s az régi, immár negyvenöt éves hagyományaihoz híven áll ma is, beltagja s eddigi vezetője, Gabos Samu vezetése alatt. Ráth Mór halála nemcsak az üzleti világban, hanem az irodalmi körökben is megilletődést keltett. Buzgó munkása volt közművelődésünk­nek s nevét megörökítette a magyar könyv­kereskedés történetében. A SZÁSZ TRÓNÖRÖKÖS ÉS CSALÁDJA, Lujza, a szász trónörökös neje, a­ki hűtlenül elhagyta urát és gyermekeit, már nem tagja sem­ a szász királyi családnak, sem­ a Habsburg­háznak. Mind a két uralkodó­ház feje közhírré tette, hogy az őt eddig születésénél és férje rangjánál fogva megilletett jogokban és kivált­ságokban nem részesülhet többé. Egyidejűleg Drezdában már összeült a György király által összehívott rendkívüli bíróság, mely elé a trón­örökösi pár válóperét terjesztették. A per el­döntése még némi időbe fog kerülni, mert különböző, még függőben levő kérdések elin­tézésével áll kapcsolatban. Drezdában ezalatt az anyátlamul maradt csa­ládban szomorúság uralkodik. Frigyes Ágost trónörökös, a­kit minden oldalról egyszerű, egyenes lelkű embernek mondanak, nagyon le van sújtva az őt ért családi szerencsétlenség miatt, annyira, hogy egyes hírek, melyek azon­ban nem nyertek igazolást, már arról is beszél­tek, hogy legidősebb fia javára le akar mondani trónöröklési jogáról, sőt a szász hadseregben viselt rangjáról is. Családi érzésén kívül vallá­sosságával is összeütközésbe jutott az újabb események miatt, mert mint a szász királyi­család tagjai általában, ő is szigorú katholikus. Legsúlyosabban érzik azonban a történtek hatását a trónörökös-pár gyermekei, a­kik hasztalanul sóvárognak most anyjuk után. Arra még gyermekek, hogy a dolgokat megértsék s az apai gond, a nevelők, nevelőnők igyekezete nem pótolhatja anyjukat. A legidősebb közülük. György herczeg most január 15-én töltötte be tizedik évét, a második, Frigyes Keresztély her­czeg, a­ki újabban veszedelmes betegségbe esett, ez év utolsó napján lesz tíz éves ; nálánál három évvel fiatalabb a harmadik fiú, Ernő Henrik herczeg, a­ki 1896-ban született, míg az idősebbik leány. Margit herczegnő, 1900-ban született s így az idei január végén lett három éves. A legkisebbik gyermek, szintén leány. Mária Alix herczegnő, még egészen kicsike: 1901 szeptemberében született. Egyik képünk, még a jobb időkből, együtt tünteti fel az egész családot: apát, anyát, gyermekeket. A NEW-YORK PALOTA ÉGÉSE. A főváros egyik legnagyobb és legdíszesebb bér­háza, a New-York nevű amerikai biztosító­társaság hatalmas palotája február 4-ikén az esti órákban kigyúlt és tetejének legnagyobb része le is égett. A négyemeletes bérház a főváros kellő közepén, az Erzsébet-körútnak a Kerepesi­ útra eső torkolatában emelkedik s még két utczára, a Dohány- és Miksa­utczára tekint. Kőtornya, melyet órával láttak el, magasan kiemelkedik a nagy­város háztengeréből. Az épület 1894-ben készült el Haussmann Alajos tanár, az új királyi palota építőjének tervei szerint. A fővárost látogató vidékiek is rendesen fölkeresik, hogy meglássák nagy pompával berendezett kávé­házát. A tűz a padláson tört ki, s mikor észrevették,

Next