Vasárnapi Ujság – 1903

1903-11-15 / 46. szám - Salamon Ödön 46. szám / Arczképek, Hazaiak - Salamon Ödön 766. oldal / Élet- és jellemrajzok - Végváry Ferencz: Emlék 766. oldal / Költemények - Az Orczy-ház Budapesten 46. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Egy kétemeletes ház veszedelme Budapesten (képekkel) 766. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

766 elé egyáltalán nem volt rendezve. A köztár­saság e kényes kérdését ez alkalommal sikere­sen megoldották, még pedig az elnökné javára. Loubet asszony ott szerepelt mindenütt a ki­rályi pár oldalán, mely szeretetreméltó figyel­mességet tanúsított iránta. Az effélére élénk érzékkel bíró francziáknak ez a magaviselet nagyon tetszett s örültek, mikor a magaster­metű, erőteljes királynét jóval alacsonyabb, köpczös elnökükkel karonfogva látták, mögöt­tük pedig az alacsonytermetű királyt, karján Loubet elnöknével. Erdélyi fényképe: SALAMON ÖDÖN. SALAMON ÖDÖN, 1864-1903. A magyar hírlapirodalomnak egyik buzgó, tehetséges munkása, Salamon Ödön, meghalt november 6-ikán. ízléses és ötletes iró volt. Mint világlátott ember, sok megfigyelést gyűj­tött mindenfelé s ezeket érdekesen tudta elő­adni. Jobbára kisebb tárczaczikkeket irt, kön­­nyed, szórakoztató olvasmányul az ilyenek kedvelőinek. Udvarias modora, előzékenysége miatt hirlapiró társai általánosan kedvelték s most őszintén gyászolva kisérték korán meg­nyilt sirjába. Évek óta állandóan a Margitszige­ten lakott, ott is érte a halál. Salamon Ödön 1864-ben született Érsekújváron. Mint műegyetemi hallgató, mérnöki tanulmányait félbeszakítva, hirlapiró lett. 1888-ban Párisba uta­zott, a­hol három évet töltött s ez idő alatt levele­zője volt a «Vasárnapi Újság»-nak és több napilap­nak. A párisi magyar egyesület megbízásából meg­írta annak történetét. 1891-ben visszatért Buda­pestre s folytatta hirlapirói működését. Tárczaczik­keivel és interviewaival ismertté tette a nevét. Harmadfél évig az Operaház intendánsi titkára volt s ebben az időben irta a «Korrigán» ballet szöveg­könyvét. 1894-ben «Józan szerelmesek» czímmel egy kötet novellája jelent meg. Bethlen Miklós gróffal együtt «Hipnotizmus» czímmel színművet irt, a­melyet előadtak a kolozsvári nemzeti színház­ban. További művei: «Kocsin és gyalog» (1897), «A párbajhős», «Szervusz», «A hosszú ruha», mo­nológok (1898), «Vörös és fekete», montecarlói tárczaczikkek (1899). Három év óta szerkesztette a «Journal de Budapest» czimű franczia nyelvű heti­lapot, mely nem sikertelenül szolgálta hazánknak s irodalmunknak a külfölddel való megismertetése ügyét. Temetése november 8-ikán ment végbe a kere­pesi úti temető halottas­házából, a­hová az elhunytat a Margit-szigetről szállították. Iró barátai koporsó­ját ellátták koszorúkkal, s a végtisztességre meg­jelentek a hirlapírói egyesületek képviselői is. Rákosi Jenő az Otthon-kör, Cziklay Lajos az Újság­írók egyesülete nevében mondott búcsúzót. AZ OLASZ PÉNZÜGYMINISZTER ÖNGYILKOSSÁGA. Alig alakult meg Giolitti elnöklete alatt az új olasz kormány, máris egy rendkívüli fel­tűnést keltő és megdöbbentő eset nehezítette meg helyzetét. Rossano, az új pénzügyminisz­ter nápolyi lakásán agyonlőtte magát. Öngyil­kossága okának a szoczialista lapok leleplő­ VASÁRNAPI TJ­TSÁGR­­ zéseit mondják, a­melyek azzal vádolták, hogy egy Bergamasco nevű radikális izgatót, a­ki kényszerlakóhelyre volt elitélve, pénzért, ötezer líra díjért kiszabadított. Öngyilkossága előtt levelet írt feleségének, melyben ártatlanságát hangoztatva azt mondja, azért öli meg magát, mert nincs elég ereje, hogy a meggyalázó vá­dakkal szembeszálljon. Rossano, mielőtt miniszter lett, egyike volt a leghíresebb olasz ügyvédeknek; a nemrég lefolyt Palizzolo-féle gyilkossági perben, mely az egész világon nagy feltűnést keltett és meg­döbbentő világot vetett az olasz maffia titkos üzelmeire, Bossano volt Palizzolo ügyvédje. Giolitti azért neveztette ki pénzügyminiszter­nek, mert régi idő óta benső barátságban élt vele. A kinevezést az új kormány párthívei se látták szívesen, mert Bossano eddigelé semmi­vel se bizonyította, hogy ért a pénzügyekhez s különböző gyanús dolgokat suttogtak róla. A Banca Romana hirhedt csalási perébe is bele volt keveredve. Kinevezése még jobban elkese­rítette a szélső ellenzéket, mely az alsó-olasz­országi választásokra való befolyása miatt gyű­lölte. E gyűlölség kifolyásai voltak a leleplezé­sek, melyek Bossano halálát okozták. Bossano ötvenhat éves volt. Előbb Caserta, újabban pedig Aversa kerületét képviselte. A parlamentben a balközép híve volt s tíz év­vel ezelőtt államtitkári hivatalt viselt Giolitti minisztériumában. Sok baja volt a családjával is, különösen két könnyelmű, tékozló fiával. 48. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. egy. A közönség keresztül-kasul jár az udvarokon, részint, hogy megrövidítse útját, részint, hogy vá­sárló dolgait végezze a raktárakban, boltokban, ke­reskedői irodákban. Kávét, bort, sört, édességet is kaphat. Már a régi iskolás könyvek mint Pest egyik fő nevezetességét emlegették az Orczy-házat s hozzá­tették, hogy minden órában egy körmöczi aranyat jövedelmez. A házon látszik, hogy régi épület, minden dísz nélkül, de nagyságával ma is beilleszkedik a mo­dern városba. Az is látszik, hogy abban a régi idő­ben még nem spekuláltak a telkekkel. Tágasan épí­tettek, nagy, szellős udvarokat hagytak s a nap­fény bejut minden lakásba. A mostani bajt különben az okozta, hogy a be­omlott helyen földszinten levő vendéglőben kivet­tek pár év előtt egy közfalat. Ezzel a teherbírás csökkent, az emeleti mennyezetek gerendái pedig már különben is korhadtak. A ház többi részei azon­ban még ma is elég erősek. A ház leomlott részében lakott Hodossy Imre képviselő is, a­ki az Orczy-család jogtanácsosa. A szerencsétlenség pillanatában épen az íróaszta­lánál dolgozott. A házomlás lakásának csak élés­kamráját és egyik mellékhelyiségét sodorta le, a többi rész érintetlen maradt. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Végváry Ferencz: Szomorúság. Budapest, HX>3. Feltűnően csinos külsejű verses könyv ; a tartalma igér valamit, de nem sokat ad. Látjuk, hogy a ver­sek szerzőjében van érzék a költői hangulatok iránt de még fejletlen. Sokkal többet ír, mint a­mennyit érez : versei nagyobb része merő szóvirág, melynek nincs a szívbén gyökere. Ezért strófái ritkán kere­kednek ki igazi dallá, csak úgy jól - roszul össze vannak fűzve fokozat, a gondolat fejlesztése nél­kül. Néhány csinosabban kikerekedő dal, egy-két me­legebb strófa azonban azt a reményt kelti, hogy a szerzőben van költőiség, a­mely ha mélyülni, fej­lődni tud, több sikerre viheti, mint a­mennyit mos­tani könyvével elért. Mutatványul a kötetből a si­kerültebb versek egyikét adjuk: Emlék. Egy bánatos leánynak édes arcza, Ha rád tekintek, az eszembe jut, És felidézi a lelkemben újra Az elhagyott, az édes kis falut. Olyan volt ő is, mint te, szép leányka, Borús az arcza, szive hallgatag, Midőn szerelmet vallott — édes óra, — Nem szólt, csak a szemében könny fakadt. És ráborúlva sirtam akkor én is S úgy érezem, hogy az idő megáll, E boldogság nem fog megszűnni addig, Mig eljön értünk egykor a halál. Ifjak vagyunk még, messze a halál még, Az élet­em csak most közéig felénk, De hajh­ a boldogságnak vége, vége, Nem az igazi volt, a­mit felénk. Csak hangulat volt, játék, vagy ki tudja?... Most szivünknek lakója a közöny, S hogy elhaladt a drága, édes óra, Szemünkből is már kiapadt a könny ... «Hiúság.» Gaál Mózes ily czim alatt most meg­jelent két kötetes regénye, mely az ifjúsági irodalom terén ismert nevű író első nagyobb e nemű munkája, erkölcsi czélzatot szolgál. A hiúság, a pompaköd- EGY KÉTEMELETES HÁZ VESZEDELME BUDAPESTEN. A fővárosnak egyik legrégibb és igen nagy épü­lete az Orczy-ház, a Károly-körút és Király-utcza sarkán. Ennek a háznak egyik udvarában november 9-ikén délután falomlás történt. Összedőlt a pad­lástól kezdve a földszintig két szobányi terjedelem­ben. Emberélet szerencsére nem esett áldozatul, mert a repedések már napok előtt óvatossá tették a lakókat s midőn az összeomlást jelentő gyanús recsegések bekövetkeztek, mindenki sietett mene­külni. A baleset ráirányozta a figyelmet a főváros emez egyik legérdekesebb házára, mely még a XVIII. század második felében épült s az első igazán nagy épülete volt az akkori kis Pestnek s másfél évszá­zad múlva is páratlan nyüzsgő élet van benne. A Károly-körút felőli részt báró Orczy József bé­kési főispán 1756-ban kezdte építtetni. A családi vagyon egy részét fektette a házba, jobb jövedelmet várván, mint a földbirtok után. A mikor a kéteme­letes óriás bérház fölépült, sajátságos élet központ­jává lett. Pest — voltaképen a mostani belváros — még a legnagyobb részben fallal volt körülvéve s a zsidóknak itt letelepedni nem lehetett, valamint Budán sem. A zsidóság Ó-Budán lakott, mely korona-uradalmi község volt. Az Orczy-ház azon­ban kívül épült a falakon és pedig épen ott, a­hol a nagy vásárokat tartották, a mostani Erzsébet-tér és Deák-tér mellett. A zsidóság tehát az Orczy-ház­ban keresett magának lakást, ott nyitott üzleteket, sőt az udvarokat is berendezte apró boltokkal, majd raktárakkal. Valóságos keleti bazár-élet támadt itt s ez részben megvan még ma is. Nemsokára az egyik udvarban zsinagógáról szintén gondoskodtak. Most is van itt imaház. A nagy bérház Károly-körúti homlokzatáról két kapu visz be az udvarokba, a Király-utczából pedig AZ ORCZY-HÁZ BUDAPESTEN. fénykép,.

Next