Vasárnapi Ujság – 1903
1903-11-15 / 46. szám - Salamon Ödön 46. szám / Arczképek, Hazaiak - Salamon Ödön 766. oldal / Élet- és jellemrajzok - Végváry Ferencz: Emlék 766. oldal / Költemények - Az Orczy-ház Budapesten 46. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak - Egy kétemeletes ház veszedelme Budapesten (képekkel) 766. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
766 elé egyáltalán nem volt rendezve. A köztársaság e kényes kérdését ez alkalommal sikeresen megoldották, még pedig az elnökné javára. Loubet asszony ott szerepelt mindenütt a királyi pár oldalán, mely szeretetreméltó figyelmességet tanúsított iránta. Az effélére élénk érzékkel bíró francziáknak ez a magaviselet nagyon tetszett s örültek, mikor a magastermetű, erőteljes királynét jóval alacsonyabb, köpczös elnökükkel karonfogva látták, mögöttük pedig az alacsonytermetű királyt, karján Loubet elnöknével. Erdélyi fényképe: SALAMON ÖDÖN. SALAMON ÖDÖN, 1864-1903. A magyar hírlapirodalomnak egyik buzgó, tehetséges munkása, Salamon Ödön, meghalt november 6-ikán. ízléses és ötletes iró volt. Mint világlátott ember, sok megfigyelést gyűjtött mindenfelé s ezeket érdekesen tudta előadni. Jobbára kisebb tárczaczikkeket irt, könnyed, szórakoztató olvasmányul az ilyenek kedvelőinek. Udvarias modora, előzékenysége miatt hirlapiró társai általánosan kedvelték s most őszintén gyászolva kisérték korán megnyilt sirjába. Évek óta állandóan a Margitszigeten lakott, ott is érte a halál. Salamon Ödön 1864-ben született Érsekújváron. Mint műegyetemi hallgató, mérnöki tanulmányait félbeszakítva, hirlapiró lett. 1888-ban Párisba utazott, ahol három évet töltött s ez idő alatt levelezője volt a «Vasárnapi Újság»-nak és több napilapnak. A párisi magyar egyesület megbízásából megírta annak történetét. 1891-ben visszatért Budapestre s folytatta hirlapirói működését. Tárczaczikkeivel és interviewaival ismertté tette a nevét. Harmadfél évig az Operaház intendánsi titkára volt s ebben az időben irta a «Korrigán» ballet szövegkönyvét. 1894-ben «Józan szerelmesek» czímmel egy kötet novellája jelent meg. Bethlen Miklós gróffal együtt «Hipnotizmus» czímmel színművet irt, amelyet előadtak a kolozsvári nemzeti színházban. További művei: «Kocsin és gyalog» (1897), «A párbajhős», «Szervusz», «A hosszú ruha», monológok (1898), «Vörös és fekete», montecarlói tárczaczikkek (1899). Három év óta szerkesztette a «Journal de Budapest» czimű franczia nyelvű hetilapot, mely nem sikertelenül szolgálta hazánknak s irodalmunknak a külfölddel való megismertetése ügyét. Temetése november 8-ikán ment végbe a kerepesi úti temető halottasházából, ahová az elhunytat a Margit-szigetről szállították. Iró barátai koporsóját ellátták koszorúkkal, s a végtisztességre megjelentek a hirlapírói egyesületek képviselői is. Rákosi Jenő az Otthon-kör, Cziklay Lajos az Újságírók egyesülete nevében mondott búcsúzót. AZ OLASZ PÉNZÜGYMINISZTER ÖNGYILKOSSÁGA. Alig alakult meg Giolitti elnöklete alatt az új olasz kormány, máris egy rendkívüli feltűnést keltő és megdöbbentő eset nehezítette meg helyzetét. Rossano, az új pénzügyminiszter nápolyi lakásán agyonlőtte magát. Öngyilkossága okának a szoczialista lapok leleplő VASÁRNAPI TJTSÁGR zéseit mondják, amelyek azzal vádolták, hogy egy Bergamasco nevű radikális izgatót, aki kényszerlakóhelyre volt elitélve, pénzért, ötezer líra díjért kiszabadított. Öngyilkossága előtt levelet írt feleségének, melyben ártatlanságát hangoztatva azt mondja, azért öli meg magát, mert nincs elég ereje, hogy a meggyalázó vádakkal szembeszálljon. Rossano, mielőtt miniszter lett, egyike volt a leghíresebb olasz ügyvédeknek; a nemrég lefolyt Palizzolo-féle gyilkossági perben, mely az egész világon nagy feltűnést keltett és megdöbbentő világot vetett az olasz maffia titkos üzelmeire, Bossano volt Palizzolo ügyvédje. Giolitti azért neveztette ki pénzügyminiszternek, mert régi idő óta benső barátságban élt vele. A kinevezést az új kormány párthívei se látták szívesen, mert Bossano eddigelé semmivel se bizonyította, hogy ért a pénzügyekhez s különböző gyanús dolgokat suttogtak róla. A Banca Romana hirhedt csalási perébe is bele volt keveredve. Kinevezése még jobban elkeserítette a szélső ellenzéket, mely az alsó-olaszországi választásokra való befolyása miatt gyűlölte. E gyűlölség kifolyásai voltak a leleplezések, melyek Bossano halálát okozták. Bossano ötvenhat éves volt. Előbb Caserta, újabban pedig Aversa kerületét képviselte. A parlamentben a balközép híve volt s tíz évvel ezelőtt államtitkári hivatalt viselt Giolitti minisztériumában. Sok baja volt a családjával is, különösen két könnyelmű, tékozló fiával. 48. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. egy. A közönség keresztül-kasul jár az udvarokon, részint, hogy megrövidítse útját, részint, hogy vásárló dolgait végezze a raktárakban, boltokban, kereskedői irodákban. Kávét, bort, sört, édességet is kaphat. Már a régi iskolás könyvek mint Pest egyik fő nevezetességét emlegették az Orczy-házat s hozzátették, hogy minden órában egy körmöczi aranyat jövedelmez. A házon látszik, hogy régi épület, minden dísz nélkül, de nagyságával ma is beilleszkedik a modern városba. Az is látszik, hogy abban a régi időben még nem spekuláltak a telkekkel. Tágasan építettek, nagy, szellős udvarokat hagytak s a napfény bejut minden lakásba. A mostani bajt különben az okozta, hogy a beomlott helyen földszinten levő vendéglőben kivettek pár év előtt egy közfalat. Ezzel a teherbírás csökkent, az emeleti mennyezetek gerendái pedig már különben is korhadtak. A ház többi részei azonban még ma is elég erősek. A ház leomlott részében lakott Hodossy Imre képviselő is, aki az Orczy-család jogtanácsosa. A szerencsétlenség pillanatában épen az íróasztalánál dolgozott. A házomlás lakásának csak éléskamráját és egyik mellékhelyiségét sodorta le, a többi rész érintetlen maradt. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Végváry Ferencz: Szomorúság. Budapest, HX>3. Feltűnően csinos külsejű verses könyv ; a tartalma igér valamit, de nem sokat ad. Látjuk, hogy a versek szerzőjében van érzék a költői hangulatok iránt de még fejletlen. Sokkal többet ír, mint amennyit érez : versei nagyobb része merő szóvirág, melynek nincs a szívbén gyökere. Ezért strófái ritkán kerekednek ki igazi dallá, csak úgy jól - roszul össze vannak fűzve fokozat, a gondolat fejlesztése nélkül. Néhány csinosabban kikerekedő dal, egy-két melegebb strófa azonban azt a reményt kelti, hogy a szerzőben van költőiség, amely ha mélyülni, fejlődni tud, több sikerre viheti, mint amennyit mostani könyvével elért. Mutatványul a kötetből a sikerültebb versek egyikét adjuk: Emlék. Egy bánatos leánynak édes arcza, Ha rád tekintek, az eszembe jut, És felidézi a lelkemben újra Az elhagyott, az édes kis falut. Olyan volt ő is, mint te, szép leányka, Borús az arcza, szive hallgatag, Midőn szerelmet vallott — édes óra, — Nem szólt, csak a szemében könny fakadt. És ráborúlva sirtam akkor én is S úgy érezem, hogy az idő megáll, E boldogság nem fog megszűnni addig, Mig eljön értünk egykor a halál. Ifjak vagyunk még, messze a halál még, Az életem csak most közéig felénk, De hajh a boldogságnak vége, vége, Nem az igazi volt, amit felénk. Csak hangulat volt, játék, vagy ki tudja?... Most szivünknek lakója a közöny, S hogy elhaladt a drága, édes óra, Szemünkből is már kiapadt a könny ... «Hiúság.» Gaál Mózes ily czim alatt most megjelent két kötetes regénye, mely az ifjúsági irodalom terén ismert nevű író első nagyobb e nemű munkája, erkölcsi czélzatot szolgál. A hiúság, a pompaköd- EGY KÉTEMELETES HÁZ VESZEDELME BUDAPESTEN. A fővárosnak egyik legrégibb és igen nagy épülete az Orczy-ház, a Károly-körút és Király-utcza sarkán. Ennek a háznak egyik udvarában november 9-ikén délután falomlás történt. Összedőlt a padlástól kezdve a földszintig két szobányi terjedelemben. Emberélet szerencsére nem esett áldozatul, mert a repedések már napok előtt óvatossá tették a lakókat s midőn az összeomlást jelentő gyanús recsegések bekövetkeztek, mindenki sietett menekülni. A baleset ráirányozta a figyelmet a főváros emez egyik legérdekesebb házára, mely még a XVIII. század második felében épült s az első igazán nagy épülete volt az akkori kis Pestnek s másfél évszázad múlva is páratlan nyüzsgő élet van benne. A Károly-körút felőli részt báró Orczy József békési főispán 1756-ban kezdte építtetni. A családi vagyon egy részét fektette a házba, jobb jövedelmet várván, mint a földbirtok után. A mikor a kétemeletes óriás bérház fölépült, sajátságos élet központjává lett. Pest — voltaképen a mostani belváros — még a legnagyobb részben fallal volt körülvéve s a zsidóknak itt letelepedni nem lehetett, valamint Budán sem. A zsidóság Ó-Budán lakott, mely korona-uradalmi község volt. Az Orczy-ház azonban kívül épült a falakon és pedig épen ott, ahol a nagy vásárokat tartották, a mostani Erzsébet-tér és Deák-tér mellett. A zsidóság tehát az Orczy-házban keresett magának lakást, ott nyitott üzleteket, sőt az udvarokat is berendezte apró boltokkal, majd raktárakkal. Valóságos keleti bazár-élet támadt itt s ez részben megvan még ma is. Nemsokára az egyik udvarban zsinagógáról szintén gondoskodtak. Most is van itt imaház. A nagy bérház Károly-körúti homlokzatáról két kapu visz be az udvarokba, a Király-utczából pedig AZ ORCZY-HÁZ BUDAPESTEN. fénykép,.