Vasárnapi Ujság – 1904
1904-05-01 / 18. szám - A mi kis Khinánk (képekkel). Szuk Géza 292. oldal / Általános nép- és országisme
17. SZÁM. 1904. 51. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 1293 partján falvak és termékeny földek terülnek el; a vize különös színű, leginkább hasonlít a csokoládéhoz, annyi iszapot és szemetet hord, hogy nem is nézné az ember víznek. A khinai városrészhez csatlakoznak a folyó jobb oldalán a japán, franczia, angol, majd német telepítések. A baloldalon, a legelőnyösebb helyen, a Pei-Ho, Császár-csatorna és a tientsin-pekingi vasút mellett terül el a mi földünk. Szomszédjaink dél felé az olaszok, azontúl az orosz és belga telepítés fekszik. Az idegenek által elfoglalt városrész kiterjedésére nézve nagyobb, mint a khinai városrész. A mi telepítésünk majdnem egészen be van építve khinai házakkal; valóságos hamisítatlan khinai város. Területe körülbelül hat tized négyszögkilométer, tehát olyan nagy, mint a mi Belvárosunk. A vasút felé eső részén megvan még a khinaiak temetkező helye, mintegy 10,000 sír; most ugyan már nem szabad oda temetkezni, de mégis kellemetlen, mivel esőzések alkalmával ez a terület víz alatt áll s a koporsók ilyenkor szabaddá lesznek. A sírok eltávolítása nehézséggel jár, mivel khinai felfogás szerint azokat megbolygatni nem szabad. Pénzzel azonban Khinában mindent el lehet érni, s így bizonyos csekély összegért a sírhelyeket is megválthatjuk. A többi nagyhatalmak által elfoglalt területek részben üres telkek, részben pedig már be vannak házakkal építve európai módra, jó utakkal, árnyas fasorokkal. Első helyen állanak az angol és franczia telepítések. Az oligol területen van egy szép városháza, park, kaszárnyák és a legjobb hotel egész Khinában, az Astor House, mely kényelem és ellátás dolgában túltesz a mi szállodáinkon is. A franczia részben főleg iskolák, kórházak vannak papokkal és apáczákkal. Khinában a misszionáriusok legnagyobb része a francziák közül kerül ki s mellesleg megjegyezve, igen jól értik az ige terjesztésével a hasznosat is összekötni. A papok itt meglehetős vagyont szereztek össze és a pekingi franczia püspök, Favier úr, Klímának nemcsak egyik legalaposabb ismerője, hanem mindenekfelett igen jó üzletember is. A khinai városrészhez legközelebb esik a japán telepítés, ez is be volt annak idején építve, a japánok azonban a háború után egyszerűen felperzselték a régi khinai kunyhókat és ami megmaradt, azt lerombolták. Most egészen új, európai mintára berendezett várost építenek. A németek — szintén e példán indulva — a khinai házakat eltüntették a föld színéről és ha az ember a német stílusban épült villaszerű házsorok között végig jár, a német feliratokat látja, azt hiszi, hogy valami német vidéki városban van. A németeknek sok katonaságuk van itt. A mi közvetlen szomszédságunknak, az olaszoknak csak néhány khinai sárgányhó és gödör jutott, azonban a tervek már készen vannak és rövid idő múlva az is európai, rendezett város lesz. Az oroszok nagy előkészülettel láttak neki, a telkeket felosztották és jelenleg 150 házat építenek egyszerre. Azonkívül utakat, hidakat terveznek. A nagyhatalmak mind élénken érdeklődnek tienzsini telepítésük sorsa iránt, mivel ez itt a kereskedelmi központ Élszak-Khinában : mindegyik igyekszik iparának, kereskedelmének piacot, fogyasztót biztosítani. A Keleten működő bankvállalatok legnagyobb részének van itt fiókja. Mindenki az első akar lenni, mert ha most még talán nincsen meg az a forgalom, amit remélnek, de meglesz idővel, hiszen az elmúlt évben a Khinába bevitt összes áruk húsz százaléka ment Tientsinbe. Ami a kivitelt illeti, a Mongolországból, Tibetből, Éjszak-Khinából jövő termények mind innen mennek délre és a világ összes tájaira ; prémek, bőrök, gyapjú, teveszőr, bőrök, sok ló, juh, sörte, stb. Ha talán Éjszak Khan a terményekben nem olyan gaz- NAGYKÖVETSÉGÜNK PEKINGBEN. KALODÁRA ITÉLT KHINAI TOLVAJ. TIENTSINI HADITENGERÉSZETI KÜLÖNÍTMÉNYÜNK RAKTÁRJA. TIENTSINI HADITENGERÉSZETI KÜLÖNÍTMÉNYÜNK. Szik Géza eredeti felvételei. KÉPEK A TIENTSINI OSZTRÁK-MAGYAR TELEPÍTVÉNYRŐL