Vasárnapi Ujság – 1904
1904-11-13 / 46. szám - Petőfi lakása Székesfejérvárott 790. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
46. SZÁM. 1904. 51. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 791 nerczég kiadásában, csinos kiállításban. A regényép oly érdekes, mint a jeles irónő többi regényei; tárgya a főúri körökből való. Ura a két kötetnek 4 korona. A kassai Szent Mihály-kápolna, irta Mihalik József. Kassa város gazdag művészi múltjának már hétszázéves tanúját ismerteti meg e könyv, történeti múltját, építési szerkezetét, belsejét, külsejét, a kápolna restaurálásának folyását, a kápolnában talált faragványos és feliratos sírköveket. A hazai kultúra történetének ez érdekes adatait nagy gonddal gyűjtötte össze Mihalik József a 69 lapot tevő kötetben, mely Kassán Vitéz A. könyv- és zeneműkereskedésének kiadásában jelent meg s ára egy korona. Árpád vére. Irta Zarándy A. Gáspár okl. főlevéltárnok. A szerző tizenöt évi búvárkodása alatt ezernél több munkát használt fel, hogy az Árpádutódokat hiteles okiratok alapján kimutathassa. E gondos munkájának eredménye a fenti czímű kötet, mely az Árpádoknak nemzedékrendi történetén kívül a Hohenlohe fejedelmi ház tagjainak magyar ősvonalait tartalmazza. A Hohenlohe-nemzetség egyik sarja tudvalevőleg a Tátrában nagy birtoktesteket vásárolt össze az újabb időkben s így magyar földesúrrá lett. Az első Hohenlohe az 1320 körül született III. Kraft gróf volt, akinek ereiben Árpád-vér csörgedezett, de később vérrokonságba jutottak a Hohenlohék a Rákócziakkal, Báthoryakkal, Zrínyiekkel s Frangepánokkal is. A könyv nagy díszszel van kiállítva s nem kerül könyvárusi forgalomba, de az illetékes körök ingyen kapták meg. A gyermeki elme fejlődése és működése. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából irta: dr. Ranschburg Pál idegorvos. A szerző alapos megfigyelésekkel és a kérdés beható tanulmányozásával gyűjtötte össze a gyermeki elme fejlődésére és működésére vonatkozó tapasztalatokat és különösen a saját tapasztalatai alapján a nagyfontosságú kérdésről könnyen érthető tudományos munkát irt az idegélet egyik legérdekesebb részéről : a gyermeki elme fejlődéséről és működéséről. Egészben véve a munka olyan, hogy az nemcsak paedagogusok, orvosok és jogászok részére tanulságos könyv, hanem a művelt közönség mindazon tagjai, kik gyermekeik elmebeli fejlesztését helyesen és észszerűen akarják előmozdítani, haszonnal olvashatják. A könnyű megérthetést a szövegben levő 27 ábra is előmozdítja. Meg kell még jegyezni, hogy ez a tárgy ilyen feldolgozással eddig egyik nemzet irodalmában sincs meg. A könyv az Athenaeum kiadásában jelent meg ; ára 4 korona. «Egyiptom és Hellasz földjén» czimen csinos kiállítású utleirást adott ki Aubermann Miklós, ki hosszabb ideig tartózkodott különösen Egyiptomban s így alkalma nyiltott többet is látni, mint a sebtében átutazó turisták szoktak. Elég élénk megfigyelő s így nem csupán az útleírások ismert sablonjai körében mozog s írni is tud annyira, hogy könyvét érdekes olvasmánnyá tegye. A szöveget 83 kép élénkíti. A Stephaneum nyomdájából kikerült könyv ára 3 korona 20 fillér; kapható a szerzőnél (Budapest IV. váczi utcza 45.) Kiss Józsefről, mint költőről nagyobb tanulmányt adott ki Sílatz Károly. Szokatlan dolog nálunk, hogy még élő költővel ily részletesen s ily nagy terjedelemben foglalkozzék valaki. A tanulmány szerzője életrajzi háttérben, tudományos kritikai mértékkel fejtegeti tárgyát; ítélete sokszor kihívja az ellentmondást, néha több felől is, de sok helyes megjegyzés és találó megfigyelés is akad benne. A munka minden esetre gondos tanulmány eredménye. Ára 3 korona. «Vidám könyvek» czím alatt a Singer és Wolfner-czég új szépirodalmi vállalatot kezd, mely magyar írók vidám hangú új szépirodalmi műveiből fog állni. Egyelőre öt kötet jelent meg a vállalatból : Szomaházy Istvánnak legutóbbi számunkban ismertetett «Előadások a feleségképző akadémián» czímű műve, Lövik Károlynak «A leányvári boszorkány» czímű regénye, Szemere Györgynek egy kötet elbeszélése, e jeles iró legújabb, a magyar népéletet rajzoló könyve, «A madarasi király» czimmel, továbbá Zöldi Márton «Komédiák» czímű elbeszélés-gyűjteménye és Váradi Antalnak a régi magyar színészetre és színházi életre vonatkozó visszaemlékezései. A «Magyar Könyvtár» czimű vállalatban most megjelent új füzetek közt költői becsével kiválik Firdúzi Sahnáméjának «Feriuún és fiai» czimű részlete, melyet Radó Antal fordított magyar tizenkét szótagos rímes versekben. (Ára 30 fillér). E vállalat másik új füzete a hún történet legbecsesebb forrásművéből, Priscus rhetor elbeszéléséből ad részleteket Szilágyi Sándor fordításában. (Ára 30 fillér.) A harmadik füzet Jeanne Mairet franczia írónő regénye, az «Áldozat», melyet Fái Béla fordított s melynek ára 60 fillér. A kir. Ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. Szerkeszti dr. Térfi Gyula, kir. igazságügyminiszteri osztálytanácsos. Kiadja a Franklin-Társulat VII. kötet 1902—1903 és tárgymutató az I—VII. kötethez. Ezen a sommás eljárási törvény életbeléptekor alapított gyűjtemény az ország valamennyi Ítélőtáblái által hozott összes felülvizsgálati határozatok gondos átvizsgálása alapján készül és így nemcsak a sommás eljárási törvénynek majd mindegyik §-ára találunk benne biztos útmutatást, hanem a magánjog és a kereskedelmi jog gyakorlatának is valóságos kódexe e gyűjtemény hét évfolyama. A már megjelent kötet a kir. tábláknak 1902 és 1903-ban hozott határozatait tartalmazza és ezen felül az összes hét kötetre terjedő rendszeres tárgymutató van hozzá csatolva. A gyűjteményt a jogászközönség , bírák, ügyvédek nagy sikerrel használhatják mindennapi munkájukban, de használhatják azt bankok, pénzintézetek, kereskedők és iparosok is, mert alig van a foglalkozásuk körében felmerülhető valamely vitás kérdés, amelyre abban útbaigazítást ne találnának. A most megjelent kötet terjedelme 76 ív; ára a Franklin Társulat megszokott ízléses, díszes nyomdai kiállításában és erős vászonkötésben 20 korona. Kapható bármely könyvkereskedésben, a kiadóhivatalban, valamint csekély havi részletfizetésre Melczer Károly könyvterjesztő vállalata útján is. (Budapest IV., Egyetem utcza 4. szám). Ókori Lexicon. A Pecz Vilmos által szerkesztett s a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő Ókori Lexikon mostani utolsó kettős füzetével (37—3s) befejezést nyert. E füzetben többek közt Vergiliusról, Xenophonról, Zeusról, Vindobonáról stb. olvasunk terjedelmesebb értekezéseket. Ára e füzetnek 2 korona. Protestáns árvaházi naptár, az 1905. évre. Szerkeszti Kenessey Béla, kiadja Hornyánszky Viktor. E régi naptár, melynek tiszta jövedelme protestáns árvák segélyezésére szolgál, a szokott naptári részeken kívül sok olvasmánynyal szolgál. Ára 60 fillér. Vadásznaptár az 1905. évre. Szerkesztette Remetei Kóváry János. A rendes naptári részen kívül az év minden hónapjára van utmutatás a vadászat helyes gyakorlására, a töltények készítésére ; közölve van a vadászati törvény is. A zsebkönyvnek szánt naptárhoz, bejegyzésekhez való papír is bőven van bekötve. Megjelent ifj. Nágel Ottónál, ára vászonkötésben 1 korona 60 fillér. Műkiállítások: Neogrády Antal tanár, a jól ismert aquarellista festőművész gyűjteményes kiállítást rendezett a Ferencziek terén, a király házának egyik díszes helyiségében. Százon felül állított ki képeket, melyek leginkább az erdőt, cserjét, vízpartot tüntetik föl. vadászokkal, enyelgő párokkal. Olajfestésben, vízfestményben, guaehhe-ban, kréta-és czeruza-rajzokban mutatják ezek a festőművész kiváló tulajdonságait. A kiállítás november 3 ikán nyilt meg, 16-ikáig lesz nyitva s a 40 fillér belépti díj jótékony czélra szolgál. Berzeviczy közoktatásügyi miniszter november 7 ikén egy órahosszat időzött a kiállításon. — A Nemzeti Szalonban november 6-ikán Strobentz Frigyes festményeiből nyilt meg érdekes kiállítás. A művész Münchenben lakik s a magyar közönségnek ezúttal elég kedvező alkalmat nyújtott, hogy megismerkedjek vele. A megnyitáson Berzeviczy Albert miniszter, Zsilinszky államtitkár, Stmursányi Miklós miniszteri tanácsos, művészeti főfelügyelő, K. Lipsich Elek dr. miniszteri osztálytanácsos, a művészeti osztály feje is jelen voltak a kiállítás megnyitásán. Az állam több képet megvásárol a múzeumok részére. A Műcsarnok téli tárlata. A november 15-ikén megnyíló téli műtárlatra ezerkétszáz műtárgyat küldtek be, de ennek felét a bírálók visszautasították. Több művész egész gyűjteményt állít ki. A festmények megtöltik a Műcsarnok összes termeit s szobrászok is több műalkotást küldöttek. A sajtó képviselői november 14-ikén tekinthetik meg a kiállítást, amely 15-ikén délután öt órakor nyílik meg a közönség számára. A kiállítás alatt ismét megtartják a rendes csütörtöki hangversenyeket s az első a kiállítás harmadik napján, 17-én lesz. Sarah Bernhardt Budapesten. A francziák híres drámai színésznője, Sarah Bernhardt társulatával többször játszik a Király-színházban. Első fellépte november 12 ikére van kitűzve a «Tosca» czimű drámában; játssza még a «Kaméliás hölgy», a «Fedora» és a «L'Aiglon» (a Sasfiók, a reichstadti herczeg) főszerepeit. Az előadásokat a darabokra vonatkozó rövid magyar ismertetés előzi meg. A Király-szinház legközelebbi újdonsága a «János vitéz« czimű daljáték lesz, amelyet Petőfi Sándor hasonló czimű költői elbeszéléséből Bakonyi Károly dolgozott át a szinpad számára. A daljáték zenéjét Heltai Jenő verseire Kacsóh Pongrácz szerzette, akinek ez az első nagyobb zenei munkája. Klekner József amateur-felvétele után. PETŐFI EMLÉKTÁBLÁJÁNAK LELEPLEZÉSE SZÉKESFEJÉRVÁROTT. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia november 7-ikén Thaly Kálmán elnöklése mellett tartott ülésén dr. Szádeczky Lajos történetíró, a kolozsvári egyetem tanára értekezett nagy figyelem közt a Csiki székely krónika eredetéről. Több, mint száz éve foglalkoztatja a történetírókat ez a krónika, amely 1796-ban került nyilvánosságra egy állítólag 1695 iki másolatból, melynek eredetijét 1533-ban régi oklevelekből állították volna össze, Csíkban, Sándor Menyhért várában. A krónikában sok olyan foglaltatik, amiről más történetírók addig említést sem tettek. Szól a székelyek eredetéről, őstörténetéről, pogány vallási szertartásaikról, régi politikai intézményeikről, az u. n. rabonbánokról, a székelyek pogány áldozópoharáról, keresztény vallásra térésükről stb. A krónika kéziratban hamar elterjedt, de nyomtatásban csak 1818 ban jelent meg. A történetírók között nagy vita folyt e krónika hitelességéről. Szádeczky a székelyek történetével foglalkozván, beható tanulmány tárgyává tette e krónikát, átkutatta az összes székely levéltárakat s kezéhez kapván a Sándorcsalád okleveleit. Beható tanulmányban mutatta ki, hogy a krónikát 1796 ban szerkesztették, illetőleg hamisították családi hiúságból és anyagi érdekből és hogy a krónikában foglaltak legnagyobb része költött dolog. Az országos nőképző-egyesületben újabb tanfolyamot alapítottak, mely nyolcz osztályból áll és a leányokat a magasabb fokú míveltség megszerzésére képesíti. A tanfolyamot az intézet alapítójának, az 1895 ben elhunyt Veres Pálné nevéről nevezték el. Az iskolát és az új tanfolyamot november 6-ikán nyitották meg az egyesület zöldfa-utczai palotájában, melyet ismét kibővítettek. Berzeviczy Albert közoktatásügyi miniszter is jelen volt, s vele Zsilinszky Mihály államtitkár, Zelenka Pál püspök, gróf Tisza Istvánné, gróf Teleki Sándorné, Berzeviczy Albertné, Wlassics Gyuláné, Hieronimy Károlyné, Csiky Kálmánná,