Vasárnapi Ujság – 1904
1904-11-27 / 48. szám - A régi és franczia hadügyminiszter (arczképekkel) 822. oldal / Élet- és jellemrajzok
835 VASÁRNAPI UJSÁG. 4-9. SZÁM. 1904. 51. ÉVFOLYAM. len leánya kezét kincseivel egyetemben. János vitéz azonban mindent visszautasít. Erős honvágy szállotta meg, vissza szeretne menni a széles Alföldre, puskájához, nyájához. Mélabús tilinkó-szó hallik, váratlanul betoppan Bagó az út porától ellepve és hírül adja Jancsinak, hogy Iluskáját mostohája elemésztette és átnyújt neki egy piros rózsát, amelyet szerelmese sírjáról szakított. Jancsinak most már nincsen maradása, elindul tehát Iluska felkeresésére . . . Bolyongása közben a két vándor az Élet tavához ér. A gonosz mostoha csúf boszorkány alakjában távozásra akarja bírni a vándorlókat, de azok nem mennek. Hirtelen felcsendül a sellők éneke, amelyből Jancsi megtudja, hogy Iluskája merre van. Jancsi a tóba dobja féltve őrzött piros rózsáját. A tóból hatalmas rózsabokrok nőnek erre és egyszerre átváltozik csudaszép tündérországgá, ahol Iluska a tündérek királynője. Iluska marasztalja Jancsiját, de midőn megszólal Bagó furulyájának bűbájos hangja, Jancsi vissza akar menni a délibábos rónára s elviszi magával Iluskát is. A rendezés, a kiállítás és előadás méltó volt a darabhoz. Az előadás is megütötte a mértéket. Fedák Sári Kukoricza Jancsi szerepében, az első felvonásban juhásznak, a továbbiakban huszárnak öltözve hódította meg a közönséget játékának derűs bájával, magyarosságával és Csatay Janka a gonosz mostoha szerepében nagy sikerrel mutatkozott be, mint komika. Szintén új, de jelesnek bizonyult tehetség Medgyaszay aratott sikert. Szamosi Vilma, ki Iluska szerepében Elza (királyleány) szépen énekelt. Németh franczia királya és Papp Bagója is jó volt. A darab nagy sikert aratott s előreláthatóan sokáig fog műsoron maradni. K—ő. A Magyar Színház ezen a héten ünnepelte legújabb műsordarabja huszonötödik előadásának jubileumát. Az ily események ma már nem tartoznak ritkaságok közé fővárosi színpadainkon. A színházak számával együtt szaporodik a közönség is. A gondosan kiállított, megfelelő előadásban színrehozott hatásos darabok «beütnek» és rövid idő alatt egymást követik a jubileumok. A «Fecskefészek”, a Magyar Színházban még csak az első jubileumnál tart, melyhez huszonöt nap alatt ért el, de valószínű, hogy a többiek rövid idő alatt fogják követni ezt az elsőt. Egy Herblay nevű fiatal franczia zeneszerző szerzi az új operett behízelgő, könnyed, kecses zenéjét, mely nevét egy csapásra ismertté, népszerűvé tette. A sok bájos énekszám közül azonban leginkább azok találnak utat a közönség szivéhez, melyeket Anday Blanka, a Magyar Színház új primadonnája énekel. A fiatal művésznő eddig Krecsányi Ignácz temesvár-pozsonyi társulatának volt, primadonnája, de a nyári hónapokban, amikor Krecsányiék a Krisztina-városi színkörben játszottak, a fővárosi közönség is élvezhette egyenletesen kiképzett, csengő, erős és terjedelmes hangját. Anday Blanka ez időben németországi színházaktól kecsegtető meghívásokat kapott, de Zoltán Jenő, a Magyar színház igazgatója, idejekorán lefoglalta a népszerű énekesnőt, aki néhány hét alatt máris megnyerte új közönségének tetszését. —I. költő tolmácsolásának nehézségeivel sikerrel küzdött meg. Melich János «A hétnek és a hét napjainak nevéről» czímű tanulmányát adta elő. Ebben azt bizonyította, hogy a római katholikus szláv terminológiában a hét napjainak nevei latinolasz hatás s nem a mint a szláv Miklosich tanította, német hatás alatt keletkeztek. A magyarok a honfoglalás előtt már ismerték a hét szerint való időszámítást s már magukkal hozták a vasárnap s a szombat elnevezést. Minden más, a hétre, a hét napjaira, valamint az egyházi évre vonatkozó elnevezés szláv eredetű, vagy szlávból való fordítás. Ilyenek a kedd, csütörtök, péntek, aztán az eszternap, amely hetet s a bővedést, amely karácsony estét jelent. Végül Katona Lajos levelező tag mutatta ki a Festetics-kódex bűnbánati zsoltárairól, hogy azok Petrarca latin munkáiból kerültek Kinizsi Pálné, Magyar Benigna zsoltároskönyvébe, amely 1490 és 1494 között íratott s amely a legdíszesebb középkori magyar kézirat. Mind a három felolvasás megillető figyelemben részesült. A new-yorki magyar menedékház november 6-ikán megnyílt, a magyar kivándorlók támogatására. Hivatalos neve : «Immigrants Home and Free Employment Office of the Hungarian Belief Society». (A magyar segítő-egyesület menedékháza és munkaközvetítő irodája.) New York egyik legelevenebb helyén, a State Street 3. szám alatt lévő palotában rendezték be és 22 szobából áll, külön férfi és női osztállyal, fürdőkkel, étkezőhelyekkel. Nagy segítségére lesz a kivándorlóknak, akik az idegen világ partján kikötve, tanácstalanul és minden segély nélkül sok zaklatásnak, bajnak vannak kitéve. Az intézet az amerikai hatóságok iránt is tájékoztatja a magyarországi kivándorlókat és amennyire teheti, ideiglenes szállást, étkezést is nyújt. A newyorki osztrák-magyar konzul, Dessewffy Tamás, és a konzulság tisztviselői, kik közt szintén több magyar van, valamint az Egyesült Államok gyar nagykövete, hengervári Hengemüller osztrák-ma-László, a magyar kivándorlók dolgait hivatalból el nem intézhették azok tömeges volta miatt. Mind segítettek az emberbaráti czélnak. A new-yorki magyar egyesületek mind hozzájárultak a jótékony intézet szervezéséhez. MI ÚJSÁG? A király még deczember első felét is Magyarországon tölti, tekintettel a politikai helyzetre. Felsége addig Gödöllőn marad s csak az általános kihallgatások napjain, hétfőn és csütörtökön jön a budai királyi lakba. Mária Valéria főherczegnő a királyt a közelebbi napokban meglátogatja Gödöllőn. József Ágost föherczeg lelkes felhívást irt vadásztársaihoz a szegény tüdőbetegek számára létesítendő szanatórium javára, a «József föherczeg szanatórium-egyesület» által kibocsátott sorsjegyek terjesztése érdekében. A felhívás teljes szövegében így hangzik: «Vadásztársak! Az édesatyám nevét viselő szanatorium-egyesület nemes czéljainak valósítására sorsjátékot rendez s ebben a vadászokra gondolt. Azok között egy művészi értékű vadászfelszerelést fog kisorsolni. Seregeljünk össze a nemes czélra. Siessünk a tüdővész ellen való oly fönséges harczban! Legyünk mi is azok között, kik beteg testvéreink, honfitársaink életét megmenteni törekesznek. Mutassuk meg, hogy vadászsziveinkben szent érzelmek honolnak, hiszen minden vásárolt sorsjegy egy-két tégláját szerzi a szanatóriumnak, melyben szegény betegeink enyhülést és tán gyógyulást is fognak lelni. Őszinte vadászüdvvel. Budapest 1904. november 10. József Ágost főherczeg.» Klauzál Gábor születésének századik évfordulója. November 18-án volt száz esztendeje, hogy hazánk jeles fia, Klauzál Gábor 1848-iki magyar kereskedelmi miniszter született Pesten. A sok átalakítást megért Károly-kaszárnyában teljes épségben maradt meg az a szoba, melyben Klauzál született. A főváros levéltárnoka, dr. Toldy László nyomozta ki, hogy ez a szoba a második emeleten a 241. számot viseli s a városi pénzügyi és gazdasági osztály egyik helyisége. A főváros tanácsa emléktáblával jelöli meg a szobát. November 18-ikára még nem készülhetett el az emlékjel, fölavatását tehát márczius 15-ikére halasztották. Szeged város, melyet Klauzál több országgyűlésen képviselt, november 20-ikán tartott közgyűlésén emlékezett meg hálásan a kitűnő hazafiról. Emlékezetét dr Tóth Pál főjegyző, polgármesterhelyettes elevenítette föl. A közgyűlés elhatározta, hogy Klauzálnak érez mellszobrot emel és érdemeit jegyzőkönyvbe iktatja. A város különböző egyesületei Klauzál-ünnepélyt rendeztek. Csokonai szülőháza. Csokonai Vitéz Mihály születésnapjának évfordulóján, november 17-ikén jelölte meg Debreczenben a «Csokonai-Kör» a költő szülőházát emléktáblával. Már régebben volt ugyan egy házon emléktábla, de újabban bebizonyult, hogy nem ott született Csokonai. Az előző század krónikásai voltak hibásak és csak most állott a kör vezetőinek rendelkezésére kétségtelen bizonyíték a szülőházról. Tévedés helyreigazításáról lévén szó, a tábla leleplezése minden nagyobb ünnepély nélkül folyt le. Miután a táblát megtekintette a közönség, a városháza nagytermébe gyűltek össze, ahol a Csokonai-kör elnöke, Géressy Kálmán szép beszédben fejtette ki, hogy a hagyományok Csokonai szülőházának nem a valódi születés helyét tartották. De akkor, mikor NLomérnak még szülővárosát sem tudták megállapítani, amikor Tompa születési helyéről is nagyon eltérők voltak a vélemények, ezt nem is lehet csodálni. Zolthay Lajos, Debreczen városa történetének kiváló ismerője és krónikása adta elő, hogy a város pinczéjében levő régi irások közt rátalált Csokonai apjának írásaira s azok igazolták Csokonai szülőházának hollétét. Szávay Gyula költeményeket olvasott föl. Az ünnep többi részét a debreczeni dalegyesület és a czigányzenekar Csokonai dalaival töltötték ki. Bevezetője volt ez az ünnep a január 28-ikán Csokonai százados ünnepére rendezendő jubileumnak. * A belgrádi magyar zászló. A«Vasárnapi Ujság» folyó évi 47. számának szerkesztői üzenetében a Belgrádban levő magyar honvédzászló eredetéről szólván valószínűtlennek tartja, hogy ez a zászló a honvédcsapatoktól vétetett volna el, hanem a világosi fegyverletétel után kerülhetett mai helyére. Mivel a honvédzászlót Belgrádban évekkel ezelőtt magam is láttam s utóbb történeti eredetét is kutattam, ennek folytán az érdeklődők tájékoztatása végett a következőket közölhetem: A belgrádi szerb nemzeti múzeumban levő magyar zászló teljesen ép állapotban van s a szemlélője egy vadonat új zászló benyomását teszi, mely nemhogy csatában nem volt, hanem egyáltalán használatban sem lehetett. A zászló piros, fehér, zöld selyemszövetből készült, az ország czímerét viseli «Hazáért és szabadságért» felirattal. A zászlószalagon, mint zászlóanya neve, Ballun-né szerepel, aki Zombor város akkori főbirájának neje volt. A szóban levő zászló egyik újonnan szervezendő honvédcsapat számára készült 1849. évi januárban, de mielőtt rendeltetésének átadatott volna, a szerbek 1849 február 11-én Zombort jóformán ellenállás nélkül elfoglalták s a zászlót, mely a városházában volt, zsákmányul ejtették. A később Zomborból elvonult szerb csapatok a zászlót is magukkal vitték. Azt, hogy a belgrádi múzeumban ki helyezte el, nem tudjuk. Valószínű, hogy a háború befejezése után hazatért szerbiaiak vitték oda. Dr. Dudás Gyula: A régi képviselőház épületét a közoktatásügyi miniszter a fővárostól bérbeveszi 1905-től 1911-ig 10,000 korona évi bérért s magára vállalja az épület kijavítását. Az átalakítandó épületben az egyetem földrajzi intézetét rendezik be. SZÜRETELÉS A KECSKEMÉTI MATHIÁSZ-TELEPEN. Jelfy Gyula fényképe után. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia november 21-iki, dr. Heinrich Gusztáv elnöklésével tartott ülését három felolvasás foglalkoztatta. Lehr Albert «Műfordító kisérletek» czimen Heine tizenhárom költeményét olvasta föl a saját fordításában. A nagy német