Vasárnapi Ujság – 1905
1905-05-21 / 21. szám - A Csokonai-kiállitás Debreczenben (képekkel). Szatmáry Zoltán 328. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
21. SZÁM. 1905. 52. KVKOLYAM, a melyet nemrég a «Vasárnapi Újság» közölt ez évi 8-ik számában Csokonaira vonatkozó több debreczeni képpel együtt. Ki van állítva Lilla gyűrűje is, a melylyel Csokonai eljegyezte őt. Mikor Lilla Duna-Almáson haldoklott, Végh Mihálynak, második urának azt mondta, hogy ezt a gyűrűt temessék el vele a sírba. Mikor azonban Lilla örökre lehunyta szemeit, Vajda Sámuel, aki mint refomátus lelkész a temetési szertartást végezte, Lilla unokatestvérének, Vajda Elek asztalosmesternek e szavakkal adta át: «Ez a gyűrű meg magát illeti, tegye el s őrizze meg, mert ezt Lilla Csokonaitól kapta.» A gyűrű egyébként nem jegygyűrű formájú, hanem régi pecsétes aranygyűrű s szokatlanúl nagy is az átmérője finom női ujjakhoz. Ki van még állítva Csokonai flótája és furulyája. A flóta Erős Mihály furtai földbirtokosé, a rézmetsző diákok egyikének ivadékáé volt s Dömsödi Károly debreczeni polgár útján jutott a Csokonai-ereklyetár birtokába. A furulya a kollégium muzeumának tulajdona s hitelességéhez kétség nem férhet. Lilla zsoltáros könyvét Szendrey Imre küldte meg. Végi Mihály volt hetényi ev. ref. esperes, Lilla második férje ajándékozta egyik káplánjának. Csokonai kedvencz iskolai könyve (Gradus ad Parnassum) egyike a legbecsesebb Csokonairelikviáknak. Csokonai «sajátkezűleg» firkálta be egyes lapjait. A többi Csokonai-ereklyék közt nagyon sok értékes művészeti, irodalomtörténeti darab van, amelyek együttesen a kiállítást érdekessé és a kegyelet felkeltésére alkalmas látványossággá teszik. * Csokonai Vitéz Mihály szobrát, — mely a legsikerültebb magyar szobrok egyike, — 1871. október 11-ikén leplezték le Debreczenben. Közel négy évtizeddel ezelőtt a «Honművész» czimű szépirodalmi folyóirat pendítette meg az eszmét, 1836-ban, hogy a költőnek ne csak sirja jelöltessék meg emlékművel, de Debreczen város valamelyik közterén, szobrot is állítson dicsőítésére. 1861-ig azonban a szobor létesítése ügyében nem sok történt. A debreczeni salat vette aztán kezébe az ügyet. Emlékkert-tár-Izsó Miklóst, a geniális magyar szobrászt bízták meg a szobor-terv készítésével. Az érczszobor Münchenben, a királyi öntődében készült 4500 bajor forintért. Talapzata, mely 900 vámmázsa sulylyal bir, egy bécsi kőfaragó műhelyből került ki s 5500 osztrák forint volt az ára. A rendelkezésre álló 15,000 forint többi részét Izsó kapta tiszteletdíjul. A 21 láb magas szobor felírása csupán ennyi: «CSOKONAI 1773-1805 » Hogy ki volt Csokonai, úgy is tudja minden művelt magyar ember. Szathmáry Zoltán: Aggházy festménye a csurgói gimnáziumban. Aczélmetszet művei 1844. évi kiadásából. CSOKONAI ARCZKÉPEI. Kovács János festménye a debreczeni városi kaszinóban. LAKODALMAS CSOPORT. (A középen Csokonai szavai.) — JANKÓ JÁNOS FESTMÉNYE