Vasárnapi Ujság – 1906
1906-05-20 / 20. szám - Puccini új operája. K. I. 323. oldal / Tárczacikkek; napi érdekű közlemények - Petőfi Sándor díszkardja (képekkel) 323. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyúak
324 VASÁRNAPI IJJSÁG. 13. SZÁM. 1906. 53. ÍVFOLYAM. Jókay-nemzetség történetét tárgyalja a nemességszerző őstől fogva a nagy költő gyermekkoráig, 1650-től 1840-ig. Adatainak nagy tömege csupa új dolog a genealogusok előtt is, de nem ez a fődolog a könyvben, hanem a vidéki magyar kisnemesség életének azok a rajzai, melyek a száraz genealógiai adatokba életet öntenek. Különösen a száz év előtti élet érdekességeinek elbeszélésében kifogyhatatlan Eötvös, a dunántúli nemesség nevelkedése módját, fiatalkorát, a hires insurrectiót stb. oly közvetlenséggel írja le, hogy előadása szinte a személyes élmények frisseségével hat. A harmadik kötet Nagyokról és kicsinyekről czímmel egy sereg kisebb jellemrajzot ad a magyar politikai, irodalmi és társadalmi élet jelenének és közelmúltjának érdekes alakjairól. Eötvös a legjelentéktelenebb alakokról is tud érdekeset írni, annál érdekesebb, amikor olyan nevezetes alakokról beszél, mint Erzsébet királyné, báró Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Irányi Dániel, Tisza Kálmán, Kozma Sándor, Tóth Kálmán stb. A negyedik kötet végül Eötvös országgyűlési beszédeiből közli azokat, melyeket a nemzeti hadsereg érdekében tartott 1888-tól 1904-ig. Ezek a beszédek ma már hozzátartoznak a legutóbbi negyedszázad parlamenti történetéhez, Eötvösnek minden kortársáétól elütő szónoki egyénisége tükröződik bennük a maga egész szeretetreméltóságában, tiszta igaz magyarságában, szónoki, sokszor költői lendületével. Az egyes beszédek elé bevezetésül meg van írva külső történetük is. Bocskay-ének. Most május 20-ikán tartják a protestáns egyházak országos ünnepélyüket Bocskai s a bécsi béke háromszázados évfordulója emlékére. Veterán írónk, Könyves Tóth Kálmán, a debreczeni ev. ref. egyház lelkésze ez alkalomra lelkes hangú éneket írt, melyet a P. Nagy Zoltán zenetanár által szerzett dallamra a debreczeni nagytemplomban énekelnek. Az ének szövege így szól: Szárnyain az ősi dalnak, Megjelen a régi Mult, Hősök, akik meg nem halnak, Tábort járnak, Nézz az égre ! Diadaluk áldott Béke, Vérök bár a porba hullt. Lobogója Bocskayaknak Bárba tépve . . . tiszta, szent, Ének, ima oda hívnak, Sorakozva táborába, Nem lesz e hon s egyház árva Tudjátok-e, mit üzent? Azt üzente: légy hű magyar, Hitben épen oly szilárd, Nem söpör el így a vihar ! Mert Hadúrnak védő karja Népét lágyan betakarja, Sújtja azt, ki néki árt! Tátra-album. A Magas Tátráról nagyon szép kiállítású album jelent meg. Nagy formátumban összesen harminczhárom kép mutatja be a csodaszép magyar hegyvidék legszebb tájait, hét színnyomat, és huszonhat fametszet. A színnyomatok nagyon csinosak, ügyes kézzel festett aquarellek után készültek, hasonlókép a fametszetek is. Valami nagy művészi értékük nincs ugyan, jóravaló, becsületes illusztrácziók, a nagyközönség számára. Mint ilyenek azonban becsületére válnak a német illusztráló és reprodukáló mesterségnek. Mert bizony az album egész illusztráczió anyaga német munka, egy Compton E. T. nevű német rajzoló készítette az eredetieket, német fametsző a fametszeteket, német műintézet a színes reprodukcziókat. Az utóbbiaknak még a nyomása is — a rajtuk látható czégjelzés szerint —lipcsei. Az egész album nem is egyéb, mint egy nálunk is széltében ismert lipcsei képes hetilap tavaly megjelent tátrai különszámának lenyomata. Van azonban eredeti dolog is benne. Bársony István költői, színes leírása a Tátráról. Bársony természetfestő tolla egész színességében ragyog e pompás leírásokban, gyönyörködve olvassa, aki ismeri a Tátrát, vágyat érez utána, aki még nem járt benne. Szép és helyes dolog, hogy a Tátra népszerűségét ilyen pompás k állítású albummal igyekeznek terjeszteni, de a feladat művészi részét legalább is olyan jól elvégezte volna bármelyik középszerű magyar festő s nem esett volna meg velünk most, a magyar iparpártolás korában az a röstelni való dolog, hogy a mi Tátránk szépségeit németek mutatják be a magyar közönségnek. Olyan eset ez, amelynek megismétlődését nem szabad megengedni s ezért nem is hagyhatjuk ezt a németességet szó nélkül. Fordulat a rajzoktatás terén. Szegedi-Maszák Hugó e czímmel tanulmányt írt a «Budapesti Szemlé»-be, amelyben a rajztanítás mind szélesebb körökben meghonosodó új, egészséges irányát méltatja, kifejtve, hogy ő hangoztatta először nálunk ennek szükségességét. A tanulmány most külön lenyomatban is megjelent. Új könyvek : Eötvös Károly munkái. Négy kötet: 1. Szilágyi és Káldy, 2. A Jókay-nemzetség, 3. Nagyokról és kicsinyekről, 4. Harcz a nemzeti hadseregért. Budapest, Révai Testvérek kiadása. Minden kötet ára fűzve 4 korona, díszkötésben 6 korona. Tátra-album: Hét színnyomatú képpel és huszonhat fametszettel Compton E. T. aquarelljei után, Bársony István szövegével, Budapest, Révai Testvérek kiadása. Ára díszes tokban 12 korona. Fordulat a rajzoktatás terén. írta Szegedy-Maszák Hugó. Budapest, Franklin-Társulat. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban : KARAP FERENCZ a budapesti királyi Ítélőtábla nyug. tanácselnöke, a főrendiház tagja 74 éves korában Budapesten. — PAPPUTH JÁNOS 48-as honvédhadnagy 87 éves korában Lőcsén. Az elhalt szabadságharczos részt vett Budavár bevételénél. — Dr. LÜKŐ GÉZA szatmári orvos 29 éves korában. — Vasvári KOVÁCS GYÖRGY 48-as honvéd, vasvári Kovács Józsefnek, a boldogult funerátornak testvéröccse, 79 éves korában Budapesten. — Szentrókusi BLANCZ VILMOS, 48-as honvédtiszt, nyug. m. kir. honvéd vezérhadbiztos, 74 éves korában Budapesten. — HORNUNG JÁNOS, a Heinrich A. és fiai czég volt főhivatalnoka Budapesten. — Minai és putkahelmeczi KIRÁLY JÓZSEF vármegyei bizottsági tag, életének 63-ik évében Thasson. — ALEX ALBERT a Deák-téri ág. ev. népiskola tanítója életének 63-dik évében Budapesten. Putnoki PUTNOKY ISTVÁN államvasuti ellenőr 54 éves korában Budapesten. — TAUSSIG VILMOS nagykereskedő, törvényhatósági bizottsági tag Szabadkán. — ZAJKA LÁSZLÓ I. éves joghallgató élete 18-ik évében Nagyváradon. — MÁRKUS KÁROLY bányaigazgató 48 éves korában Sajószentpéteren. — Pacséri KANOVICS ZOLTÁN nyug. államvasuti ellenőr életének 44-dik évében Újpesten. AUJEZDSZKY ADOLF főreáliskolai tanár, törvényhatósági bizottsági tag életének, 73-dik évében Székesfejérváron. — Dr. VARGA ANTAL ügyvéd életének 41 dik esztendejében Marosvásárhelyen. FEJÉR KÁROLY nyug. kir. ítélőtáblai biró, Kézdivásárhelyen. — SOMOSSY ZSIGMOND helyettes pénzügyigazgató 56 éves korában Békés Gyulán. BELHÁZY SÁNDOR a m. kir. államvasutak nyug., főfelügyelője 74 éves korában Budapesten. — ÁRVAY DÁNIEL városi képviselő 65 éves korában. — Alfalvi GYŐRFFI GÁBOR gyógyszertár-tulajdonos 49 éves korában Károlyfalván. — BARTHA ISTVÁN gimnáziumi tanuló 16 éves korában Losonczon. — FEKETE JENŐ, a Keiner és Taussig czég utazója, 28 éves korában Budapesten. — Idősb PENKALA FERENCZ nyug. királyi mérnök 94 éves korában Budapesten. — Farkasfalvi MAUKS ANTAL 48-as honvéd, 85 éves korában Losonczon. — GULNER GYULA BEVONULÁSA KECSKEMÉTRE, FŐISPÁNI BEIKTATÁSAKOR. AZ ELPUSZTULT SAN-FRANCISKÓI VÁROSHÁZA. (A pusztítás előtti képét lapunk 17-ik számában közöltük,)