Vasárnapi Ujság – 1907
1907-03-10 / 10. szám - Művészi síremlékek (képekkel) 195. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
VASÁRNAPI ÚJSÁG. 10. SZÁM. 1907. 54. ÉVFOLYAM. bazárban ki is állított egy egész sereg síremléktervet, a mi jóformán kivétel nélkül megérdemelné, hogy a valóságban is odakerüljön a temetőkbe. Nem emlékművekről van szó, a melyeknek az árát tízezres számokkal lehet csak kifejezni, s a melyeknek a fölállítása évekbe kerül. Egyszerűen a kegyelet jelképezésére szánt emlékek, de egyszerűségükben is művésziek, és ámbár művésziek, ár dolgában semmivel sem rónak több terhet arra, aki halottainak megbecsülését és emlékezetét maradandó jellel akarja megörökíteni. A kis művésztársaságot, amelynek tagjai közül kivált Füredi Rikárd mélyedt el nagy szeretettel a kérdésben, hozzáértők állandóan munkára s a munkában kitartásra serkentették. De hogy nemcsak a művészet, de a közönség szempontjából és érzése szerint is szükség volt az ilyen irányú törekvésre, bizonyítja a Várbazárban rendezett kis műtárlat váratlan sikere. Már az első napokban százszámra kereste fel a közönség, s ami a legjelentősebb, a művészek máris megbízást kaptak több sikerült modellnek a nagyban való kivitelére. Hosszú, türelmes és mélyenjáró művészi munka jutalma ez, s az benne a legörvendetesebb, hogy aki pártfogóul szegődik e nemes törekvéshez, egyszerre több irányban végez missziót: kegyeletének a sablontól eltérően és hasonlíthatatlanul értékesebb módon ad kifejezést s egyúttal új éltető nedvekhez juttatja a magyar képfaragás nem épen túlságosan viruló fáját. I»y> IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A «Budapesti Szemle» márcziusi száma élén Thán Károlynak, a magyar kémiai tudomány vezérszellemének kis tanulmánya áll «Kulturánk és a természetbúvárkodás» czímmel.A kitűnő tudós nyugodt, tárgyilagos hangon, a tények beható ismeretével mond véleményt természettudományunk állapotairól s kifejti az e tanulmányokkal való foglalkozás fontosságát nemzeti életünkre, jelenünkre és jövőnkre nézve. Egy másik czikkben Hatvany-Deutsch Sándor a gyakorlati ember széleskörű jártasságával szól a magyar czukoriparról. Bizonyos aktualitással bir Berki Miklós tanulmánya Brunetiére xcA, a nevezetes franczia kritikus halála alkalmából. Az arczkép, melyet rajzol, talán kissé «retoucheirozva» van, de érdekes és ügyes kézzel van papírra vetve. Aktuális gazdasági tárgyat fejteget Bogdánfy Ödön czikke a Duna és Tisza közti csatornáról; gróf Vay Péter folytatja ausztrálázsiai jegyzeteinek és naplótöredékeinek közlését, Hegedűs Pálnak a II. Napoleon harmadik császárságáról szóló tanulmányából a harmadik közleményt olvashatjuk. Szépirodalmi közlemények : De Amicis «Furio» czímű elbeszélésének befejező része Elek Arthur fordításában, Gyilai Pál kedves kis költeménye s egy műfordítás angolból. Egy névtelen író Mikszáth Kálmán Jókairól szóló könyvét ismerteti részletesen, kelleténél akadékoskodóbb, pedáns hangon, a kritizált munka lényege iránt igen kevés érzékkel. Összefüggésükből kikapott mondatok összeállításával, apró tévedések felnagyításával agyon lehet ütni a legnagyobb remekművet is, — a megértésnek nem ez az útja. A füzet tartalmát az «Értesítő» rovat egészíti ki. A «Budapesti Szemle» Gyulai Pál szerkesztésében s a Franklin-Társulat kiadásában minden hó elején jelen meg ; előfizetési ára fél évre 12 korona, egyes füzet ára 2 korona. Az idegességről, korunk e legtöbbeket kínzó nyavalyájáról igen derék, hasznos kis munkát írt a «Magyar Könyvtár» számára dr. Salgó Jakab. Erre a kis könyvecskére nagy szükség volt. Az idegbajost egyebek közt épen az jellemzi, hogy szeret a baján töprengeni s mindenféle keze ügyébe eső népszerű orvosi műveket olvasgat. Ezt tudva, élelmes külföldi kiadók elárasztják a könyvpiaczot többnyire szakértelem nélkül összefércelt iratokkal; nagyobbára német füzetek ezek, de próbálkozott már ilyen németből roszul fordított kiadványokkal egyikmásik budapesti antikvárius is. Az ilyenek aztán, épen mert a beteg emberek nyugtalankodó érzésére spekulálnak, csak félrevezetik a felvilágosítást keresőt, nem egyszer kárt is tesznek benne. Dr. Salgó füzete az elméletileg és gyakorlatilag egyaránt jártas szakember tájékozottságával, biztos tudással, világos előadásban mondja el mindazt, ami az idegességről a nagyközönségnek tudnivaló s nagyon alkalmas arra, hogy tiszta fogalmat kapjon az ember belőle az idegesség okairól, tüneteiről, egész mivoltáról. Ha sikerül a forgalomban levő férczműveket kiszorítania, akkor jó szolgálatot tesz egészségesnek, betegnek egyaránt. Szalánczvár eredete és nevezetesebb eseményei. Abauj-Tornamegyében, a Sóvár-Tokaji hegyláncz, főgerinczének keleti oldalán egy meredek kúp alakú szirten emelkedik Szaláncz vára. Homályba vesző időkben, az Árpádok alatt épült, nevezetes történeti szerepet játszott nem egyszer. Itt ostromolta IV. László király a felségsértő hatalmas Fintg nádort, baja volt tulajdonosaival, az Aba-nemzetséggel Róbert Károlynak is, mert a vár urai Csák Mátéval tartottak s az ő kezdésére jutott a vár 1330-ban Drugethek kezére. Az ő kihalásuk után a Lossonczyak lettek Szalánczvár urai s mikor ennek a családnak is magva szakadt 1601-ben, az ősrégi Hunt-Pázmán nemzetségből származó gróf Forgáchcsalád kapta a várat adományban. Az ő kezén van ma is. A vár fentartása körül nagy érdemeket szerzett gróf Forgách József, a ki 1815-ben restauráltatta donjonját, mely nélkül a sok vihart látott ősi vár tökéletesen rom lenne már. Ugyancsak ő összeállította Szalánczvár történetének adatait is latin nyelven. Dédunokái, gróf Forgách László és gróf Forgách István most kiadták ősük följegyzéseit, melyeket ismert történettudósunk, Csorna József fordított s rendezett sajtó alá. A kegyeletes czélú kis monográfiát a két kiadó gróf saját fényképfölvételei alapján készült, Szaláncz várára s a tulajdonos családokra vonatkozó képek egészítik ki. Magyar írók élete és munkái. Szinnyei József nagy művéből most a 102. füzet jelent meg (a XII. kötet 2. füzete), amely a Sántha és Schams nevek közé eső 203 író életrajzát foglalja magában, köztük néhány nevezetesebb régi és újabb írót. A nagy munka, irodalmunknak ez az aprólékos bőségfi lexikona, az eddig megjelent füzetekben 21,580 író életrajzát sorolja fel, munkáik jegyzékével együtt. Nemzeti Lant. Lírai költők szoktak leghamarabb jubileumot ünnepelni: Palágyi Lajos még fiatal ember s máris költői munkásságának huszonötödik évfordulóját ünnepli. És pedig nem a szokásos módon, hanem egy kis könyvvel, melyben «Nemzeti Lant» czímen összeállította pályája folyamán írt hazafias költeményeinek java részét, vagy negyven kisebb-nagyobb verset. A kis könyv kiállítása, formája, papirosa, még czíme is elmúlt időkre emlékeztető, de épen ezért illik a tartalomhoz, mert Palágyi, főleg hazafias költeményeiben, sok tekintetben a Vörösmarty-iskola hagyományaihoz kapcsolja magát, technikában, műformákban s a hang szónokiasságában egyaránt. És ezért könyve leginkább ifjúsági szavalókönyvnek alkalmas. * A Franklin-Társulat új kiadványai. A Franklin-Társulat-nak, mely most a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) részvénytársasággal karöltve az eddiginél is fokozottabb munkásságot fejt ki, most jelent meg szokásos kiadói jelentése, mely ezúttal az 1966-ban újonnan megjelent és új kiadású könyveket sorolja fel. Maga a czímek szerint való száraz felsorolás huszonhárom nagy negyedrét oldalt tölt meg ; a könyvek, melyek az idén a Franklin sajtóját elhagyták, bízvást megtöltenének egy jókora könyvtárt is. Az elmúlt 1906. évben - a több kötetes műveket nem számítva — félezernél több kiadvány szerepel a kettős czég kiadványai között. A könyvárjegyzéknek is kitűnően használható kiadói jelentést az intézet szívesen megküldi mindenkinek, aki ez iránt a Társulathoz fordul. Uj könyvek: Az idegességről. Irta dr. Salgó Jakab. Budapest, Lampel-Wodianer részvénytársaság. (Magyar Könyvtár); ára 30 fillér. Szalánczvár eredete és nevezetesebb eseményei. Ghymesi és gácsi gróf Forgách József szerzőtől. Mándok, 1906. Magyar írók élete és munkái. A M. T. Akadémia megbízásából írta Szinnyei József. XII. kötet 2. füzete. Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása. Egyegy füzet ára 1 korona. Nemzeti Lant. Szavalatok és egyéb hazafias költemények. Irta Palágyi Lajos. Budapest, Iampel-Wodianer részvénytársaság; ára 1 korona. IHALALOZASOK. Elhunytak a közelebbi napokban : Gróf SZÉCHENYI ANDOR, Széchenyi Ödön basának, a konstantinápolyi tűzoltóság parancsnokának fia .42 éves korában Auszterlitzben. — GALLÉ ANTAL volt budai várkapitány Görzben, ahol egy penzionátusba vonult vissza, 56 éves korában. — KEMENES JÁNOS vasúti főfelügyelő a Kassa-oderbergi vasút forgalmi szakosztályának főnöke 55 éves korában. — ORBÁN JÁCZINT kiérd, házfőnök, rendi örökös kormánytanácsos, a szeged-felsővárosi híveknek 21 évig volt lelkipásztora 68 éves korában Szegeden. — CZIFFRA LÁSZLÓ, a 12-ik gyalogezred alezredese Abbáziában. — NYÁRY GYULA báró, a nyáregyházi báró Nyáry család nesztora 81 éves korában Pilisen. — LAMPERTH SÁNDOR, 74 éves korában a veszprémmegyei Mencshelyen. Az elhunytban Lampérth Géza az ismert költő édes atyját gyászolja. — JARVAS JÓZSEF kerületi esperes, lajosmizsei plébános, 54 éves korában Kecskeméten. — Nemes VALKÓ GYÖRGY 75 éves korában Nagykőrösön. — DLAUHOVECZKY KÁROLY báró lovassági tábornok, néhai Ottó királyi herczeg volt főudvarmestere, Bécsben. Romanyai CzÓGLER GYÖRGY lovag, nyug. császári és királyi ezredes, 60 éves korában Fehértemplomban. — WEBER JÓZSEF, 18 éves korában Budapesten. — Dr. KÖBLÖS LAJOS m. kir. honvéd törzsorvos, a katonai érdemérem tulajdonosa, 49 éves korában Kolozsvárott. — KAFFKA IGNÁCZ nyug. királyi Ítélőtáblai bíró 81 éves korában Miskolczon. — Mádi KOVÁCS JÁNOS földbirtokos, Tolna vármegye törvényhatósági bizottsági tagja 68 éves korában Gyapa községben. — WAGNER ALAJOS volt negyvennyolczas honvédtizedes Körmöczbányán. — KROPÁCSY JENŐ ügyvéd, Nyitra vármegye törvényhatósági bizottsági tagja Nagytapolcsányban. — Vargha TORMA MIHÁLY 48-as közhonvéd 79 éves korában Souron. — Csokalyi FÉNYES GÉZA ügyvéd 60 éves korában B.-Újfalun. — SPITZER MÓR nyug. tanító Budapesten. — STRAUSZ SIMON pusztaalsókörtvélyesi földbirtokos, 48-as honvéd, 42 éven át a sárbogárdi hitközség elnöke, Sárbogárdon. — STEINER MÓR dunapentelei magánzó élete 82-ik évében. — Id. STADLER SÁNDOR, a Kassai Takarékpénztár nyug. igazgatója 68 éves korában. — KEPES IGNÁCZ 68 éves korában Budapesten. — LINDENMAYER FERENCZ támfalvi nyug. kath. plébános 89 éves korában Körmenden. — KISZELY ERNŐ borsodmegyei földbirtokos 82 éves korában. A szabadságharczot mint a Vilmos-huszárok kapitánya, Görgei alatt végig küzdötte és harminczegy ütközetben vett részt. BgR^. ' jjBBHp? . • >1 fluff i Hl VL • H ŰK i 98 m mm | •SS fl[L , WL WM m m JHmí l'' H * HM ' i m^ fj C^^Hm m '9K ír w HH BPH I f 1 MŰVÉSZI SÍREMLÉK-TERVEK TÓTH ISTVÁN, FÜREDI RICHÁRD ÉS LECHNER JENŐ KIÁLLÍTÁSÁBÓL. Katona Géza éttermei IV. kerület, Vácei utcza 38. szám. Müncheni Hofbrän-sör a bajor királyi udvari serföldéből Részvény udvari sör a Kőbányai részvény-serfőzdéből. Külön páholyok és termik nagyobbUriaságok részére.Tiszta fajborok és ízletes ételek