Vasárnapi Ujság – 1908

1908-03-08 / 10. szám - Bosznay István kiállítása (képekkel) 194. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Robespierre. Sardou drámája. Palágyi Lajos 194. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények

196 ereje és önfeláldozó munkássága révén egy ideig szinte művelődési középpont lett, járt itt Révay Miklós is. Csokonai szivében itt ébredt fel a Lilla iránti szerelem, mely a debreczeni költő legszebb műveinek adta anyagát. Innen indult útnak­ a ma­gyar irodalom romantikus korszakának egész sereg harczosa a második glédából: Tóth Lőrincz, Ober­nyik Károly, tanár volt a benczés gimnáziumban Czuczor Gergely. Ezek után az előzmények után egyszerre a legnagyobb magyar írók egyikét adta­a nemzetnek Komárom: Jókait, azóta pedig a Beöthyeket, Szinnyei Józsefet, Thaly Kálmánt, a politikusok közül idősb Pázmándy Dénest, Ghyczy Kálmánt, Darányi Ignáczot stb. Ez a múlt már magában is érdekessé és rokonszenvessé teszi a várost és vármegyét. Csaknem kizárólag magyar lakosságával pedig támasztó fala a magyarságnak nyugatról a németség, északról pedig a tótság ellen, a magyar nemzetiség terjedésének egyik had­műveleti alapja. Ennek a magyar népnek, jelenének és múltjának, gazdálkodásának s ethnográfiai jelle­gének megismerése nagy tanulságokat nyújt min­denkinek, a­ki meg akarja érteni a mai Magyaror­szágot. A nagy monográfia, mint a többi vármegyék és városok ismertetésében, ebben is nagyobbára helyi munkásokkal dolgozik, a­mi tekintve, hogy sikerült köztük minden ágra színvonalon álló erőket megnyerni, biztosítékot nyújt az adatok első kézből vett megbízhatóságára. Az előszót Darányi Ignácz földművelési miniszter, a vármegye egyik birtokosa írta, a természeti viszonyokról Timkó Imre geológus ír, az ógyallai obszervatóriumot alapítója, Konkoly-Thege Miklós ismerteti. A községeket Vende Aladár dolgozta fel, a Komárom városáról szóló külön feje­zet Kovács Albin városi levéltáros műve. A vár­megye népével Pápay Ernő ismertet meg, a mező­gazdasági állapotokról Ruisz Gyula, kir. jószágigaz­gató és Osváth Gyula, míg az ipari és kereskedelmi ügyekről Fischer Elemér iparfelügyelő tájékoztat. Szendrey Imre tanár, Pogrányi József főügyész, Farkas Benő főorvos, Alapi Gyula főlevéltáros a közoktatás, a törvénykezés, az egészségügy, az iro­dalom, tudomány, művészet fejezeteit dolgozták fel. Komárom vármegye történetének igen gondosan összeállított fejezete ifj. Reiszig Ede műve, a ref. egyházra vonatkozó részt Antal Gábor püspök, az evangelikus egyházra vonatkozót Jánossy Lajos esperes írta meg, a vármegye újabbkori történetét pedig Pogrányi József. Ugyancsak ifj. Reiszig Ede munkája a vármegye nemes családjainak összeállí­tása. A mű becsét fokozza a sok kép, melyek közt 104 műmelléklet van. Reclus Elisée emléke. A nagynevű franczia geográfus külső tagja volt a magyar Akadémiának is, s akadémiai szokás szerint mostanában tartott róla emlékbeszédet a magyar földrajzi tudomány legkiválóbb képviselője, Lóczy Lajos. Az emlékbe­széd rövid, de magvas, nemcsak a szakembernek szól, hanem minden művelt embernek; szép és meleg arczképet ad Beclusről , tudósról és idealis­táról, egy pár nagy vonásban jellemzi egyéniségét, munkássága eredményeit és szellemét. A gyermekről: Dr. Bókay János egyetemi tanár­nak ily czímű munkája is egyik eredménye annak az irodalmi és társadalmi mozgalomnak, melyet ki­válóbb orvosaink indítottak az egészségtani ismere­tek népszerűsítésére. Bókay kifejezetten leányoknak, a jövő nemzedék leendő anyáinak és fölnevelő­inek írta könyvét, mert jó, ha már jó előre elkészülnek a női hivatás legfontosabb és legnemesebb részére, a gyermeknevelésre. Négy fejezetben előadja egész tárgyát: a gyermek testi fejlődését, a fogzást, a gyermek szellemi fejlődését s testének és szellemé­nek gondozását, a természetes táplálást s az állati tejnek mint tápszernek szerepét s végül a kis gyer­mek mesterséges táplálását. Az egész kis könyvet el lehet néhány óra alatt olvasni, megértheti min­denki, minden előzetes ismeret nélkül is, tanulni pedig nagyon sokat lehet belőle. A nagyon jóravaló kis könyv a dr. Gerlóczy Zsigmond szerkesztése alatt megjelenő Az egészség könyvtára czímű válla­latban jelent meg. Wosinszky Mórról, a nemrégiben elhunyt nagy­érdemű archeológusról most egyszerre két kegyele­tes életrajzi munka jelent meg. A magasabb szín­vonalú, bár rövidebb, Ortvay Tivadar akadémiai emlékbeszéde, a­mely egyszerű vonásokkal, érdekes képét adja egy munkás életnek, a­mely a tudo­mánynak is szép gyümölcsöt termett. A másik Haugh Béla munkája, szintén sok gonddal és szere­tettel készült, adataiban azonban, a tárgy fontos­ságához mérten, túlságosan is részletes. A­helyett, hogy olyan aprólékosan foglalkozik Wosinszky papi dolgaival, a­melyek, egy tudományos egyéniség méltatásáról lévén szó, elvégre is csak magánügyek, jobb szerettük volna látni annak a lélektani folya­matnak kifejtését, hogy lett az eredetileg dilettáns Wosinszkyból kutatásainak mind növekvő sikere által jeles szakember s mennyiben látszik meg ez a fejlődés tudományos munkásságán. Szűkebb kör azonban, melyet nemcsak a hidegen objektiv érdek­lődés fűz a kiváló tudós emlékéhez, hanem a szemé­lyes ismeretség és rokonszenv is, hálás lehet a szer­zőnek a derék igyekezettel irt életrajzért. VASÁRNAPI ÚJSÁG. Tréfás dalok. Kossovits József főleg a tanuló­ifjúság számára néhány tréfás dalt ad ki, melyek iskolai záróünnepélyekre, ifjúsági hangversenyekre, valamint farsangi tréfás estélyekre kiválóan alkal­masak, 3—4 egyenlő jellegű szólamra zongora-kísé­rettel vannak megírva ; dallamosságuknál és tár­gyuknál fogva igen hamar betaníthatók s csekély készültséggel is, csaknem lapról énekelhetők. A most megjelent 1-ső szám A vasúton zongora vezér­könyve 14 oldalra terjed, s bolti ára 2 korona 50 fillér. A négy szólam egyben 80 fillér. Előfizetni a szerzőnél lehet. (Budapest II. Mész­ utcza 21.) Új könyvek: Öreg szekér fakó hám. Irta Mikszáth Kálmán. Különös házasság. Regény két kötetben, irta Mik­száth Kálmán. Budapest, Révai testvérek ; ára kötetenkint fűzve 4 korona, díszkötésben 6 korona. Komárom vármegye és Komárom szab. kir. város monográfiája. Irták komárommegyei helyi munkatársak. Budapest, Országos monografia-tár­saság. Emlékbeszéd Reclus Kliséé fölött. Irta Lóczy Lajos. Budapest, Akadémia kiadása ; ára 80 fillér. A gyermekről. Irta dr. Bókay János. Az Egészség könyvtára V. kötete. Budapest, Franklin-Társulat. ; ára 150 korona. Emlékbeszéd Wosinszky Mór fölött. Irta Ortvay Tivadar. Budapest, Akadémia kiadása; ára 1 ko­rona. Wosinszky Mór életrajza. Irta Haugh Béla. Szekszárd. Molnár Mór könyvnyomdájában; ára 2 korona. EGYVELEG. * Postagalambokkal tesznek most kísérleteket a franczia Kongó-gyarmaton az egyes állomások közti érintkezés fentartására. Azt találták, hogy egy jó postagalamb óránkint 60—70 kilométer utat tud megtenni, kora reggeltől alkonyatig pedig meg tud járni 1000 kilométert. Az állomásokat úgy rendez­ték be, hogy egy galamb napjában 200 kilométer utat tegy­en, a­mire harmadfél óra kell neki. A dolog­nak megvan az az előnye is, hogy az ott élő raga­dozó madarak sokkal lassabban röpülnek, sem hogy a postagalambot utolérnék. ideges főfájást azonnal és biztosan megszüntet kitűnő hírnévnek örvendő Beretvás-féle Migrén-pasz­a­tilla. 24 pasztillát tartalmazó doboz 1 korona 20 fillér minden gyógyszertárban. Csúnya kezű nők 3 nap alatt bársonysima és hófehér kezeket kapnak, ha a Kerpel kézfinomítót használják. A Kerpel kézfinomító jóságát számtalan elismerő levél és a főváros legszebb színésznőinek nyilatkozatai igazolják. 1 üveg ára 90 fillér. Kerpel bőrfinomító mosdó-szappan 3 drb K 1.30. A magyar általános takarékpénztár r.-t. közgyűlése. A magyar általános takarékpénztár r.-t. madarasi Beck Miksa igazgatósági tag elnöklésével hétfőn tartotta meg ezen intézet XXVI-ik rendes köz­gyűlését. A dr. Horvát Lipót h. igazgató által elő­teg­esztett jelentésben az igazgatóság mindenekelőtt beszámol a tavaly márczius 1-én tartott közgyűlésnek az alaptőke felemelését illető határozatának keresztül­viteléről. Az említett határozat értelmében, 8000 darab 500 koronás részvény kibocsátása útján, az alaptőke 12 millióról 16 millióra, a tartaléktőke pedig a ki­bocsátás költségeinek levonása után fenmaradt fej­pénznek odautalása következtében 1,905.028 koronára emelkedett. A felügyelő-bizottság jelentésének felolvasása után a közgyűlés elhatározta, hogy a kimutatott 1,479.470 ko­rona 58 fillér tiszta nyereségből az igazgatóság juta­lékára 110.180 korona 64 fillér fordítandó, a tartalék­alapba annak 2,10­­.000 koronára való kiegészítése czéljából az alapszabályszerü 68.862 korona 90 filléren kívül, még további 66.109 korona 10 fillér utaltassák ; az intézeti ház értékéből d6.000 korona írattassák le ; a nyugdíjpénztár 20.000 koronával javadalmaztassák ; a részvényszelvény­t 1908 márczius 4-étől kezdve 33 koronával , 6 e/16 százalék és a még forgalomban levő 1000 darab alapítói részjegyszelvénye 13 koroná­val váltassák be, míg a fönmaradó 119.540 korona 36 fillér új számlára vezettessék elő. Az tudatta a közgyűléssel, hogy az igazgatóság igazgatóság alelnöke, Leipziger Vilmos tisztségéről lemondott. Kármán Lajos, a takarékpénztár felügyelő-bizottsá­gának tagja, korára való hivatkozással, szintén meg­vált állásától. A közgyűlés az igazgatóság összes javas­latait határozattá emelte és a felügyelő-bizottságba Bornemissza Elemér bárót és Csécsy Nagy Miklós dr.-t, a választmányba Ihrig Lajos dr.-t és sik Mihályt választotta meg. pénzügyigazgató 78 éves korában Jólészen. MIK­LÓ­SY LAJOS 48-as tűzmester, volt magyar államva­suti tisztviselő 80 éves korában Budapesten. —­RUSZINYÁK ISTVÁN 48-as honvédhuszár-szakaszvezető 83 éves korában Káposztafalván. GOLDSTEIN BEN­JÁMIN 4­8 as honvéd 80 éves korában Abauj-Szán­tón. — KŐMIVES MÁRTON volt 48-as honvédaltiszt 83 éves korában Lovasberényben. — Szatmári NAGY SÁNDOR volt 48-as honvéd Konstantinápolyban. — KLEIN JÓZSEF, Filadelfia legöregebb polgára, 108 éves korában. Klein Magyarországon született, vé­gigküzdötte a szabadságharczot, azután Amerikába vándorolt, a­hol állandóan megtelepedett. — KAISER LÁSZLÓ vendéglős 54 éves korában Budapesten. — SZTARILL LÁSZLÓ, a vakok temesvári intézetének foglalkoztató mestere 41 éves korában Budapes­ten. — Draskóczi és jordánfalvi IVÁNKA ÖDÖN nóg­rádmegyei földbirtokos Szécsényben. — BOBLETER IGNÁCZ, mosonszolnoki esperes-plébános, 62 éves korában. — Ináncsi PAP KÁLMÁN, néhai Pap En­­de költő fia, 64 éves korában Szatmárnémetiben. — WEISZ JAKAB, volt nagyrippényi bérlő, 61 éves korá­ban Newyorkban. — Turóczvidéki és nagypalugyai id. PLATTHY JÁNOS, 86 esztendős korában Liptó-Andrásfalun. — Almási KOVACHICH JÁNOS, nyug. százados, 55 éves korában Jászberényben.­­ GANS ADOLF, székesfehérvári gabonakereskedő, 84 éves korában. — MÁRTONFFY IMRE, fővárosi elemi iskolai tanító, az «Újpesti Közlöny» szerkesztője és tulaj­donosa 39 éves korában. Mártonffy Imre a székes­fővárosi tanítótestületnek és a vidéki hirlapítói gár­dának számottevő tagja volt. A fővárosi iskolákban húsz év óta működött, az «Újpesti Közlöny»-t 16 év óta szerkesztette s más újságokba is dolgozott. Több önálló műve is jelent meg, melyek közül két kötet elbeszélése és regényei a jelentősebbek. Leg­utolsó regénye «Margit a bojárleány» czímmel most van sajtó alatt. — JÁVOR ENDRE kúriai bíró, Buda­pesten.­­ TÓTH GYÖRGY nyugalmazott magyar királyi honvédszázados - kezelőtiszt, hatvan éves korá­ban Ungváron. JÁNOSSY KÁROLY pénzügyi segédtitkár, 53 éves korában Zomborban. — KOVÁCS SÁNDOR, a Németh és Kovács-czég belső tagja, 38 éves korában Budapesten.­­ SZERÉNYI MIKLÓS hon­védhuszár-százados, a katonai érdemkereszt tulaj­donosa, 66 éves korában Budapesten. — HERCZEG ALADÁR déli vasúti mérnök, 28 éves korában Nagy­kanizsán. - WOLLÁK JÓZSEF kereskedő, Balaton-Lellén. — BODA SOMA, 68 éves korában Nagyajtán. — PILÁTHY NÁNDOR gyógyszerész, 66 éves korában Budapesten. -— SAMASSA JÁNOS, az egri érsek öc­cse és az érsekség birtokainak igazgatója, Egerben. -— VIDOR ZSIGMOND dr., a Stefánia gyermekkórház egy­kori szemész-főorvosa, 72 éves korában Budapes­ten. — ROHRER FERENCZ udvari tanácsos, Frigyes királyi herczeg jószágkormányzója, Pozsonyban. — LÁNG FERENCZ, 82 éves korában Veszprémben. Özv. HÓMANN OTTÓNÉ dr.-né, szül. pusztaszent­györgyi és tetétleni Darányi Borbála 56 éves korá­ban Budapesten. Az elhunyt férje Hóman Ottó dr. miniszteri tanácsos, pestvidéki tankerületi főigaz­gató volt. Darányi Ignácz földmívelési miniszter testvérét gyászolja az elhunytban. — ESZTES SA­MUNK, szül. szentandrási és péczeli Péczely Erzsébet 74 éves korában Korompán. CSEH JÓZSEFNÉ, szül. Schuszeter Terézia 44 éves korában Győrött. — Nemesvidi Kiss ADOLFNÉ, szül. Schlichtherle Juli­anna 56 éves korában Budapesten. — SZATMÁRI ILONKA, Szatmári Adolf uradalmi intéző leánya 17 éves korában Ó-Pályiban. — Özv. LURJA ÁDÁMNÉ 68 éves korában Székesfehérvárott. —­ Belváthi BALÁSY ÁRPÁDNÉ, szül. revisnyei Reviczky Ella 42 éves ko­rában Budapesten. — Tomcsányi TOMCSÁNYI MÁR­TONNÉ, szül. mátrai Melicsko Antónia 63 éves korá­ban Sátoraljaújhelyen. Özv. ifjú HEGEDŰS MI­HÁLYNÉ, szül. Megele Róza, 52 éves korában Mező­berényben. CSESZNÁK BENŐNÉ szül. daráspor­pácsi Darás Irma, nyug. altábornagy felesége, 59 éves korában Budapesten. — Lévai Koós PÁLNÉ, szül. fáji Fáy Ludovika 73 éves korában Tornán. HALÁLOZÁSOK. Elhaltak a közelebbi napokban: KACZIÁNY NÁNDOR, az 1875-ben feloszlatott budai kir. törvényszék bün­tető tanácsának elnöke, volt 1848—49-iki honvéd­százados, Budapesten. Gyermekei: Ödön, a kiváló festőművész, Géza, az ismert iró és tanár és Oszkár, székesfővárosi számtiszt gyászolják. —Tasnádi NAGY BÉLA 48-as honvédhadnagy, kir. tanácsos, nyug. 7. SZÁM. 1 !(0S. 55. ÉVFOLYAM. SAKKJÁTÉK. A 2579. számú feladvány Kintzig Róberttől, Fakerten. 8 7 fi 5 i 3 J 1 SÖTÉT. a bodefgh VILÍOOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad'.

Next