Vasárnapi Ujság – 1908
1908-11-22 / 47. szám - Kwang-Su császár és Csu-si császárné (képekkel). Gróf Vay Péter 946. oldal / Élet- és jellemrajzok - A gulyakútnál. Elbeszélés. Írta P. Ábrahám Ernő 946. oldal / Regények; elbeszélések; genreképek
46. SZÁM. 1908. 55. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 949 A HÉTRŐL. Budapest. A főváros fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmából most sok szó esett Budapestről és a sok szóban panasz és gáncs is akadt bőségesen. Bizonyára nem minden elhangzott panasz igazságos, de nem is mind alaptalan. Egy dolog kétségtelen: Budapest első városa ugyan az országnak, de — ma még legalább — nem büszkélkedhetik azzal, hogy a tiszta magyarságnak nyelvében, természetében, erkölcseiben és az érzése megnyilatkozási módjában az első és leghitelesebb képviselője lenne. Nemzeti szempontból még semmi esetre se az, ami például Páris Francziaországban. Magyarázata ennek a fogyatkozásnak van bőségesen. A két város, amelyből a magyar metropolis alakult, egyik se volt olyan, hogy a további fejlődésnek a tiszta magyarságot adhatta volna magául. Sőt ellenkezőleg. Az őslakosság a Duna mindkét partján túlnyomó nagy részben nyelvében német volt. A város rohamos fejlődésének se került minden eleme a tiszta magyarság talajából. Ez a fejlődés egy meglehetősen sokféle összetettségű kémiai folyamat képét mutatja, mert hiszen a nagyváros vonzó ereje általában érvényesült az ország lakosságának minden részével szemben. És természetesen, legerősebben azoknál, akiknek hajlama és képessége a városi életben biztatott a legkedvezőbb érvényesüléssel. Az internaczionális vonatkozásoknak is természetszerűleg mindenütt a fővárosok a csomópontjai és pedig úgy a gazdasági, üzleti, mint a szellemi mozgalmak terén. Mindezek a viszonyok, sajátosságok és körülmények nem olyanok, hogy a fővárosnak a magyarság irányában való tökéletesedését szolgálnák vagy segítenék. És mégis mit látunk ? Azt, hogy mennél nagyobb, hatalmasabb, jelentékenyebb lett Budapest, annál magyarabb is lett. Budapest száz esztendő alatt rengeteget nőtt, de Budapest magyarsága még sokkal nagyobbat. Ez a faktum egymagában elegendő egy igen nevezetes és örvendetes tanulság megállapítására, amelyet legtömörebben úgy fejezhetünk ki, hogy a város fejlődése és a város magyarsága hasznára váltak egymásnak. Ezzel azután tarthatatlanná lesz minden olyan vád, panasz vagy ráfogás, amely egészen nemzetietlennek akarja bélyegezni Budapestet, holott az igazság csak az, hogy még nem egészen nemzeti, de a fejlődésének tartalma nyilván mutatja, hogy e tekintetben is a teljesség felé halad. Minden okunk megvan bízni benne, hogy mire csakugyan világváros lesz, tökéletesen magyar város is lesz. Azt is el merjük mondani, hogy az út rögösebb és kátyúsabb részét már mind a két irányban megtette. * Az érdekes törvény. Jó-e törvénynek a gróf Andrássy Gyula választási reformja, vagy nem jó, ezt majd megmondják a politikusok, akiknek kötelességük, hogy értsenek hozzá. Egy nagy érdeme azonban mindenesetre megvan. Akármilyen is — törvénynek, témának igen jó. Gazdag és érdekes, e mellett az anyagában se olyan elvont természetű, hogy csak szakemberek beszélhetnének róla. Márpedig, hogy mit jelent az Magyarországon, ha a politika csakugyan érdekes, ezt talán nem is kell bővebben fejtegetni. Tudvalevő dolog, hogy igazán közérdekű, vagyis mindenkinek az érdeklődését foglalkoztató matériát minálunk csak a politika tud produkálni. Se az irodalomnak, se a művészetnek, se a tudománynak nagy eseményei nem tudják olyan széles terjedelemben megmozgatni a lelkeket és az elméket, mint a politika jelenségei és fordulatai. Ez bizonyára nem valami nagy szerencse se az irodalomra, se a művészetre, se a tudományra, de azért vádolni érte a politikát se lehet. Mert nyilvánvaló, hogy ez a formáca: «a politika magának foglal le minden érdeklődést, kissé önkényes megfogalmazása a helyzetnek. A politikának nincsenek külön hatalmi eszközei a közérdeklődés lefoglalására. A közérdeklődés szabadon rendelkezhetik magával és odahajlik ahová a tulajdon dispozicziói terelik. Reméljük, elkövetkezik majd az idő, a A FEGYHÁZ. GÜNTHER ANTAL IGAZSÁGÜGYMINISZTER KÖRUTAT TESZ A FEGYHÁZBAN. GÜNTHER ANTAL IGAZSÁGÜGYMINISZTER ÉS KÍSÉRETE A FEGYHÁZ KAPUJÁBAN. A MÁRIA-NOSZTRAI FEGYHÁZ ÖTVEN ÉVES JUBILEUMA. — Balogh Rudolf fölvételei.