Vasárnapi Ujság – 1909
1909-07-18 / 29. szám - Gellért Oszkár: Az első napsugár itt lenn 602. oldal / Költemények - Juhász Gyula: A régi udvaron 602. oldal / Költemények
602 VASÁRNAPI UJSÁG. 28. SZÁM. 1909. 56. ÉVFOLYAM. felsőbbség biztosításának eszközei módosultak. A mit azelőtt és egy darabig még ezután is, a személyes bátorság kiválóságával, vakmerőséggel, vagy fegyveres készséggel vivtak ki, a békés idők beálltával pótolni kellett ügyességgel, ravaszsággal, szívós munkával, kitartással és számítással. S ebben a bonyolult feltételű csatában a budai rácz elvesztette az ütközeteket a svábbal szemben. Tabánban már évtizedek óta a sváb elem jutott túlsúlyra, az egykori rácz élet viszont annyira kiapadt, hogy ittlétét és virágzását kulturemlékei nyomán kell nyomozás tárgyává tenni. Ilyen mindjárt maga a név, melyről fővárosnak ezt a részét ma is ismerik : Tabán. a Mi ez ? Micsoda vonatkozása van a szerbekkel vagy az ebben a városrészben végbement élettel? II. Endre oklevelei között, melyeket Fejér György közölt az ő Codex Diplomaticus-ában, találunk kettőt, hol ilyen utalások vannak : « Tabenna mons ad Budám.» Továbbá egy 1212-ből való oklevélben: «... et inde ascendit ad medium montis, qui dicitur Tebenra (alias Tabenra),» a következő szintén ezen évből valóban pedig ezt:«... et inde ascendit ad medium montis Tabenra». Ez a Taben(ra) hegy Buda és a hévvizek között létezett volna, de hogy a mai Tabánra vonatkozik-e vagy másra, ki tudja. Nyelvészek nem döntötték el, historikusok nem tisztázták, geográfusok pedig az egykori elnevezéseknek megfelelő mai nomenklatúrát nem állapították meg. A Tabán magyarázatához más nyomok ígérnek valószínűbb eredményeket, mi tehát ezen a nyomon indulunk. A szerb nyelvben Tabán valaminek az alját, talpát jelenti, például a czipő vagy csizma alját és annak is azt a nyerges részét, mely a talptól a sarokig terjed. Esküt ugyan nem mernénk tenni a magyarázatra, de nagyon valószínűnek erre látszik, hogy a Tabán elnevezés hegyalja, esetleg váralja értelemmel birt s ez adta igazi jelentését. A magyar nyelvforgalomban ez a városrész állandóan kétféle elnevezéssel élt. Egyidejűleg Ráczvárosnak és Tabánnak nevezték és az irodalmi emlékezések között is ezt a kétféle megjelölést találjuk. A tizenhetedik század közepén már erős rácz kolónia volt és a tizennyolczadik elején egyik-másik nevezetességével a pesti krónikások figyelmét is felkeltette. A ráczvárosi sörház és a ráczvárosi kávéház a tizennyolczadik század első olyan nevezetességek voltak, melyekről éveiben Gaal György «Furkáts Tamás levelei» czímű humorisztikus újságjában több izben megemlékezik. A tabáni kiválóságok között pedig az irodalom emlékezik meg Vitkovics Mihályról és Virág Benedekről. Mind a ketten itt laktak, Virág egykori lakóháza ma is megvan az Árpád utcza 10 szám alatt. Ennek az emeletén élt évtizedeken át az a kiváló jámbor lélek, kinek földi sanyarúságait egyedül azok a lelkiek enyhítették, melyekkel tüzesítette és vigasztalta magát a mult század eleji kopár és sivatagszerű kulturátlanságban. 1810-ben Tabánt hatalmas tűzvész dúlta és majdnem a egészen elpusztította. Egy régi emeletes ház rácsos terraszának a felirata ma is őrzi ennek a nagy tűzvésznek az emlékét. Nagyobb események még csak a szabadságharcz alkalmával vonultak el a Tabán fölött. A Gellérthegyről, melynek aljában hegyes-völgyes talajon meglapult, egy-egy osztrák ágyú mindig pislantott rá egyik szemével, ha netalán rendetlenkedni akarna. De nem tette. Békésen viselte magát s a szerint, hogy a vár a Hentzi vagy a Görgei kezében volt, a többségi párt nézeteivel azonosította magát. Ekkor már éltek okos németek benne nagy számmal, kik nagy piano és langzam modorban a tanbáni politikát úgy vezették, hogy a lakosságra lehetőleg minél kevesebb konfliktus háramoljon. Az Attilla körút építésekor a főváros egy ízben már mélyeben belenyúlt bonczkésével a Tabán gyomrába, de ezt az operácziót szerencsésen kiheverte. Lapályos része fejlődött szépen és gyorsan. Hátán a villamosok egész tömege iramlik a Hűvösvölgy és Zugliget felé, de a dombos és hegyes részeken húzódó utczák érdekesnél érdekesebb házaikkal változatlanul maradtak évtizedeken át. Elképzelhetetlenül sajátságos építkezés tette aztán festőivé és érdekessé az emelkedettebb pontokon egybezsúfolt házakat. Törvényszerűséget vagy szabályosságot egyiknél sem lehet tapasztalni. A talaj viszonyai szerint épült itt egy ház a másik házán. Állandó azonban bennök a virágnak és a fának patriarkális kultusza. Talán egyetlen olyan ház sincs, még a legszegényebb fajták között sem, mely legalább a virágdíszt nélkülözné, de viszont egy sincs olyan, amelynek építkezése modoránál fogva valami ódonos kuriozitása ne volna. Még a törökös építkezés nyomait is lehet találni például a Hadnagy- és Kör-utcza sarkán levő házon, mely olyanszerű, mint azok a rodostói török épületek, melyeket fotográfiák után ismerünk. Egy-két ilyen törökös vonatkozásra mutató házon kívül a török világ emlékeinek más hírmondói a fákon kívül itt már alig vannak. Ezek között is csak kettő olyan, melyről egészen biztosan meg lehet méretei után állapítani, hogy gyökereit három-négy század előtt, talán valamely jámbor török bocsátotta a föld alá. Eperfa mind rokonunk a kettő, egyik a Kör-utcza 17. számú ház udvarán, nyolcz-kilencz, a törzsből kinyúló vastag ággal, melyek az egész udvart betöltik. A másik török világbeli eperfa a Kőműves-utcza 11. számú ház udvarán látható. Az Aranykakas-utczában az egykori Három nyúl kaszárnya ócska falai tűnnek elő. Valamikor az utczát is így nevezték s ettől kapta a nevét a kaszárnya, mely elköltözött ugyan rég innen, de a neve azért ma is megmaradt. A Hadnagy-utcza 35. szám alatt úgynevezett földszintes-emeletes házat látunk. Mi lehet vajjon ez? Tabáni építkezés, mire csak Tabánban vannak más példák. Magas ház, mely emeletesnek indult, de aztán úgy látszik meggondolta építője a dolgot. Miért csináljon ő emeletet ? És ha már emeletet nem csinál, mi szükség van egyáltalában ablakokra is ? Elég lesz neki kettő, egy az egyik sarkon, másik a felvezető utczába kiülő sarokra. Olyan, mintha hátat akarna fordítani az egész pesti világnak. De az udvar felé annál több ablaka van. A befelé való építkezési stílus itt már követelte az ablakokat. Van olyan ház is, (Hadnagy-utcza 14.) biedermayeres fajta, mely felerészben emeletes, felerészben földszintes, aztán olyan is, melynek ablak fölötti fülkéjében a ház védszentjének szobra van kitéve (Orbán u. 7.). Aztán ha jól körülnéz az ember, lát más furcsaságokat is. Házak, melyeknek a tetőzete is egészen a földet éri. Ezek a leghitelesebb dokumentumai annak a sok bontásnak, töltésnek és ásásnak, melyek a nagyobb utczák mentén végbementek. S miközben közelükben paloták emelkedtek, azalatt ők a földbe sülyedtek. A Fehérsas utcza 4. szám alatt az egykori híres «mély pincze», hajóslegényeknek és halászoknak hires csárdája volt, fent a magasságban pedig egy bemeszelt falból kiütköző felírás bizonyítja, hogy itt volt a híres Alpekker Antal-féle vendéglő, az első halászlé csárdája Budának, hova írók és művészek jártak leggyakrabban. Az udvart egy gesztenyafa díszíti, ami ezen a vidéken ritkaság. Egész lekerülve az Ybl Miklós-térre (7. sz. a.) és a Döbrentei-utczába, két érdekes stilű ház jelenti a tehetősebb tabániak empire egykori jó izlését. Különösen a Döbrentei utcza 15. szám alatt levő kétemeletes ház érdekes tiszta stílusával, faldíszül alkalmazott figuráival és két hivatalos jelzésével, melyeknek egyike az 1838 iki, másika az 1795-iki árvíz magasságát mutatja. Ez az utcza egyelőre nem fog bontás alá kerülni, mert már korábban szabályozták, de az Attilla - körút torkába eső «Víg déli vasutastól» végig az Árok-utczán, továbbá a balra (pesti irányból) oldalt eső zegzugos, kanyargós, egymás fölött húzódó utczák az új építkezéseknek mind áldozatául esnek. A főváros tanácsa ezt az öreg városrészt immár sommásan elintézi. Nem egyes házak lebontásával, ócskaságok kiczifrázásával, hanem az összességnek lehengerelésével. Tabán többé egyszerűen nem lesz. S épen azért, mert a főváros halaszthatatlan kiirtását határozta el, jól tenné, nagyon is jól tenné, ha a lehengerelés előtt a Fővárosi Múzeum számára hozzáértő művésszel a régi Tabánt rekonstruálná. Másutt is megcselekszik ezt, ahol törődnek a fővárosok hagyományaival. Zuboly. A PUSZTULÁSRA ÍTÉLT TABÁNBÓL. — És a ház, hol Virág Benedek meghalt. A RÉGI UDVARON... A régi udvaron a régi léptek Halk kopogását hallgatja szivem, Míg az alkony, mint apám idejében Leszáll fáradt fejemre szelíden. Itt járt ő egyre lassúbb lépkedéssel , nézte a néma, fénytelen eget. Kihunyó tüzek méláztak szemében, Neki oly korán csönd és este lett. Most én rovom a régi kövek útját És régi léptek neszét hallgatom És rámragad a régi szomorúság S eszembe jut egy régi, bús dalom. És körülvesz a magányos gyerekség S árva ifjúság minden árnya ma S szivemben fölsír minden régi esték Vigasztalan zsongású dallama ... Juhász Gyula: Az ELSŐ NAPSUGÁR ITTLENN. Napsugár társak körbe-körbe . . . Oldlena az igaznak az útja de görbe ! Hajnalra ma vígan a földre futottam : de fehérré, de szomorúvá Bágyadt szivem ottan.