Vasárnapi Ujság – 1909

1909-07-18 / 29. szám - Petőfi egy lefoglalt életrajza és arczképe. Lampérth Géza 613. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak

ágat találsz. A rózsát én szakítottam le szá­modra a pergolában, a jázmint a háziasszony adta. Szeretném, ha ezen tündérsziget szép­ségének több tanújelét mellékelhetném so­raimhoz. Elbűvölt lányod, Molly. (Folytatása következik.) VASÁRNAPI ÚJSÁG. ÖTVENÉVES TALÁLKOZÓ. Öten élnek még azok közül, a­kik 1854-ben tettek érettségit a nagykőrösi főgimnázium­ban, valamennyien a közélet valamely terén tisztelt helyet elfoglaló öreg urak: Ádám Kál­mán esperes, Baky­roly közjegyző, dr. István esperes, Mezey Ká-Varga László fővárosi kerületi orvos és Sigray Pál, a pesti hazai első takarékpénztár igazgatója. Sőt még egyik volt tanáruk is él még: Szarka Mihály kir. tanácsos, most már nyugalomban élő mathe­seos-professzor. Ők hatan úgy jöttek össze az ötvenedik évfordulón, mint maradványai an­nak a nemzedéknek, melynek Arany János s a magyar irodalom annyi más jelese volt a tanára. A kedves összejövetel Sigray Pál ven­dégszerető házában folyt le lelkes, vidám, em­lékezésekkel teljes hangulatban. PETŐFI EGY LEFOGLALT ÉLETRAJZA ÉS ARCZKÉPE. A segesvári csatamező ismeretlen sírjában tizenöt éve pihent már Petőfi. Szállongó le­gendák a szibériai ólombányákban görnyedő rabut siratgatták . .. Szóval mindenképen ár­talmatlan és csendes ember volt már, mikor egyszerre csak megjelent kísérteni azokat, a­kiket a szabadság leszögezett koporsója mellé önállókól állított az abszolút hatalom. Nem személyesen, csak az életrajza és az arczképe jelent meg a fővárosban s ez okozta a hivatalos ijedelmet. Zilahy Károly, a fiatalon elhúnyt esztéti­kus 1864-ben kiadta «Petőfi Sándor életrajza» czímű művét. A könyvet a pesti rendőrigaz­gatóság olvasta el legelőször. Észrevételeit nyomban közölte gróf Pálffy Móricz helytartó­val, a­ki a rendőri jelentésben felhozott «nyo­mós érvek» tekintetbe vételével azonnal lefog­lalta a könyvet s szabaddá tételét csak «meggáncsolt helyek» kihagyása mellett he­­­lyezte kilátásba. A könyv szerzője Zilahy Károly megfelleb­bezte azt az ítéletet. Az ügy így a kanczellária elé került. A kanczellária azután arról értesítette az aggodalmas helytartót, s még aggodalma­sabb rendőrigazgatóságot, hogy a nyomtatvány gondos átolvasása után meggyőződött arról, hogy a munkában sem átalán véve, sem annak a rendőrigazgatóság által aggályos okul jelzett helyein semmi olyan irány át nem vonul vagy kifejezés elő nem fordul, mely lefoglalva tar­tására csak távolról is alkalmul szolgálhatna s azt még a jelen hazai viszonyok mellett is komolyan igazolhatná. Ugyanezért a kérdéses munkát feltétlenül szabadon bocsátandónak találta. * A következő évben a honvéd­ Petőfi ijesztett rá egy kicsit a hatóságra. Az 1865-dik év őszén Oszterlam pesti könyvkereskedő Erzsébet-téri könyvesboltjának kirakatában egy Petőfi-arczkép jelent meg. A kép a költőt honvéd-egyenruhában ábrázolta, egyik kezében papírlapot tartott, a melyen «1849» felírás volt, a másik kezével kardjára támaszkodott.­­ A rendőrigazgatóság átírt a kanczelláriá­hoz, hogy az «ismert és hírhedt költő» képe eltávolítandó a kirakatból, mert félő, hogy politikai tüntetésekre ad alkalmat. A kanczel­lária utasította a főtárnokmestert, hogy a ké­pet távolíttassa el, a­mit a főtárnokmester, Sennyey Pál báró, meg is cselekedett. Jelen­tésében megjegyezte, hogy a kép létezéséről neki ezideig tudomása nem volt s egyszers­mind megkérdezte a rendőrigazgatóságot, hogy a kép feljelentésével mért késett? A rendőr­igazgató erre azt a felvilágosítást adta, hogy SZTERÉNYI ÁLLAMTITKÁR ÉS KOHL MEDÁRD PÜSPÖK BALATONFÜREDEN A HERCZEGPRÍMÁSTÓL JÖVET. AZ ELSŐ VONAT BALATONFÜREDRE ÉR. AZ ELSŐ VONAT KENESÉN. A BALATONI VASÚT MEGNYITÁSA. — Jelfy Gyula fölvételei,

Next