Vasárnapi Ujság – 1909
1909-07-18 / 29. szám - Petőfi egy lefoglalt életrajza és arczképe. Lampérth Géza 613. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak
ágat találsz. A rózsát én szakítottam le számodra a pergolában, a jázmint a háziasszony adta. Szeretném, ha ezen tündérsziget szépségének több tanújelét mellékelhetném soraimhoz. Elbűvölt lányod, Molly. (Folytatása következik.) VASÁRNAPI ÚJSÁG. ÖTVENÉVES TALÁLKOZÓ. Öten élnek még azok közül, akik 1854-ben tettek érettségit a nagykőrösi főgimnáziumban, valamennyien a közélet valamely terén tisztelt helyet elfoglaló öreg urak: Ádám Kálmán esperes, Bakyroly közjegyző, dr. István esperes, Mezey Ká-Varga László fővárosi kerületi orvos és Sigray Pál, a pesti hazai első takarékpénztár igazgatója. Sőt még egyik volt tanáruk is él még: Szarka Mihály kir. tanácsos, most már nyugalomban élő matheseos-professzor. Ők hatan úgy jöttek össze az ötvenedik évfordulón, mint maradványai annak a nemzedéknek, melynek Arany János s a magyar irodalom annyi más jelese volt a tanára. A kedves összejövetel Sigray Pál vendégszerető házában folyt le lelkes, vidám, emlékezésekkel teljes hangulatban. PETŐFI EGY LEFOGLALT ÉLETRAJZA ÉS ARCZKÉPE. A segesvári csatamező ismeretlen sírjában tizenöt éve pihent már Petőfi. Szállongó legendák a szibériai ólombányákban görnyedő rabut siratgatták . .. Szóval mindenképen ártalmatlan és csendes ember volt már, mikor egyszerre csak megjelent kísérteni azokat, akiket a szabadság leszögezett koporsója mellé önállókól állított az abszolút hatalom. Nem személyesen, csak az életrajza és az arczképe jelent meg a fővárosban s ez okozta a hivatalos ijedelmet. Zilahy Károly, a fiatalon elhúnyt esztétikus 1864-ben kiadta «Petőfi Sándor életrajza» czímű művét. A könyvet a pesti rendőrigazgatóság olvasta el legelőször. Észrevételeit nyomban közölte gróf Pálffy Móricz helytartóval, aki a rendőri jelentésben felhozott «nyomós érvek» tekintetbe vételével azonnal lefoglalta a könyvet s szabaddá tételét csak «meggáncsolt helyek» kihagyása mellett helyezte kilátásba. A könyv szerzője Zilahy Károly megfellebbezte azt az ítéletet. Az ügy így a kanczellária elé került. A kanczellária azután arról értesítette az aggodalmas helytartót, s még aggodalmasabb rendőrigazgatóságot, hogy a nyomtatvány gondos átolvasása után meggyőződött arról, hogy a munkában sem átalán véve, sem annak a rendőrigazgatóság által aggályos okul jelzett helyein semmi olyan irány át nem vonul vagy kifejezés elő nem fordul, mely lefoglalva tartására csak távolról is alkalmul szolgálhatna s azt még a jelen hazai viszonyok mellett is komolyan igazolhatná. Ugyanezért a kérdéses munkát feltétlenül szabadon bocsátandónak találta. * A következő évben a honvéd Petőfi ijesztett rá egy kicsit a hatóságra. Az 1865-dik év őszén Oszterlam pesti könyvkereskedő Erzsébet-téri könyvesboltjának kirakatában egy Petőfi-arczkép jelent meg. A kép a költőt honvéd-egyenruhában ábrázolta, egyik kezében papírlapot tartott, a melyen «1849» felírás volt, a másik kezével kardjára támaszkodott. A rendőrigazgatóság átírt a kanczelláriához, hogy az «ismert és hírhedt költő» képe eltávolítandó a kirakatból, mert félő, hogy politikai tüntetésekre ad alkalmat. A kanczellária utasította a főtárnokmestert, hogy a képet távolíttassa el, amit a főtárnokmester, Sennyey Pál báró, meg is cselekedett. Jelentésében megjegyezte, hogy a kép létezéséről neki ezideig tudomása nem volt s egyszersmind megkérdezte a rendőrigazgatóságot, hogy a kép feljelentésével mért késett? A rendőrigazgató erre azt a felvilágosítást adta, hogy SZTERÉNYI ÁLLAMTITKÁR ÉS KOHL MEDÁRD PÜSPÖK BALATONFÜREDEN A HERCZEGPRÍMÁSTÓL JÖVET. AZ ELSŐ VONAT BALATONFÜREDRE ÉR. AZ ELSŐ VONAT KENESÉN. A BALATONI VASÚT MEGNYITÁSA. — Jelfy Gyula fölvételei,