Vasárnapi Ujság – 1914

1914-05-17 / 20. szám - Úton ötödször a világ körül (képekkel). Gróf Vay Péter: Annam 392. oldal / Általános nép- és országisme

400 VASÁRNAPI I­JSÁG. 21. SZÁM. 1914. 61. éVFOLYAM. ÚTON ÖTÖDSZÖR A VILÁG KÖRÜL ANNAM. Annám szivében. — A főváros. — Udvar. A mesebeli óperencziás tengereken túl — a legmeseszerűbb országok egyike Annám. Khina hűbérese volt egykoron — mint Kelet Ázsia legtöbb földje és népe. A mint a nagy-császár­ság hatalma hanyatlani kezdett, lettek mind önállóbbakká a mellékállamok. Ezek közé tar­tozott Tonking is, az annamok eredeti ott­hona. A mai Annám fővárosa, Hué, csak újabb eredetű, mint a­hogy fiatal maga a dinasztia. Mert Annamnak van mai napig uralkodója, ki fényes palotában székel, hadsereget tart, man­darinok környezik. Háremjei tele vannak. Egy­szóval a kelet összes hagyományait megőrizte. Annám valóban ósdi maradt, sőt mint em­lítem, sok tekintetben meseszerű. A tengerről érkezve azt hinnénk, sohase fogunk hegysorain túlhatolni. Mint megannyi czukorsüveg tor­nyosulnak egymás fölé a legcsodálatosabb szik­lák. A híres márvány­ csúcsok valóban azt a benyomást keltik, mintha titánok dobálták volna puszta kedvtelésből a szédületes ma­gasba. Az út az ország belseje felé tájképi szem­pontból szebb nem lehetne. A hegységet min­den irányban sűrű tropikus növényzet fedi. Örökzöld óriások, virágzó cserjék, mindenféle folyondárok, csipkéslevelű páfrányok lepik el az egész napsugaras tájat. Mert a nap süt teljes hevével az egész éven át. E sorokat 35 fok melegben izom, daczára hogy árnyék­ban vagyok, — a napon pedig a higanyoszlop felszökik ötven és hatvan fokig is. Érthető tehát, ha az erdők tömve vannak vadállatokkal. Az elefántok persze a legérté­kesebbek, a legtöbb kárt pedig a tigrisek okoz­zák. Minduntalan betörnek a falvakba és sok áldozatot szednek. A nép így folytonos rette­gésben él, mi annál jobban érthető, hogy házai a mi fogalmaink szerint nem léteznek és ott­honaik legfeljebb gunyhóknak tekinthetők. Pár czölöpöt a földbe verve, bambuszvesszőkből és pálmalevelekből fonnak egy-egy karibát. A főváros fénye éles ellentétben van a ru­rális nyomorral. De hiszen ez is jellemzően keleti állapot. Annamban mai napig minden a császár tulajdona. Az ország mindenestől a fejedelemé, ki csak a vagyonélvezetet adja né­pének. A falu, mint olyan, kap egy-egy terü­letet, a­mit a nép művel és a­melyért az adót az elöljáróság fizeti. Daczára a franczia protektorátusnak és da­czára, hogy mindenütt a francziák az urak, e patriarkális rendszert életben hagyták. A já­rásokat a mandarinok kormányozzák, mint egykoron. És szerencsére meghagyták Ázsia egyik legfestőibb udvarát teljes sértetlenségé­ben, összes hagyományaival, sajátszerű szoká­saival. Ma, hogy Peking palotájából a császár örökre elhurczolkodott és az egykor káprázatos udvar feloszlott, a mióta Koreát a japánok foglalták el és a császár elvesztette hatalmát, — nem maradt csak két valóban eredeti udvar, Cam­bodgiáé, melyről a múlt alkalommal irtam és az annami, a­hova most érkeztem. De bár mindkettő régies és tulajdonképen szomszédos — két teljesen eltérő fejez ki. Minden más Pnom-Penh-ben, szellemet mint más Hui várfalain belül. Amaz malaji, job­ban mondva birmán mintát árul el, a­míg emez teljesen khinai. Az épületek az előbbeni székhelyen megannyi csúcsos-hegyes pagoda­szerű csarnok, míg itten a szigorú, évezredes szabályok által előírt és úgynevezett Ting­stilus a kötelező. Peking volt minden tekintetben a példa. A vazallusok hűséges követőknek bizonyul­tak. Még csak nem is igyekeztek saját lábaikra helyezkedni. Elfogadtak mindent, a­mi felül­ről jött. Vakon követték Khina intézményeit, így volt az Koreában avagy a mongoloknál. Mandjuria khinaibb lett még Khinánál is. Ezen eset állott fenn Tonkingban és a mai Annamban is. Megérkezve Huébe, azt véltem, Peking falai előtt állok, csaknem Peking előtt, de megfordított látcsövön át nézve. Mert minden hasonló, de minden erősen megkiseb­bítve. A VIZES SÁNCZ HUÉBAN, ANNAMI MUNKA SOK, HUÉ UJ VÁROSRÉSZE,

Next