Vasárnapi Ujság – 1921

1921-02-13 / 3. szám - Pedlow kapitány (arczképpel). Vámbéry Rusztem 30. oldal / Élet- és jellemrajzok

5. szám, 1921. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 31 közt oszlott meg, a fegyverszünet megkötése után pedig előbb Metzben a visszatérő német­­országi hadifoglyok gondozásával foglalkozott, onnan Párisba került a Vörös Kereszt szál­­lítmányok felügyeletére, végül múlt év február havában Budapestre, mint az itteni akczió vezetője. Itteni munkájának tartama néhány hónapra volt szánva s immár egy évre ter­­jed, a­nélkül, hogy befejezésének ideje előre­ látható volna. Kórházainkat, különösen a vi­­dékieket, a felszerelés lerongyoltsága és gyógy­­szerek hiánya miatt a legszánalomraméltóbb állapotban találta s egy év alatt sikerült czi­­vilizált állapotokat teremtenie. Elismeréssel nyilatkozik a magyar kormány szívélyes közre­­működéséről és elragadtatással a magyar nők segítségéről, a­kik a szervezőmunkában nem­ csak komoly tevékenységet fejtettek ki, ha­­nem kiváló szellemi képességről (cleverness of brains) tettek tanúságot. Hogy minő anyagi támogatást jelent Pedrow kapitány működése, azt eléggé jellemzi az az egy adat, hogy csu­­pán a Vörös Kereszt magyarországi adomá­­nyai jóval meghaladják az egy miliárd ko­­rona értéket, míg az American Relief Admi­­nistration önkéntes adományokból mintegy negyven milló dollárt gyűjtött és fordít főleg gyermeksegélyezési czélokra- De a meleg ro­­konszenv, a­melyet az amerikai küldöttek s köztük elsősorban Pedlow kapitány, ebbe a sorsverte országba hoztak, az az erkölcsi tőke, a­melynek kamatait élvezzük, sem koronák­­ban, sem dollárokban nem becsülhető meg. Az Amerikai Vörös Kereszt nem jót­ékony­­sági intézmény hangsúlyozta beszéd köz­­ben Pedlow kapitány,­­ hanem a háború okozta pillanatnyi szükség (emergency) eny­­hítését szolgáló katonai szervezet. Három cso­­portja van a szükséget szenvedőknek : a be­­tegek, a gyermekek és az aggok. Ezekre ter­­jed ki Pedlow kapitány munkája. Minden szavából kiérzik, hogy nem lelkesedik a köz­ keletű, pietista ízű jótékonyságért, a­mely érzelgősséggel óhajtaná leplezni a gazdasági probléma meztelen igazságtalanságát. Nem­ csak a katona öntudata szól belőle, midőn a Vörös Kereszt tevékenységében a tengeren­ túli nagy államközösség funkczióját a társa­­dalmi Charity-vel helyezi szembe, hanem a jótékonyság útján megvalósítható czélokat világosan felismerő szoc­iálpolitikus. Az a kiáltó gazdasági ellentét, a­mely termelési rendünk egyik eredménye, jótékonysággal, saj­­nos, nem orvosolható : a jótékonyság a baj­­nak mindig csak szimptomatikus kezelése volt. Ma, midőn a háborús vagyoneltolódások és a csökkent termeléssel hat éven át szemben­álló anyagpazarlás e kiáltó ellentétet kriti­­kussá fokozta, a nyomor szimptomatikus ke­­zelése kevésbbé lehet sikeres, mint valaha. És mégis visszatarthat-e bennünket a szenvedők és sínylődők segítésétől a tudat, hogy nélkü­­lözéseiket csak átmenetileg tudjuk enyhíteni? Ily tanácsot csak a Verelendungsteorie-nak GYEREKEK SOROZÁSA AZ AMERIKAI ÉLELMEZÉSRE. A SZERETETADOMÁNYOK HALMAZA A DUNAPARTI TEHERPÁLYAUDVAR RAKTÁRAIBAN. A SZERETETADOMÁNYOK KIOSZTÁSA. AZ AMERIKÁBÓL ÉRKEZETT SZERETETADOMÁNYOK A DUNAPARTI TEHER­PÁLYAUDVARON.

Next