Vasárnapi Ujság – 1921
1921-10-23 / 20. szám - Angora (képekkel). Horváth Béla 234. oldal / Tárczaczikkek, napi érdekű közlemények
, ANGORA. A nagy háború előtt Kisázsiában tett karavánutazásomról szól utinaplóm e fejezete. Angora volt háromhónapos utunk végállomása. Ma e vidéken játszódnak le a „kultúrnagyhatalmak" által halálra itélt vitéz török nemzet haláltusái. A jövő majd megmutatja, enyészet vagy föltámadás sarjadozik-e a daczos turáni harczosok kiontott véréből? Allah ekber! Allah kerim! Az Isten nagy! Az Isten irgalmas! Az Isten az erősebb zászlóaljakat segíti. A nemzet, mely meghunyászkodással tűri megkorbácsolását, megérett a pusztulásra, íme a török ellenáll. Mi pedig tűrjük. * Augusztus 3o-ikán délután az 1200 méter magas Köpekli-Boghaz (Kutyahágó) útfordulójáról a háromszoros terraszban elhelyezkedett hegylánczokon át a távolban hirtelen megpillantottuk Angora karcsú minaretjeit és terjedelmes mecsetjeit. Itt terült el tehát alattunk több száz méter mélyen az a híres város, melynek birásáért annyi vér és könny folyt a Kelet és Nyugat nagy tusáiban. Az eredetileg frigiai város, melyet állítólag Midas király alapított, idővel a tektoszági galaták fővárosa lett, akiktől Manlius Vulso Kr. e. 189-ben Róma részére elfoglalta. Angora (Ankyra), amelyet Nero metropolissá tett, a római uralom idejében Sebaste nevet nyert. A város ezután is sok vihart és pusztulást látott, mert földrajzi fekvésénél fogva a keletről nyugatra vándorló népeknek állandó prédájául szolgált. Palmyra* császárnője, Zenobia is elfoglalta időnkint, majd egymás után rabolták ki Hor= roes alatt a perzsák, Szófián és Harun el- Rasid alatt az arabok, majd a keresztes hadak, a szeldzsukok. I. Murád alatt az oszmánok, a XV. században a rettenetes Timur Lenk (Temerlán) khán száguldó mongol hordái,** sőt még 1832*ben is ostromot állt ki Ibrahim egyiptomi pasa seregei ellen. A magas hágóról csigavonalban aláeresz*kedő úton üde szőlők, csinos présházak és gyümölcsösök közt sebesen ügettünk be, egy kitörni készülő vihar porfellegeitől is űzetve, a városba, ahonnét vonatsíp hangja hatolt felénk. Mily különös, rég nem hallott hang. Én előre siettem a Bekir effendi szép új szállodájába, melyen a „Hürrijet Heteli" (Szabadság szálloda) zengzetes czím díszeleg, de a melyet, a mint a nyugtalan éjszakák mutatták, inkább „Poloska gyűléséhez" kellett volna czímezni. A ma 40,000 lakossal bíró Angora, mely már az ókorban a keletre, Szíriába, Perzsiába és Örményországba irányuló kereskedelemnek fontos állomása volt, még ma is jelentős hely, mert az 1892-ben megépült vasút itt végződvén, a Kaiszárie, Jozgat stb. felé induló kereskedők innen veszik útjukat. Épen ezért csarsija (bazárja) igen élénk, melynek fő útvonala , a Balik,Pazar (Halpiacz) arról nevezetes, hogy mindent lehet itt kapni, csak épen halat nem, legföljebb szárdiniás dobozokban. Mohairja (angora szőrme), méze, viasza, gyümölcse, ópiumja messze a földön híres. A kereskedelmet főleg örmények tartják a kezükben. A még ma is jórészt szétesett, ősi falaktól körülvett város, mely egy görög és két örmény érsek székhelye, közel 80 mecsetet számol, amelyek közül a Hadzsi=Bajrám, a Merli = háne és az Arszlan«háne mecsetek tűnnek ki a többi egészen egyszerű építmények közül. A mahallák (városrészek) közül a legelhanyagoltabb a török negyed, melynek roskatag viskói közül az ember szívesen menekül az igen csinos, modern épületekkel biró örmény mahallába. Amióta különben a vasút megépült, a város, mely a hason* nevű vilajet székhelye, szemmelláthatólag sokat emelkedett: a forgalmasabb utczákat rendesen kikövezték, az utczákon petroleum» Auer”lámpákat szereltek föl, a város nyugati oldalán 2—3 emeletes házakat, modern iskolákat emeltek, de ez mind csak a legújabb évek munkája. A nagy történelmi múltra azonban a városban lépten - nyomon emlékeztet egy - egy tárgy : úton-útfélen hever egy*egy szép ion oszlopfő, vagy oszloptörzstöredék, csorba bizánczi kőoroszlánok, beépített és görög irású kőtömbök. Augustusnak elég épen megma* radt 10 méter magas győzelmi melynek tetején ma egy hosszúlábú oszlopa * gólya* család rakott fészket és a Hadzsi = Bajram mecsetnél romban álló Augustus temploma hirdetik örök dicsőségét a római fegyverek* nek és a klasszikus művészetnek. A templom nyitva álló tágas márványkapuja szomorúan panaszolja az utókor közönyét. A lépcsőfokok közt fű nős a földalatti alépítményben, hol egy, még maga a nagy császár által megfogalmazott szövegű márványtábla: a „Mar* mor Ancyranum" őrzi Augustus tetteinek fölszámlálását, — vizet és joghurtot tarta* nak hűsen az őrzéssel megbízott zöldszárikos (szárik az a kendő, amivel a turbánt körül* csavarják) dervisek, akik a látogatótól ruhája szerint kívánnak baksist. Romban hever a hegytetőn a lőréses fellegű vár is (Ak=kale), romban a masszív bástyák, melyekről este felé bebugyogós s a férfiak elől rémülten kendőikbe burkolódzó török asszonyok lógatják le lábaikat a mélybe s nézik azt a csodaszép panorámát, melyet itt a Tabakhane*Szu patakja nyújt, mely a várhegy és a szemközti magas hegy közt egy igen mély és roppant meredek falu szurkolókban kanyarog keresztül. A Balik-Pazáron rikítóan tarka tömeg hullámzik, nyüzsög föl s alá , gummiköpenyes európai utasok őgyelegnek koczkásruhás asszonyaikkal a sarkokon, amott egy szurok* fekete képű óriás szerecsen veszekszik egy kövér örmény árussal; ingujjra vetkőzött görög szakácsok bódéiban sárgakaftános arab zarándokvezetők esznek versenyt marezona képű kurd katirdzsikkal (öszvérhajcsár), jönnek hintók, bivalyos szekerek, megrakott hammálok (hordár). Mindenki hadonáz, alá kúszik, ócsárol s e zsivajba bele * belesüvít egy buzgó tellár kiáltása. — Güzel kariola, aki medzsidie, ali=i=i=i*i. Szép ágy eladó, hat medzsidie h*a*a=a*at. Ez egy praktikus keleti intézmény. Aki valami holmiját el akarja adni, az azt oda adja egy ilyen kikiáltónak (tellál). Ez azt a csarsiban körülhordozza, kiabál, kínálja s a legtöbbet Ígérőnek eladja. Valóságos kis börze, a hol azonban a baisse párt hiányzik. Amott egy vak kikiáltó hordozza hátán a szinház £ ölesbetűs plakátját és éneklő orrhangon hívja a közönséget az „Othello" elő* adására. Shakespeare Kisázsiában! Eppur si muove, és mégis mozog a föld! Másnap eladtuk lovainkat, nyergeinket, fölösleges fölszereléseinket, elvégeztük híva* * Bizonyára nem Augustus idejéből származik, hanem későbbi korszakból: Juliánus vagy Joviánus császárok korából Azonban általában Augusztus oszlopának hívják, törökül : Bal* Kiza Mináre. AUGUSTUS CSÁSZÁR OSZLOPA. * Angora tengerszin fölötti magassága 848 méter, míg a hágó magassága, ahol mi voltunk, közel 1200 méter. ANGORA-KECSKENYÁJ. * Melynek csodálatgerjesztő romjai a szíriai sivatagban most is láthatók. **Az Angora melletti ütközetben (1402.) maga a szultán: 1. Bajezid is foglyul esett. ANGORAI KÉPEK. SZŐNYEG-KOTOK.