Vasas, 1957 (62. évfolyam, 1-8. szám)

1957-05-22 / 1. szám

A Magyar Vas- és Fémipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének lapja 65. ÉVFOLYAM, 1. SZ. Túlzások nélkül — de következetesen A vas- és fémipari üzemek szervezett dolgozóinak kíván­ságára több évi szünet után újra megjelentetjük szakszer­vezetünk lapját. Az első szám megjelenése — 1892 — óta el­telt 65 év alatt sokszor kel­lett a lapnak nehéz küzdelmet vívni létéért, az elnyomók ke­gyetlenkedéseivel, önkényével és támadásaival szemben. Saj­nos, az is előfordult, hogy megalkuvók kezébe kerülve tért el a lap a munkásosztály érdekeinek védelmétől. Mind­ezek ellenére a néphez min­dig hű, szervezett vasipari dol­gozók, a legnehezebb körül­mények között sem adták fel a harcot. Mindent elkövettek, hogy a Vasas lap az igazság szócsöve legyen. Ezeket a szak­­társainkat tekintjük példaké­peinknek. A nagy vasas család hagyo­mányainak megfelelően a ma­gyar vas- és fémipar­­becsüle­tes dolgozói őszinte harcosai és építői a szocializmusnak. Kellően tudjuk értékelni és­­ becsülni az elmúlt évek hi­báit messze túlhaladó ered­ményeinket. A kapitalizmus igájából nem olyan régen sza­badultunk ki, hogy elfelejtet­tük volna százszor elátkozott gyötrelmeit. Nem akad olyan becsületes szaktársunk, aki ne ítélné el az 1956 októbereiben kirobbant ellenforradalmi tá­madást, aki a kapitalizmust visszakívánná, aki ne harcol­na azok ellen, akik azt vissza szeretnék állítani. Forradalmi --új kormányunk és az MSZMP szembefordulva az ellenforradalmi — reakciós — támadásokkal, dolgozó né­pünk érdekében a szocializmus építésén fáradozik. Ezt minden józanul gondolkodó vasas he­lyesli és támogatja. Szervezeti és cselekvési ön­állóságunk jogán — túlzások nélkül, de következetesen — bátran és őszintén felemeljük szavunkat a bárhol jelentkező hibák és hiányosságok ellen, a dolgozók jogainak,­ helyes kí­vánságainak valóra váltásáért. Ugyanezt kérjük munkánkkal kapcsolatban minden szaktár­sunktól, minden jóakarónktól. Tudjuk, hogy országunk mai nehéz gazdasági helyzetében sokszor ki kell állnunk úgy­nevezett népszerűtlen felada­tokért, de éppen a dolgozók egyetemes érdekében szembe­fordulunk a demagógokkal, a csak követelőzőkkel Azt akarjuk, hogy a Vasas a magyar vas- és fémipari dolgozók által írt és olvasott lap legyen. Tájékoztassa az üzemek szervezett és szerve­zetlen dolgozóit szakszerveze­tünk munkájáról, harcairól, eredményeiről. Foglalkozzon a dolgozók mindennapi életével és munkájával kapcsolatos gondokkal, eredményekkel, örömökkel. Minden szervezett vasas , munkás, mérnök, ad­minisztratív dolgozó— számá­ra lehetőséget adunk, hogy a lap hasábjain kifejthesse a szo­cializmus építését, a békét, a dolgozók valóságos érdekeit szolgáló nézeteit, javaslatait, és nem utolsósorban bírálatait akár a szakszervezeti, akár az államvezetés kérdéseiben. Mindent elkövetünk, hogy szakszervezetünk lapja is hoz­zá­járuljon hazán­k­ felemelke­déséért folytatott munkánk eredményességéhez. Termé­szetesen elsősorban a szakszer­vezetünkhöz tartozó szakmák problémáival foglalkozunk, de soha nem hagyjuk figyelmen kívül egész népünk és más nemzetek dolgozóinak egyete­­­­mes érdekeit.-­­ ÁTLAGOSAN 10 SZÁZALÉKOS EMELÉSSEL rendeződik az adminisztratív dolgozók bére Az adminisztratív dolgozók hosszú idő óta fennálló jogos sérelme rövidesen orvoslást nyer. A forradalmi munkás­paraszt Kormány a szakszer­vezetek javaslatára határoza­tot hozott az adminisztrr­tív állománycsoportban levő dol­gozók bérének rendezésére. A határozat szerint az emlí­tett állománycsoportban dol­gozók alapbérét 1957. június 1-i hatállyal rendezni kell. Ugyanakkor a régi elavult nomenklatúra helyett egy korszerű munkaköri csopor­tokra osztott nomenklatúrát kell bevezetni. Az új nomen­klatúra lehetővé fogja ternni az egyes munkakörök között a helyes feszültségi sorrend ki­alakítását, ugyanakkor tekin­tetbe vesni a magasabb isko­lai, az egyetemi és főiskolai végzettséget. Ennek megfele­lően a közgazdászokat, jogá­szokat, üzemgazdászokat ma­gasabb fokozatba kell beso­rolni. Az új nomenklatúra sze­rint az adminisztratív dolgozók legalacsonyabb munkabére például a kar­tonkezelőknél 800 forint lesz, még ügyintézőket 1900 forintig terjedő bér­határba lehet besorolni. A bérrendezés során az ed­­­digi rendszeres és eseten­kénti prémium összeg je­lentős részét a dolgozóknál alapbéresíteni kell, ezen felül minisztériumi szin­ten átlagosan mintegy 10 százalékos béremelést kell végrehajtani. A bérrendezésről szóló ha­tározat alapján a Kohó- és Gépipari Minisztérium a Vasas Szakszervezettel egyetértés-­­ ben Végrehajtási Utasításban fogja a vállalatok részére sza­bályozni a bérrendezés végre­hajtásának módját. A határozat szerint a bér­rendezést a vállalatnak, az üzemi bizottsággal egyetértés­ben kell végrehajtania. Ennek következtében komoly feladat hárul üzemi bizottságainkra, hogy a vállalat rendelkezésé­re bocsátott keretösszeget a kiadott irányelveknek megfe­lelően használják fel. Üzemi bizottságaink ebbe a munkába vonják be a bérbizottságot, az adminisztratív dolgozók megbízottait, az egyes osztá­lyok szakszervezeti bizalmiait és gondos előkészítés alapján tegyék meg javaslatukat az új besorolásokra. A besorolások elkészítésénél mindenkor ve­gyék figyelembe az egyes dol­gozók szakképzettségét, szak­mai gyakorlatát, szorgalmát. Az a körülmény, hogy az új besorolások érvénybe lépésének az üzemi bizott­sággal egyetértésben, kell történnie, azt jelenti, hogy az üzemi bizottság hozzá­járulása nélkül a vállalat az új besorolásokat nem léptetheti életbe. Természetes, hogy az üzemi bi­zottságnak a fent körülírt jo­ga kötelezettségekkel is jár és a maga részéről maximális se­gítséget kell nyújtani a válla­latnak a legmegfelelőbb fe­szültségi sorrend kialakításá­ban. A vállalat a határozat ér­telmében köteles a dolgozókat új besorolásukról írásban ér­tesíteni. Szakszervezetünk, amikor javaslatot tett az adminisztra­tív dolgozók bérének rendezé­sére a kormánynak, termé­szetszerűleg figyelembe vette a népgazdaság érdekeit, az or­szág teherbíró képességét. A munkás-paraszt forradalmi kormány ezek alapján méltá­nyolva a jogos kérést —, mint már más esetekben is most is — a dolgozók érdekeinek meg­felelően orvosolta ezt a régen húzódó sérelmet. ................— * —­ A különböző igénybevételnek megfelelő munka- és védőruhákat gyártsanak Az anyagok helyes megvá­lasztása mellett gondosan kell a ruhákat elkészíteni, hogy egyrészt megfelelő méretűek és szabásúak legyenek, más­részt az egyes munkakörök sajátosságainak megfelelő he­lyi erősítéssel legyenek el­ Munkaruha és védőruha ju­ttatás időszerű kérdései Az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság területén vég­zett munka szükségessé teszi, hogy az ott foglalkoztatott dol­gozók megfelelő munka- vagy védőruhával rendelkezzenek. Igen lényeges különbség van a munka- és védőruha meghatá­rozásánál. A munkaruhát egy bizonyos meghatározott időre juttatni lehet, a védőruhát pe­dig a szükségletnek megfe­lelően biztosítani kell a dolgo­zók részére. A dolgozók munka- és vé­dőruha juttatását a Munka Törvénykönyve 85. és 86. §-a szabályozza. Az elmúlt évek során e tör­vények (de különösen a mun­karuhát szabályozó törvény) alkalmazása nem a dolgozók megelégedésére lett végrehajt­va. Szakszervezetünk már évekkel ezelőtt javasolta, hogy a munkaruha juttatás, megál­lapítását üzemi szinten kell biztosítani, azonban a SZOT és az állami szervek elvetették ezt a véleményünk szerint leg­helyesebb megoldást és helyet­te érvénybe került egy olyan munka- és védőruha juttatást szabályozó rendelkezés (KGM vonalon az 5400/1955. KGM.), mely országos szinten határoz­za meg a munka- és védőruha ellátást. Az igen sokféle üzem­re és a­­helyi viszonyokból adó­dó munkaköri sajátosságokra nincs tekintettel a rendelet. Az üzemeknek mereven ragasz­kodtak kellett a végrehajtási utasításhoz még abban az eset­ben is, ha ez nem volt ered­ményesen alkalmazható. Nem kevés azoknak az üzemeknek a száma sem, ahol viszont igen lazán kezelték a juttatásokat, például az Ikarus-gyárban bundák voltak hosszú ideig indokolatlanul egyes dolgozók­nál. Mindkét jelenség igen nagy elégedetlenséget váltott ki. Egyrészt a rendelet merev al­kalmazása miatt nem része­sült juttatásban olyan dolgo­zó, akinek a munköje esetleg nem szerepelt a jegyzékben, de kimerítette az idevonatkozó törvényben foglaltakat. Más­részt a rendelkezés liberális alkalmazása is elégedetlensé­get szított, de ezen túl előse­gítette egyes vállalatoknál a munkaerő vándorlást is. Már régen időszerűvé vált a Az üzemek különbözősége és a munkakörök sokfélesége miatt nem tartható fenn az országos szinten megállapított munkaköri meghatározással el­látott juttatások jegyzéke, a benne foglalt kihordási idők­kel. A fenti idézet munkatör­vények módosítása nélkül is megoldható ez a kérdés a dol­gozók bevonásával és így azok megelégedését eredményezik. A jogos igények kielégítésére kell törekedni, a MT. 35., 86. §-a betartása mellett. A védőruha biztosítása csak bizonyos rendezésre szorul, de a munkaruha juttatást alapjaiban kell megváltoztatni. A munkaruha juttatás szük­ségességét és azok kihordási idejének megállapítását az üzemekre kell bízni. A gya­korlat azt bizonyítja, hogy a helyi viszonyokat és a körül­ményeket elengedhetetlenül fi­gyelembe kell venni. Más kö­rülmények állnak fenn csak az esztergályos munkakört ki­ragadva — egy műszergyár esztergályosánál, vagy egy mozdonygyár esztergályosánál még abban az esetb­e is, ha mindketten egy méter csúcs­távnál nagyobb padom dolgoz­nak. A munkaruha szükséglet reális anyagi fedezetét bizto­sítani kell. Az eddig felhasz­nált keretösszeg nem minden dolgozók ezen jogos panaszá­nak rendezése , a reális igé­nyek kielégítése. Népgazda­ságunk egyik legújabb szervé­nek hatásköréhez a Munka­ügyi Minisztériumhoz tartozik ennek a kérdésnek megoldása. vállalatnál fogadható el, mert ahol eddig is lazán kezelték a munkaruha juttatást, azok is­mét előnybe kerülnének. A pénzügyi fedezetet a Munka Törvénykönyvben rögzített el­vek alapján megállapított munkaruha szükségletnek megfelelően kell biztosítani, mely iparáganként változó kell, hogy legyen. A munkaruha juttatás helytelen megállapítása mellett igen sok panasz merült fel a munkaruha minőségének romlása miatt is. A munkaruha gyártásnál figyelembe kell venni a dolgozók vélemé­nyét. Egyes munkakörökben meg­felelő a ritkább szövésű, könnyebb anyag, mert a munka természete nem kíván­­ nagy ellenállást igénylő mun­­­­karuhát. Vannak azonban olyan mukakörök, ahol nagy­fokú szennyeződés miatti gyakori ruhatisztítás, vagy a munka természete miatt nagy­fokú ruha­elhasználódás ok­vetlen indokolttá teszi az olyan anyag előállítását, mely legjobban megfelel ezeknek a követelményeknek. Az anya­gok ilyen megválasztása, ha látszólag nagyobb kiadást is jelent, azok tartóssága folytán végső fokon nagyobb megtaka­rítást ereményez, mint a ráfor­dított többletkiadás. A munkaruha elosztást bízzuk az üzemekre Gyermekeinkért... az atomháború ellen Anya vagyok. .. Egy 3 éves kislány és egy 14 éves fiú anyja. Nézhetem-e, nézhetjük-e tétlenül mi anyák, hogy a háborút akarók kicsiny, de rendkívül veszedel­mes csoportja, a pusztítás szolgálatába akarja állítani az atomkutatás eredményeit. Olyan fegyverek gyártására akarják felhasználni, amely elől nincs menekvés, amely­­lyel tömegesen ölnék meg gyermekeinket. Most, amikor velem együtt minden anya készül a gyermeknapra, most különösen érzem, hogy tennünk kell valamit, hogy tiltakoznunk kell, a bestiális gyilkosok al­jas törekvései ellen, gyermekeink életének megvédéséért! Ahogy elnézem gyermekeim boldog, gondtalan játsza­dozását, a csillogó gyermekszemeket, ujjongásukat egy­­egy érdekes látnivaló, vagy új játék láttán, akaratlanul is elém tolulnak azok a rémképek, hogy mi lenne, ha a békét akaró emberek törekvése nem sikerülne... Hiába az anya vágya, hogy megvédje gyermekeit az élet kisebb-nagyobb viszontagságaival szemben, hiába a legnagyobb erőfeszítés, minden anyai kedveskedés, min­den vágy, hoott sohase tűnjön le a boldog mosoly gyer­mekeinek arcáról, ha a­ veszedelmet, amely atom- és hid­rogénbomba képében felénk közeledik, nem tudjuk elhá­rítani ... Ezért súlyos és nagy a mi felelősségünk, ha tétle­nül nézzük, ha nem ismerjük fel, ha nem fogunk össze az atomveszedelem elhárítására. Mi, magyar anyák, össze kell, hogy fogjunk, a világ összes asszonyaival és fel kell emelnünk tiltakozó sza­vunkat egy új, minden eddiginél borzalmasabb háború ellen. Most kell ezt tennünk, amíg nem késő... Mert ha ezt elmulasztjuk, egész életünk fáradozását, legnagyobb kincsünket, gyermekeinket dobjuk áldozatul. Láthatjuk, hogy amit e háborús uszítók tesznek, nem tréfa, hiszen milliók tiltakozása ellenére is, végrehajtot­tak atombomba-robbantást éppen a napokban, a Csendes­óceán egyik szigetén. Olvashatjuk, hallhatjuk, hogy világhírű tudósok hazánkban és más szocialista és kapitalista államokban is­­ erélyesen tiltakoznak az atomkísérletek ellen és követelik annak betiltását. Ezek a tudósok számíthatnak arra, hogy minden anya támogatja törekvéseiket. De most már úgy érzem, hogy nem elég, ha csak tá­mogatjuk, nekünk anyáknak vezetőjévé kell válnunk en­nek a harcnak. Nekünk, anyáknak kell — a világ bármely pontján élünk is — a háborúra spekulálók kezéből kicsavarnunk ezt a veszedelmes fegyvert, még mielőtt a felhasználására sor kerülhetne és öldöklés helyett, az emberiség hasznára, a békés építőmunka és gyógyítás szolgálatába állítani. Ha összefogunk és igazán akarjuk, akkor a sokmil­­lió anya összefogása célt ér. Akkor, de csak akkor, ha ez az öldöklő fegyver ár­talmatlanná lesz téve, csak akkor nézhetünk gyerme­keink szemébe bátran, hogy mindent megtettünk értük, ami anyai kötelességünk... Bokor Pálné műszaki rajzoló, Kontakta-gyár készítve, mert tartósságuk így növelhető. Az eddigi gyakor­latból kiindulva szélesebb kör­ben kell a különleges forma­igényeknek eleget tenni, mert ez is befolyásolja a balesetek és az ipari megbetegedések megelőzését. A munka sajátosságainak megfelelően kell készíteni: kétrészes munkaruhát — kü­lön munkanadrágot — egy­beszabott munkaruhát — melles nadrágot — munkakö­penyt— zseb nélküli, sima munkaruhát és köpenyt, stb. A ruhaféleségek mellett a legnagyobb gondosságra kell törekedni a lábbelik készíté­se és juttatása terén is. A láb­beli ellátásnál ugyancsak a legmegfelelőbb formát és a takarékosságot kell szem előtt tartani annál is inkább, mert azok nyersanyaga nagyrészt import cikk. Helyesnek tar­tanánk a lábbelik készítésénél, hogy legyenek tekintettel a női és a férfi dolgozókra és a különböző munkákra. Pél­dául a vasanyag mozgatók ré­szére balesetelhárítás céljá­ból acélbetétes orrú bakancso­kat gyártsanak. A megfelelő minőség és for­ma betartását kötelezővé kell tenni nemcsak a juttatott, ha­nem a kereskedelem részére bocsátott ruha és egyéb cik­keknél is. A későbbi időben, népgazda­ságunk kellő megerősödése után helyesnek tartanánk munkaruha beszerzési hitel­akció bevezetését, mely a jut­tatásokon túlmenően segítené a dolgozók munkaruhával va­ló ellátását. Munkavédelmi osztály

Next