Vasas, 1958 (63. évfolyam, 1-11. szám)

1958-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A Magyar Vas- és Fémipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének lapja 87. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM.­ÁRA 50 FILLÉR 1958. JANUÁR HÓ A Vörös Csillag Traktorgyár üzemi tanácsa már dolgozik A Vörös Csillag Traktor­gyárban is — mint általában ahol üzemi tanácsot választot­tak és választanak — lelkiis­meretesen készítették elő e fontos szerv létrehozását. A szakszervezeti funkcionáriu­sokból kiválasztandó egyhar­­mad rész jelöltjeit az üzemi bizottság a műhelybizottsá­gokkal és a bizalmiakkal foly­tatott tanácskozások, valamint a pártszervezet aktíváinak se­gítségével válogatta össze. E munkának meg lett az ered­ménye. Mert az így javasol­takat a szakszervezeti aktíva­értekezlet változtatás nélkül hagyta jóvá. A 81 tagú üzemi tanács egyharmad részét képező, nem a szakszervezet által kijelölt tagjaira vonatkozólag a dolgozók választásának megkönnyítése érdekében az üzemi bizottság a pártszer­vezet segítségét kérve szin­tén tett javaslatot. Ennek he­lyességét az bizonyítja a leg­jobban, hogy a 28 fő közül csu­pán 2 fő helyett választottak mást, mint aki az eredeti ja­vaslatban szerepelt. A tanács­tagokat választó dolgozók el­mondták, hogy a javaslaton történt módosítást két üzem­részben a nagy­bb rátermett­ség alapján határozták el. Nyilvánvalóan helyesen cse­lekedtek. A Vörös Csillag Traktor­gyár dolgozói — mint más üzemekben is — várakozással tekintettek az üzemi tanács működése elé. Voltak olyan hangok, — na, egy bizottság­gal és néhány értekezlettel megint több lesz. A többség, — helyesen — azt hangoztat­ta, hogy sokat tehet ez a tanács az üzem fejlesztése, a dolgozók munka- és életkö­rülményeinek javítása, az üzemi demokrácia szélesítése érdekében. Az utóbbiaknak lett igazuk, vizsgálat eredményéről értesí­tem. — A kísérleti műhely új gépekkel való továbbfejlesz­tése — bár igen hasznos len­ne. — anyagi eszközök hí­A tanácsülés után három héttel az üzemi tanács mun­kájáról beszélgetve Ékes Mi­hály elvtárs, az öntödei TMK vezetője mondotta: Mint maeg­­hívott vettem részt az üzemi tanács ülésén. Az ott elhang­zottak a válaszok, valamint az azo­ a folyamatba tett in­tézkedések alapján a gyár azon dolgozói, akikkel a kér­désről beszéltem, látják, hogy sokat tehet,­­ és már tett is tán jelenleg nem valósítható meg. A többi felszólalásra is ha­sonlóképpen válaszolt Csató László igazgató elvtárs, az üzemi tanács — segítve az­ igazgató és a gyár egész kol-X lektívájának munkáját. Az­ üzemi tanács ülése jó és rövid 9 volt. Eredményességét többek­­ között avval is mérni le-2 hét — folytatta Ékes elvtárs • — hogy az értekezlet után ha- 2 ramenőben és ma, több héttel­ az első tanácsülés után, a dol-­ gőzök többször szóba hozzák­­ az ott elhangzottakat, és figye-­ lemmel kísérik a javaslatok­­ és bírálatok elintézését. 2 Az üzemi tanács első ülése Az üzemi tanács első ünne­pélyes ülését 1957. december 18-án tartották a Vörös Csil­lag Traktorgyár kultúrott­­honában. A tanács tagjain kí­vül meghívtak 200 dolgozót, — tanácskozási joggal. Éltek is vele. Az ülésre a tanácstago­kon kívül a meghívottak 75 százaléka ment el. A résztvevők figyelmesen hallgatták a beszámolókat. Svella János elvt­árs az üzemi bizottság elnöke az üzemi tanácsok működéséről szóló minisztertanácsi és SZOT ha­tározatokat, ezt követően Szé­kely László elvtárs, a vállalat fődiszpécsere a Vörös Csillag Traktorgyár 1958. évi tervét ismertette. A beszámolók elhangzása után az üzemi tanács tagjai és a meghívottak kérdéseket tettek fel, bíráltak, s nem utolsó sorban javaslatokat tettek a tervteljesítés előse­gítése érdekében. A beszámo­lókhoz tizennyolcan szóltak hozzá a tanácstagok és meg­hívottak vegyesen. A hozzászó­lók bátran, őszintén, és ami igen figyelemre méltó, meg­fontoltan és röviden beszél­tek. Bátor kérdések — őszinte válaszok A hozzászólásokra, javasla­tokra és bírálatokra Csató László elvtárs a vállalat igaz­gatója válaszolt. Kertelés nél­kül mondta meg, hogy mit tart helyesnek, melyek azok a kérdések, amelyeket fon­tolóra kell venni, valamint azt is, ami időszerűtlen, vagy megvalósíthatatlan. Ezen túl­menően megígérte, hogy min­den hozzászólásra, amelyre ez értek­ezleten nem tudott ki­elégítő választ adni, s két hé­ten belül írásban válaszol. Ez meg is történt. Nézzünk egy néhányat azok­ból a válaszokból illetve uta­sításokból, amelyeket Csató László elvtárs adott az üzemi tanács első értekezletén el­hangzottak alapján. Székely László elvtársnak, a vállalat fődiszpécserének. — Ékes Mihály elvtárs, az öntödei TMK vezetője az üze­mi tanács első ülésén javasol­ta, hogy a kooperációval járó bonyodalmak csökkentése ér­dekében a dömperputtonyok gyáron belüli készítését. Ké­rem, vizsgálja meg, hogy je­lenlegi adottságainkat te­kintve, beruházás nélkül, megvalósítható-e a javaslat. ■— Schrodt Jenő a központi termelési osztály mérnöke szóvá tette, hogy a forgácsoló üzemben sok gép nincs kel­lően kihasználva. Kérem, ezt is sürgősen vizsgálja ki. Homonnay László elvtársnak, Üzemgazdasági Főosztály. — Lehr­od­t elvtárs, az üze­mi tanács ülésén rámutatott, hogy a forgácsoló üzemben a második és harmadik mű­szakban indokolatlanul ugyanannyi segédmunkás van foglalkoztatva, mint a nap­pali műszakban. Kérem, vizsgálja ki ezt és tapasztala­tai alapján tegyen javaslatot. Ékes Mihály elvtársnak, az öntödei TMK­ vezetőjének.­­ Az üzemi bizottság ülé­sén elhangzott javaslataira az alábbiakat válaszolom: Nem lenne sem helyes, sem gaz­daságos a gyártmányainkhoz szükséges dieselmotorokat vállalatunknál készíteni il­letve erre berendezkedni. A Csepel Autógyár a szüksé­ges lerendezések birtokában és megfelelő kollektíva széles­körű tapasztalatait haszno­sítva számunkra is gazda­ságosabban tudja a motorokat előállítani. — A dömperputto­­nyok vállalaton belüli gyár­tására tett javaslatának vizs­gálatát kiadtam a Termelési Főosztálynak. A vizsgálat után az eredményről érte­sítem. Csípő Dezső szerkesztő mérnök elvtársnak. — Az üzemi tanács ülésén elhangzott kérdéseire illetve javaslatára válaszolva: az 1958. évi beruházási keretet még nem hagyták jóvá. Ha fe­lettes szerveink meghatároz­zák a végleges összeget, utána elkészítjük a beruházási ter­vet, s azt véleményezésre az üzemi tanács elé terjesztjük. — A társadalmi tulajdon lel­kiismeretesebb kezelése meg­óvása, az ellenőrzés fokozása érdekében szükséges tenniva­lókat a gazdasági vezetőkkel 1958 januárjában megbeszél­jük. Schrodt Jenő elvtársnak, a Termelési Főosztály mérnökének. — Válasz az üzemi tanács ülésén tett javaslataira,, il­letve bírálataira. A forgácsoló műhelyben a kellően ki nem használt gépekre, valamint a második és harmadik mű­szakban indokolatlanul alkal­mazott segédmunkásokra vo­natkozó bírálatainak felül­vizsgálásával megbíztam az üzemgazdasági főosztályt. A Három héttel az első ünnepélyes tanácsülés után a TOVÁBB - EZEN AZ ÚTON Levelet küldött elnökségünkhöz szakszervezetünk leg­idősebb tagja, a 88 éves Péter József elvtárs, a nyugdíjas vasöntő, 62 éve szakszervezetünk tagja. Kedves Elvtársak! Huszonnégy társam és a magam nevében köszönetemet fejezem ki azért a kedves megemlékezésért és ajándéko­kért, amelyben minket — 50 évnél hosszabb idő óta szak­­szervezeti tagokat ■— részesítettek a XXII. kongresszus alkalmával. Mind a huszonöten részt vettünk a kongresszuson. Figyelemmel hallgattuk a beszámolókat és a vitát. Magunk között beszélgetve megállapítottuk, hogy az utánunk követ­kező generációk jól képviselik azt az ügyet, amelynek mi több mint 50 évvel ezelőtt lettünk harcosai. A dolgozók ér­dekeiért folytatott harcnak ma már nagyszerű eredményeit is élvezzük. Őszintén örülünk ezeknek az eredményeknek, s biztosítva látjuk a­ helyes továbbhaladást. Menjenek elv­társak bátran ezen az úton. Ehhez kívánunk mi öregek az utánunk következő generációnak erőt, egészséget. A megjutalmazott huszonöt öreg vasas nevében: Péter József nyugdíjas vasöntő A AKII. kongresszus által választott elnökség első ülése Az elnökség saját feladatairól Szakszervezetünk XXII. kong­resszusán megválasztott elnök­ség első ülését 1957. december 1­6-án tartotta meg. Ekkor a kö­vetkező határozatokat hozta: Kimondta az elnökség, hogy minden tagjának kötelessége a saját üzemében, munkahelyén a lehetőségekhez mérten köz­reműködni a szakszervezeti munka javításában. Ezenkívül más üzemekben rendszeresen hívjanak össze beszélgetéseket a szakszervezeti aktívákkal és a dolgozókkal, valamint tart­sanak fogadónapokat. Területi bérügyi bizottságok szervezése Határozatot hozott az elnök­­­nökség, hogy 1958. I. negyed­évében Budapesten a X., XI. és XIII. kerületben és minden vidéki területi bizottság mel­lett — Győr, Pécs, Szeged és Debrecen megyei központok kivételével, területi bérkoor­dináló és munkaügyi bizottsá­got kell alakítani. E bizottságok feladata figye­lemmel kísérni a területükhöz tartozó vállalatok és fontosabb szakmák átlagbéreinek, a mun­kások és alkalmazottak kere­seti arányainak alakulását Tapasztalataik alapján javas­latokat készítenek s ezeket el­juttatják a kerületi, illetve a szakszervezeti központhoz, hogy az esetleges felmerülő kereseti aránytalanságok meg­szűnjenek. Ileresr­ödög a jogfolytonosság igazolása Az elnökség határozatot ho­zott mely szerint a régi szak­­szervezeti tagság megszakadá­sa esetén a töredék időket a jövőben nem kapcsolja össze, elismerésével a jogfolytonossá­got nem biztosítja. 1945 és 1952 között minden ilyen irá­nyú indokolt kérelemnek szak­­szervezetünk eleget tett. Azok részére, akik a fentebb meg­jelölt időben ezen kérésüket saját hibájukon kívül nem tudták beterjeszteni, 1957-ben lehető volt jogfolytonosság igazoltatása. Számos ilyen ügyet intézett el szakszerveze­tünk az elmúlt évben. Ezt a munkát 1958. január 1-vel az elnökség befejezettnek tekinti. Kivételt csak az 1919-es ese­mények után emigrációba kényszerült és csak ez után ha­zatérő elvtársak képezhetnek. ONTOBÁL Az öntők hagyományos bálját — amelyeket a múlt­ban rendszeresen megren­deztünk — ez évben február 15-én tartjuk, szakszerveze­tünk központi székházában. Szaktársainkat és család­tagjaikat szeretettel meghív­juk. Önzők szakmai bizottsága GYERMEKEINK MOSOLYÁÉRT 5 Üzemeinkben a szakszervezeti nőbizottságok kezdeménye­­­­zésére több ezer dolgozó készített játékokat társadalmi munká­­i­ban, hogy karácsonykor, a fenyőfa-ünnepen az üzemek dolgo­zóinak gyermekeit megajándékozhassák, hogy gyönyörködhes­­s­­enek a gyermekek boldog mosolyában.­­ A Del Hajógyárban 60 ezer forint értékű játékot és ruha- 3 neműt osztottak ki a dolgozók gyermekei között. Minden gyere­rmeket megajándékoztak, 12 éves korig. ) A Budapesti Villamosgép és Kábelgyárban az üzem dol­­­­gozói által készített babákkal, bababútorokkal, fából készült­­ állatokkal és egyéb ajándékokkal közel 1500 gyermeknek sze­r­­­eztek örömet.­­ A MÁVAG dolgozóinak gyermekei között 40 ezer forint­­ értékű ajándékot osztottak szét. S A Budapesti Szerszámgépgyár dolgozói 18 ezer forint ér- B tékű ajándékkal kedveskedtek gyermekeiknek. r Szakszervezetünk központja 30 ezer forint értékű ajándék­­­kot adott át kedves ünnepség és vendégség keretében a Béke ? Leányotthon árváinak és félárváinak. Ezen ajándékok között­­ szerepelt egy televízió a közösség részére. A 180 féle egyéni is ajándékok között volt: 15 ..Pajtás” fényképezőgép, tréning­, ruhák, pulóverek és a játékok változatos sora. ? Nagyon hosszan lehetne sorolni, hogy üzemeinkben mit és­­ milyen értékben adtak ajándékul a gyermekeknek. Reméljük. ? ".offy ebben az esztendőben békében élve és építve szocialista­­ hazánkat, az év végén még több mosolyt varázsolhatunk gyer­­­­mekeink arcára. Ezért dolgozunk és ehhez kívánunk egymás­ának erőt, egészséget az új évben. A Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár óvodásai örülnek a kiosztásra került ajándékoknak. A Béke Leánynevelő Otthon megajándékozott lakóinak egy csoportja. A Del Hajógyár dolgozói által készített játékok. Válasz a kongresszusunkon felvetett kérdésre A XXII. kongresszusunkon számos üzemi küldött helyeselte, hogy a mosógépek 30 százalékát a kereskedelem utalványok ellenében szolgáltatja ki a dolgozóknak. Azt­­javasolták, hogy ezt­ a 30 százalékot 50 százalékra emeljék fel, és az utalványo­kat a szakszervezetek útján osszák el. A kongresszus a küldöttek javaslatát elfogadta és határo­zattá emelte. Ennek alapján elnökségünk eljárt az illetékes szerveknél, aminek eredményeképpen az 1957. IV. negyedév­ben juttatott 340 darab mosógép utalvánnyal szemben 1958. I. negyedévében 600 db. mosógép-utalványt kaptunk. Ezt 105 bu­dapesti üzem között osztottuk el. Tájékoztatásul azt is közöljük, hogy vidéki üzemeink az SZMT-től, kapják a mosógéputalványt, így az I. negyedévben a vasipari dolgozók 600 darabnál sokkal több mosógépet kap­nak. Munkásellátási osztály

Next