Vasas, 1960 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

2_____ CplIcuiatkra az Qkam±bóL Halk beszédű asszony ül egy kis csoport közepén. A nőtanács, a KISZ, a pártbizottság képviselői beszélgetnek vele, életéről, munkájáról ... Az Ikarus pártbizottságán vagyunk, s az asszony Györki Sándorné, a vasasszakszervezet egyik volt előadójának özvegye. A két gyerek, kik elkísérték ide, a négyéves kislány és a tizenhárom esztendős fiú — az ellenforradalom áldozatának árvái. Az asztalon kis cipő, bundás télikabát, zakó, hócipő és sok-sok karácsonyi édesség ... Baranyai elvtárs, a párttitkár adta át a gyár dolgozóinak ajándékait. — Azt akarjuk — mondotta^ többek között —, hogy szebbé ff váljék karácsonyuk, hogy ff érezzék: nincsenek egyedül,^ mert a vasas munkásösszefoff gás — a béke s az emberi ff szeretet ünnepén sem hagyja^ magára annak hozzátartozóit, ff aki a mi szép jövőnkért ál-« dozta fel életét. * ^ Közép-Európa legjelentősebb autóbuszgyára, az Ikarus is ha- 4 táridő előtt fejezte be felemelt v éres tervét. A „családi” timne- uben közel háromezer dolgozó vett részt és megjelent Fock Jenő ^ elvtárs, az MSZMP Politikai Biízottságának tagja, Hidasi Ferenc, az KGM képviselője is. Hírt Ferenc, a vállalat vezetője részletes beszámolójában elmondo ta, hogy év végéig, terven felül 77 autóbuszt, 12 különleges gépjármművet — többek között tejszállító kocsikat — adnak át a forgalom-írak, valamint két és félmillió foyrint értékű pótalkatrészt gyártsanak. Hangsúlyozta, hogy az előző évhez képest 12,3 százalékkal emelykedett a termelékenység. Kiemele a kongresszusi brigádverseny jelentőségét és ebben a szakszer- ^ vezet nagyszerű irányító tevékenyységéte. Hidasi Ferenc, az Autó- és Trak- ^ toripari Tröszt igazgatója tolmá- ^ csolta a vállalat kollektívájának 4 Csergő János miniszter üdvözletét és köszönetét. Az ünnepség a Kuly túrház nagytermében folytatódott, ahol Fock Jenő elvtárs mondott a pohárköszöntőt, majd elbeszélge- g tett a dolgozókkal. * y ) A KIEMELT IPARÁGAK igen nagy értékű külföldi és hazai gyártmányú gépeket kaptak 1960-ban. Az importgépek mintegy 80 százaléka különleges korszerű célgép. Az új esztendőben még gyorsabb ütemben folytatódik az ipar szerkezeti átalakítása. Mind a beruházási, mind a termelési tervek a munkaigényes gyártmányok fejlesztésére összpontosítják a rendelkezésre álló erőket. A beruházási összegnek több mint 80 százaléka öt iparág, a híradástechnika, a műszeripar, az erősáramú ipar, a dieselesítés és a golyáscsapágygyártás között oszlik meg. ★ Jelentősen javul a bútorellátás is. A hazai ipar 23,7 százalékkal, a külkereskedelem 10,3 százalékkal több bútort ad a kereskedelemnek, mint 1959-ben. Az átlagosnál nagyobb mértékű lesz a növekedés a fényezett, dörzsölt és kárpitozott bútorokban is. ★ szárított fűrészpor-BOL és egy különleges összetételű szintetikus kötőanyagból állítják elő egy román gyárban a „Rulit” nevű anyagot, amely úgy munkálható, mint bármely fém, ellenállóképessége háromszorosa a bronzénak, de hatszor könynyebb annál. Az új anyagot nagy teljesítményű csapágyai helyett használják. ★ A híradástechnikai iparban nagymértékbengyorsul a vácuumtechnikai berendezések, a gépi kapcsolású automataközpontok és a felügyelet nélküli mikrohullámú berendezések gyártása, fokozzák a félve' 'zetítikkel' kapcsolatos'' ''gyártást és a kutatásokat is. ■k 2500 elavult gépet cserélnek ki üzemeinkben évente, korszerű célgépekkel, félautomatákkal és korszerűsítik a technológiai eljárásokat is. Műszaki intézkedésekkel 1960- ban a számítások szerint, mintegy 424 millió forint értékű anyagot, 78 millió forint értékű energiát és több mint 27 millió forint értékű úgynevezett rezsianyagot takarítanak meg. A Csepel Vas- és Fémművek 23 KST-je 7323 tag részére 6 millió forintot fizetett vissza. Év közben, a tagok részére folyósított kölcsönök összege megközelíti a 6 millió forintot. Jelenleg 1050 hallgatója van a Csepel Művek üzemi iskoláájának. 158 000 darab kerékpárt is szállított külföldre 1959-ben így a csepeli Kerékpárgyár. * EGYMILLIÓ FORINT MEG- f, TAKARÍTÁSSAL zárta az \ , y évet a csepeli Fémmű köny- £ nyűfémforma-öntödéjének ff Béke-brigádja. Az eredetileg tervezett 614 tonna helyett 201 tonnával több motoröntvényt is tisztított a brigád, s éves tervü fsmét már december 13-én be- is fejezték. *I TÍZÉVES A CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK ÜZEMOR- VOSI RENDELŐJE. Ebből az alkalomból jubiláns ünnepsé- get rendeztek a rendelőben és íg a csepeli munkásszállóban. ff Kitüntették az egészségügyi szolgálatban jó munkát végzett ff legrégibb dolgozókat. $ * ÚJ TIPUSÚ MOZGALOM ff SZÜLETETT a csepeli Acél- ff műben. Az új év gazdaságo ff sabb termelése érdekében. A ff párt- és szakszervezeti bizott- ffság az igazgatósággal karfföltve 2500 darab kérdőívet is bocsátott ki. Az űrlapokon minden brigádtag megteheti : a saját vagy más munkaterül letén megvalósítható kisgépe- s sítési, automatizálási, újítási, ésszerűsítési, önköltségesük- szentési, munka- és egészség- védelmi javaslatait. 1960. jaffnuár 15-én a gyárvezetőség, a ff szakszervezeti bizottság ma- ff szaki bizottságával együtt kö fszösen értékeli majd a beérke fízett javaslatokat. A legjobb 10 ff javaslatát jutalmazzák s ez- ft után tovább folyik a mozga- fi rom; új munkastílus, korsze- ff rűbb munkafolyamatok a ff gazdaságosabb termelésért ff címmel. ff ■k f5 A VASMŰSZAKI CIKKEK KÖ ZÜL 1960-ban 0 000 motorkerék- « párt, 5500 törperobogót, 3500 sze- mélygépkocsit, 165 000 kerékpárt, 125 ezer mosógépet, 15 000 elektro- tmos hűtőszekrényt, 25 000 porszf- ivót, 12 000 naplókefélőt, 35 poocentrifugát és 70 000 televíziót áru-ísítanak majd az üzletek. i * f A Villamosgép- és Kábel- gyárban egyedi transzformá-torüzem, az Egyesült Izzóban rádiócső- és félvezetőgyártó, üzemrész, az Orion-gyárban új televíziógyártó műhely, Veszp-rémfajszon rádióké va-gyártó üzem épült _____________ ■ ------------■ • ■ 11—— HOGYAN SZERELIK ÖSSZE AZ ŰRÁLLOMÁST?!II A harmadik szovjet űrrakéta kapcsán ismét sok szó esik az űrállomás tervekről és leginkább arról, hogyan juttathatjákel azt a különleges alakú és különösen nagyméretű űrállomást előre meghatározott pályájára. Arra természetesen gondolni, sem lehet, hogy valamiféle óriásrakéta hasznos súlyaként irányítsák kijelölt helyére. Az ilyen nagyméretű űrállomásokat csak részenként, külön erre a célra épített rakéták segítségével"– tudják majd felbocsátani. Az űrállomás mozgása nem függ az űrállomás tömegétől, a különböző részek, tartozékok közös pályán mozognak. A felbocsátásnál arra kell vigyázni, hogy a második rakéta az első elérésekor ugyanakkora és ugyanolyan irányú sebességgel mozogjon. Ebben az esetben a két rakéta, megegyező pályán halad. De mi történik akkor, ha ez nem sikerül? Talán elveszett számunkra az alkatrész? Nem! Rádióirányítás útján csekély üzemanyag befektetéssel a hiba esetleg helyrehozható. Ezenkívül ismeretes még olyan elképzelés is, mely szerint az űrállomás tartozékait szállító rakétákat egyszerre indítják el, az alkatrészeket pedig rádiótávirányítás segítségével „terelik” össze. Amikor már az építkezéshez szükséges összes tartozék a pályán lesz, elindul az első technikuscsoport és súlytalan állapotban szerelik össze az űrállomást. Az építőknek különleges „kozmikus” öltözéket kell viselniök és rádióöszeköttetésben állnak egymással. A különleges „kozmikus” űrruha természetesen könnyebb lesz, mint az ismert mélyvízi búvárruha azért, hogy a mozgás könnyebb legyen. Különleges hűtő-fűtő berendezés biztosítja a belső hőmérsékletet az űrruhán belül. De nem szabad megfeledkezni arról a sok veszélyről, amely az űr építőire leselkedik! Egy vigyázatlan mozdulat és máris „tehetetlenül” távolodni kezd társaitól. E baleset elkerülésére is van mód: az építőket köttelek fűzik a rakétához. Ezenkívül különleges „rakétapisztolyokkal” lesznek ellátva. Ezek a rakétapisztolyok valójában miniatűr rakéták, amelyek igen nagy segítséget nyújtanak az űr építőinek. Egy ilyen miniatűr rakétamotor bekapcsolásával irányt lehet változtatni. A súlytalanság is az égi építők segítségére siet, mert sok fáradságos munka egyszerűbbé válik, de azért mégsem szabad azt gondolni, hogy az űr építői könnyedén dobálódzhatnak az űrállomás óriási alkatrészeivel. Lehet, hogy mindez még fantasztikusnak tűnik. De vajon az első mesterséges holdak fellövése nem egy fantasztikus álom, megvalósulását jelentette-e? Évszázadok óta álmodozik az emberiség arról, hogy leküzdje a nehézségi erőt, amely a Föld- höz köt mindent — és ez az álom valóra vált. Kísérleti célok :kar egyes állatok már résztvettek űrrepülésben. A tapasztala-',tok alapján pedig egyszer, talán nemsokára elindulhat az elsőt embert szállító űrhajó is! Szántó András, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa.! VASAS --------------------------- . Évente 2300 forint a herén felül... A Csepel Vas- és Fémművekben a béreken és a nyereségrészesedésen felül minden egyes dolgozó járandósága évente 2300 forintnak megfelelő összeggel növekszik szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb juttatások révén. Csupán szociális célokra 33 millió forintot költöttek 1959-ben. Öt bölcsődében és hat óvodában 780 gyermeket gondoznak, napi 1 forint térítés ellenében. Az óvodák és bölcsődék fenntartására állami támogatásból és az igazgatói alapból 5,2 millió forintot fordítanak. Csaknem egymillió forintba kerül a 48 személyes éjszakai szanatórium fenntartása, ahol négy-négy hétig olyan dolgozókat ápolnak, akik súlyosabb betegségből, például gyomorfekély, vagy szilikózis-ártalomból már fel-épültek, munkaképesek, de is még orvosi ellenőrzésre és gondoskodásra szorulnak. A fi isióföki, a nógrádverőcei és a csobánkai üdülők fenntartása 1,4 millió forintba került Ezerötszázharmincan laknak a hét munkásszállóban. Ezek közül legjelentősebb a csepeli, Kossuth Lajos utcai 800 sze- ^ mélyes, korszerűségben Közép-Európában is egyedülálló £ munkásszálló. A dolgozók havonta 30—60 forintot fizet-e nek, de a fenntartására 1*en- t felül 2,2 millió forintot fordí- tanak. Naponta átlag 18 000— 20 000-en étkeznek az üzem J éttermében, egységesen 2,80 forintért. Az üzemi étkeztetítésre a vállalati hozzájárulási az óesztendőben meghaladta a 10 millió forintot.* OLVASÓINK LEVELEIBŐL T. Vasas Szakszervezet Üdültetési Osztály Ezúton mondott köszönetet azért a sok szépért és jóért, amit nekem az üdülés során juttattak. Nem először voltam nyaralni, de ilyen jól még sohasem éreztem magam. Az ellátás kitűnő volt, a pedagógusok pedig olyan jók és figyelmesek voltak hozzánk, hogy talán az édesanyánk sem lehetett volna jobb. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy tanulással és fegyelmezett viselkedéssel háláljam meg azt a sok jót, amit kaptam. Kralován Géza tanuló Öregek és fiatalok találkozója a Remixben Az elmúlt hónap derekán a Remix párt-, KISZ- és szakszervezete, valamint a vállalat vezetősége találkozóra hívta az üzem 23 idős, nyugdíjas dolgozóját. A bejáratoknál dísztáblák üdvözölték a vendégeket, akik üzemlátogatás keretében nézték meg, hogyan fejlődik gyárunk. Elbeszélgettek volt munkatársaikkal, majd Matkovics József igazgató elvtárs szobájában folytatódott a baráti eszmecsere. A nyugdíjasok elmondották az üzem vezetőinek, hogyan látják itt a fejlődést, közben a gyár vezetői megmutatták nekik a gyár legújabb termékeit is. A hangulatos társalgás közben természetesen a sütemény, sem a jó ital nem hiányzott, de az ajándékok sem, amelyet meghatottan köszöntek meg idős nyugdíjasaink. Az igazgató irodájából a vendégek a tiszteletükre feldíszített étterembe vonultak, ahol zenés klubest keretében vacsorával is megvendégelték őket. Nyugdíjasaink pedig boldog megelégedéssel mondották, „ezt a napot nem fogjuk elfelejteni, amíg csak élünk.” Szakszervezeti bizottságunk ezeket a találkozókat a jövőben rendszeresíteni kívánja, hogy a kapcsolatot gyárunk fiatal dolgozói és nyugdíjasaink között, mint egy nagy család fiaival, unokáival továbbra is fenntarthassa. Bakos Viktória Remix Rádiótechnikai Vállalat 1960. JANUÁR Brüsszelben aranyérmet nyert gépek és újabb gépcsalád a Budapesti Szerszámgépgyárban A műszaki brigádok célja az új évben: AZ ALKATRÉSZFK TIPIZÁLÁSA Tudósítónktól. Dicsőséget szereztek maguknak és a magyar szerszámgépiparnak Brüsszelben a Budapesti Szerszámgépgyár dolgozói. Az 1958-as világkiállításon egyik új gyártmányunk az E—400-as esztergagép aranyérmet nyert. Meg is nőtt az exportkereslet a kiállítás után. Szállítottak azóta a franciáknak, belgáknak, hollandoknak, Svájcnak és a dél-amerikai államoknak, sőt rendelt az USA is, de oda már nem tudtak szállítani. Megérték a szerszámgépgyáriak, hogy már nem tudják kielégíteni az exportigényeket. — Évente 600 darabot gyártunk ebből a gépből, de az is kevés lenne, ha 1200-at tudnánk készíteni... — mondja László Gyula mérnök, a szakszervezeti bizottság mellett működő műszaki bizottság vezetője, s mutatja a gép fényképét és elmond róla néhány adatot, összehasonlításképpen most csak egyet említünk meg: súlya 1500 kiló, de többféle munkára használható a gép, mint az EU—215-ös eszterga, amely több mint kétezer kiló. — Van-e már párja a gépnek?— kérdezzük a mérnököt. — Hadd mondjam el, hogy a brüsszeli gépet a vállalat kollektívája készítette, s a siker mindenkit büszkévé tett, újabb ösztönzést adott a műszakiaknak. Elmondhatom, a brüsszeli siker nagy lendületet adott gyárunkban a műszaki fejlesztésnek. Elkészült az E—400-as gép családjába tartozó RT—40-es revolvereszterga is. — Más új gyártmány is készült azóta? — Igen. A következő volt, amelynek még szintén 1958- ban elkészült a prototípus rajza, a KSU—250-es szerszámélező gép. (Használható csigafúrók, különböző marók és dörzsárak élezésére.) 1959- ben már a szériagyártás is megkezdődött. Megtervezte kollektívánk a KG—150-es szerszámélező gépet is, s még 1959-ben megkezdődött a szériagyártása. Nagyon jó ez a gép vidrák és keramikus lapkák élezésére. Ezenkívül még két érdekes gép készült el 1959-ben. A KCN—45-ös csúcsnélküli csiszoló, amely hengerelt testek csiszolására alkalmas. Tömeges munkáknál használatos, de havi 50 darabos gyártásnál is kifizetődő az alkalmazása, mert nem kell csúcsot fúrni és így a gyártási idő sokkal rövidebb, mintha más gépen köszörülnék meg a munkadarabot. A másik gép, amely ugyancsak nagy érdeklődésre tart számot, a KSZ—100-as szelepcsiszoló. Autó és motor alkatrészek csiszolására való. Az egész masina nem több 40 kilónál, nem kell rögzíteni, fel lehet tenni az asztalra és máris dolgozhat vele az ember. Ez a gép is mint több más csiszoló társa régebben import volt, most meg már mi exportálhatunk belőle. Mert van igény a csiszológépekre is. Az angolok például 1959-ben 200 darabot rendeltek a KSZ—100-asból, de sajnos kapacitás hiányában a szerszámgépgyáriak nem tudták ezt legyártani. A meglévő új típusok gyártása folyik, de a műszakiak jelenleg is több új típus tervezésén és kivitelezésén dolgoznak. — Hogyan segítette és segíti a műszaki fejlesztést a szakszervezet műszaki bizottsága? — A műszaki bizottság minden hónapban megbeszéli a feladatokat: mi az, amit meg kell oldani, hol kell legtöbb segítség. A műszaki bizottság tagjai valamennyien részt vettek és vesznek a műszaki fejlesztésben, a napi munkákban is. — Mi a céljuk az új évben az új típusok kialakításán kívül? — A szerkesztésben létrehoztunk egy műszaki brigádot, amely célfeladatot kapott: az alkatrészek tipizálását. Azt akarjuk, hogy az azonos gépcsaládba tartozó gépekbe minél több azonos alkatrészt beépíthessünk. Ez jelentősen egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a gyártást. — mondotta befejezésül László elvtárs. Mi pedig gratulálva az eddigi eredményeikhez, további sikereket kívántunk a szerszámgépgyáriaknak búcsúzóul. Jól dolgoztak az óévben, így folytassák az újban is. A KSZ—100-as szelepcsiszoló A család tagja: az RT— 10-os revolver-eszterga