Vasas, 1964 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

1964. JANUÁR A jó munka elismerése: a BRG-ben önmeós lett a Gagarin brigád A Gagarin-brigád jó munkájá­ról szeretnék rövid ismertetőt ad­ni. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár forgácsolóműhelyében is­merkedtem meg velük. 1963. no­vember 7-én nyerték el először a „Szocialista brigád” címet. Hogyan jutottak el idáig, mivel érdemelték ki e kitüntetést? Er­ről beszélgettem Ráczi Miklós brigádvezetővel. — Kiváló szakmunkásokból te­vődik össze a kollektívánk és er­re büszkék vagyunk —mondotta. Az elmúlt évben a brigád átlag­teljesítménye, mintegy 10 száza­lékkal volt a műhelyátlag felett. — Komolyan vesszük a szak­mai továbbképzést is. A brigád három tagja elvégezte a „Szak­ma ifjú mestere” tanfolyamot. Zele Benedek e tanfolyamot ki­váló eredménnyel végezte, jutal­mul megkapta a mozgalom arany fokozatát és 600 forintot, Dosztály János bronz fokozatot és 200 forintot kapott, Bobánovics Jenő pedig 30 fillér órabér eme­lésben részesült. * Elképzelésünk: az év elején olyan tanfolyamot szervezni a műhelyben, amely a matemati­kai, forgácsoló és technológiai tudásunkat gyarapítja. A kitüntetés előtt mintegy 10 hónappal kértük a vállalat mű­szaki vezetőségét, engedélyezze brigádunk számára az önmeózást. Általában olyan munkákat (fő­tengely, persely, stb.) végzünk, melyek + 0,01 mm-es mérettűré­­sűek. Ezekre a munkákra hosszú időn keresztül sem a műhely meója, sem pedig a szerelde nem emelt kifogást. Az elmúlt időszak alatt november 7-ig bezárólag brigádunk minden tagja megkap­ta az önmeozásra vonatkozó en­gedélyt A brigád minden tagjának van önmeos bélyegzője (pl. Ráczi Miklós 15-ös, Botvánovics Jenő 4-es, Dunai István pedig 6-os számmal rendelkezik). Az önmeos bélyegző tulajdono­sait a központi meo tartja nyil­ván. Hogyan történik az ön­­meozás? A M 4-es típusú mag­netofon készülékhez pl. 150 d­b főtengelyt készítettek. Az illeté­kes brigádtag a főtengelyek el­készítése után kitölti a munkakí­sérő lap rovatait és azt aláírásá­val, valamint számbélyegzővel el­látja, majd az egészet a műhely raktárába küldi. A munkalap az alkatrészeket elkíséri a végső szerelésig. Amennyiben hiba for­dul elő, kiderül, hogy ki gyár­totta a rajta levő alkatrészeket. Kianek István, a szakszervezet helyettes termelési felelőse elis­meréssel nyilatkozott a brigádról. Az a tény, hogy a brigád átlag­órabére 11,80 Ft, hűen tükrözi a szakmai hozzáértést — mondotta. Ha tovább javítják a munkafe­gyelmet, ak­kor nemcsak a vál­lalat...de..az „egész kerület, min­ta brigádja lesz. Bokros László Üdüljünk télen is Nálunk többnyire idegenked­nek az emberek a fagyos-havas időtől, az utazás fáradalmadtól. Sajnálják az év elején kivenni szabadságukat. Számtalan érvet felsorolva utasítják vissza a fel­kínált lehetőséget. Pedig akinek csak egyszer is része volt téli üdülésben, kitörülhetetlen, ked­ves emlékként őrzi egész életé­ben az ilyenkor eltöltött napo­kat. A gyémántfényben szikrázó havas táj, a síelés, a szánkózás örömei, a tél csendje minden év­ben visszacsalogatja rajongóit. Az üdülés, a nyár, és a szabad­ság fogalma hosszú éveken ke­resztül egybe kapcsolódott, s ez tartja vissza a pihenni vágyókat a téli üdüléstől. Nincs igaza annak, aki csak nyáron tudja elképzelni az üdü­lést. Különösen a pihenés szem­pontjából kedvezőbb a téli idő­szak. Aztán nyáron a strand, ki­rándulás, lótás-futás egyik szó­rakozóhelyről a másikra, sok­szor nagyobb fáradsággal jár, mint a megszokott otthoni ké­nyelem. Télen a jól fűtött szo­bák, olvasás, társalgás, kisebb sé­ták, az esténkénti szolid mulat­ságok, zavartalan alvás a hosszú éjszakákon, hasznos megnyugvást jelentenek az egész évi munka után. Mindazok, akik eddig csak nyáron mentek üdülni, számítsa­nak arra —a méltányosság alap­ján —, hogy legközelebb a téli szezonban kapnak beutalót, vagy pedig a második negyedévben, így igazságos ez! Nálunk a Diósgyőri Gépgyár szb üdülési albizottsága a na­pokban tartott beszámolót 1963- ban végzett munkájáról. Ekkor közölték az 1964. IX. negyedévé­ben kiosztásra kerülő üdülője­gyek számát és egységenkénti elosztását is. A huszonkét mun­kahely dolgozói az ország leg­szebb részeire kaptak beutalót, műhelyenként ötöt, hetet, sőt ti­zenegyet is. Mátraháza, Balaton­­füred, Hajdúszoboszló, Sopron és Zebegény, de úgyszólván vala­mennyi üdülőhelyünk várja a diósgyőrieket Már most, január­ban szétküldtük valamennyi rész­legnek a pontos felsorolást az üdülési lehetőségekről, hogy a dolgozóink még idejében beüte­mezhessék szabadságukat. Szilaj Sándor, Diósgyőri Gépgyár Érdemes megnézni Érdemes meghallgatni Már a második kulturális tájékoztató füzetet köszönthetjük a Csepel Vas- és Fémművek TB kultúrosztályának kiadásában. Az első nagy sikerű összeállítás a könyvek ajánló bibliográfiája volt. Ez az újabb gyűjtemény a budapesti színházak, operák és múzeumok 1­963—64. évi tájékoztatója: Érdemes megnézni — Érdemes meghallgatni címmel. „Műsorkalauzunkkal segítséget kí­vánunk ennek nyújtani az ízlésének, hangulatának, érdeklődési körének megfelelő szórakozási lehetőség kiválasztásához” — e sza­vakkal kezdődik a bevezető, egyben a célkitűzés ismertetése. Nagy gonddal szerkesztették meg műsorkalauzukat a csepeliek, amely az egyes színdarabok ismertetésén kívül még a fővárosi mozik címét és telefonszámát is tartalmazza. Nagy haszonnal forgatták már eddig is e füzetet a bizalmiak, a szocialista brigádok tagjai és szaktársaink. Érdeklődéssel várjuk a következőket. VASAS ★ résével kapcsolatban. Hiszen a gépipar esetében olyan iparágról van szó, amely népgazdaságunk minden részét érinti. Az indulás az idén jobb, mint tavaly. Ám a 10 százalékkal nagyobb idei tervet túlnyomórészt termelékenységgel kell meg­oldani és csak kis százalék­ban lehet szó létszámnöve­lésről. Nem kis feladat ennek előteremtése. Már régebben számoltunk azzal, hogy je­lentős munkaerő­hiány lesz nálunk, de ez a probléma ha­marabb következett be és nemcsak a vasipar területén, hanem az építőiparban és más iparágakban is. Majd hozzáfűzte : jelenleg a mezőgazdaság fejlesztése, gépesí­tése is fiatal munkaerőket kíván. Ezért nem számíthatunk arra, hogy a mezőgazdaságból kapunk munkaerő utánpótlást. Olyan le­hetőségek után kell kutatni, ame­lyek elsősorban nem a létszám­­növelésen alapulnak. A SZOT főtitkára a miniszté­rium figyelmét arra hívta fel, ügyeljenek, nehogy a nagyobb feladatok kapkodást, tervszerűt­­lenséget eredményezzenek. Szer­vezőmunkájuk legyen alapos, kö­rültekintő. A lehetőségek keresése köz­ben hozzá kell nyúlni olyan kérdésekhez is, mint a mun­kafegyelem megszilárdítása. Mint mondotta , ebben még bőven van tartalék. A veszte­ségidő az üzemekben több mint 10 százalék és a mun­kaszervezésben szintén sok lehetőség rejlik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy rendkívül sok munkaterület van, ahol nőket lehetne alkalmazni, így felszabadulnának olyan férfi munkaerők, akiket át lehetne csoportosítani oda, ahol nagyobb szükség van rájuk. Brutyó János elvtárs is hang­súlyozta — a termelékenységet elsősorban műszaki fejlesztéssel, gyártásfejlesztéssel, munkaszer­vezéssel, s nem pedig létszámnö­veléssel kell megoldani. Végül felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a kohó- és gépiparban a beruházások minőségét tartsák szem előtt; ha ez nem így törté­nik, akkor az a későbbi évek fej­lődésének komoly gátja lehet. A vállalati, gazdasági és mozgalmi vezetés összefogásának fontossá­gáról szólva különösképpen ki­emelte a bizalmiak szerepét. A központi vezetőség második napirendként megtárgyalta és el­fogadta szakszervezetünk 1964. évi költségvetését, amellyel a számvizsgáló bizottság is egyet­értett. A következő elvtársak szólal­tak még fel a központi vezetőség ülésén: Ocsenács Tibor, a vasasszak­szervezet titkára, Akarat Endre, a Műszaki Könyvkiadó irodalmi vezetője,­­ dr. Bukna Anitás, a KGM osztályvezetője, Oros László, a Csepeli Szerszámgép­gyár brigádvezetője, Váry Zoltán, a pest megyei területi bizottság titkára és Koltai Tibor, a csepeli területi bizottság titkára. Szakemberek külföldi tanulmányi munkalehetőségei A kormány határozata alapján a Kohó- és Gépipari Minisztérium utasításban szabályozta szakem­bereknek külföldi tanulmányi munkalehetőségét. Az utasítás szerint egyetemi végzettségű szak­emberek a külföldi műszaki, tu­dományos tapasztalatok elsajátí­tása érdekében 6—24 hónap idő­tartamra dolgozhatnak külföldi vállalatoknál, tudományos kuta­tóintézeteknél. A témakört a vállalat határoz­za meg és kiküldetésük esetén en­nek megfelelő beosztást kapnak a vendéglátó országban, azzal a cél­lal, hogy ott mindennapi munká­juk végzése közben sajátítsák el azokat a műszaki, szervezési-gaz­dasági tapasztalatokat, amelyek terén a kiválasztott ország a mi országunk előtt jár. Munkabérü­ket a két ország közötti megálla­podás szabályozza. A jelentkezéshez csatolni kell: egyetemi, főiskolai végzettséget igazoló okiratot, nyelvtudásról szóló bizonyítványt, életrajzot. A jelentkezésben fel kell tün­tetni a­ személyi adatokat és azt, hogy melyik országban, milyen szakterületen, mennyi ideig kí­ván dolgozni. A jelentkezéseket a vállalat igazgatója véleményezéssel látja el és terjeszti fel a felügyeleti szervhez. Dr. Kárpát Aurél Sebességváltás gombnyomással Kasza István, a Szerszám­gépipari Művek fiatal tech­nikusa EKM 200 típusú új esztergagépet konstruált Az új gép fordulatszáma 60-tól 3300-ig növelhető, sebesség­­váltása pedig gombnyomás­sal történik.­ ­ Interpellálnak a fehérváriak! Miért áll a tv szerelőszalag? .Rögtönzött „termelési tanácskozás" a műhelyekben Szidják a Remixet — az ajkaiakat — ludas a Kőbányai Porcelán is Székesfehérvár, 1963. január 7., délelőtt 11 óra. A VTRGY- ben a tv-szerelde és előszerelde olyan, mint a megbolygatott méh­kas. Reggel a szalag egyet bicsaklott, aztán leállt minden. Már harmadik órája csak ülnek az emberek a szerszámok, műszerek mellett, trécselnek, szidalmaznak, tétlenkednek. Hogy meddig? Nem tudják. GD A szalag legvégén Várnai István és Varjas L­ászló fiatal mű­szerészek állnak, ők az elektromos indítók. A már összeszerelt tv-készülékeket vizsgálják. Legeli...... .■ náluk bukkan elő a rejtett hiba. Őket kérdezzük: — Mi az oka az állásnak? — Anyaghiány. — Gyakran előfordul ilyesmi ". • — Rendszertelenül, különösen év elején, hó elején . — Milyen szérián dolgoznak most? — Az újabb fajta Kékest csináljuk.­­ — Mi a készülékről a véleménye? ! — Én jó gépnek tartom. De például a minap éppen a szom­szédunkban fordult elő, hogy a pár napja vásárolt készülék meg-­­ szűnt működni. Áthívtak. Mindössze egy apró ellenállás égett el­­ benne. Értéke néhány forint, de hát a tulajdonos bosszúsága sok­­­­kal nagyobb volt. — Ön szerint mi a hibátlan, jó minőségű készülék titka?­­ — Szerintem ez a konstrukció jó, megbízható. Amennyiben min­­ ­­den alkatrésze az előírásnak megfelelő, hibátlan lenne, s az álta­lunk végzett munka: szerelés forrasztás, lelkiismeretes, akkor a­­ vásárlók bennünket csak áldanának... De ez nemcsak rajtunk­­ múlik.... Különben, ha magukat érdekli, ajánlom menjenek végig ! a szalag mentén, nézzék meg, miért álltunk le, biztosan megtalál­ják az okát. A­m­ i A szereldében végig, a mechanikában úgyszintén, bosszan-­­­kodva várakoznak az emberek. Végre, az előszereldében kapunk választ kíváncsi kérdésünkre. Kezembe nyomnak egy noválfogla­­­ latot, s egymás után hadarják. I — Nézze, ebből kiesnek a forrcsúcsok. Forrasztáskor, hajlítás közben letörnek... — Ezeken meg a bakelit van elrepedezve, az is előfordul, hogy I nem repedt, de az áram áthúz rajta... ! — Tegnap kaptuk Ajkáról ezt a szállítmányt, de 10 000-ből, ha 500 jó... — adja a felvilágosítást Kovács Jánosné csoportve­­­­zető.­­ — Azt is írja fel — szól közbe más —, nemegyszer rozsdás­­ szállítmányok érkeznek. Nem tudjuk, hol tárolják őket?!... — Nem kívánom, hogy ilyen anyaggal kelljen dolgozniok, de­­ úgy látszik, őket nem érdekli, hogy mi ilyenkor, állásidőben néha­­ csak 24 forintot keresünk naponta, miattuk. — Én meg azt kívánom, hogy ilyen hibás alkatrészekből­­ készült tv-k, rádiók az ő lakásukba kerüljenek — pörögnek egy­­­­más után a szenvedélyes mondatok.­­ Már jönnek, de folytatják a rögtönzött kis termelési tanács­­kozást­ .­­ — Érdemes ezeket a kis szerelőléceket is megnézni. A Kékes­­ nagyfeszültségű egységéhez tartoznak. Látja ezeket a 3,3 kiloohmos, 10 wattos ellenállásokat? Miután bekapcsolják a készülékeket, s­­ az ellenállás huzala felmelegszik, két végén a bilincsek kitágulnak, s a rossz érintkezés működési zavarokat okoz. Ám ez rendszerint­­ csak összeépítés után, a méréseknél derül ki, esetleg az üzletekben, vagy a vásárló otthonában. Egy időben ugyanezt az ellenállást 1 huzalvégződéssel kaptuk. Azokkal nem volt baj, de ezek az IRH 10 I jelzésűek nem jók. Azt hiszem, más felhasználóknak is ugyanez a panaszuk Az előszereldében Balogh Józsefné, Nagy Jánosné, Zahár Mária, Ruska Józsefné, Kiss Istvánná, Nagy Lajosné, Beke Istvánná, Kel­lér Lászlóné és a túlsó soron még vagy húszan erősítik meg a panaszt tevők szavait. Van, aki nem áll meg a pillanatnyi jelen­ségnél. Már következtet is: — Az ilyen látszólag apró hibák sorozata bosszantóan csök­kenti a nyereségrészesedésünket. És mi lesz az állás után? Ha lesz elegendő jó anyag, jön a hajrá! A hajrában siettetnek bennünket, túlórázunk, ettől fáradtabbak leszünk, így figyelmetlenebbek is. A minőségi átvevő is elnézőbb ilyenkor, hiszen veszélyben a terv. S a végeredmény? Selejtes készülék, a vevők bosszantása. De ekkor már nemcsak bennünket, de a kereskedelmet, egész iparunkat szid­ják. Nem is beszélve a külföldi exportszállítmányokról, amelyek nehezen megszerzett piacainkat veszélyeztetik. S ez már politika. Érdemes mindezt ilyen apróságok miatt kockára tenni? Sok min­denről beszélünk, felelősségről, munkásbecsületről... Lám itt a példa. Kin múlik az, hogy milyen véleménnyel vannak rólunk? Rajtunk és azokon, akiktől mi is kapjuk az anyagokat. Valaki még közbeszól: a szegecselőket is hallgassa meg! — A 6—8 mm-es csőszegecs helyett ide elég lenne fele ekkora is. Könnyebben tudnánk azzal dolgozni. Sokat beszélnek az anyag­takarékosságról. Lám, itt a lehetőség, s mégsem használják ki. Nem messze az előszegecselőktől, Élő Margit válogatja kapa­citásmérő műszerével a borsónyi kondenzátorokat. 15 pikofarád az értékük. — Most meglepően jó a széria — mondja szinte lelkesedve a kislány. Ilyenfélét kérünk mindig a Kőbányai Porcelántól. Mind­össze 5%-a selejt. Ha azt nézzük, hogy ezt már egyszer a gyártó­üzem is meozta, ez is elég magas százalék. De ez semmi a teg­nap,a tegnapelőtti 10—20%-hoz képest. Ha mind jó lenne, a mérés is könnyebben menne, de legjobban a készülékek örülnének neki, s még inkább azok, akik vásárolják. Megelégedhetnénk a felsorolással, ám a tv-szereldében dolgo­­zók nemcsak arra kértek bennünket, hogy panaszukat közzé tegyük, de arra is: legyünk segítségükre és az illetékes gyárak válaszát is közöljük majd lapunk következő számában. A választ várjuk. Elsősorban a kifogásolt gyártmány készítői­től, vagy az illetékes műhelybizottságoktól, szakszervezeti bizott­ságoktól. A legjobb válasz mégis az lenne, ha Kőbányáról, Ajkáról és a Remixből hibátlan szállítmányokat kapnának a székesfehérvári VTRGY-ban és valamennyi híradástechnikai üzemünkben. Fehérvári M. Árpád

Next