Vasas, 1971 (76. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

ÁO ,DK ég VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75 ÉVES AZ IKARUS Magyar autóbuszok Kuvaittól Svédországig Az Ikarus kultúrház előtt — mintha díszőrsé­get álltak volna — autóbu­szok sorakoztak, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár új és régi termékei fogad­ták a gyár háromnegyed évszázados jubileumára ér­kező vendégeket. Mert 1971. január 6-án rendezték meg a 75. születésnapot, Mátyásföldön, szemközt a gyárépülettel, a kultúrház nagytermében. A jubileum mindig számvetés, visszapillantás a múltra, a megtett útra, és ez a visszatekintés a mai eredmények tudatában szívmelengető. Uhri Imre kovácsmester egykori, 1895-ben alapított lovas­kocsigyárától nagy út ve­zetett a mai hatalmas gyáróriásig, az egykori fo­gatoktól, konfliskocsiktól a mai, világszínvonalon ál­ló autóbuszgyártásig. S az egykori kis műhely, amely a Gizella úton kezdte meg működését, 1930-ban költözött ki a Hungária körútra, hogy később onnan is áttelepül­jön mai helyére, Mátyás­földre. Pósa György pb.-titkár megnyitója után Toldi Jó­zsef vezérigazgató, majd Nyers Rezső mondott ün­nepi beszédet. Ezután dr. Horgos Gyula kitüntetése­ket adott át- A Munka Érdemrend arany fokoza­tát öten, az érdemrend ezüst fokozatát tizen, míg bronz fokozatát tizenöten kapták meg. Gyors fejlődés Amikor elérkezett a fel­­szabadulás pillanata, már közepes gyárként tartották nyilván az akkor már Uhri Zsigm­­ond vezette gyárat, hatszáz ember lá­tott munkához 1946-ban, s amikor az államosítás után elérkezett a gyár életében a legszebb pillanat, 1948. január 30-at írtak akkor:­­ öt városi autóbusz hagyta el az üzemet. Sokan talán még az ünnepélyre is emlékeznek: a Parlament előtt tartott ünnepség ke­retében adták át a buszo­kat a megrendelőknek. Az Ikarus tulajdonkép­pen 1949. január 28-án ala­kult meg, nevét is egyik jogelőd vállalatától kapta, s a kezdeti kisipari mód­szerektől gyors út vezetett a korszerű termelésig. S a gyár termékeire felfigyel­tek itthon és külföldön. A piramisok alatt mutatko­zott be először külföldön a gyár a nemzetközi piacon, majd következett 1951-ben Genf, a Nemzetközi Autó­szalon kiállítása, s ettől kezdve egymást követték a sikerek. Azután piacra ke­rült az új Ikarus 55. far­motoros, önhordó vázas autóbusz, amely nemcsak külső tetszetős formájával, de kitűnő tulajdonságaival is csatát nyert itthon és külföldön egyaránt. 6 ezer helyett évi 11 ezer autóbusz 1959-ben készült el a gyár tízezredik autóbusza, 1963-ban Székesfehérvárott megalakul az Ikarus má­sodik gyártelepe, és ettől kezdve már egyenes volt az út, a fejlődés, a múlt évi 6 ezres autóbuszlét­szám teljesítéséig. S a jelenlegi termelésről Boross Gyula kereskedelmi igazgató tájékoztatása­ sze­rint számolunk be olva­sóinknak.­­ Az eddigi termelés évről évre 30 százalékkal növekedett, az idei év már csak 20 százalékos emelke­dést ír elő. Autóbuszaink 20 százaléka belföldi, 80 százaléka külföldi forga­lomba került. Fejlődésünk töretlen és egyenes: 1973- től a jelenlegi 6 ezres ter­melés 11 ezer autóbuszra emelkedik, s ezt a terme­lési tervet 1975-ben kíván­juk teljesíteni. A termelés 50 százaléka szovjet ex­portra megy, kb­ egyenlő arányban részesül a bel­föld és az NDK termé­keinkből, ezenkívül elég jelentős a lengyel, a bol­gár export, valamint az idei évtől újra kezdődő román szállításaink is. Az NDK 1957-től kezdve telje­sen tőlünk szerzi be autó­buszait. Az arab világ im­máron hagyományos pia­cot jelent az Ikarus­nak, Egyiptomon kívül Kuvait, Tunisz vásárol magyar au­tóbuszokat, és 1971-től kezdve Iraknak is szállí­tunk kb. 200 autóbuszt. Erőfeszítéseket teszünk latin-amerikai exportra, Peruval folytatunk előre­haladott tárgyalásokat. Az osztrák és svéd cégekkel való együttműködésünk közismert. 15 kiállításon Az idén már 600 távol­sági luxusbuszt készítünk, ezek a nyári idegenforgal­mi szezon kezdetéig elké­szülnek. Sajnos, a főváros csak­ 66 autóbuszt rendelt a közlekedés megjavítá­sára, így a sokszor tévesen nekünk címzett mérgelő­­dés nem minket illet. Az idén is részt veszünk a külföldi kiállításokon és vásárokon. A sort Lagos nyitja meg február 8-án, s 15 kiállításon mutatjuk be az Ikarus termékeit. A 75. évforduló alkal­mából rendezett jubileumi ünnepségen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi minisz­ter, dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter. 1971. január 12 oldal LXXIX. évfolyam 1. szem Bizalomból: jeles Hull-e a férgese? A drága muri Az Ifjúsági Bizottság vitája Egy, szinte az egész köz­véleményt foglalkoztató kérdésről, a fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekei­nek felsőfokú továbbtanu­lását segítő szakszervezeti tevékenység helyzetéről, ta­pasztalatairól tanácskozott a Vasas Ifjúsági Bizottság decemberi ülésén. A Kulturális, Agitációs, Propaganda és Sportosztály által előterjesztett tájékoz­tató jelentés jó alap volt az esti órákba nyúló vitához, amely sok új részlettel, vállalati tapasztalattal és célravezető ötlettel gazda­gította az anyagot. Egyebek között szó esett a tehetséges gyermekek ki­választásának, folyamatos segítésének fontosságáról, a szakszervezeti mozgalom által használható módsze­rekről, a „hátrányos hely­zet” fogalmának pontosítá­sáról, és — új javaslatként — egy „Vasas Kollégium” megalapításának ötleté­ről is. Ülésezett elnökségünk Munkaversenymozgalom, tanulmányok segítése, panaszügyek, költségvetés Szakszervezetünk elnök­sége január 8-án tartotta meg ez évi első ülését, amelyen megtárgyalta a negyedik ötéves terv mun­kaversenymozgalmának fontosabb céljait, a mun­kásfiatalok tanulmányait segítő tevékenység tapasz­talatait, a panaszügyek in­tézését, illetve a szakszer­vezet idei költségvetését. A IV. ötéves terv mun­kaversenymozgalmának főbb célkitűzéseire még részletesen visszatérünk valamelyik következő szá­munkban. A kulturális, agitációs, propaganda és sportosz­tály 23 üzem tapasztalatai alapján összegezte a tehet­séges munkásfiatalok ta­nulmányait segítő társa­dalmi tevékenység tapasz­talatait. Az Elnökség ha­tározatában többek között leszögezte, hogy szakszer­vezetünk kulturális, agitá­ciós, propaganda és sport­osztálya továbbra is kísér­je állandó figyelemmel e témát. Azok a művelődési intézmények, amelyek a IV. ötéves terv során je­lentősebb bővítéseket ter­veznek, vagy ahol új léte­sítmények épülnek, feltét­lenül számoljanak a meg­felelő előadótermek, szak­köri helyiségek építésével, illetve bővítésével, ame­lyek többek között elen­gedhetetlen feltételei a munkásfiatalokkal való foglalkozásnak. Elképzel­hető például, hogy szak­szervezetünk megvizsgálja egy vasas kollégium létesí­tésének lehetőségeit. A panaszügyek intézésé­vel kapcsolatban az el­nökség elé került jelentés többek között megállapít­ja, hogy szakszervezetünk panaszirodáját havonta 60 —89 személy keresi fel. Ezenkívül a Bér- és Mun­kaügyi Osztályt, elsősorban jogi felvilágosítások miatt havonta kb. 200-an keresik meg, a Szociálpolitikai Osztály forgalma pedig ha­vi 100 látogató körül van. S bár a panaszügyek in­tézése jelenleg is kielégítő, elnökségünk szükségesnek tartja nyomatékosan fel­hívni a figyelmet, hogy megkülönböztetett figye­lemmel kell ellenőrizni a különböző panaszügyek, egyéni sérelmek intézésé­nek gyorsaságát, hatékony­ságát. Az egyéni problé­mák intézése során szer­zett tapasztalatok rendsze­res elemzése a szakszerve­zeti központ állásfoglalá­sainak, javaslatainak, dön­téseinek és határozatainak felhasználása a panasz­ügyek intézésének nélkü­lözhetetlen feltételei. Az elnökség ezenkívül felhív­ta a panasziroda figyelmét arra, hogy rendszeresen el­lenőrizze az üzemi szak­­szervezeti bizottságok ilyen jellegű munkáját, különö­sen a szakszervezeti testü­letek újjáválasztása után. Az elnökség elfogadta az idei költségvetéstervezetet és január 20-ra összehívta a központi vezetőséget. 963 w ■ U] bizalmi Az LKM-ben, a választá­sok során 963 bizalmi ka­pott megbízatást a munka­társaktól. Ebből 205 új. Az ide vonatkozó rendelkezé­sek értelmében 193 helyet­tes bizalmit és 56 vezető bi­zalmit is választottak. A régiek közül 128-an kerül­tek magasabb funkcióba, ti­zen­ketten pártmegbízatást kaptak, harmincegyen pe­dig nem vállaltak további feladatokat. A statisztika tanulsága szerint huszon­hárman méltatlannak bizo­nyultak a bizalomra. A VSZB-n ügyeltek az arányok megfelelő alakulá­sára is. Az új választások során a bizalmiak közül 800 férfi, 157 pedig nő. Harminc év alattiak száma 155 , az ötvenen felülieké pedig 108.

Next