Vasas, 1974 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Mondatok, adatok a KV-jelentésr­ől — Az 1973. év első kilenc hónapjának eredményei sze­rint a termelés a kohászat­ban 4, a gépiparban 7, a vil­­lamosenergia-iparban 9 szá­zalékkal növekszik. — A termelés növekedése s belföldi szükségletek ki­elégítése mellett biztosítja a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, az export növe­lését és a vállalatok döntő hányadánál az előirányzott eredményt is. — A szocialista munka­verseny egyéni és kollektív formáiban újabb eredmé­nyek születtek. — A szocialista brigádok vállalásaiban egyre inkább megfogalmazódnak az üzem- és munkaszervezéssel, a DH munkarendszerrel és általá­ban a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelésé­vel összefüggő feladatok. — A „szocialista módon” jelszó megvalósulása jegyé­ben erősödött a brigádok po­litikai és társadalmi felelős­sége. — Az elmúlt időszakban emelkedett az elfogadott és hasznosított újítások ará­nya, s ezen belül növekedett az egy bevezetett újításra ju­tó gazdasági eredmény.­­ Változatlanul gond, hogy a különböző címeken kifizetett célprémiumok és jutalmak összege a vállala­tok jelentős hányadánál többszörösen meghaladja a munkaverseny anyagi ösz­tönzésére fordított kereteket, s ez természetesen a munka és a munkaverseny egysége ellen hat.­­ Még mindig gyakran előfordul, hogy a gazdasági vezetők nem biztosítják a munkaverseny-vállalások végrehajtásához szükséges műszaki, anyagi, technikai és szervezési feltételeket. — Az újítómozgalom ér­dekeltségi, ösztönzési és pénzügyi szabályozó rend­szerét tovább kell fejleszteni az utóbbi időben megjelent határozatok szerint. — A szervezési feladatok eredményes végrehajtását segíti az egyre terjedő DH munkarendszer, amelyet már 50 KGM vállalatnál be­vezettek. — Ugyanakkor tapasztal­ható bizonyos zavar a mun­ka- és üzemszervezés, vala­mint a DH munkarendszer összefüggésének értelmezésé­ben és együttes hasznosítá­sában. — _ Szakszervezetünk el­nöksége az érdekelt minisz­tériumokkal szorosan együttműködve készítette elő és irányította az MSZMP KB tavaly novemberi állás­­foglalásában megjelölt köz­ponti bérintézkedés követ­kezetes végrehajtását.­­ A központi bérintézke­dés eredményeként a kohá­szatnak 8,5; a gépiparnak 7,5; a villamosenergia-ipar­­nak 7,2 százalékos keretösz­­szeg jutott, amely általában 3—4 százalékos vállalati bérfejlesztéssel is kiegészült.­­ A béremelések alkal­mával megfelelően érvényre jutottak a differenciálás he­lyes elvei, előnyben részesül­tek a dolgozó nők, a nehéz- és melegüzemi munkát vég­zők, a több és folyamatos műszakban dolgozók. — Egyes vállalatoknál ta­pasztalható volt, hogy a mozgóbérek felhasználásá­val igyekeztek az alkalma­zotti állományú dolgozók ja­vára „ellensúlyozni” a mun­kások béremelésének hatá­sait. — A vállalatok éves túl­óra-gazdálkodása általában a korábbiaknál kedvezőbben alakult. — Alapszervezeteink többsége megértette és meg­szívlelte a KV 1972 decem­beri állásfoglalását, amely hangsúlyozta, hogy „a feke­te túlóráztatás szakszerve­zetellenes cselekedet”. — Több eset bizonyítja, hogy vannak vállalatok, ahol a normákat mechaniku­san, a bérszínvonal tartása érdekében rendezik. — Az MSZMP KB 1972 novemberi állásfoglalása szellemében megkezdődött a megfelelő kereseti arányok kialakítását célzó országos szakmai bértáblázat kidolgo­zása. — A szakmai bérek or­szágos táblázatának kialakí- VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! LXXXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1974. JANUÁR ÁRA: 60 FILLÉR A VAS FÉM ÉS VILLAMOSENERGIAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA A központi vezetőség de­cember 16-án tartotta hagyo­mányos évzáró ülését, amely­nek napirendjén szakszerve­zetünk 1973. évi tevékenysé­gének értékelése és az előt­tünk álló esztendő fontosabb feladatainak meghatározása, a vezető testületek munka­­programjának és szakszerve­zetünk költségvetésének jó­váhagyása szerepelt. Az ülé­sen megjelent és felszólalt Kiss Ernő, a kohó- és gép­ipari miniszter helyettese is. A tanácskozás kezdetén az ülés résztvevői kegyelettel adóztak a közelmúltban el­hunyt Varga János elvtárs emlékének, aki korábban szakszervezetünk titkára, majd a KV tagja volt. A vezető testület elé ter­jesztett 34 oldalas írásos je­lentés átfogó képet nyújt szakszervezetünk sokrétű te­vékenységéről, s egyben vá­zolja a tennivalókat is. Az előterjesztést Méhes Lajos elvtárs, szakszervezetünk fő­titkára tette teljessé tartal­mas és előretekintő referátu­mával. Nemzetközi tekintélyünk tettekre kötelez A főtitkár elsőként nem­zetközi kérdésekről szólt. A rendhagyó sorrendet a Szak­­szervezeti Világszövetség 1973 őszén tartott várnai kongresszusa indokolta, amely a munkásmozgalom nemzetközi egységtörekvésé­nek kiemelkedő állomása volt. Az SZVSZ VIII. kong­resszusán 210 millió szerve­zett dolgozó képviseletében 93 ország 168 szervezetének küldöttsége vett részt, közöt­tük minden eddiginél maga­sabb volt a nem SZVSZ-tag­­szervezetek aránya. De nem­csak a megjelentek számát, hanem a munka tartalmát és eredményeit tekintve is ki­emelkedik a várnai eszme­csere a kongresszusok sorá­ból, s így nagyon hatéko­nyan szolgálta a nemzetközi munkásosztály közös ügyét. Az SZVSZ Vil­. kongresszu­sa nyomatékosan hangsú­lyozta és időszerű tartalom­mal töltötte meg a világ szakszervezeti mozgalmának két, hagyományos feladatát, a nemzetközi szolidaritás fej­lesztését és az egységtörek­vések erősítését. Szakszervezetünk nemzet­közi tevékenysége az SZVSZ legutóbbi állásfoglalásainak tükrében is tartalmas és színvonalas. A magyar vasa­sok mindig az elsők között tiltakoznak az imperializ­mus gaztettei ellen, és mély­séges szolidaritással kísérik a szabadságukért küzdő népek igazságos harcát, azt a nehéz csatát, amelyet osztálytestvé­reik szerte a világon az im­perializmus, a fasizmus, a reakció erőivel vívnak. Az SZDSZ kongresszusá­nak határozata szerint azon­ban tovább kell fejleszte­nünk a nemzetközi munkás­szolidaritás erejét és tartal­mát, amely — egyebek kö­zött — megköveteli, hogy az eddigieknél nagyobb figye­lemmel kísérjük és jobban segítsük testvérszakszerveze­teink harcát, a különböző or­szágok vasasainak mindenna­pi küzdelmét. A jelzett feladatok gyakor­lati megvalósításának tenni­­valóiról a közelmúltban tár­gyalt az SZVSZ-hez tartozó Vas- és Fémipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének vezetősége. A testület rámu­tatott a nemzetközi munkás­szolidaritás fokozásának szükségességére, s a kiemelt feladatok közé sorolta az in­dokínai béke igazi megte­remtéséért, az izraeli agresz­­sízió visszaszorításáért, a chi­lei fasiszta terror megfékezé­séért vállalt erőfeszítéseket Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy éberséggel kell kísérni a világ többi tőkés országában történő esemé­nyeket, hiszen például Spa­nyolországban fasiszta tör­vényszék elé akarják állítani Camacho Marcelino szak­­szervezeti vezetőt és 9 harco­sát. A jogtalanul letartózta­tott elvtársakat 1972 júniusa óta tartják börtönben. A spa­nyol fasiszták célja világos. A 10 szakszervezeti vezető perével és a várhatóan sú­lyos ítélettel meg akarják fé­lemlíteni a spanyol munkás­­osztályt, újabb támadást akarnak indítani a spanyol igazságügy-miniszterhez cím­zett tiltakozó levelezőlapokat nyomtattak Camacho Marce­lino elvtárs fényképével, amelyek elküldését — a mélységes tiltakozás jeleként — nemzetközi szövetségünk tagszervezetei egységesen vállalták. (Lapzárta napján kaptuk a hírt, hogy a fasisz­ta vészbíróság súlyos börtön­­büntetéssel, 12—20 évig ter­jedő fegyházzal sújtotta spa­nyol elvtársainkat. Folytat­nunk kell tehát a küzdelmet az ártatlanul elítéltek kisza­badításáért. ( A szerkesztő megjegyzése:) Általában fokoznunk kell szolidaritásunkat a fejlett tő­kés országok vasasaival. 1973- ban jelentős sztrájkharcok zajlottak például az NSZK- ban, Franciaországban, Olaoszországban és Angliá­ban. Az erősödő küzdelem mozgató rugója a kapitaliz­mus általános válságának mélyülése, amely egyszer pénzügyi, másszor energia­válságban jut kifejezésre, de mindig a dolgozó tömegek életfeltételeinek romlását hozza magával. A kizsákmányolás fokozó­dásához jelentősen hozzájá­rul az európai kapitalista or­szágokban zajló tőkekon­centrációs folyamat. Jellem­ző példa, hogy a nemzetközi monopóliumok az autóipar 85, a repülőgépgyártás 90, a számítógépgyártás 69 száza­lékát vonták uralmuk alá. A százalékok mögött országok sokaságát átszövő mamuttár­saságok húzódnak meg. Pél­dául a FORD gyárnak 27, a PHILIPS cégnek 60 ország­ban van üzeme a világon. A nemzetközi monopóliumok így szabadon manőverezhet­nek az egyes országok mun­kásosztályaival szemben, hi­szen viszonylag egyszerű szá­mukra a tőke, vagy a terme­lés tetszés szerinti átcsopor­tosítása. Az is közismert, hogy a monopóliumok döntő hányada az egyre erősebben előretörő amerikai nagytőke kezében van. Mindezek természetes kö­vetkezménye, hogy az utóbbi időben megerősödött a tőkés­országok szakszervezeteiben az akcióegységre törekvés. Fokozódik az önállóbb nem­zetközi szakszervezeti politi­ka útjainak keresése és szé­les körű küzdelem indult a bérek emeléséért, a munka­­lehetőségek megőrzéséért, a munkafeltételek javításáért, és a szakszervezeti jogok vé­delméért. Az elmúlt évekre jellemző, hogy felgyorsult a különböző ideológiai és politikai plat­formon álló szakszervezetek közötti kapcsolatok keresése és elsősorban a kétoldalú kapcsolatok váltak rendsze­ressé. Az aktivitás oka egy­részt a kapitalista országok szakszervezeteinek korábban vázolt helyzetében keresendő, másrészt pedig a szocialista országok politikai és gazda­sági erejének erősödésében, a szocialista szakszervezetek munkájának és tekintélyé­nek növekedésében. Nemzet­közi politikánk továbbfej­lesztése érdekében fontos fel­adatunk, hogy saját munkán­kat végezzük még jobban, mert tevékenységünket és sikereinket éberen figyeli a nemzetközi munkásosztály. A kapitalista országok munká­sai saját holnapjukat látják a szocialista országok mai eredményeiben. A nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom egységének fejlesztése érdekében válto­zatlanul fontos a kétoldalú kapcsolatok továbbépítése, de ugyanilyen meghatározó, hogy tevékeny részt vállal­junk nemzetközi szövetsé­günk munkájában, és ezen belül kezdeményezzük a kü­lönböző irányzatú szakszer­vezetek együttes tanácskozá­sát is. Az utóbbi célt szolgál­ja a munkatervben szereplő javaslat, hogy a különböző irányzatú európai szakszer­vezetek részvételével tart­sunk Budapesten egy konfe­renciát, a kollektív szerződés­sel összefüggő kérdésekről. Az előkészítő tárgyalások folyamatban vannak, de vég­leges döntés csak január vé­gén születhet. 1973 : kiegyensúlyozott gazdasági ér­ tékes elvtárs ezt követően a kohó-, gép- és villamos­­energia-ipar gazdasági tevé­kenységével foglalkozott, s megállapította, hogy az el­múlt évben eredményes munka bontakozott ki az MSZMP Kt. 1972. novemberi határozata jegyében. A ter­melésnövekedés — az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva — a kohászatban 4, a gépiparban 7, a villamos­­energia-iparban 9 százalékos volt. Jelentős eredmény a külkereskedelmi értékesítés 22 százalékos növekedése, amely ugyancsak hozzájárul a vállalati nyereségtervek teljesítéséhez, s így a fejlesz­tési és részesedési alapok bő­vüléséhez. 1973. kiegyensúlyozott gaz­dasági év volt iparágaink­ban. Fokozódtak a termék­­szerkezet korszerűsítését és a termelés gazdaságosságá­nak javítását célzó törekvé­sek; megkezdődött a munka- és üzemszervezés fejleszté­sére kidolgozott középtávú intézkedési tervek végrehaj­tása. A munkaverseny-sza­­bályzatok módosításának kedvező hatása már meg­mutatkozik a gyakorlatban, a mozgalom újabb fellen­dülésében. Az elmúlt év­ben tovább szélesedett és tartalmilag is javult a DH munkarendszer. Az írásos beszámoló részle­tesen foglalkozott szakszer­vezetünk bér- és munkaügyi, szociálpolitikai és munkavé­delmi tevékenységével, így a főtitkári referátum csupán néhány fontos összefüggésre utalt. Hangsúlyozta, hogy a központi bérintézkedések végrehajtása során általában megfelelően érvényesültek a differenciált felosztás helyes elvei és megérdemelt előny­ben részesültek a nehéz fizi­(Folytatás a 2. oldalon) Méhes Lajos főtitkár szóbeli kiegészítőjét mondja. Mása egy, de nem egyetlen eszköz a megfelelő kereseti arányok megteremtéséhez, ugyanis a kívánt eredményt csak több intézkedés együt­tes hatása hozhatja meg.­­ Az adminisztratív lét­­számarány növekedésének megakadályozása érdekében a minisztérium a szakszer­vezet egyetértésével elren­delte az alkalmazotti munka hatékonyságának vizsgála­tát, a létszámösszetétel rész­letes elemzését.­­ A lakásépítés módosí­tott hitel- és pénzügyi felté­telei nagy kedvezményt és segítséget nyújtanak a fizi­kai dolgozóknak. — Két év alatt vállala­taink 400 millió forintot for­dítottak a dolgozók lakás­gondjainak megoldására. — Iparágainkban évente átlagosan 22 ezer anya veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, akik szabadságuk le­telte vagy megszakítása után igénylik gyermekeik óvodai elhelyezését. — A módosított korked­vezményes nyugdíjrendelet évtizedes gond megoldását jelentette, s csupán a vas­iparban 5000 olyan dolgozót érintett, akik 1973 január­jáig nem voltak jogosultak e kedvezményre. — A nyári főidényben ke­retpótlást adunk azoknak a vállalatoknak, amelyeknél az előző évben (1973-ban) üdü­lésben részt vett fizikai dol­gozók aránya megközelíti az összlétszámon belüli hánya­dot.­­ ) — A vállalatok 94 százalé­kánál van üzemi étkeztetés, s a szolgáltatást rendszere­sen igénylők száma évről év­re növekszik. — A szakszervezeti tanács jóváhagyásával az „A" alap­ból is lehet az üzemi étkez­tetés megemelt nyersanyag­­költségének egy részét bizto­sítani. — A színvonalas üzem­egészségügyi ellátás alapvető tényezője a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása, amely­re a vállalatok a IV. ötéves terv időszakában 189 millió forintot fordítanak. — A kohó-, gép- és villa­­mosenergia-iparban az idén is tovább csökkent a balese­tek száma és gyakorisága. — Szakszervezetünk mun­kavédelmi felügyelői 1973- ban 675 vállalati ellenőrzést tartottak, s a tapasztalatok alapján 218 felhívásban 886 munkavédelmi fogyatékosság megszüntetését rendelték el. — Fokozott figyelmet for­dítottunk az MSZMP KB tavaly novemberi határoza­tában kiemelt 2 tröszt és 25 vállalat szakszervezeti tevé­kenységére. — A KV elvileg és gya­korlatilag tisztázta a szak­mai érdekvédelem helyét, szerepét; állásfoglalásában meghatározta a végrehajtás tennivalóit. — Az elmúlt két év során 40 fizikai munkás került függetlenített, szakszervezeti funkcióba. — A kongresszus és az 1973. évi tagdíjbesorolás kö­zött a szervezettség 90,1 szá­zalékról 93,4 százalékra emelkedett. — Szakszervezetünk szö­vetséggé alakulásának 70. évfordulója és a vasas ifjú­ság éve jegyében gazdag kulturális és sportprogram­mal, nagyon sok központi és vállalati rendezvénnyel erő­sítettük szakszervezetünk tömegkapcsolatait. — A szakszervezeti poli­tikai oktatás tanfolyamainak száma 3681-ről 4287-re, a résztvevők száma 82100-ról 85 610-re növekedett. — A 80 éves születésnap­ját ünneplő VASAS újság előfizetőinek tavaly kilenc­­venezres tábora az idén túl­lépte a százezret. — Könyvtárainknak közel 150 ezer olvasója van. __— A tömegsportversenyek résztvevőinek száma megkö­zelíti a százezret. — Nemzetközi kapcsola­taink fejlesztésében elsősor­ban a szocialista országok testvérszervezeteivel kiala­kult együttműködésünk to­vábbi erősítésére töreked­tünk. — Szakszervezetünk poli­tikai tömegmunkája számot­tevően fejlődött, alapszerve­zeteink tevékenységében ja­vult a társadalmi folyamatok reális megítélése, erősödött a szocializmustól idegen néze­tek és gyakorlat elleni fellé­pés.

Next