Vasas, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1977-02-01 / 2. szám

•­ Titkársági ülések Titkárságunk január 24-i ülésén megtárgyalta az állás­foglalás-tervezetet, amely az ötödik országos vasas szocia­lista brigádvezetők tanácsko­zására készült. Ezután tájé­koztató hangzott el a centená­riumi előkészületekkel kapcso­latban. Harmadik napirendi pontja a titkársági ülésnek: a Vasas Akadémia 1977. első fél­évi programja. Majd tájé­koztató jelentés következett a vasasszakszervezet Normafa úti nyugdíjas üdülője üze­meltetésének tapasztalatairól, a beutaltak véleményéről. A titkárság a tájékoztató jelen­tést tudomásul vette, néhány kiegészítő adatot azonban még igényel a helyzet pontosabb megítélése érdekében. A tit­kárság kisebb módosítással el­fogadta a tervezetet, amely az 1977.­ január 10-i apparátusi értekezleten elhangzott javas­latok megoldására vonatko­zott. A titkárság január 31-i ülé­sén ismét tárgyalta az állás­­foglalás tervezetét, szükséges­nek tartotta a kisebb módosí­tásokat, s az állásfoglalás ki­egészítését a tanácskozáson el­hangzott javaslatokkal. Az 1977. február 7-i titkár­sági ülésen szóbeli tájékoztató hangzott el a Vasas Szocialista Brigádvezetők V. Országos Ta­nácskozása előkészítésének helyzetéről, a feladatokról. A tájékoztatást a titkárság elfo­gadta, megállapította, hogy az előkészítés jó ütemben haladt, a felkészüléshez és a tanács­kozás sikeres lebonyolításához a feltételek ezáltal adottak. Majd szintén szóbeli tájékoz­tatás alapján megvitatta a tit­kárság a centenáriumi ünnep­ségekkel és rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat. KITÜNTETÉSEK A vasas szocialista brigád­­vezetők ötödik országos ta­nácskozása alkalmából, 1977. február 11-én 125 dolgozót tüntettek ki. Méhes Lajos főtitkár adta át a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatot négy dolgozó­nak, és hatan kapták meg a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatú kitüntetést. A kiváló dolgozó kitünteté­seket Gécsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár és Szili Géza nehézipari miniszterhe­lyettes adta át. Hetvenöten a Gépipar Kiváló Dolgozója, ti­zenöten a Kohászat Kiváló Dolgozója, huszonketten a NIM Kiváló Dolgozója kitün­tetést kapták. Ezeken kívül a pénzügy, a könnyűipar és az oktatás egy-egy dolgozója vet­te át a Kiváló Dolgozó kitün­tetést. Küzdelmes évszázad Felhívjuk a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó trösztöket, vállalatokat és intézete­ket, azok szakszervezeti bizottságait, hogy 1977-ben rendezze­nek szellemi vetélkedőket „Küzdelmes évszázad” címmel bri­gádjaik körében. A vetélkedők az Országos Vasas Centenáriumi Bizottság akcióprogramja alapján, a hármas jelszó: „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni” szélesebb, tartalmasabb meg­valósítása érdekében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és szakszervezetünk centenáriuma tiszteletére kibontakozó munka­verseny-mozgalom kiegészítéseként 1977 áprilisától szeptemberig kerüljenek lebonyolításra. A tröszti, vállalati és intézeti vetélkedők mélyítsék el és nép­szerűsítsék mindazokat az ismereteket, amelyek a magyar mun­kásmozgalom, a magyar szakszervezeti mozgalom és a vasasok évszázados küzdelmeinek bemutatásán keresztül hasznos útmu­tatást adnak a mindennapi politikai feladatokhoz, munkához, melyek ösztönzően hatnak abba az irányba, hogy erősödjék a cse­lekvési egység napjaink gazdaságpolitikai céljainak megvaló­sításában. Tisztelegjenek a versenyek résztvevői — az esemé­nyek újbóli áttekintésével — a Nagy Októberi Szocialista For­radalom sorsfordulót jelentő napjainak, a forradalom 60. év­fordulója alkalmából. A szocialista, az e címért küzdő és munkabrigádok az évfor­dulóhoz méltó aktivitással kapcsolódjanak be a vetélkedőkbe. Színvonalas felkészülésükkel is bizonyítsák azonosulásukat szakszervezetünk mai céljaival. A tröszti, vállalati és intézeti vetélkedőjátékok résztvevői: Ismerjék meg a magyar munkásmozgalom, a szakszervezeti mozgalom történetét, kiemelkedő eseményeit, a harcos elődök küzdelmeit, a vasasszakszervezet múltjának főbb állomásait. A proletárinternacionalizmus szellemét is ápolva tekintsék át a nemzetközi munkásmozgalom sorsfordulójaként számon­­tartott Nagy Októberi Szocialista Forradalom, illetve a világ első szocialista állama fejlődésének eseményeit, tisztelettel adózva a forradalom 60. évfordulójának. Az iparfejlődés, különösen a hozzánk tartozó ágazatok és vállalatok fejlődésével összefüggő ismeretek elmélyítésén ke­resztül, tanulmányozva a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit, erősítsék a cselekvési egységet a népgazdaság és a vállalat V. ötéves terve napirenden levő feladatainak maradéktalan vég­rehajtása érdekében. A történeti, politikai és gazdaságpolitikai ismeretek népsze­rűsítésével legyen célja a vetélkedőknek megszilárdítani a dol­gozókban, a brigádok tagjai közül is különösen a fiatalokban a szakszervezetünkhöz való tartozás érzését. A vállalati, intézeti vetélkedők döntőinek legjobb ered­ményt elért csapatai kerülnek az ágazati középdöntőbe. A kö­zépdöntők és a trösztök első helyezett csapatai (összesen 13) méri össze erejét a kohó-, gép- és villamosenergia-ipar brigád- Vetélkedőjének döntőjében 1977. októberében VASAS ELNÖKSÉGÜNK MEGTÁRGYALTA Szakszervezetünk Elnöksége 1977. február 4-én tartott ülé­sén jelentős témákat tárgyalt, s hozott határozatokat. Elsőként tájékoztató jelent­­tést hallgatott meg a KGM- hez tartozó vállalatok munka- és üzemegészségügyi helyzeté­ről. A jelentést a KGM illeté­kes főosztályai készítették el. Az anyag részletesen foglalko­zott a foglalkozási megbetege­désekkel, a csökkent munka­­képességű dolgozók helyzeté­vel, az üzemegészségügyi szol­gálat ellátottságával, a szociá­lis létesítményekkel. A tájé­koztató jelentés megvitatása­kor az elnökség tagjai hozzá­szólásaikban egyértelműen el­ismerték a KGM munkáját, hi­szen először vállalkoztak ilyen jellegű jelentés készítésére. Felhívták a figyelmet arra, hogy csak a KGM területén 170 ezren dolgoznak olyan körül­mények között és végeznek olyan munkát, ahol az egész­ségvédelemre, a munkavégzés­ből adódó megbetegedésekre különleges figyelmet kell for­dítani. Kiemelték a hozzászó­lások, hogy a foglalkozási be­tegségek a technológiai válto­zásoknak megfelelően módo­sulnak, ezt a folyamatot is fi­gyelembe véve kell a meglevő eszközökkel jól gazdálkodni és azokat célszerűen felhasználni. Az Elnökség javasolta, hogy a tájékoztató jelentés és a még rendelkezésre álló anyagok alapján a KGM készítse el a munka- és üzemegészségügy helyzetéről a minősítést, mely tartalmazza a további konkrét feladatokat is, amelyek végre­hajtására rendszeresen vissza kell térni. A második napirendi pont keretében az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója szá­molt be az 1976-ban történt halálos és súlyos csonkulásos balesetek okairól, körülmé­nyeiről, a hasonló esetek meg­előzésére tett intézkedésekről, valamint a munkavédelmi helyzet és tevékenység javítá­sával kapcsolatos elhatározá­sokról. A beszámolóhoz írásos kiegészítést adott az Ózdi Ko­hászati Üzemek szakszervezeti bizottsága, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vezérigaz­gatója és a vasasszakszervezet munkavédelmi osztályának ve­zetője. A balesetek okainak feltárá­sát, a tanulságok levonását, a konkrét beszámoltatást az tet­te szükségessé, hogy tavaly hét halálos és hét súlyos csonku­lásos baleset történt Ózdon. Egyértelműen megállapította a beszámoló, hogy a legtöbb bal­esetet elkerülhették volna, ha nem követik el a szabálytalan­ságok sorozatát. A hozzászólók is ezt hangsúlyozták, de ugyan­akkor felhívták a figyelmet ar­ra, hogy az üzemek korszerű­sítése, az új technológiák be­vezetése, ugyanakkor a veze­tői garnitúra kicserélődése ne­hezítette a helyzetet Ózdon. A hibák tárgyilagos feltárásából kiderült, hogy az elmúlt évek­ben figyelmeztetően alakultak a számok, de sok esetben el­maradtak a megelőző, konkrét számonkérések, intézkedések. A megváltozott körülmények új és hatékonyabb intézkedé­seket követelnek, a feladatok pontos meghatározását és a végrehajtás szigorú ellenőrzé­sét, a dolgozók érdekében. Az Elnökség az anyagot a ja­vaslatokkal és a kiegészítések­kel együtt fogadta el. TILTAKOZÓ TÁVIRAT fel Kommunista Párt főtitká­rát. Ez újabb lendületet adott a küzdelemnek, a chilei nép melletti szolidaritási harcnak. A társadalmi haladásért küz­dő nemzetközi erők összefogá­sára továbbra is nagy szükség van, hiszen csak a „hivatalos” bevallás szerint is 3300 politi­kai fogoly sínylődik a börtö­nökben, 2500 letartóztatott sze­mély sorsa pedig ismeretlen. Valamennyien munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, szak­­szervezeti vezetők, demokrati­kus közélet korábbi szereplői. Számosan a kommunista, a szocialista pártok tagjai. A magyar vasasok az idén ünnepük szakszervezetük szü­letésének 100. évfordulóját. Ez alatt az évszázad alatt megis­merkedtek és küzdöttek a fa­sizmus ellen, s e harc mártír­jaira és tapasztalataira emlé­kezve üzenik a chilei szenve­dőknek: velük szolidárisak, és szent meggyőződésük, hogy ál­dozatos harcuk győzelemhez vezet, számukra is felvirrad a szabadság, a félelem nélküli élet napja. Budapest, 1977. február 12. A VASAS SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETŐK V. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA BUDAPEST (A tanácskozáson megfogalmazott távirat szövegét Szoták Ágnes küldött olvasta fel.) Ma, 1977. február 12-én a Szakszervezeti Világszövetség felhívására szolidaritási napot tartanak szerte a világon mindazok a haladó erők, ame­lyek immár negyedik eszten­deje küzdenek a chilei népért, a chilei fasizmus rémuralma ellen. A Szakszervezeti Világszö­vetség mélységes internacio­nalizmustól indíttatva azért választotta e napot a szolidari­tás egységes, erőteljes kifeje­zésére, mert egybeesik a Chi­lei Dolgozók Egységes Köz­pontja megalakulásának 24. évforduló­j­áva­l. A magyar kohó-, gép- és viil­lamosenergia-ipari szocialista brigádvezetők fóruma, amely ezen a napon ülésezik Buda­pesten, és amelyen 421 küldött 300 ezernél több dolgozót kép­visel, szolidaritásáról, támo­­gatásáról biztosítja a chilei népet, a fasiszta terror üldözöt­teit, a rendkívül nehéz körül­mények között dolgozó chilei szakszervezeteket. A nemzetközi szolidaritás nagy győzelme volt, hogy 1976. december 17-én a fasiszta jun­ta kénytelen volt szabadon en­gedni Luis Corvalánt, a Chi­ Kiállítás — száz évről A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a vasasszakszerve­zet közösen rendezett emlék­kiállítása a „születésnaptól” — a korai szakegyleti szervezke­déstől — napjainkig mutatja be a vasmunkásmozgalom tör­ténetét. Különösen azoknak a szocia­lista brigádoknak a figyelmé­be ajánljuk a kiállítás megte­kintését, amelyek a „Küzdel­mes évszázad” címmel meg­rendezésre kerülő szellemi ve­télkedőben részt vesznek. A múzeumban az állandó kiállítás bemutatja — jelenleg 1919-ig, áprilistól napjainkig — a magyar munkásmozga­lom történetét. A kiállítás 1977. március 4- én nyílik és április közepéig tekinthető meg a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum­ban (Budavári Palota „A” épü­let). Megközelíthető a 16-os autóbusszal a Dísz térig. Nyit­va: hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. 1977. FEBRUÁR Vezetőink üzemlátogatása Szakszervezetünk vezetői az elmúlt időszakban üzemláto­gatásaik során a vállalatok ve­zetőivel és dolgozóival talál­koztak, illetve a januárban megtartott szocialista brigád­vezetői tanácskozásokon vet­tek részt, és mondták el véle­ményüket, észrevételeiket a mozgalomról. Csenterics Sándor alelnök a Magyar Villamosművek szo­cialista brigádvezetőinek or­szágos tanácskozásán vett részt. A Villamosenergiaipari Kutatóintézetben szakszerve­zeti bizottsági ülésen és az üzemi négyszög ülésén talál­kozott a szakszervezet vezetői­vel, tisztségviselőivel, vala­mint a vállalat vezetőivel. Méhes Lajos főtitkár a Fi­nommechanikai Vállalathoz látogatott. Délelőtt találkozott a nagyvállalat vezetőivel, akik tájékoztatták a vállalat jelen­legi helyzetéről, s a legfonto­sabb feladatokról. Délután nagyaktíva-értekezletet tartot­tak a gazdasági vezetők, a párt- és szakszervezeti tiszt­ségviselők, aktívák részvételé­vel. Értékelték az 1976-os év gazdasági eredményeit, és meghatározták az 1977. év fő gazdasági feladatait. A nagy­­aktíva-értekezleten Méhes La­jos főtitkár időszerű kérdé­sekről beszélt felszólalásában. Szocialista brigádvezetői ta­nácskozáson vett részt a Ganz Villamossági Művekben is. A főtitkár az Orionban tett láto­gatása során üzemlátogatás alkalmával ismerkedett a gyár dolgozóival, majd a vezetőkkel folytatott megbeszélést. Dél­után vszt-ülésen vett részt, melynek napirendjén a vszt 1976. évi munkájának értéke­lése, az 1977. évi vállalati ter­vek ismertetése és a vállalati cselekvési program és ülésterv megvitatása szerepelt. A viszt­­ülés vitájában Méhes Lajos felszólalt. Farkas Lajosné titkár mun­kásgyűlésen vett részt a Cse­pel Autógyárban és az Ózdi Kohászati Üzemekben. Hidasi Lajos titkár, a Csepel Vas- és Fémművek szocialista brigádvezetőinek tanácskozá­sán vett részt. Az Ózdi Kohá­szati Üzemekben tett látogatá­sakor a vszt ülésén találkozott a szakszervezet tisztségviselői­­vel. A DANUVIA-ban egész napos üzemlátogatása alatt a vállalat gazdasági, párt-, szak­­szervezeti és KISZ-vezetőivel tárgyalt, délután aktívaülésen adott tájékoztatást az időszerű feladatokról és válaszolt a feltett kérdésekre. Koltai Endre titkár a Ma­gyar Hajó- és Darugyárban munkásgyűlésen és brigádta­nácskozáson, az Egyesült Izzó­ban a szocialista brigádveze­tők értekezletén vett részt. Sugár György titkár, a Ma­gyar Híradástechnikai Egyesü­lés gazdasági igazgatóinak ér­­tekezetén vett részt. A meg­beszélés témája: aktuális bér- és munkaügyi szabályozási kér­dések, valamint a bizalmi jog­kör kiterjesztésével kapcsola­tos konzultáció. A Kohó- és Gépipari Minisztérium iparági ifjúsági parlamentjén a köz­ponti vezetőség képviseletében szólalt fel szakszervezetünk munkájáról és célkitűzéseiről az ifjúságpolitikai feladatok végreh­ajtásában. Vasas kommunista műszak Minden gyárban, minden üzemben, minden brigádban tud­ják, készülnek rá: március 12-e, szombat, kommunista műszak. A fokozott készülődés, a szokásostól kissé különböző várako­zás oka, hogy ez a műszak eltér a többitől, de szellemében ugyanaz. Mi hát a különbség? Talán az, hogy az idei esztendő cente­náriumi év. Ha a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete centenáriumi megemlékezésének kiemelkedő eseményeit áttekintjük — amelyekről a Központi Vezetőség határozott — akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy a kommunis­ta műszak ezek sorában van, szervesen kapcsolódik a megelőző ünnepi eseményekhez. ... És e jelentős események sorához illeszkedik március ti­­zenkettedike, szombat: a kommunista műszak napja. Nemcsak szervesen kapcsolódik a megemlékező ünnepi programok sorá­hoz, hanem egyúttal továbblépés is. Mert jelenti egyfelől elő­deink százéves munkájának, eredményeinek megbecsülését, a jubiláló vasasszakszervezet küzdelmes, szép múltjának büszke vállalását, és jelenti másfelől azt is, hogy az ünnep és munka elválaszthatatlanul egymáshoz tartozik. S ha e műszak gya­korlati értékéről szólunk, arról, hogy mindezt az üzemi szociá­lis, jóléti intézmények fejlesztése érdekében tesszük, akkor mindannyian érezzük: a tegnap hősi helytállásának ünneplése a holnapi jólétünket, társaink érdekeit is szolgálják. „Aki nem ismeri a múltat, az nem érti a jelent és nem látja a jövőt” igazsága ezúttal is kézzelfoghatóan bizonyítja elő­deink—magunk—utódaink munkájának és sorsának szerves egységét, ezúttal megfordítva a mondást: ismerjük a múltat, értjük a jelent és látjuk a jövőt! Természetesen a gyárak, üzemek helyenként különbözően — de mindenképp a szakszervezettel egyetértésben —, az egyéni adottságok, sajátosságok, szükségletek szerint döntik el, hogy a közös munka eredményéből óvodabővítés, öltöző, zu­hanyozó, park a gyárudvaron, üdülőfejlesztés vagy hűtőgép lesz-e a műhelyben, esetleg KISZ-klub, nyugdíjasklub ... Ke­zünk munkája minden munkahelyen mindennapi környezetünk szebbé, kényelmesebbé tételét szolgálja. Egyúttal jelentősen járulunk hozzá a vállalati, népgazdasági tervek teljesítéséhez, az V. ötéves terv második évének gazdasági sikeréhez. De te­gyük hozzá: a politikai sikerben is. Hiszen a társadalmi össze­fogás folyamatos, töretlen politikánk helyeslését is jelenti, mert a közös munka, a közös célok megvalósítását szolgálják. A március tizenkettedikei vasasi műszak eredményessége a szervezettségen, összeforrottságon, a közösségi érzéseken mú­lik. S ahol teljes lesz a részvétel és hatékony, folyamatos a munka, ott joggal kerül be „fémjelzetten” ez a nap a brigádok naplóiba, a teljesített vállalások közé. Csóti László Mohácsi Regős Ferenc grafikája

Next