Vasas, 1980 (85. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Megtárgyalta az elnökség A Vas-, Fém- és Villamos­ vészeti együtteseinek mon­­energiaipari Dolgozók Szak­­káráról, szervezetének elnöksége ja­ Tájékoztató jelentést ja­­nuár 4-i ülésén tájékoztató­t adott el az elnökség a jelentést fogadott el a vasas nyugdíjasokkal kapcsolat­üzemek és művelődési mn­­ban 1977-ben hozott bv-in­­tézmények öntevékeny­ ma­­tározat végrehajtásáról. Újítási versenyfelhívás A mind jobban kiszélesedő tudományos-technikai forradalom, a tudomány termelő erővé válásának folya­mata egyre inkább igényli, hogy az újítómozgalom még eredményesebben segítse elő a dolgozók szellemi ter­mékeinek hazai és külföldi hasznosítását, ezzel is hoz­zájárulva a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sához. Mindezt figyelembe véve — az MSZMP XII. kong­resszusának és hazánk felszabadulásának 35-ik évfordu­lójának tiszteletére a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, a Vas-, Fém- és Vit­arr­osener­­giaipari Dolgozók Szakszervezete újítási versenyfelhívás­sal fordul a kohászat- és gépipar vállalataihoz. A verseny időtartama: 1980. január 1. és december 31-e. A verseny célja: — az újító mozgalom tömegességének és eredményes­ségének fellendítése — a fiatalok és a dolgozó nők foko­zottabb bevonása —, és ezen keresztül a termelés ha­tékonyságának növelése, — az ésszerű anyag-, import-, munkaidő-, energiata­karékosság feladatok elősegítése, — a dolgozók — a közösség gondjaiért érzett — fele­lősségének növelése, — a tapasztalatcsere fellendítése, az átadott és átvett újítások számának növelése. A verseny értékelésének módja: , A versenyeredményről szóló vállalati szöveges je­lentést és számszerű adatokat, továbbá a vállalat leg­eredményesebb újítás szerzőjének — kollektívájának — nevét és az elért eredményét bemutató adatokat kérjük 1981. február 28-ig a KGM iparfejlesztés főosztályára, a NIM műszaki fejlesztési főosztályára és a vasas szakszer­vezet termelési osztályára megküldeni. Az értékelést vállalatonként, illetve az alábbi alága­­zati felosztás szerint végezzük: Kohászat + Csepel Vas- és Fémművek. Gépek­ és gépi­ berendezések -fr Mezőgéptröszt. Közlekedési eszközök­ gyártása. »ta*...*•*«•-« Villamosipari gépek és készülékek gyártása. Híradás és vákuumtechnikai ipar. Műszeripar. Fémtömegcikk-ipar. Az értékelését elágazat­onként háromtagú előkészítő bizottság végzi, melynek tagjai közül egyet-egyet az OTH, a KGM, a NIM és a vasasszakszervezet delegál. A bizottság javaslatát az áll­amtitkár és a vasas titkársá­ga hagyta jóvá. Az értékelő bizottság fenntartja a jogot a helyezések es­etl­eges vissza­tartására a rendelkezésre álló pénzesz­közök más alágazatba történő átcsoportosítására. Az értékelés a vállalatok által beküldött szöveges je­lentés és a számszerű adatok alapján történik. Az értékelő bizottság a vállalatok újítási mozgalmá­nak komplex tevékenysége mellett a számszerű mutató­ikat is figyelembe veszi, (versenyek, pályázatok, kiállí­tások, ankétok rendezése, szocialista brigádok részvéte­le az újító mozgalomban stb.). A verseny alapját a mutatók egy-egy naptári évben elért változása képezi, bázisévhez viszonyítva. Ezen belül az értékelő bizottság kiemelten kezeli az alábbi témákat: — tőkésimport kiváltás, megta­karítás, — tőkésexport növelés, — anyag-, energia-megtakarítás, — a résztvevők számát ezen belül a nők és fiatalok újítótevékenységének növekedését, — a mozgalom célirányosságát, az újítási feladatter­vek hatékonyságát. A verseny helyezettjeinek anyagi és erkölcsi elisme­rése: A vállalatok között — a beérkezett pályázatok ered­ményétől függően — alágazata miként egy első és egy má­sodik díj 35 ezer forint, illetve 25 ezer forint értékben kerül kiadásra. A díjazáson túl a helyezettek elismerő oklevelet is kapnak. A vasasszakszervezet alágazatonként — egy válla­latot — 20 ezer forint különdíjban részesít, ahol a nők és fiatalok által beadott és hasznos újítások növelésében a legjobb eredményt érték el. A verseny időszakában — ágazatonként — egy-egy legnagyobb utókalkulált eredményt hozó újítás szer­zői részére a kohászat, illetve a gépipar és villamos­energiaipar „Legeredményesebb újítója” elismerő okle­vél, valamint a „Kiváló Munkáért” miniszteri kitünte­tés kerül adományozásra. A helyezést elért vállalatok gazdasági és szakszerve­zeti vezetése a versenydíjat az újítási verseny szer­vezése és eredményessége terén legjobban tevékenyke­dő vezetők, irányítók és mozgalmi tisztségviselők, ak­tívák között egyetértésben osztja el. Az erkölcsi-anyagi elismerés adományozása 1981. május 1. alkalmából történik. Vas-, Fém- és Villamosenergia- Kohó- és Gépipari Ipari Dolgozók Szakszervezete Minisztérium Herczeg Károly Soltész István főtitkár miniszter Nehézipari Minisztérium f Dr. Simon Pál miniszter VASAS Titkársági ülések Titkárságunk december 15-i ülésén tudomásul vette az 1980-as országos acélszükség­letről, ezen belül a csepeli anyagellátás alakulásáról és a kielégítés lehetőségeiről szóló tájékoztató jelentést. Titkárságunk január 11-i ülésén jelentést fogadott el a nők megfelelő foglalkoztatásá­nak és egészségük, testi épsé­gük védelmének elősegítéséről szóló MüM-rendeletben előír­tak betartásának ellenőrzésé­ről; javaslat született a ren­delet módosításának kezdemé­nyezésére. Szakszervezetünk vezetőinek üzemlátogatásai Csenterics Sándor alel­nök, a Híradástechnikai Ipari Ku­tató Intézetbe látogatott, ahol tájékozódott az intézet fej­lődéséről, tevékenységéről, a kutatás és fejlesztés főbb te­rületeiről, majd látogatást tett a laboratóriumokban és meg­tekintette a szociális létesít­ményeket. A Pécsi Hőerőmű Válla­latnál a vezetői megbeszélés után üzemlátogatáson, majd ezt követően a vszb ülésén vett részt. Szabó Piroska alelnök, a Híradástechnikai Vállalat bé­késcsabai gyárában tett láto­gatást. Találkozott a gyáregy­ség vezetőivel, meglátogatta a munkahelyeket, majd aktí­vaértekezletet tartott, ahol a nőpolitikai határozat végre­hajtása került értékelésre. Herczeg Károly főtitkár, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat­hoz látogatott. A vállalat ve­zetői tájékoztatták az évi tervfeladatok végrehajtásá­nak helyzetéről, a beruházá­sokon végzett szerelési tevé­kenység állásáról. Megláto­gatta a Szikra Lapnyomda szerelési munkálatait, majd aktívaértekezleten tájékoztat­ta a tisztségviselőket az ak­tuális szakszervezeti felada­tokról. Farkas Lajosné titkár a Hajtómű- és Festőberendezé­sek Gyárában tájékozódott a vállalat V. ötéves tervének végrehajtásáról. Meglátogatta a központi gyár üzemeit, majd aktívaértekezleten válaszolt kérdésekre. A DÉMÁSZ-vállalatnál tett látogatását megelőzően meg­beszélést folytatott a Szak­­szervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezetőivel. A vál­lalatnál a vezetés tájékoztat­ta a végzett munkáról, fel­adatokról, majd meglátogatta a munkahelyeket. Ezt köve­tően aktívaértekezleten tájé­koztatta a tisztségviselőket, aktuális kérdésekről. Sugár György titkár a Láng Gépgyár dombóvári gyárába látogatott. A vállalat és a gyár vezetői tájékoztatták az eredményekről, meglátogatta a gyár beruházását és a vál­lalat üdülőjét. Herczeg Károly a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál Negyvenhárom munkahe­lyen dolgoznak a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói. E tény már önmagában is el­árulja, nincs könnyű helyzet­ben ez a vállalat. Ennek elle­nére eredményeik — amelye­ket az elmúlt esztendőben el­értek— jók, tájékoztatta Posch Gyula vezérigazgató Herczeg Károlyt, a vasasszakszervezet főtitkárát a legutóbbi vezetői látogatáson. Orenburg, Ózd, Miskolc, Dunaújváros, Paks jelentős beruházásain végzett munkájukért kapott dicséretek fémjelzik az 1979-es esztendőt, s ugyanezen munkák folytatá­sa szabja meg feladataikat 1980-ban. A vállalat vezérigazgatója külön kiemelte a szocialista brigádokat, a munkaverseny­­vállalásokat, mert mint mon­dotta: a 204 fizikai, a 17 mű­szaki, a 7 alkalmazotti, a két komplex és a 18 ifjúsági bri­gád meghatározó szerepet tölt be a gyár életébe, munkájuk eredménye, hogy a terveket határidőre, jó minőségben tud­ják teljesíteni. Ezekre a kol­lektívákra — bárhol is dolgoz­nak az országban —, mindig lehet számítani. Akár gyors át­csoportosításról, akár a lema­radások behozásáról, akár a másodszakmák megszerzéséről van szó. A családtól távol, sokszor mostoha körülmények között dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javításáért is sokat tesznek — tájékoztatott Bru­czkó László, a szakszer­vezeti bizottság titkára. — A kirendeltségeken rendszeresen vizsgálják a szociális, kulturá­lis ellátottságot, támogatják a dolgozók lakásépítési törekvé­seit. A vállalat vezetőinek tájé­koztatása után Herczeg Károly főtitkár megtekintette a Szikra Lapnyomda váci úti új épülő egységét; a legkorszerűbb tech­nikai berendezések szerelését végzi itt a GYGV. A próba­üzemet 1980. júniusára terve­zik. Az üzemlátogatás után a va­sasszakszervezet főtitkára ta­lálkozott a GYGV szakszerve­zeti tisztségviselőivel. Herczeg Károly ismertette az aktuális szakszervezeti feladatokat, ki­emelve a gazdálkodást segítő tevékenységet a kohó- és gép­ipar előtt álló feladatok meg­oldása, az életszínvonal meg­őrzése érdekében. Az aktíva­értekezleten résztvevők szá­mos kérdést tettek fel a szere­lőipar helyzetének alakulásá­val kapcsolatban, még több hozzászóló foglalkozott a szer­vezeti változások összefüggé­seivel. Az aktívaértekezlet után Herczeg Károly főtitkár érté­kelte az egésznapos progra­mot, valamint a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat tevékenységét, amelyet jónak ítélt. Az ered­ményekben is megmutatkoz­nak azok az erőfeszítések, amelyeket a vállalat vezetése és a dolgozók évek óta tesz­nek annak érdekében, hogy teljesítsék országos jelentőségű feladataikat 1980. JANUÁR A legjobb előfizetésgyűjtők! ígéretünkhöz híven folytat­ják a csoportjukban 100 száza­lékos előfizetést gyűjtő bizalmi elvtársak nevének nyilvános­ságra hozatalát. Alumíniumárugyár: Szimák Istvánná. Április 4. Gépipari Művek: Szűcs Zoltán (Energetikai Gép­gyár) Dinnyés Ferenc (Kiskun­félegyháza) és Varga Mihály (örményes). BHG Híradástechnikai Vál­lalat: Schmidt Ferencné, Kon­­kolics Ferencné, Spiller Mária, Molnár Lajosné és Marosi Lászlóné (Budapest). Oláh Istvánná, Lukács Istvánná, Végső Endréné, Sas Imréné és Szabó Sándor I. (Kunhegyes). Bakony Művek: Kuti Imre. Budapesti Elektroakusztikai­ Gyár: Markovics Miklósné és Kovács Mihály. Budapesti Vegyipari Gép­gyár: Madarász Gábor (Tab). Csepel Művek: Szabó Bá­lint, Horváth József és Juhos Mihály (Acélmű); Pajor János, Vincze József, Dalocsa Sándor­­né, Daru József és Benkő Bé­la (Csőgyár); Stemmer János­­né, Benkő László és Péterfi Nándorné (Fémmű); Lettonás Gyula, Séra Lajosné és Kispál Viktorné (Híradástechnikai Gépgyár); Taál Jánosné, Grósz György, Czakó Béláné, Hed­­rich Péterné, Hermann Ernő, Sárossy Júlianna, Székely Bé­la, Benke István, Tamás Ist­ván, Illyés Sebestyén, Hargitai Béláné, Müller István, Gyene János, Rontó Lajos, (Jármű és Konfekcióipari Gépgyár), Mol­nár Sándorné (Tervező Intézet) és Kis Jánosné (SZT. appará­tus). Déldunántúli Áramszolgál­tató V.: Böhm János (Tab). Délmagyarországi Áramszol­gáltató V.: Tóth István és Fa­zekas Ferenc (Makó), Hidas János és Nagy László (Hódme­zővásárhely). Diósgyőri Gépgyár: Orosz László, Filcsák József, Viktor Jenő, Bartha Jánosné, Hor­­nyák József, Szomorú Sándor­­né, Szilágyi Géza, Domán, Lő­­rincné és Fintor János. Dunai Vasmű: Taskó Imre, Takács Béláné, Horváth László, Gönczi István, Holló Ferencné, Szilágyi Sándor, Körmendi Sándor, Sottl Imré­né, Orba Béla és Dudás Ká­roly. Egyesült Izzó: Horváth Ist­ván, Hóbár Sándor, Pausik Zoltán és Kalocsai Ferencné (Nagykanizsai Gépgyár), Hans Margit, Skoda Istvánné, Tara­­bó Éva, Vági Jánosné, Bolla Lászlóné, Nagyfi Lajosné, Mi­­hovics Józsefné, Bányai Ist­vánné, Gettinger Józsefné, Né­meth Józsefné, Pozsgai Gab­riella, Pintér Imre, Tóth Lászlóné és Kálovics József (Nagykanizsai Fényforrás és Üveggyár); Hegedűs László, Szabó Kálmánná és Szedmák Gyuláné (Gyöngyös); Baja Györgyné, Pazsitka Ferenc, Horváth Lajosné és Halász Mihályné (Vác); Péteri János­né, Szőnyi Sándorné és Portás József (törzsgyár). Elektromodul: Tóth László­né. Erőmű Beruházási V.: Kó­bor Józsefné. ERŐKAR: Erdélyi Jánosné (Inota), Dénes László, Kovács Istvánné (központ), Kises László, Becsó Lajos és Vakály András (Kelenföld). Elzett Művek: Szabó László, Kiss Júlia, Vékony Vince, Ba­­csó Lajosné, Varga Jánosné, Szabó Sándor, Hajdú Jánosné, Csetreki Lajos,, Olajos Géza, Fegyver József, Tóth János, Szabó Józsefné és Varga De­zső (Berettyóújfalu). Északdunántúli Áramszol­gáltató V.: Szabó Gyula (Sop­roni Hőerőmű), Szabó István, (Székesfehérvár) és Nagy Jó­zsef (Esztergom: Szervezeti élet Sportmunka a Mezőgéptrösztben A Mezőgéptröszt szakszer­vezeti bizottsága áttekintette a testnevelési és sportmunka helyzetét és további feladato­kat határozott meg. A testü­let megállapította, hogy javult a tröszti irányítás és szerve­zettebb lett a tömegsport-te­vékenység. Az összehangolt munkát segítette a — köz­ponti vezetőség határozata szellemében — kiadott intéz­kedési terv, amely rögzítette az éves feladatokat. A spor­tolás fontosságát jelzi az a­ tény, hogy a tröszt dolgozói­nak 52 százaléka fiatal, akik közül sokan igénylik a rend­szeres testmozgást. A sporto­lás anyagi fedezete elegendő az igények kielégítéséhez. 1976-ban még nem érte el a kétmillió forintot az e célra fordított összeg, 1979-ben pe­dig már meghaladta a há­rommillió-hatszáznyolcvan­­ezer forintot. Az idei évre a testület a fő feladatként határozta meg a felkészülést a vasas mun­kahelyi olimpia tömegtestne­velési és tömegsportmozgalom előkészítésére, zökkenőmentes bevezetésére. Ennek érdekében módszertani segédanyagot ké­szítettek, és a vállalati sport­felelősöket értekezleten ké­szítik fel a teendőkre. Termelési tanácskozások tapasztalatai Egy előzetes felmérés alap­ján a termelési tanácskozások tapasztalatait tűzte napirend­re a Telefongyár szakszerve­zeti bizottsága. A vitában nagy hangsúlyt kapott, hogy a testnevelési tanácskozások fontos szerepet töltenek be az üzemi demokrácia fórumrend­szerében, jelentős színterei a kölcsönös tájékoztatásnak. El­hangzottak olyan észrevételek, hogy helyenként és időnként az előadók csak a vállalati szintű információk továbbítá­sára szorítkoznak, és a helyi konkrét terveket, kérdéseket nem ismertetik kellő alapos­sággal, ez viszont visszahat a feladatokra való mozgósítás­ra. A megkérdezett dolgozók pozitívan nyilatkoztak arról, hogy például a kiváló dol­gozó kitüntetésnél figyelembe veszik a kollektíva akaratát. Bírálták viszont azt, hogy más kérdésekben (például a bérek, prémiumok, jutalmak felhasználásában) még csak esetenkénti, illetve nem min­dig megfelelő a tájékoztatás. A felszínre hozott tapasztala­tok láttán a testület hasznos­nak ítélte meg e kérdés vizs­gálatát, mert ez az elemzés is hozzájárulhat a gyakorlat tartalmasabbá tételéhez. Szociálpolitika a telephelyeken A Csepel Művek tröszti szakszervezeti bizottsága írá­sos előterjesztés alapján fog­lalkozott a külső telephelyek szociális és kulturális ellá­tottságának helyzetével. A tröszt négy vállalatának (Fém­mű, Egyedi Gépgyár, Szer­számgépgyár, Jármű- és Kon­fekcióipari Gépgyár) nyolc te­lephelyén végzett konkrét vizsgálatok azt mutatták, hogy a vidéki telephelyek szociá­lis ellátottsága közel azonos a törzsgyáraikéval, ami tuda­tos szociálpolitikai tevékeny­séget tükröz. A testület meg­állapította: érvényesül az az alapelv, hogy azonos munka, eredmény alapján azonos jut­tatási rendszer valósuljon meg. Néhány vidéki telep­helynél például alacsonyabb a bérszínvonal, mint a törzs­gyárban, de a munka színvo­nala is elmarad a csepeli gyá­rakétól. A feladat az intenzí­vebb, gazdaságosabb termelés fokozása, a szétosztható anya­gi alap növelése, ezáltal a szociális, kulturális ellátottság színvonala is emelhető.

Next