Vasas, 1987 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

SZERVEZETI ÉLET Választott tisztségben A főbizalmi és a bizalmi szerepe a Csepel Autógyárban Az üzemi szakszervezeti élet jelentőségét és létjogosultsá­gát nem kell különösebben ecsetelni egy több mint 8,5 ezer dolgozót foglalkoztató gyár esetében. Ezért, bízva a szevezet hatékony munkájá­ban és annak szükségességé­ben, így csak úgy találomra az 5-ös számú gyár 7-es üze­mébe kopogtattam be, ahol az egyik dübörgő présgép beállí­tásán ügyködött Feigl Károly gépbeállító. Karján könyékig fel volt tűrve az ingujja, mikor kezet nyújtott. A mellettünk levő hatalmas gép is elindult, így a nagy zaj miatt az emele­ti irodában folytatjuk a be­szélgetést. — Még annak idején, 1952- ben betanított munkásként kezdtem a gyárban dolgozni — mondta bevezetőül. — Az­óta rengeteget tanultam, ké­peztem magam és talán a ki­tartó szorgalmamnak köszön­hetem, hogy 1972-től mint gépbeállító vagyok a műhely­ben. A múlt év áprilisától pe­dig a 33 tagot számláló üzemi szakszervezet főbizalmijává választottak. Jelenleg 34-en vagyunk, de van még egy dol­gozó, aki nem érte el az egy hónapos próbaidőt, így nem láttuk értelmét, hogy felve­gyük a szakszervezetbe. — Miből áll a főbizalmi munkája? — A gazdasági vezetővel rendszeresen összeülve meg­beszéljük az aktuális feladato­kat, a dolgozókkal kapcsola­tos teendőket. Az értekezlete­ken előadjuk a gondjainkat, melyekre mindig megkapjuk a választ és a megoldást. — Miként tudnak hatni a dolgozókra a munkafegyelem területén? — Nálam az első helyen áll a szép szó. Késés csak elvétve fordul elő, ha viszont megtör­ténik, de tudja igazolni a ké­sés okát, úgy azt megoldjuk. Az ittas munkavégzés esetén viszont nincs pardon, mert itt a gépek között hamar megtör­ténik a baj. — Eddig csak a bizalmi oldaláról ismertem meg. Most viszont szeretném meg­ismerni mint gépbeállítót. — Itt, ahol dolgozom, min­denkinek megvan a reszortja. A beállítást követően minden­ben segítek, így ha kell, tar­­goncázom, de van olyan is, mikor a présgépen dolgozom. — Mennyiben nyújt segít­séget a szakszervezeti bizal­mi a dolgozók üdültetésében? — Miután megérkeznek a beutalók, elsősorban a nagy­­családosok és az egyedülállók részesülnek előnyben. Termé­szetesen megnézzük, hogy ezek közül ki és mikor volt utoljára üdülni, no és megér­­demlik-e egyáltalán az elvég­zett munkájuk alapján. — Ön mikor üdült utoljá­ra? — Még sohasem voltam, mindig átadom a helyem azoknak, akik jobban rá van­nak szorulva. Beszélgetésünk közben ér­kezett az irodába Gyemi Jó­­zsefné, aki hatodik éve élvezi a dolgozók bizalmát az üzem területén. Fél füllel azt is hal­lottam valakitől, hogy a bizal­mi teendői mellett még mun­kásőr is. — Ha már úgyis az üdülés témájánál tartunk, ön mikor volt utoljára? — kérdeztem a bemutatkozás után. — Az idén voltam a gyár vonyarcvashegyi üdülőszálló­jában a családommal és a fér­jemmel, aki úgyszintén itt dol­gozik a műhelyben. Rendkí­vül jól éreztük magunkat. Ki­tűnő volt a víz, az idő és az ellátás, csak sajnos olyan ha­mar eltelt az a tíz nap. — Mióta dolgozik a hideg­­folyatónak nevezett üzemben és mit csinál? — Betanított munkásként dolgozom és emellett minden rám bízott feladatot elvégzek, de a szakszervezeti teendői­met sem hanyagolom el. Tud­ja, jó érzés ezt csinálni, mivel így közvetlenebb kapcsolatot tudok kialakítani a dolgozók­kal. Egyébként 1985. április 1-jétől váltunk külön a 6-os üzemtől, mivel más technoló­giával dolgozik a műhelyünk, így külön vált a szakszervezet is. — Milyen feladatok tar­toznak a bizalmi munkakö­rébe, ha lehet ezt annak ne­vezni? — A szó mai értelmében ezt társadalmi munkakörnek nevezném, így ennek kapcsán színes­ lélekkel képviselem mindenhol a munkatársaim érdekeit. És ez így természe­tes. Ezen túl rendszeresen el­járok a tagértekezletekre, ter­melési tanácskozásokra, ahol együttesen megvitatjuk a szakszervezeti kérdéseket. — Mi a véleménye a mun­kafegyelemmel kapcsolat­ban? — Mint mindenhol, így ná­lunk is első helyen áll ez a kérdés. Szerintem enélkül nem is lehetne rendet tartani. És ezzel kapcsolatban meg­említem még, hogy maximáli­san törekszünk a nyolcórai munkaidő kihasználására. Tóth Lajos üzemvezető — már elég régen — 35 éve — ismeri a gyár szinte mind­egyik műhelyét, üzemcsarno­kát, s miközben az iratait ren­dezgeti, fél füllel figyeli a be­szélgetésünket és esetenként helyeslően bólint. Ha valaki, ő igazán ismeri a munkafegye­lem szükségességét és lénye­gét, hiszen annak idején mint vasesztergályos kereste a ke­nyerét, majd lassan az iskolák elvégzése után került vezetői beosztásba. Harmincegy éve tagja a szakszervezetnek, de mint üzemvezető számos do­logban segíti a bizalmiak és a tagság munkáját. — Mint az üzem első szá­mú emberének, mi a vélemé­nye a munkafegyelemmel kapcsolatban? — Ahogy fél füllel hallot­tam, már elmondták, de ugyanezt én is megerősítem, mivel a vezérigazgató 4. szá­mú rendelete — ami a mun­kafegyelemmel kapcsolatban lett felújítva — minket is kö­telez, és ezt igyekszünk is be­tartani. Rendeletekkel próbál­juk visszaszorítani, akik a munkafegyelem ellen véte­nek, például megvonjuk tőlük a gmk-lehetőséget, vagy ki­zárjuk a jutalmazásból a szak­­szervezettel egyetértésben, és ezek után merje mondani va­laki, hogy nálunk nincs súlya a munkafegyelemnek és sze­repe a szakszervezetnek? — Ha már ennyire a mun­ka felé terelődött a szó, hadd kérdezzem meg, mit gyárt a hidegfolyotó, vagy helyeseb­ben a képlékenyalakító mű­hely? — Általában autóbuszok, tehergépkocsik kerékanyáit. Továbbá a hagyományos 0.69-es típusokhoz kormány­orsót és különböző alkatrésze­ket, zárócsavarokat készí­tünk. De mi állítjuk elő a Polski Fiat 126-os személy­­gépkocsi egyik csapszegét is. V. Kerekes Ferenc 2 CSELEKVŐKÉPES FIATALSÁGOT Öntevékeny érdekvédelem Cselekvőbb, aktívabb, ön­állóbb és öntevékenyebb fia­talságra van szükség. Az igény már régebben megfo­galmazódott, de a tanulmá­nyok, szociológiai felmérések nem lehettek és nem lehetnek elegendőek, sem arra alkal­masak, hogy az ifjúságpoliti­kai kérdés számottevően vál­tozzon, kimozduljon a holt­pontról. A jövőben a szakszerveze­tek — közöttük a vasasszak­szervezet is — feladatként kapják a fiatalokkal történő foglalkozás minőségi megvál­toztatását. A szakszervezetek hagyományaiban fellelhető, a vasasokéban meg különös­képpen, hogy az ifjúmunká­sok, a legfiatalabbak viszik előre legdinamikusabban, legmerészebben a szervezett dolgozók ügyeit. Utalhatunk régi idők ta­pasztalataira, hiszen az ötve­nes évekig élt ez a szakszer­vezeti hagyomány, azután egy más irányú ifjúságpoliti­ka háttérbe szorította egészen a 80-as évekig. 1983-ban SZOT-határozat, majd az MSZMP KB 1984. október 9-i ifjúságpolitikai kérdésekben kialakított állás­­foglalása újra feleleveníti a­­ régi témát. Végül a SZOT 1985. október 25-i határozata alapján döntöttek úgy a szak­mai alapszervezetek, hogy lét­rehozzák a Központi Vezető­ség Ifjúsági Tanácsát. Ezzel egyidejűleg meghatározták az alapszervezeti ifjúsági munka fő irányát is. Ennek értelmé­ben 1987 márciusáig kell a szervezést befejezni, hogy az­után megkezdődhessen az ér­demi munka. A vasasszakszervezeten be­lül ez a határozat sok fiatalt érint. Hogy milyen volt a ha­tározat fogadtatása? Vegyes. Talán ez a legjobb kifejezés rá. Hiszen helyenként megle­petést okozott, másutt meg nem értést és volt, ahol egyet nem értést. Pedig miről is van itt szó tu­lajdonképpen? A szakszerve­zeteken belül az ifjúsági tago­zatok létrehozása nem jelent mást, mint azt, hogy a szak­­szervezeten belül javítani, erősíteni kell az ifjúsági mun­kát a jövőben. Az ifjúsági kér­dés kapcsán fontos társadal­mi, politikai esemény volt a KISZ XI. kongresszusa. Az állásfoglalás az ifjúsági tago­zatok kialakításával kapcso­latban egyértelmű volt. Nem rivalizálásról van szó KISZ és szakszervezet között, hanem hatékonyabb együttműködés­ről, éppen a fiatalok érdeké­ben. Az ifjúsági bizottságok, ahol már működnek, aktív serkentői és kezdeményezői a fiatalok érdekvédelmének. Hatékonyan mozgósítottak a gazdasági célkitűzések meg­valósítására, a munkamozgal­makban való aktív részvétel­re, az ifjúság nevelésére, tár­sadalmi céljaink megvalósítá­sára. A cél a fiatalok fokozott bevonása a szakszervezeti munkába. Jelenleg még a szervezés szakaszánál tartanak minde­nütt. Ha létrejönnek az ifjúsá­gi tagozatok és ifjúsági bizott­ságok, minden bizonnyal si­kerül a mai kornak megfelelő ifjúságpolitikai munkát kiala­kítani egy feladatközpontú te­vékenység alapján. Ehhez az kell, hogy a fiatalok értsék és érezzék, értük van, értük tör­ténik mindez, hogy minél szé­lesebb körben gyakorolhas­sák a szakszervezeti jogokat. A fiatalok érdekvédelmé­nek új formájáról van szó, és hogy mennyire válik be, azt a jövő gyakorlata dönti majd el. (leopold) Nemzetközi kapcsolataink Szakszerveztünk küldöttsége Hidasi Lajos titkár vezetésé­vel részt vett, és felszólalt a Fémipari Nemzetközi Szövet­ség 38. adminisztratív bizott­sági ülésén, amelyet 1986. no­vember 18—22. között tartot­tak Szófiában. A főbb napi­rendi pontok a „Szocialista or­szágok vasasszakszervezetei­nek tevékenysége a dolgozók szociális és gazdasági problé­máinak megoldására”, vala­mint a „Fémipari szakszerve­zetek a XX. század végén” címmel kerültek megvitatás­ra. A svájci Fém- és Óraipari Dolgozók Szakszervezetének (SMUV) meghívására szak­­szervezetünk küldöttsége Herczeg Károly főtitkár veze­tésével 1986. december 8—13 között Svájcban tartózkodott. A delegáció tanulmányozta a SMUV felépítését, valamint — az üzemlátogatások során — a fémipari dolgozók élet- és munkakörülményeit. Küldött­ségünk tárgyalt Fritz Rei­­mann elnökkel, valamint az ügyvezető elnökség tagjaival a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. VASAS JUBILEUMI MUNKA­VERSENY A munkaverseny-mozgalom egyik kiemelkedő hagyománya, hogy társadalmunk és a nemzetközi munkásmozgalom jelen­tős eseményei vagy történelmi sorsfordulók évfordulóinak kö­zeledtével a szocialista brigádok, munkáskollektívák az egész gazdaságra kiterjedő munkamozgalmat kezdeményeznek. A SZOT támogatásával a Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemének Szeptember 6. szocialista brigádja, a Taurus Gumiipari Vállalat Műszaki Gyárának Bánki Donát szocialis­ta brigádja, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének kol­lektívája, valamint a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói jelezték, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére munkaverseny-felajánlásokat tesznek. Kifejezték azon szándékukat, hogy a nemzetközi munkásmozgalom 1987. évi nagy jelentőségű jubileuma mél­tó megünnepéséhez hatékonyabb munkával, a növekvő gaz­dálkodási, termelési feladatok sikeres megvalósításával kí­vánnak hozzájárulni. Gazdasági-társadalmi előrehaladásunk gyorsítása és a hagyományok ápolása arra ösztönöz bennünket, vasasokat is, hogy a kezdeményezéshez csatlakozzunk. Ezért a központi vezetőség felkéréssel fordult a vas-, fém- és villamosenergia­ipar dolgozóihoz, kollektíváihoz, hogy minél nagyobb szám­ban vegyenek részt az 1987. évi jubileumi munkaverseny­­mozgalomban, és cselekvő közreműködésükkel, felajánlásaik­kal segítsék a munkahelyi tennivalók sikeres teljesítését. Az ágazataink eredményességét javító fő feladatok változatla­nok, teljesítésük feltételei azonban tovább nehezedtek. Ezért a megoldáshoz sok újszerű módszer, kezdeményezés szüksé­ges. Munkánk hasznosságát és ezzel a külső tényezők javulá­sát úgy tudjuk leginkább elősegíteni, hogy minden erőfeszíté­sünket a munkahelyi környezet belső problémáinak leküzdé­sére, saját hibáink fölszámolására fordítjuk. Az 1987. évi tervek teljesítése a VII. ötéves tervcélok va­lóra váltásának nélkülözhetetlen alkotó eleme. A sikeres telje­sítés érdekében javasoljuk, hogy mind az irányításban, mind a végrehajtásban a résztvevők,­­ fordítsanak figyelmet a vállalások, felajánlások telje­sítésének feltételeire. Már a tervkészítés időszakában segít­sék elő, hogy a célok a munkahely tényleges feladataira irá­nyuljanak, — új eljárások, korszerűbb gazdaság- és termelésszerve­zési módszerek felkarolásával, hasznosításával és más tartalé­kaik mozgósításával segítsék a főmunkaidő hatékonyságának növelését, a munkaverseny tartalmi továbbfejlesztését, — vállalkozó kezdeményezésekkel érjék el, hogy a több­let- és rendkívüli vállalások teljesítésének szervezési, anyagi feltételi javuljanak, — a közösség erejével segítsék a munkában gyengébb vagy gyakorlatlanabb munkatársaikat, hogy szakmai ismere­teik bővítésével, készségük javításával mielőbb eleget tehes­senek a növekvő követelményeknek, — fejlesszék tovább együttműködési kapcsolataikat a testvéri országok vállalataival, kollektíváival, — tevékenységük során legyenek élenjárói a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munkavégzésnek. Meggyőződésünk, hogy a jubileumi munkaversenyhez kapcsolódó széles körű részvételünk hozzájárulhat gazdasági nehézségeink legyőzéséhez és a hagyományok folytatásához. Szakszervezetünk minden segítséget megad azoknak a mun­kahelyi kollektíváknak, szocialista brigádoknak, amelyenek tagjai az 1987. évi terv maradéktalan teljesítésére felajánláso­kat tesznek. Gaál Károly Angol küldöttség Az angol Egyesült Gépipari Szakszervezet küldöttsége, Gavin H. Laird főtitkár vezetésével, a magyar vasasszakszer­vezet meghívására Magyarországon tartózkodott. A küldött­séget fogadta Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. A hatnapos lá­togatás során Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára tájékoztatta a küldöttséget a szakszervezeti demokrácia fejlő­déséről, a vasasdolgozók élet- és munkakörülményeiről. Átte­kintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, annak további fejlődését. A delegáció tagjai üzemlátogatásaik során ismer­kedtek az alapszervezeti munkával, beszélgetéseket folytat­tak a tisztségviselőkkel, ugyanakkor tájékoztatást adtak az angol munkások helyzetéről, élet- és munkakörülményeiről, szakszervezetük munkájáról. ■■■■■■■■ 1987. JANUÁR

Next