Vasas, 1993 (98. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
2 SZERVEZETI ÉLET Munkanélküliek - de miért így, miért ennyien? Munkanélkülinek lenni a társadalmi okokból kialakult élethelyzetek közül talán a legnehezebb. A legtöbb ember számára védtelenséget, kiszolgáltatottságot jelent. Ennek enyhítési szándékával fogott össze néhány, a megyei munkaügyi tanács munkavállalói oldalán is képviselettel rendelkező szakmai szervezet. A cél az volt: segítséget nyújtani a munkanélküliek érdekérvényesítéséhez nélkülözhetetlen önszerveződéseik kialakításához. A megye településeit járva Kunhegyesen, Tiszafüreden, Jászapátin, Jászdózsán voltak a legbiztatóbb tapasztalatok. Sajnos találkozni kellett azzal is, hogy az érdektelenség miatt hogyan válik hiábavalóvá önkormányzatok, munkaügyi kirendeltségek miénkhez hasonló szándékú tenniakarásra - és esetenként a magunk erőfeszítése is. Igazságtalanság lenne azonban hallgatni arról, milyen komoly oka ennek a munkanélküliekben tovább élő félelem. Ez utóbbi azért is nagyon szerencsétlen körülmény, mert mint a tapasztalatokból kiderült, a félelem az előzmények között is felemlegethető. Nagyon sokan ugyanis azért kerültek ki a munkahelyekről, azért olyan körülmények között, mert az igazi összefogás, a bizonyosság helyett, egyenként a félelem alternatíváját választották. Néhányuk sorsa minden bizonnyal másként alakulhatott volna, ha hisznek önmaguk - áttételesen érdekvédelmi szervezeteik - eretében. Az összefogás hiánya - a félelem - egyébként egyre komolyabb gondot jelent foglalkoztatottak és munkanélküliek viszonyában is. Különben hogyan fordulhatna elő, hogy a megye legsújtottabb településén környezetszennyező, munkaegészségügyi szempontból gyalázatos, a kereseteket, bánásmódot, illetően pedig megalázó munkahelyet tűrnek „kényszerűen” emberek. Az önszerveződés az aktív dolgozóknak és a munkanélkülieknek szükség esetén egyetlen védelmet jelentő lehetősége. Enélkül például a munkanélküliek kirekednek a sorsukat érintő döntésekből. Ezen kívül minthogy az igazán komolyan vehető, „szervezett véleményük” hiányzik, még okot is adnak a feltételezésre - félremagyarázásra -, hogy higgjük el, a munkanélküliek többsége jól érzi magát úgy, ahogy van.” Érdemes visszatérni egy kicsit az aktív, foglalkoztatotti időszakból eredeztethető gondokra. Amíg sok, az érdekvédelemről komolyan gondolkodó aktív szakszervezeti tag azt fogalmazza meg, hogy a bajok megelőzésében, mérséklésében a szakma gondjait jól ismerő külső szakszervezeti szakértők segíthetnének, addig sok helyen mégis a zsákutca veszélyét jelentő magunk között keresünk megoldást” választják. Mindenki elhiheti: a külső - megyei, országos - szakértőnek nem érdeke, hogy rontson a helyi partnerek kapcsolatán. És az is biztos, hogy egyetlen tisztségviselőnek sem szabad a maga tekintélyét a szakértő közreműködésétől féltenie. Ellenkezőleg. A ma már alig, vagy nagyon nehezen kezelhető bajok egyik legfőbb oka tehát, hogy elmaradt, megkésett időben a jelzés, a gyors különböző érdekvédelmi szervezetek „lefoglalták” egymás erejét. Szerencsére van példa arra is, hogy az addig egymással civakodó szervezetek tagjai, közös sorsra jutva nemcsak megtanulnak egy nyelven beszélni, de értelmesen és elszántan meg is fogalmazzák a megosztottsággal, félelemmel szembeni utakat. Ez döntően a szakmai szakszervezetekhez tartozás szükségességének gondolatában jelenik meg. Volt, ahol ezt - az MSZOSZ iránti bizalmát is kifejezve - éppen egy korábbi munkástanács elnök fogalmazta meg, méghozzá a tapasztalt ember meggyőződésével. Mint a foglalkoztatottak, úgy a munkanélküliek esetében is egyetlen járható út az önszerveződés. Nem szabad egyenként, kiszolgáltatottan kimaradni a helyi és szélesebb munkaerőpiaci gondok megítéléséből, enyhítésük lehetőségeinek megfogalmazásából. A legcélravezetőbb az érdekérvényesítéshez törvényes garanciákkal, országos szakértői munkával, erősíthető, segíthető, a szakmák önállóságát biztosító települési, területi szakszervezeti szervek kialakítása. Keresni kell - ha lehet - a régi munkahelyekkel megszakadt szálak újraerősítését, az érdekvédelmi szervezettel nem rendelkező munkahelyeken dolgozókkal, a helyi társadalom különböző szervezeteivel a kapcsolatok, az együttműködés lehetőségét. Az egyenként megélt nehézségeket csak így lehet megpróbálni - ha szerény várakozással is - reményekre, viselhetőbb, méltóbb élethelyzetre váltani. Az önszerveződéses kiútkeresés mindenütt nagyon fontos, de különösen az ott, ahol az alternatívák mögött még a „fekete munka” sem szerepelhet és mint mondják: a szociális bűnözés lehetősége vár rájuk csupán - méghozzá a „nincs apám, se anyám” tragikus mentségével. Az egész társadalom számára rendkívül fontos, hogy a mindenkori hatalom - mérhetetlen felelőssége mellett - pontosan ismerje a munkahelyekről kiszorult tisztességes emberek élethelyzetét és képes legyen elgondolkodni azon, hogy az érintettek helyében mire „vetemednek”. Mit várnak a munkanélküliek? Többségükben persze munkát. Volt aki tőlünk is azonnal ezt reméli A szakszervezetektől általában - néha még sajnos ma is egy kicsit „kívülállóként” - azt várják, hogy a leglehetetlenebb helyzetben is tegyenek meg minden tőlök telhetőt. A hatalom képviselőitől várják a legtöbbet: vállaljanak sorsközösséget tanúsítsanak önmérsékletet, mint ahogyan a „nemzet nagyjaitól” a maihoz hasonló idők mindig is megkívánták. Mindezek után ne gondolja senki, hogy a munkanélküliek többsége szervezetlen, és bár beszédes, de nyugodt. Mitől lehetne az? Terjéki Ferenc vasas megyei szervező Tisztelt Kolléga! Tájékoztatjuk, hogy 1993. január 1-től megújítjuk a vasasszövetség által készített szakmai anyagok megrendelését. Értesítjük, hogy továbbra is lehetőség nyílik előrendelés feladására. Az előrendelés azért előnyös mert, biztosítja, hogy a folyamatosan megjelenő szakmai kiadványainkat a megjelenés után azonnal postázhassuk Önöknek. A szakszervezeti tisztségviselőik így folyamatosan figyelemmel tudják kísérni a munkavállalókat érintő jogszabályi változásokat, illetve munkájukhoz jól hasznosítható ismereteket szerezhetnek. Kérjük, hogy az előrendelésüket a Vasasszövetség képzési és tájékoztatási csoportja címére (Budapest, Vill., Magdolna u. 5-7. Levélcím: 1431 Budapest Pf. 201.) szíveskedjenek megküldeni. Üdvözlettel: Előrendelés Név.. .............................................................................. Postacím:........................................................................ Megrendeljük Önöktől az alábbi kiadványokat Jogszabálygyűjtemény...............................pld. Hasznos Tudnivalók......................................pld. Egyéb szakmai kiadványok Tájékoztatók...................................................pld. A fizetés módja, a számla megküldését követő 8 napon belüli átutalással. Kelt:............................................. PH. aláírás :____________________________________| Fogarasi László szóvivő VASAS