Vasas, 1993 (98. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

2 SZERVEZETI ÉLET Munkanélküliek - de miért így, miért ennyien? Munkanélkülinek lenni a társa­dalmi okokból kialakult élethely­zetek közül talán a legnehezebb. A legtöbb ember számára védtelensé­­get, kiszolgálta­tottságot jelent. Ennek enyhítési szándékával fo­gott össze néhány, a megyei mun­kaügyi tanács munkavállalói olda­lán is képviselettel rendelkező szakmai szervezet. A cél az volt: segítséget nyújtani a munkanélkü­liek érdekérvényesítéséhez nélkü­lözhetetlen önszerveződéseik ki­alakításához. A megye településeit járva Kunhegyesen, Tiszafüreden, Jászapátin, Jászdózsán voltak a legbiztatóbb tapasztalatok. Sajnos találkozni kellett azzal is, hogy az érdektelenség miatt ho­gyan válik hiábavalóvá önkor­mányzatok, munkaügyi kirendelt­ségek miénkhez hasonló szándékú tenniakarásra - és esetenként a magunk erőfeszítése is. Igazságta­lanság lenne azonban hallgatni ar­ról, milyen komoly oka ennek a munkanélküliekben tovább élő fé­lelem. Ez utóbbi azért is nagyon szerencsétlen körülmény, mert mint a tapasztalatokból kiderült, a félelem az előzmények között is felemlegethető. Nagyon sokan ugyanis azért kerültek ki a munka­helyekről, azért olyan körülmé­nyek között, mert az igazi összefo­gás, a bizonyosság helyett, egyen­ként a félelem alternatíváját vá­lasztották. Néhányuk sorsa minden bizonnyal másként alakulhatott volna, ha hisznek önmaguk - át­tételesen érdekvédelmi szerveze­teik - eretében. Az összefogás hi­ánya - a félelem - egyébként egyre komolyabb gondot jelent foglalkoztatottak és munkanélkü­liek viszonyában is. Különben hogyan fordulhatna elő, hogy a megye legsújtottabb településén környezetszennyező, munka­egészségügyi szempontból gyalá­zatos, a kereseteket, bánásmódot, illetően pedig megalázó munka­helyet tűrnek „kényszerűen” em­berek. Az önszerveződés az aktív dol­gozóknak és a munkanélkülieknek szükség esetén egyetlen védelmet jelentő lehetősége. Enélkül például a munkanélküliek kirekednek a sorsukat érintő döntésekből. Ezen kívül minthogy az igazán komo­lyan vehető, „szervezett vélemé­nyük” hiányzik, még okot is adnak a feltételezésre - félremagyarázás­ra -, hogy higgjük el, a munkanél­küliek többsége jól érzi magát úgy, ahogy van.” Érdemes visszatérni egy kicsit az aktív, foglalkoztatotti időszak­ból eredeztethető gondokra. Amíg sok, az érdekvédelemről komolyan gondolkodó aktív szakszervezeti tag azt fogalmazza meg, hogy a bajok megelőzésében, mérséklésé­ben a szakma gondjait jól ismerő külső szakszervezeti szakértők se­gíthetnének, addig sok helyen mégis a zsákutca veszélyét jelentő magunk között keresünk megol­dást” választják. Mindenki elhihe­ti: a külső - megyei, országos - szakértőnek nem érdeke, hogy rontson a helyi partnerek kapcsola­tán. És az is biztos, hogy egyetlen tisztségviselőnek sem szabad a maga tekintélyét a szakértő közre­működésétől féltenie. Ellenkező­leg. A ma már alig, vagy nagyon ne­hezen kezelhető bajok egyik leg­főbb oka tehát, hogy elmaradt, megkésett időben a jelzés, a gyors különböző érdekvédelmi szerveze­tek „lefoglalták” egymás erejét. Szerencsére van példa arra is, hogy az addig egymással civakodó szer­vezetek tagjai, közös sorsra jutva nemcsak megtanulnak egy nyelven beszélni, de értelmesen és elszán­tan meg is fogalmazzák a megosz­tottsággal, félelemmel szembeni utakat. Ez döntően a szakmai szak­­szervezetekhez tartozás szükséges­ségének gondolatában jelenik meg. Volt, ahol ezt - az MSZOSZ iránti bizalmát is kifejezve - éppen egy korábbi munkástanács elnök fogal­mazta meg, méghozzá a tapasztalt ember meggyőződésével. Mint a foglalkoztatottak, úgy a munkanélküliek esetében is egyet­len járható út az önszerveződés. Nem szabad egyenként, kiszolgál­tatottan kimaradni a helyi­­ és szé­lesebb munkaerőpiaci gondok megítéléséből, enyhítésük lehető­ségeinek megfogalmazásából. A legcélravezetőbb az érdekér­vényesítéshez törvényes garanci­ákkal, országos szakértői munká­val, erősíthető, segíthető, a szak­mák önállóságát biztosító települé­si, területi szakszervezeti szervek kialakítása. Keresni kell - ha lehet - a régi munkahelyekkel megsza­kadt szálak újraerősítését, az ér­dekvédelmi szervezettel nem ren­delkező munkahelyeken dolgozók­kal, a helyi társadalom különböző szervezeteivel a kapcsolatok, az együttműködés lehetőségét. Az egyenként megélt nehézségeket csak így lehet megpróbálni - ha szerény várakozással is - remé­nyekre, viselhetőbb, méltóbb élet­helyzetre váltani. Az önszerveződéses kiútkere­sés mindenütt nagyon fontos, de különösen az ott, ahol az alterna­tívák mögött még a „fekete mun­ka” sem szerepelhet és mint mondják: a szociális bűnözés le­hetősége vár rájuk csupán - még­hozzá a „nincs apám, se anyám” tragikus mentségével. Az egész társadalom számára rendkívül fontos, hogy a mindenkori hata­lom - mérhetetlen felelőssége mellett - pontosan ismerje a mun­kahelyekről kiszorult tisztességes emberek élethelyzetét és képes le­gyen elgondolkodni azon, hogy az érintettek helyében mire „vete­mednek”. Mit várnak a munkanélküliek? Többségükben persze munkát. Volt aki tőlünk is azonnal ezt re­méli A szakszervezetektől általá­ban - néha még sajnos ma is egy kicsit „kívülállóként” - azt várják, hogy a leglehetetlenebb helyzetben is tegyenek meg minden tőlök tel­hetőt. A hatalom képviselőitől vár­ják a legtöbbet: vállaljanak sorskö­zösséget tanúsítsanak önmérsékle­tet, mint ahogyan a „nemzet nagy­­jaitól” a maihoz hasonló idők min­dig is megkívánták. Mindezek után ne gondolja sen­ki, hogy a munkanélküliek többsé­ge szervezetlen, és bár beszédes, de nyugodt. Mitől lehetne az? Terjéki Ferenc vasas megyei szervező Tisztelt Kolléga! Tájékoztatjuk, hogy 1993. január 1-től megújítjuk a va­sasszövetség által készített szakmai anyagok megrende­lését. Értesítjük, hogy továbbra is lehetőség nyílik előren­delés feladására. Az előrendelés azért előnyös mert, biz­tosítja, hogy a folyamatosan megjelenő szakmai kiadvá­nyainkat a megjelenés után azonnal postázhassuk Önök­nek. A szakszervezeti tisztségviselőik így folyamatosan fi­gyelemmel tudják kísérni a munkavállalókat érintő jogsza­bályi változásokat, illetve munkájukhoz jól hasznosítható ismereteket szerezhetnek. Kérjük, hogy az előrendelésüket a Vasasszövetség kép­zési és tájékoztatási csoportja címére (Budapest, Vill., Magdolna u. 5-7. Levélcím: 1431 Budapest Pf. 201.) szí­veskedjenek megküldeni.­ ­ Üdvözlettel: Előrendelés Név.. .............................................................................. Postacím:........................................................................ Megrendeljük Önöktől az alábbi kiadványokat Jogszabálygyűjtemény...............................pld. Hasznos Tudnivalók......................................pld. Egyéb szakmai kiadványok Tájékoztatók...................................................pld. A fizetés módja, a számla megküldését követő 8 na­pon belüli átutalással. Kelt:............................................. PH. aláírás :____________________________________| Fogarasi László szóvivő VASAS

Next