Vasmegye, 1949. november (5. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

gép- és traktorállomások és szovhozok dolgozói Ukrajnában Ugyanúgy, mint az egész Szov­jetunióban, a pártszervezet ve­zetésével teljesítik a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának februári teljes ü­lésén hozott had s hat­ározatát és komoly­ sikere­ket­­érnek el- Ukrajna kolhozai­ban már több a szarvasmarha, mint a háború előtt volt,,, Uk­rajna kolhoz?" évről-évre ha­táridő előtt teljesítik a gabona,­­hús és egyéb mezőgazdasági termékek­­beszolgáltatását. Hruscsov elvtárs ezután meg­­álapította, hogy nyugat Ukraj­nában a szovjet hatalom meg­valósítása óta a kulturális élet­ben hatalmas változások men­­tek végbe. A Szovjetunió népei­nek a szovjet kormánynak és magának Sztálin eMarsnak se­gítsége nélkül az ukrán nép nem is gondolhatott volna az újjáépítésnek és fejlődésnek er­re a hatalmas iramára, amelyet a köztársaság gazdasági élete és kultúrája a háború utáni kor­szakban elért. Az ukrán nép még szorosabb­ra zárja sorait a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága, nagy ve­zére és tanítója, Sztálin elvtára körül és a Szovjetunió vala­mennyi népével együtt új sike­rekre, új győzelmekre törekszik a kommunizmus győzelméért vívott küzdelemben. •Hí Fontos határozatokat U­jitó Kongresszus Az Ujitó Kongresszus második napján az egyes szakmák érte­kezletet tartottak. A kohászati szakosztályban Zsoninyec Mihály elvtárs, nehézipari miniszter tar­­tott beszámolót nehéziparunk fej­­­­fesz­tésének kérdéseiről. Kijelen­­tette, hogy iparunknak hatalmas mennyiségű vasércre van szüksé­ge- Hangsúlyozta, hogy tanulmá­nyozni kell a Szovjetunió vas­­iparának­ fejlődését kohó, és ön­­­tőipari eredményeit.­­ Zsolinyec elvtárs beszéde után az öntők és kohászok kiküldöttei részletesen kifejtették nehézipa­runk problémáik Egymásután szó­laltak fel a diósgyőri, csepeli, k ózdi kohászok és öntök. A sztahanovista módszer sikere Konferenciát tartottak a ma­­gasépítő ipar újítói is- Előttük Hollós András, a Magyar Gyár­építész MV újítási felelőse kifej­tette, hogy az építőiparnak fog­­lalkoznia kell az előgyártással és egyre szélesebb tömeg közt kell terjesztenie a sztahanovista moz­galmat. A sz­tahanovista módszer­­rel az ötéves terv során 10­ 000 la­­kás árát takaríthatjuk meg. Savl­­jugin szovjet sztahanovista a Szovjetunió lakásépítésének nagy­szerű eredményeiről számolt be. A Szovjetunióban háború óta 407­ 000 falusi lakóház épült. Is­mertette munkamódszerét, amely­­lyel 8 óra alatt 81,003 téglát rak­­­. „Példát veszünk a Szovjetuniótól" Fodor Gyula építésügyi állam­titkár bejelentette, hogy rövide­sen építőipari munkaeszközöket gyártó üzemet és újítások kipró­­bálására alkalmas műhelyeket lé­tesítenek. Ripka György a mezőgazdasági gépipar újítói értekezletén Szov­jetunióbeli tapasztalatairól szá­molt be. Szendi Lajos a balmaz­újvárosi gépállomás vezetője el­mondotta, hogyan alakította át morzsolóvá a cséplőgépet, amely­­lyel most már 20© mázsa kukori­ca helyett 500-at tudott lemor­zsolni­ A magánalkalmazottak újítási konferenciáján Gráf István a könyvelés és a számlázás racio­nalizálására szolgáló újításokat ismertette. Konrád Sándor új­szerű könyvelésre nyújtott be ja­vaslatot, amellyel ő 3.000 köny­velési tételt takarított meg egy hónap alatt. Megállapították a magánalkalmazottak, hogy újítá­si mozgalmuk hibája, nincs jelen­­tős tapasztalatcsere, tervszerű­ség. Elhatározták, hogy az admi­nisztráció megjavítására példát vesznek a Szovjetuniótól. Határozatok Vasárnap délután az Újitó Kongresszus határozati javasla­­tot hozott. 1. Tervszerűvé és tömegessé kell tenni az újító és észszerűsí­­tő munkát­ 2. Meg kell szervezni a kollek­tív újitómunkát „ fizikai és ér­­termoségi dolgozók összefogásá­vá! 3 Meg kell gyorsítani a lí­rás/'áratok átadását és átvé­­lelt 4. El kell sajátítani' és orszá­gossá tenni a szovjet sz­­i­ton villak minden kezdeményezését. 5. Szélesítsék ki­látók'- i­tt az újítók, 'vegyék igénybe a­z­ű­­szaki tájékoztatás szolgálatát­ 6. Az újítómozgalmat ki kell fejleszteni az ipar, mezőgazda­ság, közlekedés, gazdasági és tár­sadalmi élet minden területén. A javaslatot az Újító Kongresz­­szus elfogadta. Ezután Zsolinyec elvtárs 52 újítónak kitüntetést és jutalmat nyújtott át. Apró Antal elvtárs záróbeszé­dében hangsúlyozta, hogy a kon­gresszus nemzetközi tapasztalat­­csere is volt. Az újítók és élmun­kások csatlakoztak a Ganz Vil­lamossági Gyár dolgozóinak kez­­deményezéséhez, hogy Sztálin elvtárs születésnapját több és jobb termeléssel ünnepeljék meg. Október 24-ről 25-re virradó éj. •Kaka a pétervári szovjet forra­dalmi, katonai bizottsága nyílt tá­madásba kezdett., Moszkvában ezt reggel tíz órakor tudták meg. A nap folyamán a „Danilov­­®zkája“-gyárban gyűlést rendez­tek. A pártbizottság Luszját kérte fel, hogy vigye a szót. Este már a szövőnők megalakították az ápolónői csoportokat és a Serpu­­hovszka­ja­ téren gyülekeztek a­­francia kávéházban. A „Michelsoni’gyárban a mun­kások áttörték az esztergályozó műhely falát, amely a fegyverrak­­tárt választotta el. Rengeteg ön­kéntes állott az udvaron, hogy gyarapítsák a Vörös Gárda sorai.1. Hosszú láncot alkottak, amely a lépcsőn felfelé haladt az egyesü­leti bizottsághoz­ Gömbölyű fejű, vastag kisfiú állt az egyesületi bizottság el­nöke, Iván Kozlov előtt. Potyogó könnyeit törölgette szeméből, ha­darva beszélt, mint aki fél, hogy nem hallgatják végig: — Mit tesz az, hogy kicsi va­­gyok! A karom erős, tapogassa csak meg! Izom ez, igen vagy nem? — De megölnek és mit mondok a akkor apádnak? — És a nagyokat talán nem tesik meg? — Jó! Menj hát! Uvarícs, egy puskát ennek a görögdinnyének! A Vörös Gárda legfiatalabb tagján rajta is ragadt, a „görög­dinnye’’ név. * A nap folyamán a „Michel­­son "-gyár előtti őrházban szolgá­latot teljesítő őr közölte­­Luszja Liszinova titkárnővel: — Egy század junker távozott a kaszárnyából, a központ felé igyekszik a Poljanján keresztül! — Ki beszél? — kérdezte Liusz­­ja. — Görögdinnye! — Miféle görögdinnye! — Pjotr Andrejev vagyok, a „Míchelson ’’-gyárból. Az ütközet megindult. A Vörös Gárda Zamoszkvorécsija-részlege a krimi és a kimenszki híd köze­lében harcolt. Pjotr Bobrini cso­portja a gimnázium ellen inté­­zett támadást és kijutott az Osz­­rojunkára. A vörösgárdisták azoknak a forradalmároknak fel­mentésére indultak, akiket a fe­­hérek körülfogtak. A junkerek el­lenálltak- Harcolni kellett min­den házért, minden szobáért, min­­den padlásért. Míg a harc tartott, Luszja egész nap megállás nélkül dolgozott. Jelentéseket vitt a vörös vezér­kar részére, sebesülteket szállí­tott, többször ment keresztül a katonai kordonon, hogy a belvá­rosba , a Szovjet Moszkvába jusson. A telefon s­em működött. Vakmerő vörös hírvivők és az előőrsök tartották fenn az össze­köttetést a központ­i és a távoli kerületek között­. November 1-e reggelén Luszja a Kaluzsszkaja­ térre, a Poljakov vendéglőbe ment, ahol a kerületi forradalmi katonai bizottság ve­zérkara tanyázott. Vadászcsizmás ember az asztalra hajolva térké­pet nézett. Fekete szakáll, gön­dör haj és fasorr ,adott arcának szigorú, ünnepélyes kifej­ezé­st. „Ilyennek képzeltem az igazi kommunistát!“ — mondta magá­ban Luszja. A vadászcsizmás Pa­­vol Karlovics Sternberg csilla­­gászprofesszor, a Zamoszkverec­i­­lei Vörös Gárda vezérkari fő­­nöke volt-Luszja töltényeket kért az Osz­­trojankán harcolók számára. Utá­na megbízták, vigyen egy nagyon fontos üzenetet a központba. Az üzenetben arról volt szó, vegyék használatba­­a hathüvelykes ágyú­­kat, mert másnap reggel — ha a junkerek nem adják meg magu­kat — általános támadást kez­denek ellenük. Luszja vállalta az üzenet to­­vábbítását, azonban ragaszkodott ahhoz, hogy előbb a kért tölté­nyeket maga vigye az Osztrojen­­kán harcolókhoz. — Van ott egy fiú a sikátor­ban­ .. a Görögdinnye. Megígér­tem neki, hogy visszajövök a töl­tényekkel. — Meg fogják ölni! — Jogomban áll meghalni­­ a forradalomért! — felelte Luszja. ★ Kora reggeltől feküdt Görög­dinnye a mellvéd mögött, görcsö­­­sen markolva puskáját. Töltény nincs. Ma már csak a legjobb lö­vészek kapnak töltényt. Egyszer­­re csak mozgolódás támad- Min­den megélénkül a mellvéden. A házak falához lapulva Luszja jön az utcán. Néhány vörösg­árdista követi. kis ládákat hoznak. A töltények! A gyerek egy szempillantás alatt talpraugrott. Fegyvere le­­gurult a mellvédről­— Maradj megölnek ! —- kiál­tott valaki. De görögdinnye már le is ugrott és karját fegyvere után nyújtotta. Tompa csattanás — a golyó keresztül fúródott a gyerek mellksán. — Ó, a disznók! — kiáltotta Luszla és keresztül futott az ut­cán a sebesült felé. Elesett­ Először mindenki azt hitte, hogy csak megbotlott ás mindjárt fel is kel. De szem kelt fel. 1. Egy junker golyója síi-­ ven találta­*• : ___A Vörös-téren, a Kreml tö­vében temette el Moszkva az in­­közet halottjait, azokat, akik a szovjethatalomért vívott forra­dalmi harcokban estek el­— Igyekszem nem sírni, a ma­­guk­é volt — mondta Luszja ap­­ja a leány bajtársainak­ — Tisz­ta szívvel ment magukhoz és büszkén halt meg. Nem sírok. Az első októberi évfordulón az ütközet halottainak emléktáblái» felavatására Lenin mondott be­szédet. — Elvtársak! Az októberi har­cosok emlékére tegyünk *skB4 emlékművük előtt, hogy követjük példájukat az ö rettenthetet!e*i­­ségük és hősiességük­­ szellemé­ben. Jelszavuk is­yen a mteoré is, az egész ország­ lázadó mun­kásságáé! A jelszó: .Győzelem vagy halál!’' VÖRÖSC­ÁRDISTÁK Csunkingtól 300 kilométerre a néphadsereg. Délkínai arcvonalakból jelen­tik, hogy a Kantontól délre kö­rülzárt Kuomintang-erők letet­­ték a­ fegyvert. A kapitulált egységek száma igen jelentős. A Csungking felé nyomuló néphadsereg gyors ütemben tör előre,, ezt még a londoni rádió is elismeri A felszabadító nép­­hadsereg elfoglalt egy várost 301­ kilométerre a Kuomir­­ang ut­olsó men­edékhelyétől,, Csung­­kingtól. A Kantonból Csungkirjgba ve­­zető úton fekvő Tu'-'gen váro­sát ugyancsak felszaba­­ítot­ák. KnM. 1049 novembe­r. CSERNISEVSZKIJ 60 évvel ezelőtt, 1839-ben október 29-én halt meg 6­ éves korában Csernisevszkij, a­mí­gy orosz forradalmi de­mokrata, filozófus, író és publicista. Nikoláj Gavrilovics Cserni­­sevszkij munkássága a XIX. szá­zad közepére esett. Legkiválóbb képviselője volt a forradalmi de­mokratáknak­ Amit a materialis­ta természetbölcselet terén Her­zen valósított meg­ néhány évti­zeddel előbb, Csernisevszkij to­vábbfolytatta és az orosz tudósok között a filozófiában közvetlenül Lenin elődjének tekintették. Nem véletlenül utal Lenin a „Mate­rializmus és empíriokriticizmusá­­ban Csernisevszkij bírálatára az idealizmusról. „Forradalmi szellemben tudott hatni — írta róla Lenin — korá­nak minden politikai eseményére; a cenzúra akadályai és gáncsai ellenére hirdette a parasztforra­dalom eszméjét, a tömegek har­cának eszméjét a régi hatalom megdöntéséért.’­ Ez a jellemzés elegendő Csernisevszkij politikai szereplésének megítélésére. Hatása óriási volt- A haladó orosz értelmiség, köztük a ter­mészettudósok is, hosszú évtize­deken át az ő eszméin nevelked­tek. Világosan látta, hogy korát és a rákövetkező évtizedeket a természettudományos felfedezé­sek sora fogja gazdagítani. A társadalom széles köreiben ér­deklődés ébredt az elméleti kér­dések iránt, a te­rmészettudomá­­nyok eredményeinek materialista értelmezése iránt. „A közönség­nek — írta Csernisevszkij 1878- ban — csak nemrégiben ötlött eszébe, hogy a természettudós ■urakat arra kényszerítse, minden fintorgatás és fenntartás nélkül egyenesen, világosan, határozot­tan nyilatkozzanak: ezek az igaz­ságok valóban vitathatatlan igaz­ságok.­’ Gyűlölettel emelte fel szavát a tudomány ügyét eláruló idealista filozófusokkal szemben­ Széles alapokon nyugodott for­­r­ad­almi r politikai munkássága is. Csoportjához tartoztak azok, akik létrehozták 1861-brn * „Föld és Szabadság”” nevű titkos szerve­­zetet, a dekabristák óta az első nagy titkos társaságot. 1862 elején hatalmas hullá­mokban terjedtek a karsztf­eke­­tések az egész országban nagy­szabású forradalmi tevékenységbe kezdett a demokratikus forradal­­mi értelmiség is. A cári kormány, amely erősebb terrorral válaszolt a parasztság és a forradalmi ér­telmiség megmozdulására bör­tönbe záratta, 14 évi kénys­zer­munkára és életfogytiglani szi­bériai száműzetésre ítélte Cserni­­sevszkijt, aki élén állt e mozgatá ■máknak. A vizsgálat, amely min­denképpen Csernisevszkij tönkre­­tételét célozta, két évig tartott, majd a forradalmár írót Péter, a várott nyílt téren pellengére ál­lították, oszlophoz bilincselték és mellére táblát akasztottak „állam­­felforgatót’ felírással­ Vagy ne­gyedóra hosszat állott így a szé­gyenoszlopnál. Egy fiatal leány virágcsokrot dobott lábához, majd ■újabb és újabb virágcsokrok re­pültek feléje. — az ifjúság tün­­tetése volt ez tanítója iránt. A hóhérok sietve szállították el a térről Csernisevszkij­t, aki ilyen hatást tudott kelteni.­­ Kényszermunka büntetése ki­töltése után szibériai száműzetés­ ,­ben élt, de megmaradt elszánt forradalmárnak és egy pillanatig sem szakította meg kapcsolatát társaival. Bár a kormány szíved­ben vette volna, ha Csernisevsz­kij­ megalkuszik és kegyelmet kér, nem hajolt meg. Határozottan megtagadta, hogy kegyelmi kér­vényt nyújtson be.­­ Fiai köz­benjárására engedték meg neki, hogy 1883-ban Asztrahán váro­sá­­ban telepedjék le rendőri fel­ügyelet mellett. Helyzete nem változott, munkái tovább sem je­­­­lenhettek meg. Halála előtt né­hány­ hónappal, 1889-ben­ átköl­tözhetett szülővárosába, Szaras­tovba.Hatvanegy életévéből huszon­egyet töltött börtönben, kényszer­munkában, száműzetésben. Halálának hírére Oroszország különböző városaiban tüntetések voltak, a forradalmárok megem­­lékeztek tanítójukról. Ma szám­talan orosz ének, elbeszélés és legenda bizonyítja, hogy emléke­zete élőbb, mint valaha. ______ 11­ ­ Sztálin clvtárs udvar Ki­­ távirata a csehszlovák nemzeti ünnep alkalmából A független Cs­ehszlovákia megalakulásának 31. évforduló­ján, a csehszlovák köztársaság nemzeti ünnepén Antonin Za­,­polocky elvtárs, csehszlovák miniszterelnök a következő táv­­iratot, kapta Sztálin , elvtárstól: „B­aráti üdvözletemet kül­­döm önnek, MUteterem­SS • Úr, a Csehszlovák Köztársa­ság kormányának, valamint Csehszlovákia testvéri nem­zeteinek is további sikereket kivánok

Next