Vasmegye, 1949. november (5. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

lCeM, 1949. novenrtief t. Asszony és férfi, párttag és pártonkívüli akarja, tehát megháromszorozódik Csákány­dor­oszlón a Vas megye előfizetőinek száma Csákány­doroszlón még vasár­nap is a szombat estéről beszélt mindenki. Többszáz ember töl­tötte meg zsúfolásig a szövetke­zet nagytermét, ahol Diós György elvtárs, alispán mon­dott politikai beszámolót —­ ahogy ők mondták, — „a külor­­szágok, meg a mi országunk helyzetéről“. Elragadtatással be­szél az előadásról asszony és­­ember Az asszonyok azért, mert az alispán megdicsérte ,fik­et jó munkájukért, a férfiak meg azért, mert úgy beszélt hozzájuk, mint egy nagy család­hoz, mint barát a baráthoz. Nem csoda, hogy amikor aztán Diós­ elvtárs rátért a megye ügyeire és a megyei lap jelentő­ségére, izzó lelkes hangulatban született meg a versenykihívás A csákányiak büszkén hívták ki „ Vasmegy­e‘ terjesztési verseny­re a megye minden községét. Mint a kutya disznóöléskor jellemző szavakkal adott ki­fejezést a lelkes versenyszellem­nek Sinka János, dolgozó pa­raszt az a határozat egyhangú elfogadása után így szólt a mel­lette állókhoz: *. — Közénk ugyan, nem jött, de azért láttam én, alispánt a múlt­­világban is. Nem fogalm­az ke­yset az ilyen emberrel, olyan volt, mint a kutya disznóölés­­;seér , se látott, se hallott! De ám a vezetők megmagyarázzák a népnek, hogy miről van szó. Meg is értettük és nem fogunk szégyent vallani a versenyben. Csákányon felemeljük három­szorosára a Vas megyét! Vasárnap reggel teljes gőzzel nekiláttak a munkának. A nagy­réti, belmajori és küsmajori ré­szeken népnevelők nyitogatták a volt cselédek és kiegészített földi kisparasztok ajtóit (A fa­lu részeinek elnevezése még a Batthyány uralmára emlékez­tet). Nem szombathelyi népne­velőkről van szó, helybeliek va­lamennyien. A csákányiak elég erőseknek érzik magukat, nem szorulnak városi népnevelőkre. Pártonkívülek a Páliért Belépünk Bálint István há­­zába. Barátságosan folyik a be­szélgetés Molnár József elvtárs és Horváth Ferenc népnevelők­kel. De egyelőre nem a Vas me­­gyéről, hanem arról, hogy a há­zigazda már 60 százalékát elvé­gezte a mélyszántásnak és ép­pen mondja, hogy 10-ére telje­sen végez vele. Azután a veje, ifjú Szabó János mutatja be alkalomszerűen, hogy nemcsak aranykalászos gazda, hanem ezermester is. Az ő kenemunká­­ja az asztalon álló fényezett fakazetta. Pontosan olyan, mint egy rádió , pedig óra. Két pici, kis ablakocskán piros számok mozognak: az egyik az órát mu­tatja, a másik a percet. Miután megcsodálta a meglepően ötle­tes szerkezetet, Horváth Ferenc a Vasmegyére tereli a szót. Báli­nt gazdát nem kell erőltetni — Nagyon megértettem — mondja egyszerűen Bálint Ist­ván a felvilágosítás után — nem kell engem erőltetni. Is­merem és a Vasmegyét, Antal öcsémnek (a helyi párttitkár) jár, nála szoktam olvasni. Bálint István is pártonkívüli, de nem végezne jó munkát a földön, meg a szövetkezetben, ahol termelési felelős, ha nem szeretné a Pártot. Meg a Párt lapját. Habozás nélkül nyúl a zsebébe és leteszi az asztalra a 33 forintot. b­írjon be egy negyedévet. Odsaldnt az utcán összetalálko­zunk egy idős, de örök vidám­ságban és haradószellem­ü gon­dolkodásban fiatal parasztasz­­szonnyal, Íjász­.­ Károlynéval MNDSz vezetővel, örül az ed­digi eredményeknek, de meg­jegyzi: — Azért az MNDSz népneve­lőket se féltem, hogy lemarad­nak. Tudja — ránt nagyot a kö­tött fekete kendőn — az esz­­­­zerívok többet tudnak beszélni Jóizűen kacag és vele együtt nevet mindenki. Csákányon nem handabandáznak... Igaza van Csaba József elv­társnak, a község néppel érző vezető jegyzőjének abban, amit négyszemközt mondott: — Itt az emberek nem han­­dabandáznak, hanem dolgoznak. A régi élet nagyon megtantotta őket ez új szeretetére. Ha ők mondják, akkor bizonyos, hogy Csákánydoroszlón meghárom­szorozódik a­­Vas megye-előfize­­tők száma. ­ „Úgy döntöttünk, hogy előfizetjük dolgozó parasztok között a sajtóagitáció első napján Kora reggel értek ki Rá­­dóckölkedre a szombathelyi 11. körzet népnevelői. A köl­­k­ediek már ismerik a népne­velőket, nem egyszer kaptak tőlük hasznos magyarázato­kat. Most is szívesen fogad­ják őket. Horváth János elvtárs, a párttitkár már felkészült, a helyi népnevelők együtt van­­jiak. Kis megbeszélés és szétin­dulnak a falukara Fél 11. A párt­titkár Gom­bás Lukács elvtárssal, az­­ egyik szombathelyi népneve­lővel jön az utcán. Csupa­­öröm mindkettő. Gombás elv­társ már messziről mutatja a­­kitöltött előfizetési lapokat: — Eddig minden helyen megrendelők a Vas megyét. Horváth elvtárs, a kölkedi párttitkár még hozzáteszi: — ..Nyakamat teszem”, a ®ova lesz legalább húsz ne­gyedéves­­ előfizetőnk is. Szabó Sándorék háza előtt folyik a beszélgetés. Horváth elvtárs kezével mozdulatot tr.cn .83 udvar felé­­­ — Szeabóék is szeretnek oll­­­vasni, nézzük meg őket. ..Megnézik.” Odabent meg­indul a beszélgetés. Percek­­alatt kiderül, hogy Szabóék­­nem ismerték eddig a gépál­lomás traktorainak haszná­lati díját, nem tudták, hogy utólag is lehet fizetni a szán­tási díj egy részét, pedig ,,már többször olvasták a Vasmegyét”. Rendszeres Ujság­ OlTSLSála kellett volna, akkor nem ke­rülte volna el a figyelmüket. De hiszen baj nincs, mert a­ gazdaasszony kimondja ja­vaslatát: — Rendeljük csak meg a Vasmegyét, tudni fogunk ez­után mindenről. Nemesrempehollóson a szombathelyi Takarógyár népnevelőinek csoportja áll a párthelyiség előtt. Amíg a helyi népnevelők gyülekez­nek, Kovács Lajos elvitárssal a falu­ pártmunkájával folyik a beszélgetés. — Bizony, nálunk alaposan elkel az újságolvasás. Azt ter­jeszti a reakció, hogy nem lehet termelőszövetkezeti cso­portot csinálni Hollóson, mert csak az év végén kapnak ré­szesedést a szövetkezeti ta­gok. Addig meg ,,mindenki éhenhal”. Agyafúrt a kulák­ A szom­bathelyi népnevelő elvtársak nyomban lecsapnak” az el­lenség újabb támadására és magyaráznak A reakció egyik fegyvere percek alatt megsemmisül, de közben meg­teszik az intézkedéseket a Vas megye terjesztésének si­kerére. Összehívják a falu népnevelőit, páronként men­nek velük a lakásokba és megindul a munka Pártunk megyei lapjáért. Ma­­drszecsőd. Két nép­nevelő elvtárs ebben a pilla­natban lép ki Kopasz Antalék házából. A kutya barátságo­sat vakkant utánuk, odabent pedig elmondják Kopaszék, miért fizettek elő a Vasme­gyére: ■— Megvettünk mi_ eddig minden lapot — kezdi a csa­lád legidősebb férfitagja,­­ de most úgy döntöttünk, hogy előfizetjük a Vas megyét. Biz­tos­, hogy megkedveljük. Jön­nek a hosszú téli égték, ez­alatt olvasunk. Engem az ér­dekel legjobban, hogy milyen lesz a parasztság fejlődésének útja. Kopaszoknál a csa­lád édes­anyja határozta el, hogy meg­­ren­delik a Vas-megyét. Vasárnap délután egymás után érkeznek be Szombat­­helyre a vármegye minden irányából a népnevelők. Vi­dám, derűs arccal ugrálnak le a teherautókról és röviden jelentik: — Vármegye falvaiba, a tö­rz­el­ben sokkal szélesebb csa­tornán megy' a világosság­­mert a dom­'- -' parasztság szí­vesen fizz '­­ a Vasmegyére. T­ettekkel követjük R­árkosi elvtárs utenutzítását Szövödénkben 4 dolgozó van egyéni versenyben Verseny, szerződéseinkben vállaljuk s tabletemelés mellett a minőségi termelést; a lánctöréseket a leg­kisebbre cs­ökkentjük, a vetü­­léktöréseket pedig teljesen meg­szüntetjük. Vállaljuk a munka, fegyelem teljes megszilárdítá­sát, a késések végleges meg­­szüntetését, a munkaidő IC0 szá­zalékos kihasználását. Mindezt a szocializmus minél előbbi megvalósításáért, a dol­­gozó nép jólétének növeléséért, a béketábor erejének fokozá­sáért vállaltuk A verseny­zer­­ződések nemcsak írott papírok hanem lelkes munka valósítja meg őket. Novák Réz­öné szep­­tember havi átlaga ISO százalék volt, az októberi pedig 120,5. A vele versenyző Bruckner Li­­pótné ugyanakkor 116, illetve 123 százalékot teljesített Bruck­­­ner Jánosáé és Dercsár Katalin szilitán lelkes versenyzők ők IXO-ról 120-ra akarják emeni,a normát Kelemen Jószefné 114 százalék helyett 117-et akar el­érni és emellett kifogástalan árut akar leadni. Gyárunk szövődé­sének dolgo­zói tettekkel követik a Párt és Rákosi elv­társ útmutatását. TÓTH TIVADAR a kőszegi Posztógyár munkája. * ( Dolgozók írják A 99 Vasmegye66 szivén viseli a dolgozó parasztok érdekeit A népnevelőktől értesültem arról, hogy olcsóbb lett a V**» megye nj.ág. Ez nagyon jól jön Szerintem ez a lap eddig 1q szivén viselte a dolgozó parasztság érdekeit a megtudtuk be,­lőle, hogy min spekulál * kulákság. Nagy hasznát ves­zük, hogy a lap rendszeresen tájékoztatja a parasztságot a mezőgaz­­da­sági munkák állásáról a megyében és a „Minden gazdát ér­dekel“ rovatában magam is nem egyszer kaptam hasznos szak­tanácsot. Szeretem olvasni ezt a lapot azért is, mert röviden tájékoztat a politikai eseményekről, úgy, hogy megértsem Az az álláspontom, hogy nekünk vamegyeieknek támo­­sintni kell pártkülönbség nélkül a vas megyei újságot. A jövőre nézve az a reményem, hogy mivel a lap terjedelme bővült, több hely jut arra, hogy a parasztságot érintő szakkérdéseket közöl­jön Szeretek olvasni, tájékozódni a világban, be kel hozni, hogy a mattban nem lehetett sok részük benne Jönnek a faosz­­szú téli esték és én élni fogok az alkalommal. ID­ELEK JÓZSEF Szombathely „Mindenki ügyeskedjen azon, hogy elsők legyünk !" Én 12 kataszteri hold föl­dön gazdálkodom, úgymond­­va: középpar­aszt vagy­ok. Eb­ből a, 12 holdból 1000 négy­szögöl rozsot és 3-5 hold búzát vetettem, amit már október 8-ától elvégeztem. Most 4 hold­nyi mélyszántásomból is ket­tőt felszántottam, a másik két holdat pedig november 5- re, tehát december 1-re kitű­zött határidő előtt 26 nappal, minden akaratommal befeje­zem. Hogy ezt a jó munkámat el­értem, elsősorban az a gondo­lat ösztönzött, hogy falunak és városnak, minden dolgozó munkásembernek első a ke­nyér, meg az is, hogy elértük azt a sikert, hogy elsők let­tünk vetésben az országos versenyben. Ezért gondoltam magamban, írok egy levelet a Vas megye szerkesztőségé­nek és megírom, hogy minden dolgozó paraszt ügyeskedjen azon, hány az őszi szántásban­ is ilyen eredményt érjünk el és elsők legyünk a szántási versenyben is. STEFFER KÁROLY Szombathely „Röstellem, hogy Szombathely légi­élül áll..." Ezzel a levelemmel a Vasme­­gyért keresztül értesítem dolgozó paraszttársaimat arról, hogy én a 1­5 hold őszi mélyszántásomból 3 kataszter holdat már csütörtök­re felszántottam, a másfél katasz­tert pedig november 5-ig okvet­len felszántom. Hazafias kötelességemnek tar­tom, hogy a mélyszántással mi­nél előbb kész legyek és tudom, hogy minden becsületes dolgozó paraszttársam így gondolkozik. Nincs annak értelme, hogy az esőt várjuk, mint ahogy a kulá­­kok mondják, hogy ne szánts ad­dig, mert azzal csak a marhádat kínozod. Én tudom, hoggy nem várhatjuk, hogy a föld l­­aggjon,­ elvégre itt a november és nem fe­let arra számítani, hogy minden éven olyan későn jön be a tél. Azonkívül pedig versenyben él­­lünk. Mutassuk meg a szántásnál is, mi, vas megyei parasztok, hogy a vetés után ebben is elsők te­­szünk. Én a magam részéről az elsők között akarok lenni, azért igy­kezem a szántással és r­gl szeretném, ha dolgozó paraszttár­­saim is követnék a példámat, de meg is előznének. Különösen azért, mert röstellem, hogy Szom­bathely igen gyengén, leghátul áll. SZELE JÓZSEF Szombathely. Tanulunk, képezzük magunkat A hároméves terv korábbi tel­jesítésével megmutattuk, hogy hű harcosai vagyunk népi demokrá­­ciánknak Most az a célunk, hogy jól hajtsuk végre Pártunk felhív­tását a tanulásról. Üzemünk dolgozóinak ötven százaléka népnevelő. Ez szüksé­­gessé teszi azt is, hogy minél töb­ben végezzék el a Párt szeminá­riumát. Meg is indult egy alapr­enkú és egy haladó szeminárium. Mi valamennyien megfogadtuk, hogy a sajtóból való tanuláson kívül lelkesen részt veszünk­ a sze­mináriumokon és magunkévá tes­­szük az elméletet. Abban a szel­­lemben megyünk neki e tanulás­nak, ahogy azt Sztálin elvedis mondotta, mik­ tanulni akarunk és képezni akarjuk magunkat, hogy annál jobb legyen a gyakor­lati mankónk. KRUG FERENC, Ágylerit&gyár

Next