Vasmegye, 1949. november (5. évfolyam, 254-278. szám)

1949-11-01 / 254. szám

«Measwa, just»­, mivemon­a. A KOLDULÓ TITO HATÁRINCIDENSSEL NÓGATJA ÚJABB ALAMIZSNÁBA GAZDÁIT üldtétes hely kifestése a Tito-banda újabb aljas prevokációjáról 19­19 október 27-én, csütörtök 0­in este kb SO—40 főnyi jugo­­­szláv katona­ erő Gyüröspusztá­­tól Dol­a-Mihojlác irányából (magyar területre lépett ás át­vágta a magyar területen húzódó teaeszvényt. A magyar határőr­­s­ég tüzet nyitott, mire a jugo­szláv katonák hosszabb tüzelés után jugoszláv területre húzódtak­­vissza. Sebesülés egyik ré­zről sem­ történt ! A magyar kormány, minthogy jó határinciztens a jugoszláv pro­­­vokációk megszokott sorozatá­hoz tartozott, nem adott ki az tegről jelentést.­­ Október 29-én délután az Egyesült Nemzetek Szövetsége­inél Bebler jugoszláv delegátus, Lidii­ek a neve a Rajk-ügyben, bűnt­­­rockista provokátoré is­­miézetten szerepelt, f­élbeszakn­­­totta az ENSZ politikai bizotts­­ágának ülését és drámai hangon felolvasott egy jugoszláv jelen­­­tést arról, hogy ez volt eddig a legnagyobb szabású határinci­­jsb­njs és magyar részről háború Silókat jelent.­­ A Rajk-perben fény derült ara, hogy ilyen határincidensek tet a jugoszláv kormányban ülő imperialista ügynökök és Ges­­tavo-kémek tervszerűen lii­itá­lnak végre olyan időben, amikor úgy vélik, hogy ez alja terveike­inek legjobban megfelel. Május közepén például, ami­kor Hajkot és társait őrizetbe vették és ezzel megzavarták az imperialisták terveit, a határin­­cidensek olyan hirtelen szűntek meg, mintha ollóval vágták vóln­a el őket Két hónapon át úgy­szólván semmi határhididens nem történt, de akkor Titoék kenyéradó gazdái, a nyugati im­perialisták u taoítására újra meg­kezdték ezeket. Ez „ esüi örtöki provokáció is kétségkívül arra kaide­t Bechler úrnak, hogy módja legyen az ENSZ-ben felszólalni Tito­ns bandája a nyugati im­­perialisták utaslására fél mil­lió katonát tart fegyverben Ezeknek a katonáknak jelen­é­­keny része kényszermunkásként­ dolgozik azokon a stratégiai építkez­eken, amelyeket a ju­goszláv nép árulói imperialista követelé­re végeznek A katonák élelmezése és ellá­­-íása a lehető l­egrosszabb, ennek dacára fegyverben ti-*r fások szinte el­viselhet ellen terheket ró a nyomorgó, éhező jugoszláv énre. Ugyanakkor, amikor a nép nyomorog és éhezik, Ti­o janicsárjai tejben-vajban fürde­nek Az ilyen határincidensekkel­­ Titó és bandája t­zt „ benyomást­­ akarja kelteni, hogy Jugoszlávi­­j­át kívülről támadás ve­zélyez­teti és nagy hadseregre emiatt van szükség és hogy a jugosz­láv dolgozó népnek ennélfogva továbbra is nyomorogni és éhez­nie kell a had­ereg fenntartásá­ért. Az ilyen határi­n­cidens­ek­kel a jugoszláv sovinizmust is fel lehet korbácsolni. A másik célja az ilyen határ­­menti provokációknak, hogy az amerikai imperialistákat arra ösztökéljék, hogy továbbra i juttassanak alamizsnát megszo­rult szolgájuknak. Tito­iak Titoék a saját népük felé a szocializmus építőinek terepé­­ben tetszelegnek, ugyanakkor levett kalappal, alázatosan meg­­görbült há­zai könyörögnek se­gítségért az amerikai tőkések­­-lél A nyugati imperialisták azonban nagyon jó tudják, hogy Tito és bandájának uralma mennyire inget!»** alapokon áll­­, hogy a segítség, amit Ti­­tonak ju­tnak, előbb vagy utóbb, de bizonyosan a jugoszláv nép hű fiainak, az imperialisták esett­égeinek kezébe jut. Ezért nem törik magukat, hogy Ti­tó­nak bőkezűen juttassák a segít­­séget Az ilyen határincidensek­­kell nógatja a kolduló Tito to­vábbi a­­miz­na adására azokat a tőkéseket, kik őt és­ kormá­nyát, mint láncos kutyát tart­ják kézben. Rudovics elvtárs, tagjelölt — mérlege Rudovics Ferenc elvtárs reggel felült a kerékpárjára, hogy a len­­gvári építkezések jelentését be­­vigye a Magasépítési M­. köz­­ponti irodájába. Mielőtt zsebre­­tett­e a sűrűn teleírt papírlapot, s­ rápillantott a keltezésre: „1949.­­október 31.“ — Ennek a hónapnak is vége !— gondolta, miközben a gyár kapuja becsapódott mögötte. — Novemberben letellik a tagjelölt­ségem és megkapom a piros köny­­­vecskémet.­­ Kicsit megdöbbent. — Ejnye, ide biztos t vagyok a dolgomban!­­De várjon megérdemlem-e, hogy felvegyenek a Párt tagjainak so­­rába? Hosszú az út a központi irodáig, csináljunk csak egy kis mérleget az elmúlt hónapok mun­kájáról.­­ Tavaly, amikor hazajött a ha­difogságból, mindjárt szeretett volna felvételre jelentkezni, de s­em lehetett. Munkába állt a Ma­gasépítésinél és várta a napot, a­mikor beadhatja felvételi kérel­mét• Várpalotán, Pápán dolgozott •különböző építkezéseknél. Sok­­trenden nem tetszett Radovics Fe­renc kőművesnek. A Szovjetunió­iban látta, milyen hatalmas ered­­­ményeket érnek el az építőipar­­ban, náluk pedig az is előfordult,­­h­ogy a dolgozók 40—50 százaléll okos teljesítményt értek el és a munka sem volt kifogástalan. A vállalat mérnökei le-le jöttek el­­lenőrizni a munkálatokat, a fize­tést meg autóval hozták ki pénz­­fékenként. Szeget ütött a fejébe, f­ogy miért nem egy kocsival in­­­tézik el a kát látogatást, hiszen időt és pénzt takarítanának meg, ha a mérnökkel együtt érkeznék­­ a Hzetis. Keresik a hibák okát, de nem látott tisztán. Aztán jött valami,­­ami kinyitotta a szemét. A mi. :ijsztertamuícs határozata az építő­iparral kapcsolatban. Változások történtek az üzem életében urál­latokat kaptak és önkritikát gya­koroltak, ő maga is hozzálátott, hogy segítsen e hibákon. Munka­­csoportjában megszervezte a kö. ■tös újságolvasást- Áttanulmányoz­nák, megtárgyalják a népnevelő­füzetek anyagát. " Aztán olvasta az afsérában Po­­zsonyi elvtársnak, az építőipar magyar sztahánovistájának telje­sítményét. Tudatára ébredt, hogy most új feladatok várnak rá. A dolgozók, legnagyobb része nem látja még teljesen tisztán a szta­­hánov-mozgalom óriási jelentősé­gét. Reá, aki a Szovjetunióban megismerkedett vele, vár az a feladat, hogy továbbadja, amit tud, felkeltse munkástársai érdek­lődését. Először hitellenül csóválták fe­jüket — nehéz volt elképzelni, hogyan tud valaki 1997 százalé­kot teljesíteni. De Fábik elvtárs nardai bemutatója után megszűnt a kételkedés. Felváltotta a lelkes készülődés, mindenki a­z új mód­­szer szerint akar dolgozni. — Elvtársak — hívta maga kö­­ré csoportját egyik reggel. — Néhány nap múlva megérkezik a beton, szervezzük meg addigra mi is sztdhánovmódra a munkát. Akkor egy áztatócellát 6 nap fejezni. A tervért valamennyien lelke­­sedtek, mert belátták, hogy jó összmunkával eddig nem ismert eredményeket tudnak felmutatni. Összegezve:Rudovics elvtárs úgy érezte, hogy nem végzett rossz munkát. Tanult és azon volt, hogy amit tud, azt tovább is ad­­ja. Az üzem életében változások történtek és ennek ő is részese. Ea majd a Párt csinál mérleget, ott­ is belekerülnek az egyik ser­penyőbe azok az érvek, melyi­ket útközben végiggondolt. A má­sik serpenyő sem marad üres, azt is tudja. Vannak még hiá­nyosságok, akadnak még hibák, amiért a többi dolgozóval együtt ő is felelős. A hátralévő időben még többet, még jobban fog dol­­gozni és akkor minden bizonnyal az ő javára billen e mérleg: szi­ve fölé kerül az annyira áhított piros tagsági könyv. (e. m.) AZ ELMÉLET FEGYVERTÁR JÓL A sziluj nemzetiségi pilla­n­atala .A szovjet államforma az állami szervezetek olyan rendszere, amelyben a nem­zetiségi kérdést ét, a nem­zetek együttműködésének problémáját jobban oldot­ták meg, mint bármely más soknemzetiségű állam­ban , Sztálin. A szovjet hatalom egyik leg­első intézkedése 1917 novembe­rében az „Oroszország népeinek jogairól szóló“ nyilatkozat ki­adása volt Ezt a nyilatkozatot Sztálin állította össze, aláírója pedig Lenin és Sztálin volt. A nyilatkozat alapté­­lei a következők: 1. Oroszország népeinek egyen­lő ége és szuvereni­tása. 2. Oroszor­zág népeinek sza­bad önrendelkezési joga, a kü­­lönválás és az önálló államai o­­­kilág joga 3. Mindennemű nemzeti és nemzeti-vallási előjog és korlá­tozás megszüntetése. 4. Az Oroszország területén lakó nemzeti kisebbségek és néprajzi csoportok szabad fejlő­désének biztosítása. A múlt összes forradalmaival zemben, amelyek általában az­zal végződtek, hogy a kizsák­mányolók egyik csoportjának bizalmát mánk kizsákmányoló csoport vette át, az Októberi Forradalom­ megszüntette a ki­zsákmányolást, megsemmi­­tette a kiz­ákmányolás gazdasági alapját, hogy köztulajdonba vette a termelőeszközöket, meg­teremtette a proletariátus dik­tatúráját A szovjet­hatalom a gyakor­latban is megvalósította a nem­zetek önrendelkezési jogát. A Szovjetunió 16 szövetsége szo­cialista köztársaságot egyesít. Ezen belül 16 au­onóm köztár­saság, 9 autonóm terület , 10 emzetségi körlet van. A Szov­jetunióban 51 lősnép saját nyel­vén vezeti államügyeit és fej­leszti formáját tekin­te nem­zeti tartalmában szocialista kul­­úráját A népek testvéri szövetsége ette lehetővé az ellenforra­dalmi „nemzetiségi kormányok"f a­kciójának szétzúzását az in­tervenció idején. A Nagy Októ­beri Forradalom bebizonyította a leninizmus ama tételének he­lys­égét, hogy a nemzet­iségi kér­dést csakis a proletár forrada­­l­ommal kapcsolatban lehet meg­oldani, mivel az a proletárfor­radalom általános problémájá­nak egy része Lenin és Sz­álán azt tanítják, hogy a hatalom megragadása a dolgozó ömegek részéről csak első lépés az imperializmus igája alól való felszabadulás felé. A forradalom végleges győzelméhez, a népek egysége, összefogására, barátságára és kölcsönös támogatására van szükség. Ennek az egységnek a megteremtéséért Lenin és Sztá­lin minden szükséges intézke­dést megtettek. Gondoskod­ik róla, hogy az állami szervek, az oktatási szervek, az illető nép nyelvén dolgozzanak és olyan munkatársaik legyenek, akik is­merik e népek erkölcseit és szo­kásait. A bolsevik párt, miközben elősegíte­te a népek önálló fej­lődését, egy­­ersmind a prole­­tár internacionalizmus szelle­­mében is nevelte őket. A pro­letár nemzetköziség egyformán harcol a nagyhatalmi soviniz­mus és a helyi nacionalizmus ellen. A lenini-sztálini nemzeti­­ségi politika a népek elmara­dó­­ságá­nak felszámolás­ával a legrövidebb idő alatt megsem­­misítette a népek régebbi tény­leges egyenlőtlenségét A szovjet népek összefogásá­nak történelmi eredményeit a­z állni alkotmány rögzi et e­le. ,,Végeredményben — mondotta Sztálin 1936 novemberében — teljesen kialakult és minden megpróbáltatás között helytálló nemzetiségi, szociali­ta állam­mal rendelkezünk. Ennek szi­lárdsága­ a világ bármelyik ré­szén, bármely nemzetiségi állam megirigyelhetné.“ E szavakat meggyőzően igazolták a második világháború eseményei. Az Októberi Forradalom ujui.­pu a szociális­a nemzeteket te­­remtett, új gazdasági, társadal­­mi és szellemi jellemvon­­ások­kal. A bolsevik párt, a szovjet dolgozók élcsapata összefogja ezeket a nemzeteket és vezet­­őket. A szovjet népek eredmé­nyei, egészermind fenyegetm­ények az imperializmussal szemben is. A népek barátságának lenini, sztálini ideológiája a dolgozók százmillióit vezeti az egész vi­lág­szabadságért, a békéért, a demokráciáért és a szocidiz­­zum­ért vívott harcban. ­IN M­ŰVEI . ELSŐ KÖTET 1901 M­O­T­­ BT . A­m A napokban jelenik meg SZTÁLIN elvtárs 16 kötetben összegyűjtött művei ray gyár nyelvű kiadásának elő kötete 464 oldal. Ara­diszes eg­ész vászonköté­ben 15 forint SZIKRA kiadás. Új könyvek * Arkadij Pervencev: A Sztálin-dijas regény dmd­egy .okát emlegeted Puskin* idézethez kapcsolódik, mely kb úgy szól, hogy a becsület ujja hosszú és csak akkor járható sikeresen ha már egé­r fiatal korban elindulunk rajta. Ehhez az örökértékü igazsághoz ra­gaszkodik hűségesen a regény fiatal hőse Szergej Lagunov, aki apjától az első világháború hősé­ül tanulja meg a bec­sle­­tet, majd ugyancsak az apja pél­dáján okulva kapcsolódik a Komszomolba, így megedződve kerül aztán a honvédő háború sodrába. Pervencev leghatásosabb írói eszköze a legmagasabbrendű művé­si egyszerűség. Mind a jellemek csodálatosan eleven rajza, mind az események bo­­yolitása a realista regény re­­mekévé avatják a könyvet A könyv a Dan'e kiadásban, Gáspár Endre kit ür 1’ feditása­­’­•­’D jelent meg Lapunk legközelebbi suzuu •Minden'szentek ünnepe nlt­g november 3-án, csütörtök kök­ reggel a szokásos időben jelenik meg.

Next