Vasmegye, 1949. december (5. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-01 / 279. szám

. Az emberi erők, ha összefognak, meg fogják védeni a békét Visinszkij elvtársi h­atalmatt I­eszec£I Beia szétzúzta a szovjet javaslatok ellen felhozott ellen­vetéseket Visinszkij elvtárs, a szovjet kül­döttség vezetője a közgyűlés első bizottságában válaszolt azokra az ellenvetésekre, amelyeket az el­len a szovjet javaslat ellen hoz­tak fel, mely indítványozza, hogy ítéljék, el az új háború előkészü­leteit és az öt nagyhatalom kös­sön szerződést egymással a béke megszilárdítására. Általánosság­ban szólva — mondotta Visin­­szkij — teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai célt követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, ame­lyeket a Szovjetunió a béke meg­szilárdítására tett, elvont elmé­leti vitákba igyekezzék fojtani. Visinszkij elvtárs a venezuelai küldött beszédére válaszol­va ki­jelentette: a venezuelai kül­dött véleménye szerint az öt nagyhatalom szerződése a béke megszilárdítására egyáltalán nem A következőkben Visinszkij elvtárs a chiliei küldött felszó­lalásával foglakozott. Mintegy visszapillantást tett a Szovjetunió első békenyilatkozatával kapcso­latban, amelyek 193­7 november 8-án. Hangzottak el. Kimutatta Chilié küldöttének aljas rágal­mait, majd így folytatta: — A chiliéi küldött arról beszélt, hogy a béke megvédése érdekében szük­séges ,,az állami szuverenitás el­vének elismerése'­’, de akkor miért védelmezi az angol-amerikai ja­vaslatot, amely nagyon keveset hagy meg­ az állami szuvereni­tásból. Hogyan áll a helyzet ma­gának chiliének szuverenitásával amelyről a chiliéi küldött itt ékesszóló beszédet tartott. Ha nem csalódom, a rézkiter­melés tekintetében Chilié a második helyen áll a világon. Chilié rézkincse egy fillér jövedelmet nem biztosít az országnak, miután az egész rézkincs két amerikai kon­szern kezében van. Ezek a vállalatok az amerikai szenátus védnöksége alatt szá­mukra kedvező vámtételeket ál­lapítanak meg és kíméletlenül ki­zsákmányolják Chiliét, kist ilyen tények láttán, az olyan amerikai trösztök láttán, mint az ,,Ana­conda“ és az ,,Annicott’ nevetséges még hallgatni is, hogy a chiliei küldött itt ko­moly arccal a­­szuverenitás­ról értekezik, amelyet tiszte­letben kell tartani... noha a chiliéi kormány már fel­adta a szuverenitást az ame­rikai monopolistáknak. A kommunizmus filozófiájáról A libanoni küldött azt mondta — jegyezte meg Visinszkij elv­társ —hogy a kommunizmus fi­lozófiája háború és forradalom. Ez a kommunizmus teljes és dur­va elferdítése. A kommunizmus filozófiája, ha már beszélünk erről, a bé­ke, a háború megsemmisítése, háborúk keletkezése lehetősé­gének megsemmisítése. Aki elolvassa Lenin kiváló mun­káit és cikkeit, az előtt vilá­gos, hogy a kommunizmusban a fő dolog nem az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése sem történik erő­szak nélkül. A fő­ dolog, mint a nagy Lenin tanítja: A társa­dalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalom szerve­zeteinél magasabb technikai és tudományos alapon. A libanoni küldött rosszindula­túan azt állította, hogy a kommu­nizmus filozófiája a háború elke­küszöbölné ki a nagyhatalmak közötti ellentéteket. A venezuelai küldött érvei közül sincs minden rendben. Természetes, hogy van­nak nézeteltérések s ezek a né­zeteltérések háborús összeütkö­zésre vezethetnek. Ennélfogva an­­nak,, aki a Szovjetunióval igyek­szik az összetűzéseket elkeln­­­­n­i, mindenféle eszközzel arra kell törekednie — és ilyen eszköz többek közt az öt nagyhatalom szerződésének megkötése is, ame­lyet magának a venezuelai kül­döttnek beismerése szerint is a fő felelősséget viselik a béke fenntartása, vagy megvédése ügyében és az öt nagyhatalom, a Biztonsági Tanács öt állandó tag­ja —, hogy kiküszöböljék a ve­szélyt, megkönnyítsék a nézetel­térések megoldását és megteremt­sék a megegyezés létrejöttének lehetőségét, tülhetetlenségéből indul ki. Nem­ érti, vagy ha úgy tetszik mintha nem értené, hogy a háború a kapi­talizmus szüleménye. Abból a ha­zug feltevésből kiindulva, hogy a kommunizmus filozófiája állítólag háborút követel, a libanoni küldött arra a következtetésre jut, hogy ennélfogva a kommunista állam­mal semmiféle együttműködés sem tehetséges. Ezt a következte­tést a tények megcáfolják, mert annak ellenére, hogy nézetel­térések vannak és különbség van mind társadalmi felépítés­ben, mind ideológiában a Szovjetunió és a kapitalista országok között, a Szovjet­unió együttműködik egész sor kapitalista országgal, amelyek óhajtják az együttműködést a Szovjetunióval a fejek egyenjogúsága és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján. „Tragikomikus félreértés“ Visinszkij elvtárs rámuta­tott, milyen ártalmasak azok a mesék, amelyek szerint a Szovjeuniónak tervei volná­nak, hogy világforradalma­t csináljon a kapitalista orszá­gokban. Az­­ eféle állítások ostobaságát már 13 évvel ez­előtt leleplezték, amikor Sztá­lin generalisszimusz Howard kérdéseire válaszolt. Howard­­nak erre a kérdésére: ,,Nem gondolja-e Ön, hogy a kapi­talista országokban indokolt aggodalom uralkodhatik, váj­jon a Szovjetunió nem hatá­rozza-e el, hogy erőszakkal rákényszerítse a maga poli­tikai elméletét más népekre?“. — Sztálin generalisszimusz ezt válaszolta: „Az ilyen­fajta aggodal­makra nincs semmiféle ■ ok. Ha Ön azt gondolja, hogy a szovjet emberek maguk és még­hozzá erő­szakkal akarják megvál­toztatni a környező álla­mok arculatát, akkor Ön súlyosan téved. A szovjet emberek természetesen kívánják, hogy a környe­ző államok arculata meg­változzék, ez azonban ma­guknak a környező álla­moknak dolga". Ezerszeresen igaza volt Sztá­linnak, a szovjet kormány ve­zetőjének, amikor azt mondta, hogy mi, szovjet emberek ter­mészetesen kívánjuk, hogy a Szovjeuniót kör­nyező államok arculata megváltozzék, de ez ma­guknak, ezeknek az álla­moknak dolga. Sztálin 1936-ban az egész világ előtt kijelentette, hogy nincsenek olyan terveink és szándékaink, hogy va­lamilyen világforradal­mat hajtsunk végre a többi országokban. Howard azonban még egy kérdést tett fel. „Úgy tűnik előttem, Mister Sztálin, hosz­­szú idők folyamán az egész világon ez a felfogás ala­kult ki“. Akkor Sztálin meg­magyarázta Howardnak, hogy ez „félreértés eredménye“ és Howardnak arra­ a kérdésére, h°gy „tragikus félreértés-e“, azt felelte: „nem, komikus, vagy ha tetszik, tragikomi­kus". Kudarccal végzőtlen kísérlet A libanoni küldött egész beszéde ebben a vonatko­zásban ma komikus félre­értés, vagy ha tetszik, tragikomikus félreértés volt, amennyiben egyes tragikus kérdéseket érin­tett, és főként tragikus vá­laszt adott rájuk. Az angol-amerikai tömbnek szüksége van bebizonyítani — jegyezte meg a­­továbbiakban Visinszkij elvtárs,­­ hogy a kommunizmus koncepciója a háború koncepciója. A kísérlet kudarccal vég­ződött, mert a kommuniz­mus koncepciója, való­ban a háborúk megsem­misítésének koncepciója. Innen erednek az egész világ haladó embereinek erőfeszí­tései, hogy megfékezzék a há­ború elemi kitörését,, a hábo­rúnak kapitalista társadalom­ban immanens törvényének spontán hatékosságát, hogy minden erőt mozgósítsanak, hogy legalább megfékezzék a törvény hatékonyságát. A li­banoni küldött egész beszéde — mutat rá a szovjet megbí­zott — éppen arra irányult, hogy tisztára mossa a kapita­lista főkolomposok és a hábo­rús uszítók reakciós politiká­ját, a háborús készülődésért a felelősséget a Szovjetunióra és a népi demokráciákra há­rítsa. Azt mondják nekünk és köztük Izsóés küldötte is azt mondja, hogy az Egye­sült Államokat és Angliát nem lehet az új háború előkészítésével vádolni a Szovjetunió ellen- Más­részről pedig azt akár?!*,nj nekik, hogy kössenek f­é­­kre paktumot. Ha nem volna ilyen háború* készülődés, ha mi azt m­onda­nánk, hogy sem Angia, sem az Egyesült Államok nem ké­szülnek háborúra, nem szer­veznek támadó jellegű terüle­teket, nem folytatnak eszeve­szett fegyverkezési versenyt, nem igyekeznek előkészíteni a feltételeket a Szovjetunió megtámadására és ugyanak­kor javasolnánk, kössünk ha­Tizenöt évvel ezelőtt a trockis­­ta-imperialista kémek bandája meggyilkolta Sz­. M. Kirovot a nagy bolsevik vezetőt, Lenin és Sztálin hű tanítványát, aki pél­­dakép a világ munkásai számá­ra, akik a kapitalizmus ellen har­colnak, aki munkásságával, éle­tével megmutatta, hogyan kell harcolni a kapitalizmus ellen, s akár életünk árán is harcolni a szocializmus ügyéért. A cári elnyomás viszonyai kö­zött Kirov élete az igaz forradal­márok nehéz, áldozatteljes élete volt. Újból és újból bebörtönözték és száműzték, de számára a bör­tön is harci terepnek számított Tanította a munkásokat, fogoly­társait, tanította őket Lenin dia­dalmas eszméire. Lángoló hittel hirdette a proletár nemzetköziség, a nemzetközi munkás szolidari­tás eszméjét­ 1917-ben részt vett a petrográdi októberi harcokban és amikor Pétervárról visszatért Északkaukázusba, mint az itteni bolsevikek vezetője, fáradhatat­lanul szervezte a munkások har­cát az elle­nforradalom ellen Ragyogó katonai vezető volt de a kommunista munkás­­szívós­ságával dolgozott a szocializmus építésén is. Amikor napirendre került Sztálin elvtárs zseni-Mi? terve alapján a szovjet állam iparosítása. Kirovót a Párt Z­e­­ningrátfba küldte, hogy ott a gép­ipar nagy központjában dolgoz­zon. A leningrádi városi pártkon­ferencián 1931. december 12-én a következőket mondotta: „Né­hány évtizeddel ezelőtt a nehéz történelmi harc küzdőterére lépő banda forradalmárok „békét a kunyhóknak, háborút a paloták­nak!1’ jelszóval meneteltek. Olyan időket élünk, elvtársak, amelyek­ben a kunyhók és a régi paloták felváltására új munkásvárosokat és új szocialista palotákat eme­lünk, s mindenki hatalmas sze­rencsének érzi, hogy e nagy mun­ka előharcosa lehet. A mi ügyünk elvtársik, nemcsak azért legyőz­hetetlen, mert építő hadseregünk óriási, hanem azért is, mert olyan építész tervei szerint építünk, aki nem tér le a helyes tört­énelm útról. A mi építészünk a leniniz­muss°l felvértezett, legyőzhetet­len Bolsevik Pártunk!“ Kirov akaratereje, óriási tudá­­sa mindenkit magával ragadott. A leningrádi területen nincs a gazdaságnak és a kultúrának egy része sem, amelynek ne­m lett volna a kezdeményezője. A Szov­jetunió északnyugati részének ha­talmas ipari fellendülése Kirov nevéhez fűződik. A leningrádi munkások, ha visszaemlékeznek rá, elmondják: Kirov, miközben örömtől fénylő szemmel figyelte az épülő gyára­kat és üzemeket, biztatóan szólt: . ..bolsevikoknak való ügy, olyan szocializmus-szaga van!“ E sza­vakban benne van Kirov egészen, az a férfi, aki egész életét a „bol­sevikoknak való ügynek” szentelte. Kirov harccá, nagyszerű forra­dalmár élete a világ minden dol­gozójának példaképe. Élete a ma­­gyar­ dolgozókat is áldozatkészség­re, teremtő szocialista munkára lelkesíti és neveli. Halála szá­munkra is figyelmeztetés, mint azt a Bolsevik Párt központi bi­zottsága Kirov elvtárs galád meg­­öl­etésével kapcsolatban a pártszer­vezetekhez intézett levelében le­szögezte: „szakítani kell azzal az opportunista selki nyu­galommal,­­mely abból a téves feltevésbő­l in­dul ki, hogy a mi erőnk növekedé­sével az ellenség egyre kezesebbé és ártalmatlanabbá válik. Ez a fel­tevés gyökerében helytelen. Nem egyéb ez, mint visszhangja a jobb­oldali elhajlásnak, amely minden­kinek azt bizonygatta, hogy el­lenségeink lassacskán be fognak csúszni a szocializmusba és vég­eredményben valóságos szocialis­tákká lesznek. Babérokon nyugod­ni és szálfásvá a leve­rőbe bámul­ni — nem bolsevikokhoz méltó sor. Nem megnyugvásra van szükség, hanem éberségre, való­ságos bolsevik, forradalmi éber­ségre.’­ Figyelmeztet bennünket a Bolsevik Párt története: a soraink­­ból furakodott imperialista ügynö­kök elleni harc, a fokozott éberség minden hazáját szerető dolgozó ügye. A chínei „szuverenitás“ K­irov elvtárs a mi példaképünk kepaktumot, akkor az nem volna logikus-Ellenkezőleg teljesen lo­gikus békét javasolni azoknak az országoknak, amelyeknek kormányai háborúra készülődnek el­lenünk, a népi demo­kratikus országok ellen. Tehát Uraim, beszédem gon­dolatmenete röviden újra meg újra egy alapvető tétel­ben foglalható össze: Bármilyenek is az impe­rialista hatalmak orszá­gának törvényei, az impe­rialista hatalmaké, ame­lyek számára alaptör­vény a gyarmatok utáni bajsza, a verseny a világ újra felosztásáért, a vi­­l­­águralomért, bármilye­nek is ezek a törvények és hatásuk, az emberi erők, ha összefognak, át fogják lépni ezt az aka­dályt, meg fogják védeni a békét és ki tudják kü­szöbölni a háború veszé­lyét, noha mi nagyon­­tudjuk, hogy a háborút teljesen kiküszöbölni nem lehet­, amíg a kapitialista viszony­ok l­ót eznek.“ Minél inkább egybehangolják ,az emberek e vonatkozásban cselekedeteiket, minél jobban összefognak erőink, term­é­­sztesen annál gyorsabban tud­juk majd elérni a nemes és magasztos célt: a háborús ve­szedelem kiküszöbölését. Csütörtök, 1949 december 1. A Kuomianti minden fegyveres erejét meg fogjll le semmisíteni Csu-En-Leu külügyminiszter nyilatkozata Csu-En-Laj, a Kínai Népköztár­­s­saság kormányának külügymi­nisztere kedden nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban hogy a Kuo­mintang reakciósok a szomszédé­dos országokba próbálnak mene­külni. A nyilatkozat kijelentette: ..A Kínai Népköztársaság kor­mányának nevében ünnepélyesen felhívom a francia kormánynak és a Kína határaival szomszédos más területek kormányainak fi­gyelmét; kormányunk politikájá­na­k rendíthetetlen célja, hogy a Kuomintang minden reakciós fegyveres erejét teljesen megsem­misítse. Bárhova meneküljenek is a megvert Kuomintang reak­ciós erők, a Kínai Népköztársa­­ság kormányának jogában áll az, hogy foglalkozzék ezzel a kér­déssel, míg az a kormány, amely­nek országa menedéket ad a Kuomintang reakciós haderőknek, felelősséget vállal cselekedetéért és viselnie kell a felelősséget minden ebből származó követ­kezményért.“ _____ A Daily Herald szerint Anglia rövidesen elismeri a kínai szépi kormányt.

Next