Vasmegye, 1950. május (6. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-12 / 109. szám
Jól halad megyénkben a cukorrépa egyelése, sarabolása és a rozsdás A növényápolási munkák sikeresen folynak megyénkben, amihez nagymértékben hozzájárul, hogy kedvező időjárási viszonyok uralkodnak megye- és országszerte. A bőséges esőzések után a kapások is rohamos fejlődésnek indultak s ezzel egyidejűleg a gyomosodás is nagyobb mérvű lett. Dolgozó parasztságunk jól kiélesitett kézi kapák, tolókapák és lókapák százaival látott hozzá ..irtóhadjáratához, és szorgalmasan végzi a gyomirtási, sarabolási és kapálási munkálatokat. A növényápolási munkák sikerétől a magasabb terméshozamot, a jobb termést várják a dolgozó parasztok. A jobb termés előfeltételeinek megteremtésében tevékenyen vesznek részt a dűlő felelősök és a községi népi szervek. Egyéni és párosversenyek százait indították be már a megye községeiben az egyénileg dolgozó parasztok között. A minisztertanácsi határozat maradéktalan végrehajtását vállalja ezzel dolgozó parasztságunk s nem utolsó sorban: jó munkájával a béke megvédésének ügye melletti harcos kiállásáról tesz tanúbizonyságot. A növényápolási munkákban is természetesen a szocialista szektor, jár elől jó példával. A kinesédi állami gazdaság növénytermesztő brigádjai 33 hold cukorrépájukat már másodszor darabolják. Hogy így a lazítási munkálatok befejezése után a jövő hét elején megkezdhessék az egyelési munkálatokat. 80 holdon végezték be már egyszer a maghozó és dugványrépa kapálását. A maghozó cukorrépa kapálását tegnap kezdték meg másodszor. 60 hold olajlenjüket szintén másodszor kapálják már. A lenkapálásban szerdán 8 Tarródi növénytermesztő munkacsapat 198 százalékos átlagteljesítést ért el."Magdics István 208, Fekete József 210, Nagy Sándor 183 százalékra teljesítette túl a normáját a lenkapálásban. A táplánszentkereszti állami gazdaságban szintén befejezték a répák egyszeri kapálását s hozzákezdtek a másodszori kapálásokhoz. Termelőszövetkezeteink is alapos és gondos munkával végzik a növényápolást. Legjobban előrehaladtak a munkák teljesítésében a rádóckölkedi, a Jánosháza-körtvélyespusztai és az Ódorfai termelőcsoportok. A rádóckölkedi zsizes az ipari szesz burgonya termesztésében célul tűzte ki, hogy a holdankénti termésátlagban 120 mázsát ér el Ezt a vállalását helyes és gondos ápolással, a burgonyának kétszeri kapálásával és töltögetésével törekszik elérni. A körmendi tszcs-ben 16 cm nagyságú kapákat alkalmaznak, amivel egyelés közben minden méricskélés nélkül is pontos tőtávolságra hagyják meg a cukorrépát, így munkájukat is egyszerűsítették s egyben arányosan tudják a répát beosztani a tőtávolságon. A szarvaskendi tszcs is csatlakozott az „50 mázsa csövestengeri"* mozgalomhoz. Ezt az átlagtermést úgy akarják elérni, hogy négyszer kapálják a kukoricát. A lendülettel folyó növényápolási munkák eredményeként megyénkben 95 százalékra végezték el a sarabolási és első kapálási munkákat. Az egyelés 15 százalékát fejezték be eddig. Ezek a munkálatok a sárvári járásban folynak legjobban, ahol már 30 százaléknál tartanak az egyelésben. Nagyon helyesen cselekednek azok a dolgozó parasztok, akik már hozzáfogtak a búzák rozstalanításához. Ezeket a munkákat sürgősen meg kell oldania dolgozó parasztságunknak. Helytelen és nem célravezető eljárás azonban, ha kaszával vagy sarlóval vágják le a kiálló rozsfejeket, mert ezzel nem lehet tökéletes, jó munkát végezni, s így még megmarad a rozstő. Ez újra kihajt és a felnövő sarló továbbra is rozsossá teszi búzavetéseinket. Helyes eljárás az, ha a búzavetésekből tövestül kitépjük a rozsot, így tiszta szemgabonatermést várhatunk. A lucerna és vöröshere vetésekből az arankafoltokat folyamatosan ki kell irtani, mielőtt az még jobban terjeszkedni tudna. A növényápolási munkákat vigyük teljes erővel s gondos és tervszerű munkával adjuk meg a növényeknek szükséges munkákat. Vorosin-mozgalom a vasmegyei szövetkezetekben A vasmegyei földművesszövetkezetekben is elindult a Vorosin-mozgalom. A szombathelyi szövetkezet intézett kihívást a megye összes szövetkezeteihez, erre már több helyről meg is érkezett a válasz: Vasszécsény, Bum, Gencsapáti, Csepreg, Szentkirály, Hegyfalu, Répcelak, Körmend, Sárvár, Vép és Nagysimonyi földművesszövetkezetei álltak be először a Vorosin-mozgalomban résztvevők sorába. A Vorosin-mozgalom úgy valósul meg a szövetkezetekben, hogy elsősorban a szövetkezeti alkalmazottak (boltkezelők, tejgyűjtők, vendéglőkezelők, stb.) vesznek részt benne. A résztvevőknek ismerni kell a szövetkezet tervét és az abból reá háruló feladatokat. A boltkezelők így a szövetkezeti üzlethelyiséget tartják rendben és tisztán, a többiek ugyancsak saját munkaterületükön igyekeznek minél tervszerűbben dolgozni, a rendet és tisztaságot megteremteni és megőrizni, a munkaszervezést javítani és — nem utolsó sorban — önmagukat politikailag és szakmailag tombkképezni. A vas megyei Vorosin-mozgalomhoz még számos földművesszövetkezet csatlakozása várható a legközelebbi napokban. Becsülettel dolgozunk a több termésért Amikor a növényápolási munkák megkezdődtek, Torony község dolgozó parasztjai gondoltak egy nagyot: versenyre hívták ki a vaskeresztesieket. Elküldték hozzájuk a kihívást és várták, hogy mi lesz a válasz. Voltak, akik nem hitték, hogy elfogadja Vaskeresztes a versenyt, a többség azonban úgy gondolta, hogy biztosan nem hátrálnak meg. Persze, hogy azoknak lett igazuk, akik bíztak a verseny megindulásában. Határjárás előtt Ennek már egy hónapja. Akkor még javában vezettek, a növényápolóra csak készülni kezdtek a gazdák. Azóta az utolsó szem vetőmag is földbe került a toronyi, meg a vaskeresztes határban A vetés befejezésekor sem állt meg a munka, a legtöbben már alig várták, hogy végezzenek a vetéssel, annyira sürgető volt a sarabolás. Most, a májusi jóidőben napkeltétől ebédig, utána meg szürkületig nem lehet férfiembert találni a házakban Vaskeresztesen. Ha valakit keresnek, kint a földön találják meg. Katona Sándor, a község bírája is a földjén dolgozik. Feleségével együtt a búzatáblában „rozsolnak", kiszedik a rozsot, hogy értékesebb legyen a búzatermés. Előre mutat a bíró, arra, amerre erdő sötétlik a láthatáron. Ott van Torony. Most csak a meghívást várjuk, hogy minket hívnak ők határt nézni, vagy ők kiváncsiak először a mi földeinkre. Akár így lesz, akár úgy, mi nem félünk a határjárástól, mert mi becsülettel dolgozunk a többtermésért". A német dolgozók is a békét erősítik Erről beszél Szabó Béla dűlőfelelős is, aki arra büszke, hogy most nagyon nehéz lesz eldönteni, melyik dűlő az első. — A mi falunkban a néhány kivételtől eltekintve a lakosság német anyanyelvű — mondja.— A németül beszélő dolgozó parasztok éppen olyan szorgalmasan végzik a munkákat, mint a magyarok. Eberhard Ferenc például mindenkinek magyarázza: termeljünk többet, jobbat, mert ebből lesz az ország minden dolgozójának kenyere jövőre. Tudják ezt a többiek is. A népnevelők meggyőzték őket arról, hogy munkájukkal a békét erősítik. Ezt talán sehol nem értik meg könnyebben, mint éppen Vaskeresztesen. Bármerre dolgoznak a földeken, mindenhonnan látni az országhatárt. Azt is jól látják, hogy milyen elhanyagoltak odaát a földek, nagyritkán jönnek csak ki az osztrák parasztok. — Nem is csoda — mondják a faluban — hiszen ott még nem Szabadok az emberek, nem az övéka föld, miért is dolgoznának rajta szívesen. Így gondolkodik Fixi András, Garger József, meg a többi németajkú vaskeresztesi dolgozó paraszt is. Mindegyiknek van 5 hold földje, meg egy hold szőlője, ilyen körül kaptak a magyar telepesek is. Erről beszélgetnek Most már elkezdik a burgonya kapálását. Aztán jön a többi munka, mindegyiket versenyben végzik. A faluban, ha két dolgozó paraszt találkozik, mindjárt arról kezdenek beszélni, hogy hol tartanak a versenyben. — Jól akarjuk végezni a növényápolási munkákat — mondja Szabó Béla — nemcsak azért, hogy megnyerjük a versenyt Toronnyal szemben. De azért is, hogy megmutassuk: Vaskeresztesen összefognak a magyar és német dolgozók, hogy több kenyeret adjanak a nép országának. Ezzel adjuk meg a választ a béke belső és külső ellenségeinek, akik szeretnék még mindig egymással szembeállítani a dolgozókat. A tagsági járulékról A kommunista párttag és tagjelölt legelemibb kötelességeinek egyike, hogy rendszeresen fizesse a tagsági járulékot. Ez sok esetben „magától értetődőnek” tűnik és éppen ezért vannak elvtársak, akik egyszerű ,,anyagi kérdésként" kezelik, nem tulajdonítanak neki politikai jelentőséget. Ez alapjában helytelen álláspont, mert a tagsági járulék fizetése mindenekelőtt politikai kérdés, öntudat kérdése. A tagdíjfizetéssel is a Párt iránti hűségünkről és áldozatkészségünkről teszünk tanúságot. Éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül azok mellett a hiányosságok mellett, melyek a tagsági járulék rendszerességében tapasztalható eredmények mellett még mindig fennállnak. A vezetőségválasztó taggyűlésre — sok esetben — nem mehettek be elvtársak, mert hosszú időre visszamenően elmaradtak a tagdíjfizetéssel. Megmutatkozott ez a szombathelyi Pamutipar NV pártszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén és még néhány más pártszervezetnél is. Mindez arra mutat, hogy ezeknél a pártszervezeteknél a pártbizalmiak nem álltak feladatuk magaslatán, nem magyarázták meg az elvtársaknak a a tagsági járulék rendszeres fizetésének politikai jelentőségét Ezt bizonyítja a vasvári járás alapszervezeteinek példája is. A vasvári járásban levő pártszervezeteinknel az elmúlt évben rendszertelen, hiányos volt a tagsági járulék fizetése. Amikor a járási bizottság felismerte a tagdíjfizetés politikai jelentőségét és a pártbizalmiakon keresztül a tagság között tudatosította ezt, egyre inkább megjavult ezen a téren a helyzet. Jól tudatosítják a tagsági járulék fizetésének jelentőségét a szentgotthárdi járásban is. Az eredmény: alig akad olyan elvtárs, aki késedelmesen fizeti be párttagsági járulékát. Pártunk Központi Vezetősége a tagsági járulékot a fizetéshez mérten progresszíven állapította meg. Világos tehát, hogy aki többet keres, többet is tud áldozni a Pártért. Az az elvtárs tehát, akinek emelkedik a fizetése, tartsa kötelességének, hogy progreszszíven emelje a párttagsági járulékának összegét is. Pártbizalmiaink ellenőrizzék ezt és hívják fel az illető elvtársak figyelmét erre. Ha a pártbizalmi elvtársak ezeket a szempontokat tudatosítják a párttagsággal, minden bizonnyal növeljük párttagságunkban a Párt iránti határtalan odaadás és áldozatkészség szellemét, ezen keresztül pedig még rendszeresebbé tudjuk tenni a tagsági járulék fizetését. Ezzel is hozzájárulunk népi demokráciánk vezető erejének. Pártunk- nak erősítéséhez. Kedden este fél 8 órakor elméleti pártnap lesz Szombathelyen Május 16-án, kedden este fél 8 órakor elméleti pártnap lesz Szombathelyen a városi kultúrházban. Az elméleti pártnap anyaga: „Az Egységes Ifjúsági Szervezet a Párt segítője, tartaléka'*. A népnevelő elvtársak feltétlenül készüljenek fel az anyagból és szervezzék meg a hozzászólásokat. Termelési értekezlet a Gépgyárban a SzOT elnökségének határozatáról A Mezőgazdasági Gépgyárban pénteken munka után termelési értekezletet tartanak. Az értekezleten megvitatják a SzOT elnökségének május 7-i határozatát, mely a szakszervezeti központok, területi bizottságok, üzemi bizottságok és bizalmiak feladatairól, a normalazitások, a bércsalások kiküszöböléséről, a munkafegyelem megszilárdításáról szól. A termelési értekezleten az üzem vezetősége beszámol az új darabbérezésről. Ezt a bérezést ismertetik a dolgozók előtt, akik majd az értekezlet keretében hozzászólnak ezekhez a kérdésekhez. Ismertetik még az üzem jelenlegi termelési állását s május 1-i munkaversenyben elért eredményeket, valamint az üzem termelékenységét. .Gépállomások értekezletei a gépi szerződések előjegyzéséről Május 18—16-én a vas megyei gépállomásokon értekezleteket tartanak a DéPOSz megyei központ előadói. A gépi szerződéskötések előjegyzésének lebonyolítását tárgyalják meg a megbeszéléseken, amelyeken részt vesznek a DéFOSz községi titkárai és a földművesszövetkezetek ügyvezetői. A tanácskozáson részletesen kidolgozzák az előjegyzések technikai megszervezését, valamint a politikai munka kiszélesítését is. Az értekezletet követően minden községben a tömegrő”"",ezetek vezetői összvezetősegi üiesen a népnevelőkkel együttesen tárgyalják át és vitatják meg feladataikat. Ennek megtörténtével megkezdik a gépi szerződéskötések előjegyzéseit a dolgozó parasztság között. Most sok múlik azon, hogy milyen mértékben teszik szívügyükké falusi népi szerveink a gépi munkák fontosságát s ennek eredményes megszervezésével és lebonyolításával döntő mértékben siettetjük mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását. 16 és félmillió facsemetét szállított az ország különböző részeibe a Szombathelyi Erdőgazdasági NV A Szombathelyi Erdőgazdasági NV május 1-i felajánlásában igen szép munkát végzett. Nemcsak saját erdősítési tervét teljesítette túl, de jelentősen segítette a többi erdőgazdasági nemzeti vállalatokat is terveik végrehajtásában. Saját erdősítését csemetekertjeiben nevelt facsemetékkel végezte el a Szombathelyi Erdőgazdasági NV. Ugyanakkor az országban másik 13 M-nek szállított több, mint 16 és félmillió csemetét, amelyeknek értéke meghaladta a félmillió forintot. Ez a mennyiség 3314 hold erdősítéséhez elegendő, az elszállított facsemeték közül csaknem 15 millió fenyőcsemete, ezeket az Alföld fásítására használják fel.