Vasmegye, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

A szakszervezeti vezetők megtiszteli és hálás feladata a Párt politikáját képviselni, sikerre vinni A SzOT kibővített elnöki tanácsa megtárgyalta a Párt bírálatát és fontos határozatokat hozott a szakszervezeti munka megjnvítására Apró Antal elvtárs beszéde Az elnöki megnyitó után Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára emelkedett szólásra. Rámutatott azokra az eredményekre, ame­lyeket a szakszervezetek Pártunk vezetésével elértek az Országos Tanács ülése óta, de megállapí­totta azt, hogy a fordulat éve után nem kö­vetkezett be alapvető fordulat a szakszervezetek munkájá­ban. — A vezetésben nem hajtották végre következetesen a Párt ha­tározatait — mondotta —, s nem harcoltak következetesen a Párt vezető szerepének ér­vényesítéséért. Ezután felsorolja Átíró elvtárs, hány esetben figyelmeztette Pár- I­tunk Központi Vezetősége, sze­mélyesen Rákosi elvtárs is az elmúlt másfél év alatt a szak­­­szervezeti vezetőket munkájuk hiányosságaira. Sorra vette, mi­A Szakszervezetek Országos Tanácsa kibővített­­tanácsülésen tárgyalta meg Pártunk Politikai Bizottságának határozatát a szak­­szervezeti munka egyes kérdései­lyen bírálatot kaptak az egyes szakszervezetek. Szervezzünk augusztus 7-től 12-ig koreai műszakot Ezután a szakszervezet gazdál­kodásáról beszélt. Apró elvtárs, amely bürokratizmust hord magában s elkente a hibákat. A szakszervezeti vezetés nem tanult Rákosi elvtárs február 10-i beszédéből sem. — Hatalmas jelentősége van a szakszervezeti munka megjavításának — hang­súlyozta —, most amikor a nor­marendezés előtt állunk. Meg kell itt mutatni a szakszervezeti ve­zetőknek: tudnak jobban is dol­gozni. A munkások megértik a nor­marendezés szükségességét, s tarthatatlan, hogy egyes szak­ról. Az értekezleten megjelent Kádár János elvtárs. Pártunk fő­titkárhelyettese. a SzOT vezetői, a nagyüzemek ÜB-titkárai és a SzOT megyei titkárai. szervezeti vezetőknél még mindig opportunizmus ural­kodjék ebben a kérdésben. Apró elvtárs ezután a vasas­­sztahanovisták javaslatának elfo­gadását kérte: — Karolják fel ezt a nagyszerű mozgalmat és szervezzenek a szakszerveze­tek üzemeinkben augusztus 7-től 12-ig tartó egészhetes koreai műszakot. Nagy segítség a Párt bírálata Befej­ezésül Apró elvtárs a Szaktanács és a szakszerevezetek nevében köszönetet mondott a Párt és Rákosi elvtárs elvtársi bírálatáért, amely nagy segítség a hibák kijavít­ása érdekében végrehajtandó feladatok elvégzé­sénél. Havrán István elvtárs, a Bá­nyász Szakszervezet főtitkára és Szabó László elvtárs a Vasas Szakszervezet alelnöke a jobbol­dali szocdemek­ aknamunkájáról és a szakszervezeti vezetők hely­telen politikájéról beszéltek, amely nem ösztönzött több ter­melésre. Számos felszólalás után Kádár János elvtárs kezdte meg beszédét, elvtárs szeretetére neveli káde­reit és tömegeit. A szakszervezeti káderek kép­zésének középpontjában a szak­szervezeti mozgalom mai feladatai álljanak. Rendszeresen foglalkoz­zanak a szovjet tapasztalatokkal és a szakszervezeti mozgalom el­vi kérdéseivel. Kulturális és tech­nikai színvonalon fokozza tevé­kenységét a szakszervezet. 4. Küszöböljük ki munkánkból a bürokratizmust, erősítsük a szak­­szervezeti demokráciát­ A SzOT megbízza az elnökséget, hogy dol­gozza ki a vezetőségek újraválasz­tását; gondoskodjék, hogy a ve­zető szervekbe minél több új, friss, a Párthoz, munkásosztályhoz hű, szilárd káderek kerüljenek. Továbbá az elnökség készítse el a szakszervezetek új alapszabá­lyait. Meg kell javítani a SzOT irá­nyító és ellenőrző tevékenységét a szakszervezeti központok felé, kö­zelebb kell vinni a vezetést a mun­kahelyhez, növelni kell a társa­dalmi munkások számát. Kímé­letlenül fel kell lépni az új káde­rek visszaszorítása, a klikkek uralma ellen. A pártonkívülieket be kell vonni a szakszervezeti munkába és a vezetőszervekbe is. A választott vezetőszervek gya­korolják ténylegesen az irányí­tást. A sza­kszervezeti központúj a munkába és a vezetőszervekbe isz üzemi szervezetek megerősítése, helyes irányítása és ellenőrzése álljon, ezért kérjék ki minden esetben a pártszervezet vélemé­nyét, tanácsát, bírálatát. Támasz­kodjanak a bizalmiakra, ellenőriz­zék, tanítsák őket-Szakszervezeteink hallgassák meg az elhangzott panaszokat, kér­jék ki a dolgozók véleményét, ta­­pasztalatait, bírálatát, számoljanak be munkájukról, különös gonddal szervezzék meg a termelési érte­kezleteket, a taggyűléseket. Szakszervezeti szerveink nagy gondot fordítsanak a dolgozók kollektív szerződésben biztosított jogainak védelmére, juttassanak minél többet bevételeikből a tag­sághoz, szociális és kulturális gon­doskodás formájában. 5. Tárgyaljuk meg a dolgozók­kal a Politikai Bizottság határoza­tát. Tárják fel szakszervezeteink mindenütt a szakszervezeti mun­ka hiányosságait, jelöljék meg a helyi feladatokat, ígérjük nagy Pártunknak, sze­retett Rákosi elvtársunknak, hogy szívós munkával kijavítjuk hibáin­kat és mindent megteszünk, hogy a szakszervezetek a Párt hűséges segítői legyenek a szocialista Ma­gyarország minél gyorsabb felépí­tésében. Kádár János elvtárs beszéde Kádár elvtárs bevezetőben a szakszervezetek fontos transz­missziós szerepéről beszélt, amely­­­nek jelentősége fejlődésünk jelen­legi szakaszán napról-napra növekszik. 1.— Ez összekötő szerep betölté­­­ssére akkor lesznek igazán alkal­masak a szakszervezetek — foly­atta —, ha a Politikai Bizottság­­határozatában feltárt komoly­­hiányosságokat gyorsan kiküszö­bölik. Kiűzzük a jobboldali szocdemek maradványait Rámutatott Kádár elvtárs arra­­ó szívós törekvésre, amellyel a jobboldali szocdem- ellenség­­ meg akarta vetni lábát a szak­­szervezetekben,­­ ez nem egy helyen a funkcio­náriusok kellő éberségének hiá­nyában sikerült is. — Ahogy azonban a magyar munkásosz­­­­tály a kommunisták vezetésével •megtörte nyílt ellenforradalmi harcukat fejlődésünk ellen — mondotta — semmi kétség, hogy kiűzzük még szellemük ma­radványait is minden terü­letről, így a magyar szakszervezeti mozgalom területéről is. A Párthoz való viszonyban be­álló fordulat szükségességéről szólva kijelentette: — Arra van szükség, hogy az elvtársak kimozduljanak abból az elké­nyelmesedésből, amelybe so­kan a szakszervezetben dolgo­zó párttagjaink közül bele­­süllyedtek. Nincsenek nagyobb tisztesség egy szakszervezeti funkcionárius szá­mára és hálásabb, megtisztelőbb feladat, mint a Párt politikáját képviselni, közvetíteni, sikerre segíteni a saját munkája terüle­tén. S bizonyos, hogy a szakszer­vezetben dolgozó elvtársaink a Párt ezen komoly figyelmezteté­se után fokozott mértékben azon lesznek, hogy méltóak legyenek ehhez a tisztességhez. Az első nagy vizsga Rámutatott Kádár elvtárs arra, hogy a szakszervezeti vezetők az el­ső vizsgát a Párt határozata után a normarendezéssel kap­csolatos munkájuk során te­szik le. Ezért­­ a szakszervezeti funk­cionáriusokat­ vezesse munkájuk­­ban az igaz és helyes ügy kép­viseletének ereje, mindennapi munkájuk megtárgyalásával kap­csolják össze a Politikai Bizott­ság határozatának elemzését. A szakszervezeti funkcioná­riusok a határozat végrehajtá­sa során támaszkodjanak a Pártra és számítsanak a párt­vezetőség legmesszebbmenő támogatására. Ugyanúgy támaszkodjanak a munkásosztály széles tömegeinek segítségére. Apró elvtárs válaszolt a fel­szólalásokra, majd az értekezlet határozati javaslatot fogadott el és felhívást intézett a magyar szervezett dolgozókhoz. A hatá­rozat a többi között ezeket mondja: — A Szakszervezetek Országos Tanácsa megtárgyalta Pártunk Po­litikai Bizottságának a szakszer­vezeti munka egyes kérdéseiről július 24-én hozott határozatát. Az Országos Tanács teljes mér­tékben magáévá teszi a Politikai Bizottság igazságos és kemény bírálatát, köszönettel fogadja a messzemenő, elvtársi útmutatást és felbecsülhetetlen segítséget, ami a határozatban a szakszervezetek felé megnyivánul. A határozat hosszú időre megszabja szakszer­vezeti mozgalmunk fejlődésének irányát, a szakszervezetekben dol­gozó kommunisták feladatait és a követendő munkamódszereket­. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanakkor, amikor meg­állapítja, saját felelősségét az el­követett súlyos hibákért, felhívja a szakszervezeti szerveket és az öntudatos szervezett dolgozókat, hogy teljes erejükkel járó jának hozzá a hibák további feltárásá­hoz és kijavításához a Párt hatá­rozatainak megvalósí­ásához. — A szakszervezetek Országos Tanácsa a Politikai Bizottság ha­tározatának végrehajtása érdeké­ben a következő feladatokat ál­­lítja a szakszervezeti veze­tk­ elé: 1. Erősítsük kapcsolatunkat a Párthoz, szélesítsük a Párt befo­lyását a tömegek között. Veze­tőink megalkuvás nélkül képvi­seljék és juttassák érvényre a Párt politikáját a dolgozók kö­zött. Elsősorban vezetők funkció-Befejezésül Kádár elvtárs kérte a szakszervezeti vezetőket, kövessék odaadással Pártunk szeretett vezérének, Rákosi elv­társnak Szavát, figyeljenek a Párt és a tömegek bírálatára, s akkor a szakszervezetek részesei lesznek Pártunk és dolgozó né­pünk eljövendő győzelmeinek. A továbbiak során Döbrentei Károly elvtárs, a Textil Szak­­szervezet, főtitkára, Pécsi Ferenc elvtárs, a SzOT szervezési osztá­lyának vezetője, Noll Sándor elvtárs, a Rákosi Művek ÜB-tit­­kára, Köböl József elvtárs, a MÉMOSz főtitkára és még sokan mások szólaltak fel. Páriusaink mutassanak példát a párthatározatok lelkiismeretes végrehajtásában. Fokozzák a fel­­világosító munkát a maradi felfo­gások, a kapitalista csökevények ellen. 2. Fordítsuk minden erőnket a szocializmus építésének meggyor­sítására- összpontosítsuk a felvi­lágosító, szervező, nevelő és ér­dekvédelmi munkát a munkaver­seny, a Sztahanov-mozgalom ki­szélesítésére, a szocialista bérezési áru­suk ötéves tervünk végrehaj­tásának szolgálatába. A szocializ­mus építése és a béke védelme állandó küzdelmet követel a szak­­szervezetektől a politikai és gaz­dasági kártevők, az ellenség ügy­nökei ellen. Személyre, funkcióra, érdemekre való tekintet nélkül lépjünk fel ilyen elemek ellen, fegyelmi szabályok és társadalmi bíróságok után szerezzünk érvényt törvényeinknek. Védelmezzük és támogassuk az njitókat, a sztaha­novistákat, a nőket és az ifjúsá­got. Tömegfelvilágosító munkánk­kal szilárdítsuk a dolgozók viszo­nyát a munkához. 3. Javítsuk nevelési munkánkat a káderek és tömegek felé- A SzOT gondoskodjék a propaganda és felvilágosító munka alapos megjavításáról. A vezetők és ok­­tatók a dolgozókat a Párthoz, a felszabadító Szovjetunióhoz, a nemzetközi munkásosztályhoz való ragaszkodásra, munkafegyelemre, kötelességtudatra, a béke harcos védelmére neveljék. A szakszer­vezeti mozgalmunk élesen hatá­rolja el magát az imperialistákat szolgáló szociáldemokrata irány­zattól azzal, hogy a Párt vezető szerepét kihangsúlyozza és ér­­­vényre juttatja. a Párt és Rákosi­ ­ SzOT III. teljes ülésének h­atározata A Szakszervezetek Országos Tanácsa III. teljes ülésének határozata a sztahanovisták által kezdeményezett koreai hét szervezésére A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa örömmel teszi magáévá né­pünk legjobb fiainak, a sztahano­­vistáknak, öntudatos dolgozóink­nak kezdeményezését, hogy a hős koreai nép szabadságharcát, a bé­ke ügyet több és jobb munkával segítsük és koreai hetet, békemű­szakot szervezzünk­ A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa a dolgozók proletár szolida­ritásából fakadó szocialista kezde­ményezéseinek felkarolására a szakszervezetek és az üzemi bi­zottságok fontos feladatává teszi: 1. a dolgozók e lelkes kezdemé­nyezésének tömegmozgalommá fejlesztését, annak támogatását minden erejükkel, hogy ezzel is új lendületet adjunk a szocialista munkaversenynek, a termelékeny­ség, az életszínvonal további emel­kedésének, a békéért vívott har­cunknak. 2. augusztus 7—12-ig tartó „ko­reai hét“ (béke-műszak) szervezé­sét az üzemekben. Ez a „koreai hét“ (béke-műszak) legyen mun­kásosztályunk méltó válasza a ko­reai nép békés élete, a világbéke ügye ellen törő háborús gyújtoga­tók, barbár imperialisták aljas provokációjára. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa felkéri az illetékes minisz­tériumokat, a vállalatok vezetőit, hogy biztosítsák a „koreai­ hét“ megszervezéséhez szükséges mű­szaki és technikai feltételeket, hogy ez a nemes kezdeményezés is az új normák túlteljesítését, a munkaverseny továbbfejlesztését, ötéves tervünk első évének határ­idő előtti befejezését segítse elő. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa felhív minden szervezett dolgozót, hogy kövesse dolgozóink legjobbjainak példáját és több és jobb munkával fejezze ki szolida­ritását a koreai nép szabadság­­harca iránt-Előre az új normák túlteljesíté­sével, hazánk erősítéséért, a szo­cializmus építéséért! Előre a termelékenység emelé­sével, a hős koreai nép harcának támogatásáért, a béke megvédé­séért! A jugoszáv olaj a­z amerikaiak kezében Az „Internacionalizmus zászlaja alatt“, a Romániában élő jugo­szláv politikai emigránsok lapja beszámol arról, hogyan került a jugoszláv olaj az amerikaiak ke­zébe­. A Tito-kormá­ny — írja a lap — a közelmúltban „szerződést“ kötött a Continental Supply In­corporation amerikai olajtársaság­gal, amelynek értelmében a jugoszláviai olajipart teljes egészében az amerikai mono­polistáknak adták át. A „szerződés” megkötése után a Continental Supply Incorporation olajkutatásokat végez a Muraköz­ben, Majevicán, a Dráva völgyé­ben, valamint a Vajdaságban Ver­­sec és Velika Greda között. — Jellemző — írja a lap —, hogy Jugoszláviában éppen a népi demokratikus országok hatá­rainak közelében végeznek olajkutatásokat, noha semmi jel sem mutat arra, hogy ott olajforrások lennének. Ezzel egyidejűleg a Tito-klikk a boszanszki brodi és fiumei olaj­finomítókat, valamint az ország valamennyi földgáz lelőhelyeit a Foster Weller Corporation ameri­kai társaságnak adta bérbe. Ezek az „olajszerződések“ meg­kötése is azt bizonyítja, hogy a Tito-banda a háborús uszí­tók első soraiban áll. A belgrádi banditák Jugoszlávia természeti kincseit készséggel bo­csátották amerikai gazdáik ren­delkezésére. Az amerikai kizsákmányolók­­nakk és belgrádi lakásaiknak azon­ban tudniuk kell — fejezi be a lap —, hogy Jugoszlávia munkás­­osztálya előbb meg fogja semmi­síteni a Tito-bandát, még mielőtt sikerülne a jugoszláv olajat há­borús célokra felhasználni. Drágál ez élelmiszer Franciaországban Mint a francia sajtó jelenti, Franciaországban az elkövetke­ző hetekben ugrásszerű áremel­kedés várható, ami a kormány inflációs politikájának követ­kezménye. Máris jelentős ár­emelkedés mutatkozik. A mar­hahús kilója például május vé­ge óta 81 frankkal, a borjúhúsé 76 frankkal, a vajé 36 frankkal emelkedett. Kedd, 1950­ augusztus 1. I 3

Next