Vasmegye, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

Ára 5© miér­­k isses-k alakultak Vas megyében Egyre gy­orsul a begyűjtés üteme A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA VASMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VI. évfolyam, 279. szám, Péntek Szombathely, 1950. december 1. A legjobb ifiket a DISz szervezetek élére! A Dolgozó Ifjúság Szövetségé­nek Központi Vezetősége novem­ber 18 án megtartott ülésén ha­tározatba hozta, hogy a mai nap­tól kezdve e hó végéig újra kell választani a DISz szervezetek ve­zetőségeit. Miért szükséges ez a választás? Először is azért, mert a DISz alakuló kongresszusa óta a volt Szít, EPOSz, MEFESz és Diák­szövetségi vezetőket, akik az egységes szervezeteknek lettek a vezetői, még nem választották meg újra. Azok a hiányosságok pedig, amelyeket Rákosi elvtárs a Párt Központi Vezetőségi ülésen fel­vetett,­­ hogy a DISz vezetői lemaradnak a tömegek mögött, nem irányító, hanem az esemé­nyek követői lettek —, fennálla­­nak nálunk Vas megyében is. A szombathelyi járóműjavítóban pl. a fiatalok a békekölcsönjegyzés és a tanácsválasztások ideje alatt nagy odaadással segítették a párt­­szervezetet a felvilágosító munka vitelében. A DISz ifjú­gárdisták azonban még jobb munkát végez­hettek volna akkor, ha a DISz vezetősége — elsősorban a titkár elvtárs — nagyobb gondot fordí­tott volna arra, hogy feladatok­kal lássa el, irányítsa az ifjú­­gárdisták munkáját. Ilyen és eh­hez hasonló jelenséget tapasztal­hattunk a megyében több DlSz alapszervezetnél is. Most a vezetőségválasztást fel kell használnunk arra, hogy a DlSz szervezetek­ élére olyan fia­talok kerüljenek, akik hűek a Párthoz, a nagy Szovjetunióhoz és bátran kiállnak minden ellen­séges törekvéssel szemben, amely népi államunk és Pártunk ellen irányul Olyan vezetőkre­­ van szükség, akik a dolgozó ifjúság egészét mozgósítják a béke har­cos megvédésére, a szocializmus építésére. Hogyan készítsük elő a vezető­­ségválasztást? Kádár elvtárs a DISz Központi Vezetőségi ülésén rámutatott, hogy csakis a Párt támogatásá­val, a Párttal való kapcsolat szorosabbá tételével tudják meg­oldani DlSz szervezeteink az előttük álló rendkívüli fontos feladatokat. Tehát DlSz szerve­zeteink minden kérdésben kér­jék ki a Párt tanácsát és segít­ségét. Viszont a siker záloga, hogy pártszervezeteink is a lehe­tő legnagyobb támogatást adják meg ennek érdekében. A szombathelyi Takarógyárban a DISz vezetői felkeresték a párt­­szervezet vezetőit és megbeszél­ték velük elgondolásaikat, kér­ték támogatásukat. Ugyancsak a pártszervezet vezetőségével való előzetes megbeszélés alapján ké­szítik elő a DISz fiatalok a ve­zetőségválasztó taggyűlésit Ná­­dasdon, ahol a DISz szervezet vezetői állandóan szoros kapcso­latot tartanak a pártszervezet titkárával és a szombathelyi Vas megye nyomda DISz szerve­zetével, ahol a vezetőségi tagok meghívták a taggyűlésükre a pártszervezet titkárát is. A siker érdekében az egész dolgozó ifjúságot be kell vonni az előkészítéssel kapcsolatos munkába. Minden fiatalnak ad­junk megbízatást (agitációs, ter­melés, kultúr, tagtoborzás stb.) úgy, hogy minden dolgozó ifjú érezze magáénak ezt a vezetőség­­választást. Vegyenek példát szer­vezeteink fiataljai a szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár ifjúmun­kásaitól. Akár DISz tag, akár nem, mindegyikük lelkesen dol­gozik azért, hogy minél eredmé­nyesebbé, nívósabbá, ünnepélye­sebbé tegyék a nagy napot. Mun­­kafelajánlásokat tettek Sztálin elvtárs 71. születésnapjának tisz­teletére, kultúrműsor, tagtobor­zással kötötték össze a vezető­ségválasztással kapcsolatos elő­készületeket. Az Ifjú Gárdisták térképezték fel a falut, a DISz vezetőségek bízzanak meg egy-egy Ifjú Gár­distát, hogy a hozzájuk beosztott fiatalokkal foglalkozzanak, be­széljenek az esemény nagy jelen­­tőségéről. Üdvözöljék az újon­nan megválasztott vezetőket a szervezeten kívüli fiatalok is. A választási taggyűlést a köz­ség legszebb helyiségében tartsák meg, erre az időpontra diszítsék fel azt. Nívós kultúrműsorról is gondoskodjanak. Milyen szempontok szerint vá­lasszuk ki a vezetőségi tagokat? Az üzem, a falu és az iskola élenjáró és mindenben példamu­tató ifjait és leányait kell bevá­lasztani az új vezetőségbe. Gép­állomásokon, állami gazdaságok­ban a legjobb brigádvezetőt, a legjobban dolgozókat az üzemek­ben, falun pedig a terménybe­­gyűj­tésben, mezőgazdasági mun­kában példamutató ifiket. Olya­nokat, akik saját szüleiket is példamutatásra bírták, a ter­ménybegyűj­tés és mélyszántás idején, akik élenjártak a népne­velő munkában. Az új­ vezetőségben biztosítani kell a Párt vezető szerepét. Ab­ban mutatkozzon ez meg, hogy a vezetőségbe bevont ifjú kom­munisták szilárdan hajtsák vég­re a Párt politikáját, hogy a Párt a DISz-re úgy építhessen, mint a kősziklára. Tehát nem a számszerinti többségen van itt a hangsúly! Miért fontos a pártonkívüli fia­­talok többsége a vezetőségben? A DlSz tömegszervezet. Tag­jai döntően pártonkívüli fiata­lokból tevődnek össze. És megsér­­tenénk a tömegszervezeti jellegét, ha nem lennénk figyelemmel er­re. Ugyanakkor azonban bizto­sítanunk kell a munkásifjúság vezető szerepét. A mi megyénk mezőgazda­­sági jellegű, túlnyomórészt egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok lakják, ami azt a felada­tot tűzi elénk, hogy a falusi szer­vezetek vezetőségében, a gépál­lomáson, állami gazdaságokban, termelőcsoportokban, üzemekben dolgozó ifjak legjobbjai mellett az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt fiatalokat is bevá­lasszuk, akik majd példaadóan élenjárói lesznek a szocialista mezőgazdaság építésének. Biztosítani kell a leányok be­vonását is a vezetőségekbe. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a leányok a vezetésben meg­állják a helyüket. Néhány esetben sokkal derekasabban, mint a fiuk. A vezetőség újjáválasztása persze nem jelenti azt, hogy az­­ eddig jó munkát végezet­­ekel fél­­reállítsák. De ki kell zárni a ve­zetőségből azokat a DlSz-titkáro­­kat, vezetőségi tagokat, akik nem állták meg a helyüket. Az ellenség a DlSz-vezetőség­­választásokat nem fogja tétlenül nézni. Éppen ezért éberen figyel­jük az ellenség minden legkisebb megmozdulását és csapjunk fel rájuk azonnal, szégyenítsük meg­ őket ott nyomban a helyszínen. Figyeljünk arra is, hogy a ve­zetőségi tagok közé nem akarja-e becsempészni a maga ügynökeit Éppen ezért a vezetőségi tagok­nak javasoltakat mindenütt a pártszervezet és a DISz felsőbb szervével beszéljék át az alap­szervezetek és ezek jóváhagyása után vigyék a taggyűlés elé! Hall­gassák meg a kívülállók vélemé­nyét is! Ezt a rendkívül fontos felada­tot tehát hasznáják fel arra DISz fiataljaink, hogy a DISz politikailag és szervezetileg is megerősödjék. A vezetőség vá­lasztást kapcsolják össze ifjúsági­­ szövetségünk előtt álló többi fel­adatokkal, a munkaverseny, ter­­ménybegyűjtés, őszi mélyszántás ütemének fokozásával, valamint a tanulmányi szintolon emelé­sével. Ezeknek a gondolatoknak a szellemében induljunk harcba a DISz vezetőségek újraválasztásá­­nak sikeréért! 1951 évi költségvetésünk olyan terv, amely mögé bizalommal sorakoznak fel a dolgozó milliók Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter költségvetési beszámolója a kulturális kiadások előirány­­zata. Költségvetésünk 173 mil­lió forintot biztosít diákszo­­ciális célokra. Szociális kiadá­saink az 1950 évi 2780 millió­­ról 3465 millió forintra emel­kedtek. 1951 évi költségvetésünk kiadási adataiban tükröződik népünknek az a szilárd elhatározása, hogy békés épí­tőmunkánk, államunk biztonságának védelme érdeké­ben mindent megtesz. Dolgozó né­­pünk azt is világosan látja, hogy békés építőmunkánk védelmére jól felszerelt néphadseregre is szükség van. Ezért a békeszerző­dés által adott kereteken belül a folyó évinél jelentékenyen na­gyobb összeget biztosítottunk néphadseregünk és államvédelmi szervezetünk számára. Költségve­tésünk bevételi oldalának szocia­lista irányban való szerkezetei át­alakulását jelzi. Az összes bevételeink már mintegy háromnegyed részét a szocialista szektor szolgáltat­ja. A lakosság által fizetett adók vonalán csak kisebb mértékű emelkedés jelentke­zik. Bevételeink között 750 millió forint előirányzattal szerepel a bé­kekölcsön 1951. évben befolyó hányada. Ez a lelkesdés, amellyel a dolgozó népünk már a kibocsátást követő 36 óra alatt a kölcsönt túljegyezte, megmutatta népünk határtalan ragaszkodását Pártunk, Rákosi elvtárs és a kormány iránt-Olt Károly elvtárs pénzügymi­niszter költségvetési beszámolójá­ban ismertette népgazdaságunk eddig elért eredményeit- Megállapította, hogy rohamos fejlődés elsősorban az ipari ter­melés nagyarányú bővülésében mutatkozik meg. A munkanélkü­liség felszámolása után már mun­kaerőhiány mutatkozik. Olt pénz­ügyminiszter ezután a szénellátás kérdésével foglalkozva megállapí­totta, hogy bányáink széntermelé­se ma több, mint valaha, azonban így is kevésnek bizonyult népgaz­daságunk nagy fejlődéséhez vi­szonyítva. Pénzünk értéke 1951-ben tovább szilárdul — Mezőgazdasági termelésünk egészében véve — mondotta — jelentősen emelkedett annak elle­­nére­ hogy némely tömegfogyasz­tási cikkből a termés gyenge volt. Az itt-ott mutatkozó ellátási ne­hézségeket a reakció igyekszik kihasználni és zavart kelteni. Né­pünk kártevőivel szemben a to­vábbiakban is kíméletlenül fo­gunk eljárni. Népünk növekvő jóléte tükröződik vissza közleke­désünk adataiban is. A pénzügyminiszter ezután az állami pénzügyi gazdálkodás elő­irányzatával foglalkozott- A bank­jegyforgalommal kapcsolatban megjegyezte, hogy pénzünk értéke az 1951. év­ben tovább szilárdul. Eredményeink még élesebben domborodnak ki, ha összehasonlí­tást teszünk az imperialista orszá­­gok gazdasági helyzetével. Amíg nálunk, mint a Szovjet­unió vezette béketábor orszá­gaiban mindenütt, a népgazda­ság hatalmas fejlődése, a dol­gozók életszínvonalának emel­kedése tapasztalható, addig az Egyesült Államokban­ vala­mint csatlósainál a békés ter­melőmunka helyett a lázas fegyverkezés következtében a dolgozók elnyomorodása még nagyobb arányokat ölt. Az Egyesült Államok az imperia­lizmus zsoldjában álló Titoék nép­elnyomó hatalma összeomlásának megakadályozására kénytelenek élelmiszerszállítmányokat küldeni Tito hadseregének. Ez azonban csak elodázhatja, de meg nem akadályozhatja a Tito-banda bu­kását. Jövő évi költségvetésünk 107 millió forint felesleget mutat ötéves tervünk első évében el­ért hatalmas eredményeink mutat­ják, hogy dolgozó népünk hí­ven követi a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs útmutatásait-Felmérhetetlen hatalmas segít­séget jelent az a baráti támo­gatás, amit anyagban- gépek­ben, munkaeszközökben, szak­emberek- szovjet sztahanovis­­ták idejövetelében biztosít a nagy Szovjetunió és Sztálin elvtárs. A pénzügyminiszter ezután az 1951­ évi költségvetést ismertette, amely 29 milliárd 623 millió fo­rint bevételt, 29 milliárd 516 mil­lió forint kiadást irányoz elő- 107 millió forint felesleget mutat ki. Az 1951. évi költségvetés ösz­­szeállítása során arra töreked­tünk, hogy az állami költség­­vetést — mint a népgazdasá­gi terv legfontosabb pénzügyi tervét — a legszorosabban ösz­­szehangoljuk a népgazdasági tervvel — mondotta. — 1951 évi költség­­vetésünk kiadási előirányzata ke­reken 9 és fél milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirány­zat. A kiadások emelkedése leg­több részben azokkal a hatalmas feladatokkal kapcsolatos, amelyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása ró ránk. A beruházások előirányzata 61 százalékkal magasabb az ez évinél A beruházások előirányzata 61 százalékkal magasabb. Rövid néhány év alatt 263 új gyár és üzem létesül hazánk­ban. Mintegy 100 millió forin­tot fordítunk ipari tanulószak­iskolák fenntartására 75 mil­lió forintot pedig a tanműhe­lyek fenntartására. Mezőgaz­dasági jellegű beruházásaink­­ hatalmas összege mellett 80 millió forintot irányoztunk elő állami gazdaságaink, termelő­­szövetkezeteink és dolgozó pa­rasztságunk minőségi vető­magvakkal, kedvezményes áru műtrágyával és öntözővízzel való ellátására. Közel 40 mil­lió forintot fordítunk állatte­nyésztésünk fejlesztésére. Dol­gozó népünk kulturális fel­emelésére 1511 millió forint Meg kell szüntetni a gondatlan gazdálkodást! A pénzügyminiszter így folytat­ta beszédét: —­ Dolgozó népünk millióinak áldozatkész munkájá­ra van szükség, hogy termelésünk előirányzott felfutása, az önkölt­ségcsökkentés bekövetkezzék. Egyes állami és vállalati funkció­­náriusaink munkájukat úgy vég­zik, mintha bőségesen el lennének látva anyaggal, szerszámmal, gé­pekkel. Máról-holnapra akarják a szociális és kulturális igényeket,a legmagasabb fokon kielégíteni. Meg kell fogadnunk Sztálin elvtárs 1931. évben mondott szavait: „Meg kell szüntetni a gondatlan gazdálkodást, gyor­sítani kell az ipar belső erő­forrásait.“ Dolgozó népünk valóra váltja az eléje tűzött feladatokat Olt Károly elvtárs ezután a pénzügyi fegyelem terén megíini­tatkozó lazaságokról beszélt, majd így folytatta: — Az ilyen lazasá­gok mögött, nem egyszer az el­lenség húzódik meg. Ezért min­den dolgozónak meg kell értenie, ha minél gazdaságosabban terme­

Next